Szabad Földműves, 1965. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)
1965-03-27 / 12. szám
Évente 11 millió koronát takarít meg és megszületett Számtalan bába szorgoskodik még körülötte. Gépészek csinosítják, kőművesek öltöztetik, de már él és elmondhatjuk, hogy erőteljes, életreképes „újszülött“. Már neve is van. A Galántai Mezőgazdasági Terményfelvásárlő és Ellátó Üzem „anyakönyvébe“ Kukorica Vetőmagkalibrálő Üzem néven vezették be. Már próbálgatta „szárnyait“. A gépsorok zúgnak, zakatolnak és az osztályozógépekből még a kukorica vetése előtt kb. 15 vagon osztályozott vetőmag kerül ki. De mi ez ahhoz a teljesítményhez képest, amit a jövő évtől kezdve várhatunk tőle! Évente 40 000 mázsa vetőmagot szárít, morzsol, tisztit, osztályoz, csáváz és 50 kg-onként zsákokba csomagolva küld majd az egyes járásokba, szövetkezetekbe. Az udvaron éppen úgy mint a szárító, morzsoló és vetőmagtisztítő és osztályozó épületben még nagyon sok munka vár a kőművesekre. A befejezetlen lépcsőkön a hegesztőláng kékes, vakító fényével olvasztják össze a még darabokban fekvő vaskorlátok elemeit. A falakban itt-ott még nyíspeciális gépekkel végzett munka esetén 170 000 hektár bevetésére csupán 2 975 000 kg kukoricát használunk fel, azaz 50 %-kal kevesebbet, mint hagyományos vetőmag használata esetén. A megtakarított vetőmag értéke 10 977 750 Kés-t tesz ki. A kalibráló Üzem évi teljesítménye 40 000 mázsa. Ez a mennyiség hagyományos vetés esetén, amikor hektáronként 35 kg vetőmagra van szükség, elegendő 114 280 hektár bevetésére, tehát a nyugat-szlovákiai kerület szemeskukorica termesztésére kijelölt vetésterületének csupán a kétharmadára elegendő. Ha speciális vetőgépekkel vetjük el a kalibrált vetőmagot, akkor a hektáronkénti 17,5 kg-os vetőmagmennyiség esetén ugyanezzel a vetőmagmennyiséggel 228 500 hektárt vethetünk be. Ez annyit jelent, hogy csupán a vetőmag előkészítési módjának megváltoztatásával a vetésterületet 114 220 hektárral növelhetjük, vagyis az eredeti kétszeresére. Mindezeket' tudva még nagyobb örömmel néz az ember a hatalmas épületre, amelyben a gépsorok kontinuálisan vannak elhelyezve és a vetőmagot automatikusan továbbítják egymásnak emeletéről emeletre. A hatalmas főépület mellett szinte Pusztítsuk a gyümölcsfák törzsében élősködő hernyókat! A farágó hernyók egész Szlovákia területén megtalálhatók. A legtöbb gyümölcsfajtát megtámadják, de a többi, gazdaságilag hasznos lomblevelű fát sem kímélik. A fák törzsének és ágainak fás részében csőszerű járatokat vájnak. A megtámadott gyümölcsfák lassan nőnek, rosszul teremnek és erősebb szél esetén a meggyengült törzset, ágat letöri a szél. Leginkább a nyári, gyorsan jövő viharok után találhatunk nagy károkat az olyan gyümölcsösökben (főleg az almaféléknél), ahol a faragó hernyók tevékenykednek. Elszaporodásukat akkor fékezhetjük meg, ha figyelemmel kísérjük a gyümölcsösök földjét a fák koronája alatt, vagy azok tövében. Ha vörösbarna fürészpor-ürülékcsomőkat találunk, ez biztos jele a faragó hernyók jelenlétének. Szlovákia területein a Kis farágö pille (Zeuzera pyrina) és a Nagy farágö pille (Cossus cossus) támadja meg gyümölcsfáinkat. Mindkettő a farontófélék családjába tartozik. A Kis farágó pille hernyója a vékonyabb ágakban és a fiatal fák törzsében vég járatot. A gyümölcsfák közül az almát támadja leginkább, de a körte is szenvedhet tőle. A lepkék éjjel repülnek. Szárnyuk színe szürkésfehér, kékesfekete pettyekkel díszített, főleg az első pár szárnyak foltjai szembetűnők. Fehéres testükön hat fekete keresztcsík található. Szárnyszélességük 4—7 cm. Testük erősen szőrözött. A kárt 3—6 cm hosszúságú, sárgásfehér színű, barnásvörös pontokkal tarkázott hernyói okozzák, akik a fásrészből táplálkoznak. A nagy farágó pille hernyója idősebb fák törzsét és az erős vázágakat károsítja, sokszor csoportokban. A lepke erős, vastagtestű, szőrös, szintén éjjel repül. Szárnyszélessége eléri a 9 centimétert. Színe szürkésbarna, elmosódott, hullámvonalas rajzolattal. Hátsó szárnyai kissé sötétebbek. Hernyója kifejlődve hatalmas, nagyujjnyi vastagságú, hosszúsága elérheti a 10 centimétert. Színe baraás-húsosvörös. A hasi rész világosabb. A fej és a fejvédő pajzs feketésbarna. Mindkét farágö lapkefajta élete hasonló. Június és júliusban nappal összecsukott szárnyakkal pihennek a fatörzseken, csak éjjel röpködnek. A nőstény megtermékenyítése is éjjel történik. A nőstények farepedésekbe, kezeletlen sebhelyekre rakják többszáznyi tojásukat. A kikelő hernyók csoportosan támadják a fát, de megfertőzhetik az egész környéket. A megtámadt törzsekben, ágrészekben két évig őrlik a fás részt erős rágóikkal. Fűrészpor finomságúra darabolják a fatestet. A nép vaspondrónak is nevezi a két kártevő hernyóját. lások tátonganak, a főépület falai vakolatlanok, de az üzem szíve — a gépek — már zakatol, dolgozik. Ha a gépsorokat kipróbálják és a szovjet szakember vezetése alatt minden géphibát kiküszöbölnek, akkor a kőművesek veszik át ismét a szót, hogy elvégezzék az utolsó simításokat. Az új üzemről érdemes tudni hogy első és egyedülálló nálunk a maga némében, s a tervek szerint évente ll millió koronát és a kukorica egyelésének kiküszöbölésével sok fáradságot takarít meg földműveseinknek. Hogyan? Válaszképpen szeretnék Juraj Lomén, a Galántai Mezőgazdasági Terményfelvásárlő és Ellátó Üzem igazgatójának érveire támaszkodni, mivel meggyőzőek és konkrét számokra és adatokra építette őket: — Ha megfelelően fel akarjuk mérni az üzem munkájának és az osztályozott vetőmag használatának jelentőségét, akkor elég, ha a nyugat-szlovákiai kerület feltételei között végezzük el az összehasonlítást. Ebben a kerületben körülbelül 170 ezer hektáron termesztenek kukoricát. Osztályozatlan vetőmag vetése esetén hektáronként 35 kg vetőmagra van szükség, tehát az említett vetésterület bevetésére összesen 5 950 000 kg-ra. A vetőmag értéke — ha mázsánként átlagban 369 Kés-t számítunk — 21 955 500 koronát tesz ki. Tudjuk, hogy kukoricából a növényfegyedek optimális száma hektáronként 40—45 ezer. Azt is tudjuk, hogy a kukorica abszolút súlya 300—500 gr. Az LKK (LSP) kukorica ezermagsúlya körülbelül 350 gramm. A hektáronkénti 45 000 növényegyed-szükséglet esetén a kalibrált vetőmagszükséglet 350 gramm X 45, azaz 15,75 kg. Am vegyünk számításba bizonyos veszteséget a vetés közben, és igy a vetőmagmennyiséget hektáronként 17,5 kg-ban állapítjuk meg. Egyszerű matematikai számítással megállapíthatjuk, hogy a kalibrált kukoricavetőmag vetésére beállított íme a vezérlőasztal egy része, ahonnan a teljesen automatizált üzemet irányítják A kukoricacsöveket szárítás után a szomszédos morzsolóba továbbítják. Innen a szeparálógépbe kerül, ahol megszabadítják a bele vegyült szenynyeződésektői, hulladékoktól. Majd a kalibráló-tisztítógépbe jut, s innen az osztályozóasztalra, ahol a rosták beállításával a magvakat nagyság és alak szerint hat osztályba osztják. A különböző osztályokba kerülő vetőmagot külön-külön, beállított speciális A képen jól látni az épületeket összekötő szállítókat eltörpül a szárító és morzsoló épülete. Az épületeket összekötő szállítók azonban már messziről hirdetik, hogy az anyagmozgatás teljesen automatikus. Megtudtam, hogy a gépi berendezés a kombájnokkal betakarított kukoricát megfoszthatja a csuhélevélektől. A szárítóban — amelyet ősszel helyeznek üzembe — a kukorica nedvességtartalmát 11—12 %-ra csökkenthetik. Az utánszárításnak az a jelentősége, hogy a vetőmagot: védi a fagyok káros behatása ellen. Ugyanis alacsony hőmérséklet esetén a nagyobb nedvességtartamú vetőmag csírázóképessége csökken, tehát leromlik a vetőmag minősége. A kaífbrálégépek egyes rostáitól az osztályozott vetőmag magvezető csöveken keresztül jut a csávázó-gépbe vetőgéppel kell elvetni, hogy elérjük a kívánt eredményt. Végül a vetőmag a csávázógépbe kerül, majd az automatikus mérlegre, amely a zsákokat önműködően le is zárja. A szomszédos Magyarországon már hosszú évek őta kalibrált kukoricavetőmagot vetnek. Szövetkezeteinkben sok magyar és szovjet gyártmányú négyzetes kukoricavetőgép van, amelyek előnyeit eddig kalibrált vetőmag híján nem használhattuk ki. Most végre itt az alkalom, hogy meggyőződjünk róluk. Végül felvetődik a kérdés: ha ilyen nagy megtakarítást érhetünk el a ku korica vetőmagjának kalibrálásával, miért nem építünk több ilyen üzemet is? A kérdésre Balázs elvtárs, a Mezőgazdasági Terményfelvásárló és Ellátó Vállalat területi igazgatója adta meg a választ: — Azért, mert közben rájöttünk arra, hogy a szocialista államok közötti jő gazdasági együttműködés lehetőséget nyújthat egyszerűbb megoldásra is. Tudtunkkal a baráti Magyarországon 16 kalibráló üzem működik, amelyek kapacitása nemcsak Csehszlovákia, hanem az egész szocialista tábor országainak kukorica vetőmagszükségletét fedezni tudná. Javaslatot teszünk arra, hogy az együttműködés keretén belül Magyarország kapja ezt a feladatot. Ez még csak a jövő zenéje, s addig is, amíg a terv megvalósul, a galántai kalibrálóüzem nagy szolgálatot tesz mezőgazdaságunknak. Gajdács Irén Túltel;9sitettiik az eladást Az állattenyésztési termékek felvásárlásának tervét az első tavaszi dekádban sikeresen teljesítettük. Országos méretben 15,5 %-kal több húst vásároltunk fel a tervezettnél. Ez azt jelenti, hogy a húsipar az előirányzottnál már 31 000 tonnával több húst dolgozott fel. Szarvasmarha-húsból 133,9; sertéshúsból 118,69; baromfiból pedig 100,9 százalékra teljesítettük a felvásárlást. Tejből 6,4 %-kal többet kapott a közellátás a tervezettnél. A tervet az összes kerület túlteljesíti, de első helyen a közép-szlovákiai kerület; jár. —r— SZABAD FÖLDMŰVES £ 1863. március 27. Kis farágó pille Nagy farágó pille A hernyók két év után bebábozódnak. A következő évben, nyár elején kikelnek a lepkék. A nagy farágö a járatok nyílásában báboződik, a lepke kirepülése után a bábburok egy része kilátszik a nyílásból. Ha a fákon nappal pihenő lepkéket veszünk észre, összeszedjük és el-* pusztítjuk azokat. A Kis farágó pille az akácokon és az orgonán is kedvező feltételeket talál, azért azok törzsét és ágait rendszeresen ellenőrizzük, nehogy rajtuk fertőzési helyek keletkezzenek. A Nagy farágó pille viszont előszeretettel telepszik meg a fűzfákon. A gyümölcsfákon kisebb fúrások esetén még az élősködő hernyót éles végű acéldróttal elpusztíthatjuk. Nagyobb és mélyebb vájatoknál hasznosabb, ha vattára felszívatott nikotint, szénkéneget, dichloretánt vagy benzint juttatunk a nyílásba. A behelyezés után azonnal oltóviasszal vagy sebkátránnyal betömjük a nyílást. Á kifejlődő káros gázok megölik a hernyókat. A fertőzött ágakat lefürészelés után tüzeljük el. .lülitcT 3rn£rt m.rttaí az felső kötést' hagyta meg a íőbbü (a 3—4—5 kötéseket) ledobta. Amikor június 11-én megtekintettem az ültetvényt', a kezelt fák gyümölcse kisdiő nagyságú volt, a kezeletlen ellenőrzés termése pedig alig érte el a mogyorónagyságot. A mechanikai módszerrel ritkított fák gyümölcsének nagysága a kettő között volt. Általában keveset meEszenek, elsősorban ritkítanak. Növényápolásukban korszerű elvek érvényesülnek, a minél nagyobb termőfeiület kinevelése a cél. Talajerőgazdálkodásukat a zöldtrágyázásra alapozzák. Nagy adagokkal mütrágyáznak: hektáronként 30—34 mázsát adagolnak (40—40 % nitrogén és foszfor, 20% kálisó). Ezt 3—4 részletben adják (ősszel—tavasszal — virágzás után). A zöldtrágyát már 20 cm magasságban szecskázzák, 3 vízszintes forgókéssel ellátott forgó tárcsával. A gépesítéssel, kemizálással, zöldtrágyázással igen jelentős terméseredményeket érnek el. Nem ritka a khanként 200 mázsás alma és körtetermés. A fagy ellen több helyen permetező öntözéssel védekeznek. Egymástól mintegy 15 méterre 6—7 méter magasan elhelyezett szórófejek permetezik a gyümölcsfák koronáit, így védik a virágzó fát a fagy és a dér ellen. Claus József Gyümölcstermesztés Grác környékén Ausztriában járván, számunkra leg- Irdekesebb tapasztalatként azt szúrom le, hogy az új gyümölcsösökben, lázikertekben milyen komoly és erednényes védekezés folyik. Mindenütt itt láthatjuk a fuzikládium és peroloszpóra-veszélyt jelző állomásokat. Jellemző három műszerük: a hő-, a csapadék- és a harmatmérő. A mérőeszközeik termográffal vannak összekötve, amely pontosan jelzi az ingadozásokat. Az állomásvezető kezében levő táblázatról az adatok alapján minden előrejelzés leolvasható. Fungicid (gombaölő) szerként' DNRB (0,3 %) és Nirit nevű szer járja kora tavasztól, zöld- és pirosbimbós állapotban. Sziromhullás után ezekhez az Orthocid (0,3%) társul. Lisztharmat ellen kolloidként, vagy Caratánt használnak, s nemrég vezettek be egy új szert, a Eretex-szet. Almamoly ellen Metasystox (0,1 %), vagy Forte E 605-ös (0,06%) alkalmazásával találkoztam. A hűvösebb éghajlat alatt az almamolynak legtöbbször csak egy nemzedéke van. Barackmoly ellen is védekeznek, s legjobban a Forte E 605-ös növényvédőszert keverik. Érdekes vegyszeres gyümölcsritkítási kísérletet láttam a gráci gyümölcstermesztők elnökének gyümölcsösében, Golden D. fajtában. Sevin Colbaril 0,18 % töménységű permetlé hatására a fa a virágcsokorbó Csiernik György, a gútai gyümölcstermesztési szakkör vezetője - a Gyümölcstermesztők és Kertészek Szövetsége helyi szervezetének elnöke - beavatja a fiatalokat a gyümölcstermesztés titkaiba. A sok gyakorlati tapasztalattal rendelkező szakembertől rengeteget tanulhatnak. (A gútai gyümölcstermesztés múltjáról jelenéről és jövő távlatairól a Szabad Földműves 13. számában közlünk cikket Juhász Árpád, külső munkatársunk tollából.)
