Szabad Földműves, 1965. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)
1965-04-03 / 13. szám
Hét hektár üveg alatt Zöldség - vízből és sóból A Moszkva melletti „Belaja Dacsa“ specializált szovhozba érkezvén Dimitrij Markevics Donyec, a főagronómus üdvözölt bennünket, s nyomban el is vezetett birodalmába. Ez ugyan nem nagy, csupán hét hektárnyi az egész — de üveg alatt van: mintegy hetven üvegház, továbbá agrolaboratórium és néhány kisebb helyiség. Az alkalmazottak száma sem haladja meg a kétszázat, azonban ennek több mint fele szimpatikus fiatal lány, legtöbbjük középiskolai műszaki képzettséggel rendelkezik. Havi keresetük átlagosan 140 rubel körül mozog. Csakhogy ez a hét hektár nem akármilyen — ezen a területen egy év alatt 3600—3700 tonna kiváló minőségű zöldség terem, és a bevétel eléri az 550 ezer rubelt. A termelési költség emellett aránylag alacsony, mert az üvegházak fűtésére kihasználják a közeli ipari üzem fáradt hőenergiáját. Uborka- és paradicsom-erdő Átléped a főbejárat küszöbét, s előtted a beláthatatlan zöld és üveg. Harmincöt üvegház jobbra, harmincöt balra, uborka- és paradicsom-erdő, magasan, hogy kézzel él sem éred. Több mint két méter magasba nyúlnak, s rendezett sorokban állnak, mint a katonák — gazdag terméssel körülaggatva. Arrább további zöldségféléket termesztenek: zellert, petrezselymet (orosz poetikus nevén „petruská‘‘-t), mellyel kapcsolatban a főagronőmus megjegyzi, hogy énélkül semmilyen orosz étel nem képzelhető él — amott paprika, hagyma ... Az agronómus büszkesége Az utolsó öt' üvegház az élső tekintetre is különbözik a többitől: az üvegház alját kibetonozták, s apró égetett agyaggolyókkal — az építőiparban kavics helyett használják — szórták be. Az uborka és a paradicsomszár itt is a mennyezetig ér, csakhogy a termés itt még gazdagabb és nagyobb. Ez hát Dimitrij Markevics büszkesége — a hidropónia! A zöldség, amit megcsodálunk föld nélkül nő, csak úgy vízből — illetve pontosan előkészített ásványi sóolda-s; tokból, amellyel az apró agyaggolyókat naponta többször megöntözik. Inkább laboratóriumra, mint kertészetre emlékeztet itt' minden. Pontosan elemzik a tápoldatokat, sőt még a termést is. A Belaja Dacsa-i zöldség ugyanis a vitaminok és ásványi anyagok maximumát tartalmazza. — Ne csak nézzék, kóstolják is meg — biztat bennüket a főagronómus. — Leszakít égy szép zamatos uborkát', s megkínál. ízlik, már hogyne izlene, hisz gondos felügyelet alatt nőtt. Nemcsak az itteni agronómus ügyel rájuk, hanem a Moszkvai Mezőgazdasági Tudományos Akadémia szakemberei is: Sztyepana Fjodorovna Veszcsenkova kandidátus és munkatársa Dimitrij Ivanovics Nacentov, valamint sokan mások. Ugyanis a hidropónia a Szovjetunióban már nem számít különösebb újdonságnak. Azonban aránylag hosszú ideig tartott', míg a kutatók laboratóriumából kikerült a gyakorlatba. És még mindig akad számos probléma. Kérdések a hidropónia körül O Első helyén kell említeni, hogy az üvegházak létesítése eléggé költséges. A Szovjetunióban ugyanis eddig beton üvegházakat használnak, melyek igen drágák. Ebben a szovhozban kiszámították, hogy egy négyzetméter 56 rubelbe kerül (a földes üvegház rubeljével szemben). Megoldás: a kémia — a sokkal olcsóbb műanyagok kihasználása. A Szovjetunió Angliától már vásárolt is polietilént gyártó berendezéseket, s arra számítanak, hogy a szovjet mezőgazdaság 1966-tól kezdve többek között 30—40 ezer tonna fóliát kap évente. O Költséges azonban a többi berendezés is — elsősorban az agrolaboratórium. A hidropónia tehát csu-' pán a nagyüzemi termelésnél kifizetődő, ahol közös a közlekedés, a kazán, a vízvezetékhálózat stb. O Végérvényesen még azt sem döntötték el, vajon melyik altalaj a legmegfelelőbb. Próbálkoznak apró kaviccsal, homokkal, sőt tőzeggel is — azonban legjobban még eddig az égetett agyag vált be, ami se nem bomlik, se nem „öregszik“. Ezzel azonban további kérdések is összefüggnek: mint például az agyaggolyók nagysága, milyen hővezető, a réteg vastagsága stb. 0 Külön tudomány a tápoldat őszzetétele, mért a növény táplálékát a fejlődési szakaszok és más olyafi tényezők szerint kell változtatni — fény, meleg stb. — melyek elősegítik a növények fejlődését. Az oldatok összetétele és az öntözés technikája körül sem tisztázott még minden. 0 A hidropónia feltételezi, hogy növények elegendő széndioxidot kap panak. A közönséges termesztésnél a növény ezt a gázt saját maga szívja fel a földből, itt azonban be kell vezetni az üvegházba. A széndioxiddal szemben különösen az uborka nagyon igényes. A Belaja Dacsa-i szovhozban erre a célra jelenleg a közeli üzem gázhulladékát használják fel. 0 Egyelőre problémát jelent még az üvegházak hőszabályozása is. A növényeknek mindig szükségük van a megfelelő hőfokra, s különösen nyáron nehéz a hő csökkentése. És ami mellette szől... A palántanevelés és kiültetés jelenleg sok kézi munkát igényel és lényégében mindig helyi jellegű. A találmány gazdaságosan oldja még a palántanevelés, a szállítás és a kiültetés legnagyobbrészt gépesített végrehajtását. A palántanevelő-készülék felül nyitott cellái igen kis alapterületűek, sokkal kisebb térfogatúak is, mint az eddig alkalmazott tápkockák. A cellákban a palánta gyökere főleg függőlegesen fejlődik. A névelőléceket csak eleinte helyezik sűrűén egymás mellé, később, minden második kiemelhető, s így a palánták légtere növekszik. A nevelőléc celláit például perlittel lehet megtölteni. A töltés és a magvetés gépi úton végezhető. Hasonlóképp mechanizált' a nevelőlécek ritkítása is. A rajz az ültetőkészülék egy kiviteli alakját szemlélteti. A nyitókéssel (9) nyitott barázdát' (10) ültetés után a ferde-tengelyű bétaposó hengerpár (11) nyomja össze, mely a tárcsa (12) révén hajtja a bütykökkel (13) ellátott bütyökhengert (14). A bütykök és az előttük elrendezett kinyomórudak (16) száma megegyezik a nevelöléc celláinak számával. A bütykök fordulása közben kinyomja a görgő (15) révén a rudat (16) , ez pedig a vízszintesen fekvő nevelőléc cellájából (1) a palántát (17) . A henger továbbfordulásával égy másik síkban levő bütyök nyom ki égy másik rudat és ezzel ugyancsak a vízszintés nevelőlécnek égy másik cellájából egy palántát. A palánták a tölcsér (19) falára#(20) esve gyökérrel lefelé hullanak a barázdába. A flexibilis fal (20) állítható. ___Í7_ _\__________ I)r. Mőcsényi Mihály (Budapest) A nádas kincsei A nóta ugyan azt tartja, hogy zúg a nádas, ám mostanában, a folyók szabályozása folytán már nincsenek ősrengetegeink, nincsenek olyan nádasaink, mint valaha voltak. A mi nádasaink már csak susognak, bár ami azt illeti, az elmúlt nyáron a bösi szigetvilágban még meglepődve nézegettük, milyen kiterjedt náderdöben bömbölnek a bölömbikák, krúgatnak a darumadarak és sűrűjében költenek még vadkacsák, sőt gémek is. Halászcsónakunkkal beeveztünk a náderdőbe, hallgattuk mit susog a nádas, és gondolatban találgattam, vajon a régi időkről susog-e, azokról az időkről, amikor még a nádas világában ezernyi madár tanyázott és amikor a nád rengetegében bújt meg sok-sok szegénylegény. A nádasok romantikájának az ideje lejárt, de nem a nádé. Még ma is értékes nyersanyagot jelent építő iparunk, a kertészeteink, mezőgazdaságunk számára. A náderdőból kötegszámra hordták ki a learatott nádat. A nagymegyeri Rákos üzem például százezernyi köteget dolgozott fel iparunk számára. A felvásárlók összevásárolják a nádat az egyes földművesszövetkezetektől és nádtakarót készítenek a kertészetek számára. Melegágyak fölé, burgonyatárolókra. Ma már a nádfedelezés kiment a divatból, csak ismét a nóta emlékeztet rá bennünket, hogy ég a kunyhó, ropog a nád, de azért az építkezésekben egyéb célra még sok nádat használnak fel. Hőszigetelésre, vakolatrögzítésre. A nád még mint exportcikk is keresett. A minap a bécsi televízióban láthattuk, miképpen aratják a nádat a Fertő - tón, könnyű kaszálókkal, mert az idei tél nem vont elég vastag jégpáncélt a tó felszínére a traktoros aratáshoz. Nálunk nádvágóval aratták a nádat. A befagyott holtágak jegén könnyen megközelíthető a nádas. A velencei tavon az aratást nádverésnek nevezik. Nótaszóval haladnak a nádverők. Elöl a tolókaszások, mögöttütk a kévekötők. Az összekötözött nádkédékből gúlát raknak. A korszerűsítés a nád aratása terén is változást hozott, a nagyobb kiterjedésű nádasokban gépekkel aratnak. — Nálunk, a bősi szakaszon is egész szép mennyiséget termelnek ki nádból — mondta Nyársik erdész. Ott állnak a mi gúláink, nézzék csak meg ... A zörgő nádas helyén már pezsdül a tavaszi élet. Szárba szökik az új termés, nádirigó, bíbic, darumadár, hangjától lesz zajos ismét a holtágak rengetege. Hogy aztán a nyári szélben ismét a régi múltról regélhessen a susogó, viharban zúgó nádas. Mészáros Ernő (Várkony) Védekezés a kétfoltos takácsatka ellen folyékony trágyákba kevert szisztemikus készítményekkel A kétfoltos takácsatka (Tetranycus urticae Koch) elleni védekezési kísérleteket növényházban 10 cm-es cserepekben a szokásos komposztföldbe vetett „Saxa“ törpebabbal végezték. Két kísérletsorozatot bonyolítottak le: az egyikben az atkaölő szerek hatását közvetlenül a keverékek elkészítése után, a másikban pedig bizonyos tárolási idő elteltével vizsgálták. Az atkaölő szereket' az ajánlott' koncentrációkban részben vízbe, részben pedig 0,07 % diammóniumfoszfátot és 0,14 °/o káliumnitrátot tartalmazó folyékony trágyába keverték. Az első kísérletsorozatban a demefon, a metildemeton-0 és a tiometon hatását vizsgálták. Mindhárom szeri 0,025 % töménységben használták. A növényeket — tövenként 50 ml folyadékkal — akkor kezélték, amikor gyökeret vertek, majd a növényeket takácsatkával mesterségesen fertőzték. A vegyszerek hatását az 1—2 nap alatt elpusztult atkák százalékszámával mérték. Az egyik ilyen kísérletben a demetonnal és a tiomet'onnal 86,7— 89,3 % a metil-demeton-O-val pedig 67,7—69,2 % mortalitást értek el, és a vízben, illetve folyékony trágyában adagolt atkaölő szerek között érdemleges különbségét nem észleltek. A másik kísérletben a demetonnal 90 %-o't meghaladó, a metil-demeton-O- val pedig 87 °/o körüli mortalitás mutatkozott, és itt sem volt különbség a kétféle módon adagolt készítmények hatása között'. A másik kísérle’t'sorozatból kiderült, hogy a demeion és a dimetonáf hatása folyékony trágyába keverve 7—21 napi tárolás után gyengébb és rövidebb ideig tart'. Ugyanezt állapították meg a tiszta vízbe kevert demetonról is, míg a dimetonát tiszta vízbe keverve nagyon stabilnak bizonyult. Forskning og Forsok i Landbruket) (Siénséth C.: Amikor egy évvel ezelőtt a Zselízi Állami Gazdaság javítóműhelyében jártam, a műhelyben és az udvaron éppen az SK—3-as és SK—4-és kombájnokat alakították át két és félmenetes aratásra. Velük kapcsolatban hangzott el néhány keserű szó Sallay József, a műhely vezetőjének szájából. Olyan értelemben nyilatkozott, hogy nálunk már néhány éve bebizonyítottuk a két és félmenetes aratás előnyeit, de az újítási javaslat, amely itt a Zselízi Állami Gazdaság javítóműhelyében született, nem tudott: magának utat törni a hivatalos elismerés és érvényesítés felé. Hiába jó az ötlet, gazdasági előnyökkel is jár a megvalósítása, valahogy közömbösségre süket fülekre talál. Bezzeg a Szovjetunióban — ha igaz az újsághír — nem tétováznak annyit, mint nálunk. A két és félmenetes aratást kipróbálták, és már az első évben három és fél millió rubelt takarítottak meg vele. Ügy hírlik, hogy a jó tapasztalatok után a zselízi javaslatot a kombájnokat gyártó üzemek is érvényesítik. Akkor ez még csak hír volt — ma már valóság! A Szovjetunióban megkezdték a többcélú SK—4-es kombájn sorozatgyártását. Az újtípusú gép a gabonát felszecskázza, és fúvóberendezéssel az utána kapcsolt nagy befogadóképességű gyüjtőkocsiba fújja. A kombájnt frontális vágókészülékes aratógép gyanánt is lehet használni, amikor 7 méteres munkaszélességgel dolgozik és a lekaszált gabonát a jobb kerék mellett rendekre rakja. A hír hallatára a zseiíziek egy cseppet biztosan elszomorodnak, mert igazán nehéz kifogást találni arra, vajon miért nem talál termékeny talajra nálunk a jó javaslat. Talán csak anynyit: ma is érvényes az a közmondás, hogy senki sem próféta a maga hazájában. Földműveseink azonban biztosan örömmel fogadják a jó hírt, mivel az új gép a mi aratásunkat is megkönnyítené és csökkenthetné az aratási költségeket is. Igaz, hogy mi még a régi típusú kombájnokat kapjuk — a megrendelés szerint — de a mezőgazdasági üzemektől is függ, hogy a jövőben a legújabb típusú és legjobb teljesítményű gépeket rendeljék meg.-flir-A Zselízi Állami Gazdaság javítóműhelyének dolgozói a szovjet gyártmányú kombájn átalakítása közben. Magyarországi gépúidonság Az említett kérdések azonban ner megoldhatatlanok, a kutatás és a gya korlat is naponta válaszol a kérdé sekré: nagy hidropőnikus üvegháza; már vannak Kijev, Leningrád é Moszkva környékén is. A Belaja Da csa-i szovhozban 1962-ben kezdtéi jelentéktelen területen — favalyelőt egy, tavaly már öt ilyen üvégházul volt, s az idén mintegy három hektár nyi területén termesztenek ilye: módszerrel zöldségét. S ha összevet jük a zöldségtermesztés új módsze rének előnyéit — lényegesen íöb tény szól mellette: 0 A kertészeknek egyáltalán ner kell félniök, hogy a talaj kimérü Ugyanis egyazon altalajon több éve: keresztül is termeszthető a zöldsé: és a hozam csökkenésé szinte jelén féktelen — viszont a hagyományo zöldségtermesztésnél a hozam gyor san csökken. 0 A leegyszerűsített fermészíé feltételekét teremt a teljes automa’íi zálásra, és lényegesen csökkenti munkaerő-szükségletet. A Belaja Da csa-i szovhozban egy hagyományos földes üvegházat ketten gondoznak - de ugyanaz a két munkaerő hárön hidropőnikus üvégházat tud gondozni 0 Mindez lényegesen 'csökkeni! költségeket'. Talajművelésre és élőké szitésré, istállót'rágyázásra nine szükség, olcsóbb a talaj fertőtlenítése — s a növény a fápöldaíoi maximálisan felhasználja. A szakemberéi kiszámították, hogy a hidropónia 4( %-ig csökkenti a termelési költségékét, s így az aránylag nagy béruházái eléggé hamar megtérül. 0 A hidropónia további előnyé — ! bőséges hozam. Az ilyen módszerre ugyanis a zöldségfélék átlagos hozama mintegy ,50 %-kai magasabb. Sőt az uborka és a paradicsom hozamt eléri a 80 %-os növekedést is. Tovább megtakarításokat jeleni a t'enyészidf lerövidítésé — a szóban forgó szovhozban például az uborka a virágzás után 13—14 napon belül beérik, míj normális körülmények között 20—2] nap szükséges a beéréshez. A hidropónia segít a kártevők elleni harcbar is, biztosítja a stabil hozamot’, a munkát higiénikusabbá feszi és vizet takarít még, mert korlátozza az elpárolgást. Ezek az előnyök könnyén felmérhetők, ezért a hidropónia az utóbb időben az egész világon nagyon elterjedt'. Találkozunk vele a Német Szövetségi Köztársaságban, Ausztriában és a többi nyugati országban. Japánban ezzel a módszerrel évente húszezer hektáron termesztenek zöldséget A Szovjetunió ezen a téren is komolyan veszi a kapitalizmussal folytatott versenyt — nálunk azonban a hidropónikus zöldségtermesztés még utópiának tűnik. Vajon meddig kell még várnunk rá? Mária Kichiová Egy elszalasztott alkalom £ SZABAD FÖLDMŰVES 1965. április 3.
