Szabad Földműves, 1965. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)
1965-04-03 / 13. szám
SZABAD Bratislava, 1965. április 3. Ára 80 fillér XV. évfolyam, 13. szám. ÁPRILIS i az erdők hónapja Immár huszadik esztendeje, hogy az erdő ébredésének hónapjában ünnepi hangulatban, hagyományosan megemlékezünk egyik fontos nyersanyag-forrásunkról, az erdőről. Az erdő nemcsak nyersanyagot, fát ad, hanem igen nagy szerepe van a természet háztartásában is. A fák lombja nagymennyiségű oxigént lehel ki, sok vizet párologtat el, megtöri a szél erejét, s ezáltal a környezetet egészségesebbé, az éghajlatot kiegyensúlyozottabbá teszi. Az erdők talaja sok csapadékot tárol, így fékezi a víz gyors lefolyását, megakadályozza a televény lemosódást, tehát a mezőgazdasági művelésben tartott területnek is védelmet nyújt. Számunkra legfontosabb a víz kérdése. Már évtizeddel ezelőtt komolyan foglalkoztatta az embert a víz tárolása, irányítása, sőt a víz erejének megszelídítése, amiben az erdő szerepe a leghatásosabb tényező. Mezőgazdaságunk felvirágzásának egyik titka éppen abban rejlik, hogy az emberek megismerték a víz tárolási és elosztási tudományát. Gátakat, víztárolókat, öntözőcsatornákat építenek, amelyek segítségével a szárazságsújtotta vidékek sem szenvednek víz hiányában. A tudományos kutatóintézetekben bebizonyosodott, hogy melyik kultúrnövénynek mennyi vízre van szüksége egy kiló terméshozamhoz. A táblázat szerint a búzának például 500 liter vízre, cukorrépának 400, rozsnak 700, zabnak 600, kölesnek 280, lennek 800, s a lucernának pedig 870 liter vízre van szüksége, hogy 1 kiló terméshozamot előállítson. A kohászati ipar egy-egy tonna termékét 150—200 köbméter vízben „mossa“. Hogy egy tonna papír napvilágot lásson, 200—250 köbméter vízre van szükség. Fgy tonna mesterséges textiltermék előállításához 500— 700 köbméter vizet használnak fel. Az alumínium tonnánként 1200 köbméter vizet követel, a mügumi tonnájának előállítása pedig 2250 köbméter vizet vesz igénybe. E nagy vízszükséglet előteremtésében az erdőkön kívül jelentős szerep hárul a hidroenergetikai célokra épített duzzasztógátakra és a gyűjtőmedencékre is, melyek segítségével bizonyos ideig (főként csapadékban szűkös időszakban) biztosítani lehet a szükséges vízmennyiséget. Az utóbbi időben sokszor hallottuk, hogy az erdők segítséget várnak tőlünk, mert bizony még nincs minden rendben körülöttük. így például Kelet- Szlovákia területén a viharokozta károk következtében 1 600 000 köbméter kidöníött fa kitermelésére brigádmunkásokat toboroznak. A Tátrai Nemzeti Parkban hasonlóan 100 000 köbméter kidöntött fa hever eddig még kitermeletlenül. Az új erdőtörvény az erdők védelmét a nemzeti bizottságok gondoskodásától teszi függővé. A cél az, hogy az erdők az utánunk következő nemzedék jólétét is szolgálják. Pártunk és kormányunk ezt a két erdészeti feladatot tűzte ki: fokozzuk a faültetést, és a lehető legjobban takarékoskodjunk a fa feldolgozása és egyéb felhasználása során. Erdőgazdaságunk legfontosabb feladata tehát, hogy a faszükséglet csökkentésével, jobb felhasználásával mielőbb megszüntessük a fa kitermelése és növekedése közötti aránytalanságot. A gyorsan növő fa ültetése, kopár és egyébként kihasználatlan terület erdősítése, a kiültetett fák ápolása és védelme, szilárd erdei út megépítése, a szerfa termelésének fokozása, takarékosság a faanyaggal stb. komoly feladatok, amelyek dolgozó népünk támogatása nélkül megoldhatatlanok. Az erdők hónapja az erdészet terén dolgozók szakképzettségének gyarapítására, a magasabb fokú munkafegyelemre ösztönöz, hogy faigényünket a jelenleginél nagyobb százalékban biztosítsuk. A vízgazdálkodás legutóbbi értekezletein szó esett arról, hogy az ipari és mezőgazdasági termelés fejlesztésével, valamint az életszínvonal emelkedésével egyenes arányban növekszik a vízfogyasztás s ezért a jövőben mezőgazdaságunk vízszükséglete is több mint a kétszeresére növekszik, de ezzel kapcsolatban a „vízgyártó“ elemet, az erdőt meg sem említették. Ránk vár tehát, hogy felhívjuk a figyelmet erre a jelentékeny tényezőre — az erdőre —, mely nélkül el sem képzelhető a sokféleképpen kihasználható víztárolók, halastavak és hasonlók létesítésének kérdése. Áprilisban, az erdők hónapjában fokozottabb figyelemben részesítsük államháztartásunk egyik legfontosabb éltető elemét, becsüljük és szeressük az erdőt! M. Gy. Kelet-Szlovákiában is vetnek A cavaSZ eiso neieuen a uci-iiiam. országi földművesek már közel 1000 hektár tavaszi búzát, keveréket és hüvelyest vetettek el. A munka teljes ütemben folyik a hodoníni és Uherskt Hradisté-i járásban is. (c) □ ■ □ A losonci járás déli részeben is megkezdték a tavaszi munkákat. Varbón vetik az árpát. Szklabonván pedig már ültetik a korai burgonyát. (R) Ú U □ A leszenyei szövetkezetben 20 hektár tavaszi búzát vetettek. A szövetkezet vezetői és traktorosai minden órát kihasználnak, hogy a többi tavaszi is minél hamarabb földbe kerüljön. (S. P.) □ ■ □ Az ipolyviski EFSZ kedden befejezte a 120 hektár tavaszi árpa és megkezdte a cukorrépa és a tavaszi keverékek vetését. .Teletette Bállá József, a szövetkezet elnöke. — Nincs mire várni. Ha nem is nagyon alkalmas még a föld, itt a vetésideje. Látja azokat a fekete foltokat? Ott még sár van, bugyog a víz. Tavaly elsőnek kezdtünk az országban. Idén azonban nehezen vetkőzött ki vackából a tél, és lemaradtunk. Azonban, ha az időjárás engedi, pár nap alatt végzünk a koratavasziak vetésével. — Hány traktorral indultak? — Most nincs szükség mind a tízre mert a talajnak még szikkadni kell. Jelenleg egy-egy traktor veti a tavaszi búzát, a borsót és a mákot. Egy szórja a műtrágyát, a hernyótalpas pedig vetés alá készíti a talajt. — Hogyan használják ki a kedvező időjárást? — Nálunk a domborzati viszonyok miatt nem mindenütt lehet aggregáttal vetni, s így több parcellán csupán egy vetőgépet vóntat a traktor. A fiúk azonban nem riadnak vissza a hoszszabb műszaktól sem. Egyébként hét napra terveztük a gabonafélék vetését, de ha az idő megengedi, akkor a 130 hektáron ennél rövidebb idő alatt földbe kerül a mag. — A fiúk kapnak prémiumot is? — Ogy határoztunk, hogy minden normán felüli hektárért 5 korona prémiumot fizetünk. Ha vasárnap is dolgoznak, úgy 50 %-kal emelkedik a keresetük. Március utolsó hetében tehát Kelet- Szlovákia földjein is megindultak a vetőgépek. —ji— EMLÉKEZÜNK i UtT ÉVTIZEDDEL EZELŐTT a virágb.aboruló tavasz hajnalán elnémultak a fegyverek Szlovákia fővárosában. Bratislavát 1945. április 4-re a szovjet egységek megtisztították a fasiszta egységektől. * Nehéz húsz esztendő távlatából leírni <j megtépázott Dunaparti metropolis képét. Az éhező, nyomorgó emberekre talán csak az egyre erősödő tavaszi napfény, a langyosan simogató szellő öntött vigaszt. Talán egy röpke pillanatra ez feledtette a tönkrement gyárak, kifosztott üzletek, a vén Dunát átszelő híd roncsainak szomorú látványát. Húsz zimankós telet váltott a tavasz azóta. A két évtized alatt nemcsak egy új nemzedék cseperedett fel a Kárpátok tövénél, hanem óriássá nőtt az ősi város is. Az első világháború után mindössze 80 000 lakosa volt. Az egy negyedszázad alatt, a második világégés végéig alig félszázezerrel emelkedett. Azóta megkétszereződött a lakosság száma és a toronyként kimagasló Manderla ház mellé egy egész sor hasonló épült. Az utolsó évtized alatt mintegy 30 000 családfő nyithatta ki az új hajlék ajtaját Gondtalan gyermekkoromban a de - resüstökii tanító egy felfordított asztalhoz hasonlította Bratislava Dunára és városra tekintő történelmi ■ nevezetességű várát. Az utóbbi időben kalap került az asztallábra és a jövőben az ősi fészek múzeumként várja majd a hazai és külföldi turistákat. De nemcsak a történelmi nevezetességű műemlékeket, tornyokat restaurálták sokmilliós költséggel. Az új kulturális és más középületek egész sorát láthatjuk a városban. A sportlétesítmények száma pedig egyedülálló. A múltban jelentősebb iparral nem dicsekedhetett Bratislava. Az eltelt két évtized alatt azonban nemcsak újjáépítették, kiszélesítették a meglévő gyárakat, hanem új üzemeket is létesítettek. Legjelentősebb közülük az alig néhány éve üzemben lévő Slovnaft, az Apolló gigantikus utóda. A város régebbi lakói még jól emlékeznek arra a hátborzongató június 16-ra, amikor az amerikai légierők halált, szenvedést hozó repülői bombázták az olajfinomító üzemet. Lángtenger festette pirosra az égboltot, s napokig ijesztően sötét füstfellegek tartották rémületben a város kétségbeesett lakóit. Manapság a szétbombázott Apolló már egyedül emlékeztet a háború szörnyűségeire. De már nem sokáig. Rövid idő múlva a gyártemető helyén kipirultarcú fiatalok sportolnak majd önfeledten. Húsz esztendővel ezelőtt a szovjet katonák felszabadították a neves várost. Most a több mint 2000 km hosszú „ Barátság" olajvezetéken küldik a. fontos nyersanyagot, a forgalom vérének az alapanyagát a Slovnaftba. A Duna által kettészelt város pompás virágdíszbe öltözik minden tavasszal. Esténként fénysugárban úsznak az utcák, terek. Sokan, de főleg a fiatalok esthajnalban szívesen indulnak sétára a „várost figyelő" hatalmas emlékmű, a Slavín felé. Fönt kéz a kézben megállnak, néhány percre a párok és letekintenek. A lány talán ezt rebegi szerelme fülébe: — De szép ... — Nagyon — sóhajt a legény. Később a ktonásan sorakozó, virágdíszbe öltöztetett síremlékekre esik a tekintetük. — Ök is fiatalok voltak - szorul el a lány szíve. — Fiatalok — szorítja kissé fájósán a fiú imádott ja kezét. - Szovjet katonák ... A Duna felől halk súgással őrjáratra induló friss szellőtől kissé megborzong a lány, s szorosan féltőén hozzásimul párjához. 7MU D&ZS& ( A MEZŐGAZOASÁGI OOLGOZÓK HETILAPJA Vetési hírek Országunk keleti részén is nyoma veszett a hótakarónak. A déli fekvésű domboldalakon megszikkadt a föld és megkezdték a munkát. A rozsnyói járásban elsőként az almási szövetkezet i traktorai jelentek meg a földeken. ; Micsuk Lajos agronómus — aki nap i mint nap leste az időt, a határt járta, i — most az egyik traktortól a másik- 1 hoz igyekszik, hogy ellenőrizze a vetés minőségét. — Megindultak? — kérdezősködöm
