Szabad Földműves, 1965. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)

1965-03-27 / 12. szám

Amiről szólni kell [ Szövetkezeteinkben befejeződtek az évzáró taggyűlések. Egyik helyen jobb, a másikon pedig gyengébb eredménnyel zárták a múlt évet, — aszerint, hogyan gazdálkodtak. A losonci járásban a nagydaróci •zövetkezet évzáróján magam is részi vettem. Mondhatom, hogy a beszámo­lót ügyesen összeállították, és az sok­mindenre magyarázatot adott'. Nem akarom részletezni, azért csupán egyetlen tételt' kívánok felhozni. Bacsa elvíárs, a szövetkezei elnöke érthetően kihangsúlyozta, hogy tavaly a legkiválóbb munkát a dohányter­mesztő csopori tagjai végezték, ök hozták a szövetkezetnek a legnagyobb hasznot. Számok felsorolásában nem bocsátkozott, ezért' kezdetben még nem ismertem az ebből származó pénzügyi 'eredményeket, de ami késik nem múlik, gondoltam, s rövidesen meg la szereztem a szükséges adato­­kát. A beszámoló után a vitában vala­hogy többen gondosan kerülgették a kényes, a vitára érdemes kérdéseket. Melyek voltak ezek? Például szólni kellett volna arról, hogy egyes szaka­szokon mi okból nem teljesítették és érték él a termelési-pénzügyi tervet? Egyesek ahelyett, hogy ezt firtatták volna, és rámutattak volna, hogyan tovább, inkább a dohánytermesztőket szapulták, persze alaptalanul. Igen, alaptalanul, mert ha mindenki úgy dolgozott és termelt' volna, mint a dohányosok,' akkor a nagydaróci szö­vetkezet nemcsak a losonci járás, de Szlovákia egyik legjobb eredményt elérő EFSZ-e lehetett volna. Nos, beszéljenek a tények. A szö­vetkezet tavaly 10 hektáron termelt dohányt, s hektáronként 18,3 q szá­rított anyagot nyertek. Az osztályozás is kedvező lett, s a dohány hektárja megadta az 51241 koronát. Ez már igen jó eredménynek számít. Pénzügyi tervük 198 000 korona be­vételt irányzott elő, s ehelyett 512 412 koronát értek el. Az adatok szerint nagyon is indokolt, hogy a tervezett 430Ó munkaegységét 3056-fal túllép­ték. Egyesek ezen rágódtak, pedig a dohányon még így is jócskán nyerték. Mindjárt be is bizonyítom. A terme­lési-pénzügyi terv szerint a tervezett munkaegység ráfordítás és pénzügyi jövedelem esetén egy munkaegység 46 koronát eredményezett volna, de a jelen esetben persze a valóságos munkaegység ráfordítást és a valósá­gos pénzbevételt kell vennünk, s így egy munkaegység nem kevesebb, mint 69,65 koronát eredményezett. Tehát a nagyobb munkaegység igénybevétel szerint is 23,65 koronával többet értek el, mint azt az eredeti terv megköve­telte volna. Ez hát a valóság. Ilyen eredmény után természetes, nem sza­­pulni, hanem dicsérni és példaképül kellett volna állítani a dohányosokat a többiek elé. Prémiumot kellett vol­na nekik adni, mert volt miért és mi­ből. Hiszen a tervezettnek több mint a dupláját hozták a szövetkezet pénz­tárába. Akár hiszi valaki, akár nem, a dohányosok egy árva filléi'^rémiu­­mot nem kaptak. Azt mondjuk, hogy mindenki köte­les jól dolgozni és elérni a TOO %-os feladatot. Ez így igaz. Viszont a több­termelésért külön jutalom jár, s ezt a külön jutalmat, amelyet a dohányo­soknak kellett volna odaítélni, szét­osztották a munkaegységekre, s talán többen akadtak olyanok, akik felada­tukat jóval 100 '°/o-on alul teljesítet­ték. Eszerint nem érdemelték meg, hogy egyenlően részesedjenek. Kell, hogy a nagydaróci szövetkezet újonnan megválasztott vezetősége idén igazságos legyen azokkal szem­ben, akik a rájukszabott feladatokat túlteljesítik. Az igyekvőknek, többet­­termelőknek adjanak prémiumot, ne mérjenek az egyenlősdi mércéjével, mert ez nem hat mozgósítólag a ter­melésre. Szó esett a .fiatalok megnyeréséről is. Szilárd meggyőződésem, hogy ha a jövőben igazságosan jutalmazzák a dolgozókat, kinek-kinek érdeme sze­rint, akkor jóval könnyebb lesz a fia­talok megnyerése. Közülük többen szögre akasztják a vándortarisznyát, s odahaza maradnak. —hal— Jobb munkaszervezés, nagyobb jövedelem A battyáni szövetkezet a múlt év január 1-én csatlakozott a Királyhel­­meci Állami Gazdasághoz. A tagság többsége rövidebb-hosszabb gondol­kozás után aláírta az átlépést. Ez a gondolat már több éven át érlelődött. Tenni kellett valamit, mert a szövet­kezet nem bírt zöldágra vergődni. A vezetőség egyes tagjait nem nagyon érdekelte a szövetkezet fejlődése és a tagok jóléte sem. Néhányan a közös vagyonból alaposan megszedték ma­gukat és a nagyobb pénzkeresethez a rokonok és barátok jutottak. Napon­ta 4 munkaegységet is írtak számukra, attól függetlenül, hogy milyen terme­lési eredményeket értek el. Legtöbb­ször a becsületes dolgozók háttérbe kerültek. A rossz munkaszervezésnek, lelkiismeretlen-munkának meg is mu­tatkozott az „eredménye". A sertés­­tenyésztésben nagy volt az elhullás, egy anyakocától alig hat malacot ne­veltek fel. Hasonló volt a helyzet a szarvasmarhatenyésztésben. A gyenge takarmányozás miatt nap-nap után csökkent az állatok hasznossága és a szövetkezeti borjaknak csak a felét nevelték fel. Az 1000 hektáros szövet-Huszonnégy törpevíztárolót építenek A Kassai Járási Nemzeti Bizottság tanácsa az ön­tözéses gazdálkodással foglalkozik. Most Perényben, Tornán, Pányon, Jászón és Abaújszakalyon 157 hektár területen van halastó. Ezek azonban túlnyomó rész­ben haltenyésztésre vannak berendezve, s csupán a Perényi halastóból öntöznek. A tavak száma azonban szaporodik, mert több helyről kibányásszék a kavi­csot. Az így keletkezett tavak területét több mint 78 hektárra becsülik, de öntözésre még ezeket sem használták fel. Most arról van szó, hogy innen is vizet nyerjenek öntözési célokra. De vannak más lehetősé­gek is. Jánok és Alsólánc határában vízfelfogókat létesítettek, amelyekből szintén öntözhetik a közeli földeket. A múlt évben Öcsváron, Somodiban és Apró­falván törpevíztárolókat létesítettek, de továbbiak készülnek Magyarbődön, Polyiban és Színán is. A meg­lévő és befejezés előtt álló vízforrások kihasználásá­val a patakok és folyók vizét nem számítva, mintegy 280 hektárt lehet öntözni. A nagy öntözési tervek megvalósításához idén még további 24 törpe víztároló épül, kettőt pedig mégja­vítanak. Ezeknek a vizével 723 hektárt lehet öntözni. A beruházási kiadások 7,5 millió koronát tesznek ki, de a becslések szerint' ez öt év alatt megtérül. Ud­varnokon 50 hektárt, Semsén és Pányban 70 hektárt, Ránkfüreden 80 hektárt öntözhetnek. Kelet-Szlovákiában nagyobb munkák is folynak. A Bratislavai Hidroprojekt a Szepsi völgy, általános öntözési rendszerén dolgozik, A munkát két részben oldják meg. Az első szakaszban főleg a meglévő víz­forrásokat használják fel, a második szakaszban már igénybe veszik a Bódva és Ida patak vizét is. A terv merész, de ha megvalósul, 14 420 hektár földet lehet öntözni. A távlati térvek szerint csaknem milliárdos beru­házással a Poprád, Hernád és a Sajó folyók vizével 510 hektárt öntöznek. Kassától délre pedig 4680 hek­tárt. Sor kerül a Tárca völgyében 1600 hektár, az ösva patak völgyében pedig 1590 hektár öntözésére Csajka János mérnök elvfárs szerint az öntözött* területen 400 mázsa káposztát is lehet termelni hek­táronként. Csak ebből az égy példából is láthatjuk, hogy az öntözés kamatostól megtérül, hisz a nem öntözött területekén hektáronként csak 200 mázsa káposzta terem. A kassai járás nagy fába vágta a fejszéjét, d? mégéri, mert a munkák b'eféjezése után kedvezőén alakul a vidég éghajlata is. Iván Sándor (-Kassa-)' Otthagyta a várost Varga Alfonz, a vágsellyei egységes földművesszövet­­kezet szarvasmar­ha hizlaldájában dolgozik. Az ered­mény, amit itt elért, túlnőtt a járási kereteken... Az ö munkamódszere, munkaszeretete és lelkiismeretessége mindenképpen megírásra kívánkozik. Hogy is volt kezdetben? Mikor Vágsellyén megalakult a szö­vetkezet, Varga Alfonz idegenkedett a közöstől. Bratislavába ment, hogy ott keressen munkát és talált is a villanytelepen. Segédmunkásként dol­gozott, a bére nem volt alacsony, megkereste az 1800 koronát is. Ám ahogy maga mondja, váltig az óráját nézegette, alig várta, hogy végetérjen már a múszak. Nem érdekelte a mun­ka, csakis a kereset. Ez érthető is, hiszen olyan embeV, aki szereti a föl­det — nehezen találja meg helyét az iparban. Nemsokára hazatért. Megtették állatgondozónak s itt bi­zonyult be, hogy sehol sem érzi magát olyan otthonosan, mint éppen ezen a helyen. Az állatok gyarapodása egy idő múl­va fellendült. Jelenleg az átlagos gya­rapodás egy bikánál 97 deka. Az üszők abrak nélküli takarmányt kapnak, a súlyemelkedés — 82 deka. Varga Alfonz keresete az állatok gyarapodásától függ. Egy mázsa után 76 koronát kap. Átlagos bevétele 2000 korona. Ö valóban elmondhatja, hogy megtalálta számítását idehaza. Többet keres, mint amikor ipari munkás volt. Nagyon szívesen végzi munkáját. Az otthon, a család közelsége — ez felér egy fél fizetéssel is! Azért problémák, nehézségek is akadnak... Az istálló gépesítése kissé régimódi. Itt-ott ök maguk is változtatnak egyet s mást a munka megkönnyítése érde­kében, de Varga Alfonz úgy hallja, hogy sokhelyütt már a futószalagot is beszerelték az istállóba és rostélyos padlózatot készítettek. Ez bizony itt is nagyon elkellene! Különben ennek az állatgondozás­nak van egy nagy hátránya: Nincs nyugta az embernek se ünnepen, se vasárnap! S ő ráadásul biciklin — olykor autóbusszal — jár be Peredről. Az elnök azt mondja, hogy 1967-ben szövetkezeti lakások épülnek itt hely­ben a tagok számára, de Varga elv­társ nemigen akarná otthagyni Pere­det, — új, háromszobás házát. Most már csak az marad hátra, hogy ezeket a kitűnő munkát végző embe­reket vezessük rá a művelődésre. Mert bizony Varga Alfonz is azt mond­ja, — neki nincs ideje az olvasásra! Vitathatatlan, hogy a munkasiker már egymagában is tartalmassá teszi az életet. De a tartalom minőségét nem lehet lebecsülni! Aki csak anyagiakban képes felélni keresetét, az végtére is — egyoldalú jólét. S míg ez így van, addig a kulturális forradalom meg­hirdetése csak közhely marad. És azt is tudjuk, hogy idővel egyre több Varga Alfonza lesz a szocialista falunak, márpedig az ő fejlődésük is nagyon fontos! Q Trv rí r r Hatvankét mázsás hektárhozam cirokból A cserháti szövetkezei a múltban kísébb-nagyobb sikerrel gazdálkodott. De a szövetkezétesek bíztak benne, hogy hamarosan jobb eredményekét érnek el. ölvecky Ferenc, a szövet­kezet elnöke olyan intézkedésekről beszél, amelyek jelentős mértékben befolyásolják a növénytermesztést. A földterület északi részén mintegy 400 hektárt csatornahálózat sző át. Itt fokozatosan meg akarják valósí­tani az öntözéses gazdálkodást. Főleg olyan növényeket termelnek, amelyek jó hozamot adnak. Cirokból hektáron­ként 62 mázsát értek el, tehát a jö­vőben ezzel a növénnyel nagyobb te­rületen foglalkoznak. A kukorica hek­tárhozama is lényegesen emelkedik majd az öntözéses területen. Az állattenyésztés is szépen fejlő­dik. Sztankó József héttagú kollek­tívája a szocialista münkabrigád cím elnyeréséért' versenyez. A hízó szarvasmarháknál 98 deka súlygyara­podást értek el. De gondolnak a nö­vendékállatokra is. 78 darabot tavasz­tól őszig a szabadban tartanak, hogy kiváló teheneket tenyészthessenek. A sertéstenyésztés eredményei sem lebecsülendők, hisz Kónya László 13 malacot választott el anyakocánként, Knazsik Géza és Kún Pál érdemé, hogy a szövetkezet terven felül 37 mázsa sertéshúst adott el. A baromfi­hús eladási tervét 50 mázsával tel­jesítették túl. A szövetkezet 600 te­­nyészkacsát és 30 ludat tart. A múlt évben egy kacsától 78, egy lúdtól pe­dig 31 tojást termeltek. A cserháti szövetkezei, bár sok ne­hézséggel küzd, de mégis fokozatosan halad előre. Andriskin József A BUZITAI SZÖVETKEZETBEN egy esztendővel ezelőtt kukorica szárí­tók építését kezdte meg a Kassai Járási Építkezési Vállalat. A szövet­­kezetesek örültek, hogy végre megoldódik a tároló helyiségek kérdése és bíztak abban, hogy a múlt évi termést már új szárítókban tehetik, a két szárító egy tető alá tételével megoldják a fontosabb mezőgazdasági gépek elhelyezését A korai örömet azonban csalódás követte, mert az építők nem tettek eleget vállalásuknak, s a szárítók még mindig tetőzet nélkül állnak. Kényszermegoldásként 'cukorciakóróval fedték be, hogy a gazdag termést megmentsék. Amint látszik, az építkezési vállalat dolgozói lelkiismeret furdalás nélkül ülnek babérjaikon. Pedig ideje lenne már elgondolkozniuk a dol­gok felett. Kép és szöveg (jl.) Közlemény A Moldvai Mezőgazdasági Műszaki Középiskola igazgatósága közli, hogy az 1965—66-os tanévre a mezőgazda­­sági gépesítési (mechanizációs) szak­ra jelentkezhetnek tanulók, akik általános iskola IX. évfolyamát sike résén elvégezték. A tanulmányi idő négy év és érettségivel végződik. A tanulók a következő szaktantár­gyakban bővíthetik tudásukat: elmé­leti és műhelygyakorlatokon keresztül traktorok, autók, mezőgazdasági gé­pek javítása, üzemszervezés, gépjár­művek vezetése. Ez utóbbi sikeres elvégzése után III. (C) terjedelmű, minden gépjármű vezetésére jogosító hajtási engedélyt is nyernek. További magyar tannyelvű osztá­lyok nyílnak az EFSZ-ben, állami bir­tokon vagy más szektorban dolgozó gépjavítók, mechanizátorok részére. A tanulmányi idő 3 év, amit a munka­viszony megszakítása nélkül végezhet el és szakérettségivel végződik. Je­lentkezhetnek mindazok, akik teljes alapfokú iskolai végzettséggel ren­delkeznek és legalább 3 éves gyakor­latot töltöttek a mezőgazdasági gépek mellett. Bővebb felvilágosításokat az iskola igazgatóságánál kaphat. Az érdeklődők kérvényeiket — leg­később március 31-ig az alanti címre küldjék: Riaditefstvo SPT5, Moldava nad Bodvou, okres Kosice. kezet évente alig 100 000 liter tejet adott el. így teltek-múltak Battyán­­ban a gonddal teli esztendők és a sok huzavonára, zavaros helyzetre a be­csületes dolgozók fizettek rá. A jöve­delemből mindig csak az előlegre fu­totta. A dolgozók többsége, a fiatalok­kal együtt elvándorolt más munka­helyekre. Nem csoda, hiszen a tagok átlagkeresete évente mindössze 6—7 ezer koronát tett ki. Sorolhatnánk még tovább az egy­mást követő sikertelenségeket, ami annyi keserűséget hozott a becsületes dolgozók számára. De hagyjuk a múl­tat! Beszéljünk inkább az űj életről. Rady László intéző néhány szóval a nehézségekről beszél. Nem volt könnyű dolog talpraállítani a szét­züllesztett gazdaságot. Az év első két hónapjában alaposan felkészültek a tavaszi munkákra. A gépek, ha szük­ség volt rá, két műszakban is dol­goztak. A száraz esztendő ellenére is születtek sikerek. A szövetkezettől átvett tehénállománytól az előző év­hez képest 90 000 literrel több tejet adtak el. Egy-egy gondozó 12 tehenet etetett és fejt és anyagilag érdekel­tek voltak a termelésben. A terv sze­rint 145 borjút kellett elválasztani, de a valóságban 157-et neveltek fel. Bebizonyosodott, hogy a baromfite­nyésztés is kifizetődő. A tervezettnél 16 000 darabbal több került a dolgo­zók asztalára. Baromfihúsból 32 má­zsát akartak eladni, de 86 mázsa ke­rült a felvásárlási szervek raktáraiba. Legjobban a pénzügyi gazdálkodás mutatja meg a különbséget. A múlt­ban a szövetkezet négymilliós bevételi tervét sosem tudta elérni. Ezzel szem­ben az állami gazdaság bevétele meg­haladta az ötmillió koronát, örvende­tes tény, hogy a gazdaság dolgozóinak megkétszereződött a jövedelme. A rendszeresen dolgozó munkások havi keresete 1164 koronára emelkedett Ehhez még hozzájött az idő- és cél­prémium. A legnagyobb igyekezet mellett sem sikerült még minden problémát meg­oldani, hisz egy év kevés arra, hogy a gazdasági eredmények lényegesen nagyobbak legyenek. De a mostani helyzet azt mutatja, hogy jobb szer­vező és irányítómunkával nem marad el a siker. Jabionci Lajos Nem elég a gyakorlat AZ ISKOLÁRÓL hallani sem akart. De egy év után, amikor az alsóhutkai szövetkezet zootechnikusa lett, meg­győződött a tanulás szükségességéről. Rájött, hogy a zootechnikusnak töb­bet kell tudnia, mint a tagoknak. Az állat gondozókat, etetőket, fejőket oly­kor szakszerű tanáccsal kell ellátni, és megfelelően összeállítani a takar­mányadagokat. Jakab Imre a múlt év szeptembe­rétől látogatja a szepsi mezőgazdasági technikumot. Azelőtt több évig HNB titkár volt szülőjdlujában. A szövet­kezet problémái mindig érdekelték. Jakab elvtárs az egy év alatt sem feledkezik meg a szövetkezetről. He­tenként hazajár és segít a problémák megoldásában. Nemrégen otthon töl­tötte a kétheti gyakorlatot. — A múlt évben az állattenyésztési termékek bevételi tervét magasan túl­léptük. A szakosítás keretén belül fel­számoljuk az anyasertés- és tyúkte­nyésztést és a szomszédok példájára bevezetjük a kacsatenyésztést és hiz­lalást. 2000 darab kiskacsát vásáro­lunk, amelyet a tyúkólban helyezünk el. A szarvasmarhaállományt 100 da­rabbal emeljük. Ennek a felét saját tenyésztésünkből és 50 darabot a já­rási borjútenyészt óból biztosítunk -■ mondja. Még egy félév, és Jakab Imre visz­­szatér a szövetkezetbe, s tanulmányait az érvényesítheti a gyakorlatban. Mató Pál (Kassa) A felszabadulás évfordulójára A komáromi járásban a felszabadu­lás évfordulójára a múlt' évben 229 kollektív és 161 egyéni kötelezettség­vállalás született, amelynek értéke 10 532 423 korona. A vállalásokat igen eredményesen teljesítik a mezőgaz­dasági üzemek és egyének. 15 574 000 korona értékű árut termeltek tervén felül. A múlt év tapasztalatait idén is kamatoztatják. Számos kötelezettség­vállalással akarják ünnepelni a fel­­szabadulás napját. Terven felül 1072 q búzát, 1378 q árpát, 5605 q szemes­kukoricát, 28 291 q cukorrépát és egyéb terményt termelnek. Az állat­­tenyésztési dolgozók az előirányzott­nál 2104 q sertést, 1103 q marhahúst, 141_q baromfihúst, 431 000 liter tejet és 338 818 db tojást termelnek töb­bet. Tán Unllár. SZABAD FÖLDMŰVES ^ 1965. március 27.

Next

/
Thumbnails
Contents