Szabad Földműves, 1965. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)

1965-04-03 / 13. szám

9 Az udvardi szövetkezet tehéngondozói fejenként közel 2000 liter tejjel többet termelnek a tervezettnél. összesen 50 000 liter tejet adnak a közellátásnak terven felül. így köszöntik felszabadulásunk évfordulóját. (Gerhárt István, Udvard)

9 A Párkányi Állami Gazdaság nánai részlegén befejezték a tavaszi árpa vetését. A komplexbrigád Nagy Károly vezetésével vasárnap is dolgozott. Csak ezen az egy napon 220 hektár földet készítettek elő. Az árpán kívül földbe került 50 hektár lucerna és 20 hektár keverék is.

(Meidlik Kálmán, Nána) 9 A kelenyei szövetkezet eredményesen gazdálkodik. Lényegesen emelkedik a hús- és tejeladás. A többtermelés lehetővé tette, hogy a munkaegységekre még 6 koronát osszanak. Az új gazdasági évben bátor tervekkel indulnak: 15 hektáron gyümölcsfát ültetnek, amit már meg is kezdtek. (Csáky Károly, Kelenye)

• A komáromi járásban 39 kollektíva versenyez a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért. A csoportok eredményesen dolgoznak. Az ógyallai szövetkezetben dolgozó fejőkollektíva például lényegesen emelte a tejtermelést. Elsősorban nekik köszönhető, hogy a tervezett 285 000 liter tej helyett 323 090 liter tejet adtak el a múlt évben. A Zeleny Háj-i szövetkezetben dolgozó csoport Kinfiková Anna vezetésével tyúkonként 165,7 tojást termelt. Hasonló szép eredményekkel dicsekedhet számos kollektíva.

(Kollár János, Komárom) 9 A kicsindi szövetkezet a múlt évben csak kevés területre hordta ki az istállótrágyát és a műtrágyát sem használta tervszerűen. A műtrágya fölhalmozódott. A hiba természetesen a munkaszervezésben keresendő. JÓ lenne, ha most, a tavaszi munkák idején a műtrágya a földbe kerülne és nem halmozódna tovább.

(Majerszki Márton, Szalka) 9 A Rimaszombati Mezőgazdasági Műszaki Középiskola végzős diákjai jól felkészülnek jövő hivatásukra. Az érettségizők közül 50-en megszerzik a traktoros- és gépkocsivezető jogosítványt. (Ádám Attila, Rimaszombat) 9 A rimaszombati járásban eddig ót víztároló épült és idén további ötöt fejeznek be. A meglévő öntözőberendezéssel 1070 hektár szántóföldet öntözhetnek, ebből mintegy 650 hektárra a víztárolók szolgáltatják a vizet. 1970-ig további 900 hektárnyi területen építenek öntözőcsatomákat.

(Kovács Zoltán, Rimaszombat) 9 A komáromi Generál Svoboda utcai Kilencéves Magyar Alapfokú Iskola diákjai nemcsak a fémhulladékgyűjtésben az elsők. Jól működik Holeckel Viktor biológia szakos tanár vezetésével a biológiai érdekkör. A 20 tagú kör tagjai szorgalmasan bővítik ismereteiket. (Holczer Sándor, Komárom)' 9 A nagykaposi körzet szövetkezeti

a>33 a?a>aaa» > 3* ayama

A sertések pusztulása ellen

A várkonyi szövetkezetben jól működik az üvegház. Megtalálhatjuk itt a virágok majd minden jajtáját. Nagy Albert naponta gondozgatja kedvenc virágjait. Eddig már 10 000 koronát bevételezett virágeladásból. Képünkön Nagy bácsi virágai között. Méhes Péter (Várkony)

Asszonyok

a felszabadulás tiszteletére

A rozsnyói járásban a földművesasszonyok hetedik téli iskolázása alkalmából értekezletre hívták össze 8 szövetkezetek és az állami gazdaságok legjobb fejőnóit és a nőbizottságok elnöknőit, hogy értékeljék a felszabadulás tiszteletére vállalt kötelezettségeket.

A beszámolóból kitűnt, hogy a múlt évi szárazság 40 millió korona kárt okozott a növénytermesztésben. Főleg a takarmányaiap rövidült meg. Ezért a járásban mozgalom indult a takarmány célszerű kihasználása

érdekében. Ebbe bekapcsolódtak a földművesasszonyok is. A mozgalom eredményeként Alsósajón 305, Genesen 300, Gacsalkon 200, Pelsőcön 104, Szalócon és Gömörhorkán 100—100 liter tejjel többet fejtek tehenenként, mint az előző évben. A járás mezőgazdasági üzemei másfél millió korona prémiumot kaptak a terven felül eladott tejért.

A fejőkollektívák tagjai a vitafelszólalásokban elmondták a sikerek titkát és újabb kötelezettségvállalásokat tettek. A görgői baromfigondozó aszszonyok például tyúkonként 150 tojást akarnak termelni. Említésre méltó a kúntopolcai asszonyok igyekezete is. Idén 300 literrel emelik a tehenenkénti fejési átlagot. A szalóci szövetkezet kertészetében dolgozó asszonyok pedig 50 000 korona többletjövedelemre tettek kötelezettségvállalást. Említésre méltó, hogy 15 görgői fiatal nő traktorostanfolyamra jelentkezett, hogy így is enyhítsék a traktoroshiányt.

J. L.

Az Állami Biztosító statisztikája szerint EFSZ-inkben az 1954—63 években több mint másfél millió sertés hullott el, ami átlagban a biztosított sertésállománynak 10 %-a. Az elmúlt évben az eddigi becslések szerint több mint 250 ezer darabra tehető a szövetkezetekben elhullott disznók száma.

Ha e károk okait közelebbről vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy többségüket olyan kórok idézték elő, amelyeket szövetkezeteink nagyüzemi termelésében az istállózás különféle hiányosságai okoztak. Mindenekelőtt a fiatalabb állatok pusztulnak, miután azok viselik el legnehezebben a nem megfelelő környezetet. Különösen nagy az elhullt szopósmalacok száma, amelyekre a biztosítás nem is vonatkozik. Országos méretben 450 ezer darabra becsülhető az elhullt szopósok száma.

Ma már igazán csak kivételes esetekben fordul elő sertéselhullás fertőző betegségek — úgymint vérhas, sertésvész vagy bénulás következtében. Ezeket a ragályos betegségeket védőoltásokkal sikerült csaknem teljes mértékben kiküszöbölni. Ma már csak a száj- és körömfájás okoz komolyabb gondokat

Megbirkóztunk tehát nagyüzemi termelésünk súlyos problémáival, amennyiben gátat vetettünk a legveszélyesebb fertőzéseknek, ezzel szemben azonban képtelenek voltunk eddig az állatok részére olyan életkörülményeket teremteni, amelyek által biztosíthatnánk egészséges fejlődésüket és megkímélnénk őket a betegségektől és a pusztulástól.

Ezeknek a betegségeknek legkritikusabb csoportja, amely közvetlenül veszélyezteti a sertésállományt, a légzőszervek kóros elváltozásai; azaz az influenza, a hörgők és a tüdő fertőző vagy nem fertőző gyulladása stb. E kórok okát a nedves, hiHeg és roszszul szellőztetett disznóólakban találjuk. ahol az állatok egészségére a hidegen kívül az ammóniákkal és más káros anyagokkal telitett levegő is romboló hatást gyakorol. Számos szövetkezetünk sertésistálfójában nedvesek a falak, a mennyezetről csöpög a víz, a trágyalének nincs levezetése, a rossz csatornázás folytán, a szellőztetőberendezés hiányos, esetleg ha jő, nem használják. A nehéz levegő, amely természetszerűleg a föld közelében terjed és az állatok közvetlenül lélegzik be, spontán támadja meg azok légzőszerveit. Ilyen körülmények közt keletkeznek azután a .már említetteken, kívül' a sertések. egyéb ; betegségei is, mint például a paratifusz,. rühesség stb.

A disznók emésztőszerveinek megbetegedéseit is leggyakrabban a meg nem felelő istállózás következményeként’ könyvelhetjük el. A nedves, hideg padlózatok a fiatal állatok hasi szerveinek megfázását s ezáltal különféle bélgyulladásokat' okoznak. Ha

pedig mindehhez a még mindig gyakran előforduló hibás takarmányozás is társul, a malacok tömeges megbetegedésével és elhullásával állunk szemben.

Tisztában vagyunk tehát az EFSZ-ek állatállományában mutatkozó nagy károk okaival, amelyeket elég régen ismerünk már. A szakemberek mind megegyeznek abban, hogy helyenként rosszak a sertésistállók, nem felelnek meg az épületek, hiányosak a tervek, illetve azok megvalósítása, vagy pe<i alkalmatlan helyen építik ezeket az istállókat stb.

Amennyiben e téren lényeges javulást akarunk elérni, mesterséges beavatkozással kell igyekeznünk oda hatni, hogy megváltoztassuk az istállók kedvezőtlen mikroklímáját. Mindez elérhető az anyaistállók és malacneveldék átfűtésével és a levegőcsere biztosításával. Azaz a levegő szabályozásával — légkondicionálással kell megjavítanunk az állatok életkörülményeit.

A két említett’ alapelvet' a sertésistálló bármilyen rendszerű légszabályozása mellett be kell tartani, mert maga a fűtés, azaz a hómérséklet növelése még nem volna elég; hiszen a nagyobb meleg méginkább fokozza a húgylé kipárolgását, 3 ezáltal a relatív nedvesség Is emelkedne a levegőben, ami fő oka a légzőszervek megbetegedésének.

A levegő relatív nedvességtartalma a kocaistállókban nem haladhatja meg a 75 %-ot, a süldők közt a 80 %-ot és a hizlaldákban a 85 %-ot. Általános jelenségnek könyvelhető el azonban, hogy EFSZ-eink sertésistállóiban ez a relatív nedvesség 90—100 %-ot is elér. A párával telt levegő mintegy kétszerannyi meleget emészt el, mint azonos hőmérsékletű, de száraz levegő. A levegő magas páratartalma fokozza a vitaminszükségletet, lehűti az állat testét, légcsőhurutot idéz elő, aminek bizonyítéka az ilyen istállókban az állatok állandó köhécselése.

* * *

Tudvalevő, hogy a malac élete első óráiban körülbelül olyan hőmérsékletet igényel, mint anyja testének a melege, azaz 38—40 C fokot. Később aztán a hőmérsékletnek a szopósmalacok emelt padozatán 20—25 fok körül kell mozognia, míg a koca kutrlcájában 16—18 fok körül.

Lényegében két klimatizáclós eljárást ismerünk a sertéslstállók részére. A forró léghűtésest és a hősugárzó módszert, A forró léghűtéses légkondicionáló berendezés azokban 1 fiaztatókban fejel-meg, ahol. a relatív • nedvesség csökkentése és a megfelelő hőmérséklet- fenntartása . szükséges. Ennél a rendszernél először a belső levegő melegedik fel, amelyet aztán a falak és a bent levő tárgyak is átvesznek. Az előnye ennek az eljárásnak főként abban nyilvánul meg, hogy alkalmazásával lehetőség nyílik a levegő intenzív felújítására és gyorsan biztosítja a kívánt hőmérsékletet. Beruházási költségek szempontjából a legalkalmasabbak a szilárd fűtőanyagű berendezések. Szlovákiában a legelterjedtebb légkondicionáló berendezést a kostolnál GTÄ (trencséni járás) gyártja, amelyet különösen a nyugatszlovákiai kerület EFSZ-ei használnak a nyitrai, lévai és a topolcsányi járásokban. Folyékony fűtőanyaggal (olajjal, naftával, prokatechynnal) táplálják a „Mars“ üzem (Svratka) készítményeit, amelyet a Brnoi Mezőgazdasági Technikai Vállalat hoz forgalomba. Ezek használása a nagyobb tűzvész miatt fokozottabb figyelmet' igényel.

A hősugárzó légkondicionálók közül nálunk a legelterjedtebbek a villanyfűtésű melegítőlapok. Aránylag egyszerű szerelésük és olcsó az üzemeltetősük. Sikerrel azonban csak aránylag száráé fiaztatókban alkalmazhatók. Ebbe a csoportba tartoznak még a meleg vízzel fűtött berendezések is (pl. a Wertheimer-tipusú), amelyek a kutricákat a padozatba épített csővezetékekben cirkuláló melegvízzel fűtik át.

A fentieket összegezve elmondhatjuk. hogy minden légkondicionáló berendezés jó, amely optimális meleget biztosít és csökkenti a levegő relatív nedvességtartalmát.

Az Állami Biztosító kármegelőző tevékenysége keretében nemcsak propagálja, hanem anyagilag is támogatja bármilyen légkondicionáló berendezés beszerzését. Az 1961—63-as években e tekintetben országos viszonylatban 1553 légkondicionáló berendezés beszerzéséhez járult hozzá szövetkezeteink részére, csaknem hatmillió korona értékben. Ezt a hozzájárulást a múlt évben még fokozta és e tevékenységet tovább szándékszik bővíteni, miután bebizonyosodott, hogy a helyes klimatizálás folytán lényegesen csökkent a malacok elhullása, javultak a tenyésztési eredmények és nagyobbak a súlygyarapodások is. —np(ford.: SM)

elnökei, m'echanizátorai és traktorosai egynapos iskolázáson ismerkedtek meg a tavaszi munkák legfontosabb problémáival. A jól sikerült tanfolyamot Pisoh László mérnök vezette.

(Kertész Pál, Nagykapos) # A íerebesi járásban 400 hektáron termesztenek cukorcirkót. A pejái szövetkezet 200 hektár kishozamú rétét és legelőt szántott fel, amelybe főleg cukorcirkot és szudánifüvet vet.

(CTK)

9 A komáromi járás szövetkezeteinek gépesítői az NDK-ba kirándultak. A tanulmányúton különösen tetszett’ a takarmányelőkészítő keverő és trágyakihordógép, valamint az E 147-es

számú kasza, amely lejtős oldalakon is jól dolgozik. (Nagy Tibor, Lúky) 9 Lőcsön fellendült a baromfitenyésztés. A szövetkezet 560 000 koronát vételezett be ebből a termelési ágból. Idén 12 000 csirkét és 5000 pulykát nevelnek.

:,(Puha M., Királyfíakarcsa) 1 9 A köhldgyarmatl szövetkezetben jól halad a földművesasszonyok téli iskolázása. A szakképzettséget szerző asszonyok megállják helyüket a munkában. Farkas Mária és Tóth Júlia 30—30 malaccal többet választ’ el a tervezettnél. Hasonlóan túlteljesítik a termelési tervet más szakaszokon is.

(Száraz Lászióné, Kőhídgyarmat)

Áprilisi vadásznaptár

Elsősorban a vadállomány nyugalmáról gondoskodunk, amelyre az átvészelt téli viszontagságok után fokozott szüksége van. Ezért az eddiginél is nagyobb gondot fordítunk a kártékonyok pusztítására. Síkságon csak hamvas varjúra, szarkára, szajkóra, csókára és héjára lőjjünk. A szükséghez mérten folytassuk a vad takarmányozását. Mindenekelőtt vitamindús takarmány adagolásáról kell gondoskodnunk, hogy a vad számára megkönynyítsük az átmenetet a zöldtakarmányra.

Figyelemmel kísérjük a vad egészségi állapotát, minden gyanús megbetegedési tünetet jelentsünk az illetékes állategészségügyi szolgálatnak. Az elhullott állatokat kivizsgálás céljából küldjük el az állategészségügyi intézetnek. Egészítsük ki a nyalósókészleteket. Fertőtlenítsük az etetőket és környéküket. Igyekezzünk javítani a vadállomány életkörülményein és környezetén. Lecsapoljuk és rendbe hozzuk az erdei réteket és tisztásokat a vad számára, hozzáfogunk a tavaszi vetéshez-ültetéshez. Üj csendereseket és erdei réteket létesítünk az illetékes JNB által engedélyezett földterületeken. Ültessünk megfelelő cserje, és puhafa-féleségeket. Földművesekkel, traktorosokkal érintkezésbe lépünk és megegyezünk velük, hogyan szervezzük meg közös munkával a veszélyeztetett fészkek védelmét és a tojások biztonságba helyezését.

Áprilisban a következő vad lőhető a szlovákiai kerületekben: dúvad az anyák és malacok kivételével, farkas, hiúz, róka, üreginyúl, görény, menyét és hölgymenyét, fajdkakas, héja, karvaly, varjú, szarka, szájkó, csóka és nagy kárókatona. A szalonka vadászásának idejét eredetileg április 15-ig akarták meghosszabbítani, de az erre vonatkozó hirdetmény ez ideig nem jelent meg. Fajdkakasra kizárólag az illetékes járási nemzeti bizottság által jóváhagyott II. vadászterv szerint szabad vadászni.

Elismert és önálló fácánosokban nyest, borz, sündisznő, egerészölyv és vadmacska is lőhető. Halastavakon és egyéb víztárolókon szürkegémet lehet lőni.

Február 1-e és június 30-a között a Csehszlovák Vadászok Szövetségének járási bizottságai trófea-kiállítást rendeznek a szövetség központi bizottságának irányelvei alapján, a járási nemzeti bizottságok pedig vizsgáknak kötelesek alávetni a leendő vadászgazdákat.

A Csehszlovák Vadászok Szövetségének kerületi bizottságai a járásoktól beérkezett anyag alapján értékelni tartoznak a vadászati termelés tervteljesítését kerületi viszonylatban, amiről április 15-ig jelentést kell tenniük a központi bizottságnak a legjobb járás megnevezésével. Ugyancsak meg kell nevezniük a három legjobb vadászkörzetet és azt a vadászegyesületet, amely minden egyes járásban legjobban tett eleget szerződéses kötelezettségeinek élővadfogásban. Ezek az adatok alapját képezik a vadászverseny eredményeinek értékelésénél országos viszonylatban. Április 30-ig a Csehszlovák Vadászok Szövetségének kerületi bizottságai jelentést kötelesek kidolgozni a járásokból beérkezett

£1 nyuszi és vadászai«

C RAGADOZÓ AKKORA, mint a házimacska. Egérrel, pocokkal és

^ egyéb kis rágcsálóval táplálkozik. Tél idején, ha kevés az egér, megeszi a patakból előszedett merev békát, sőt kénytelen-kelletlen csipkebogyóval is telegyömszöli a gyomrát.

A magyar vadászirodalomban olvastam, hogy a nyuszt nem táplálkozik madárhússal. Ez tévedés. Igaz, hogy a nyuszt nem falusi tolvaj. Nem fosztogatja a tyúkólakat, mint a görény, nyest, meg a menyét, de erdőben is akad tyúkféle. Ha mód van rá, szorgalmasan apasztgatja a császármadár és nyírfajd sorait. Mint kiváló légtornász ágról-ágra ugrándozva látogatja az útbaeső madárfészkeket, főképp fiőkanevelés idején. Október a császármadár vadászatának legideálisabb szezonja. Tudja ezt nemcsak az ember, de a nyuszt is. Ebben az időben a vonuló szalonkákból is akad az erdőben egy-két pihenő csoport. Csaknem mindennapos akkor a madártragédia.

Vadászcsoportunk szlovinkai területén akartam császármadarászni. Egy terebélyes juhar tövébe telepedtem. Rövid pihenés után császármadár-hívót vettem elő, és eldudoltam rajta a megkapó császármadár nászdalt: — fiú... fifiju ...

Egy hímecske rekedt hangon azonnal válaszolt. Megismételt hívásomra felrebbent a szomszéd lucfenyő ágán telepedett le. Azon sétálgatott, pislogatott.

Sokáig tereferéltem a bőbeszédű kis kakassal. Feszélyezetlen társalgásunkat hirtelen egy nyuszt zavarta meg, amelynek tetszett a nászmelódia, de nem látogatóba jött, hanem zsákmányolni. Számításában azonban nagyon csalódott. A puskám leterítette. A hímecske meg elrepült. A zsákmány boncolásánál kiderült, hogy császármadár és erdei szalonka tollazat van a ragadozó gyomrában.

A nyuszt kétféleképpen vadászható: puskával és csapdával. Mindkét mód sportszerű, érdekfeszitő élmény. A vadászat módja a nyuszt legelőjétől függ. Ha sok az egér, akkor ételben nem válogatós. Ilyenkor a friss húst részesíti előnyben. Éjjel vadászik. Ha jóllakott, ottmarad a vadászterületen. Könnyen talál faodűt, vagy üres mókusfészket, ahol kipiheni éjjeli portyázásának fáradalmait. Egérdús területeken kevesebbet mozog. Ilyenkor nem fárasztó a nyuszt-nyomozás. Ha korog a gyomra, ráfanyalodik a csapda ingerlő cselétkére is. Elfogyaszt mindent, amit talál: aprólékot, belet, lóhúst, kutyahúst, patkányt és bármilyen dögöt.

Szocialista államunk törvényhozása védelembe vette a nyusztot is, mert keresett prémje miatt e nemes vadat nálunk is teljes pusztulás fenyegette. Seltne« Adolí

SZABAD FÖLDMŰVES 7

1965. április 3.

tehetségünkhöz képest járuljunk ml is tevékenyen hozzá erdőgazdaságunk tervfeladatainak teljesítéséhez, igyekezzünk népszerűsíteni erdeink mérhetetlen gazdagságát és természeti szépségeit.

anyag alapján a lezajlott tavaszi vadászkutya-bemutatók eredményéről. Ezt a jelentést is felterjesztik a szövetség központi bizottságához.

Ne feledkezzünk meg arról, hogy április az erdők hónapja! Erőnkhöz és