Szabad Földműves, 1965. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)
1965-03-27 / 12. szám
Amiről szólni kell [ Szövetkezeteinkben befejeződtek az évzáró taggyűlések. Egyik helyen jobb, a másikon pedig gyengébb eredménnyel zárták a múlt évet, — aszerint, hogyan gazdálkodtak. A losonci járásban a nagydaróci •zövetkezet évzáróján magam is részi vettem. Mondhatom, hogy a beszámolót ügyesen összeállították, és az sokmindenre magyarázatot adott'. Nem akarom részletezni, azért csupán egyetlen tételt' kívánok felhozni. Bacsa elvíárs, a szövetkezei elnöke érthetően kihangsúlyozta, hogy tavaly a legkiválóbb munkát a dohánytermesztő csopori tagjai végezték, ök hozták a szövetkezetnek a legnagyobb hasznot. Számok felsorolásában nem bocsátkozott, ezért' kezdetben még nem ismertem az ebből származó pénzügyi 'eredményeket, de ami késik nem múlik, gondoltam, s rövidesen meg la szereztem a szükséges adatokát. A beszámoló után a vitában valahogy többen gondosan kerülgették a kényes, a vitára érdemes kérdéseket. Melyek voltak ezek? Például szólni kellett volna arról, hogy egyes szakaszokon mi okból nem teljesítették és érték él a termelési-pénzügyi tervet? Egyesek ahelyett, hogy ezt firtatták volna, és rámutattak volna, hogyan tovább, inkább a dohánytermesztőket szapulták, persze alaptalanul. Igen, alaptalanul, mert ha mindenki úgy dolgozott és termelt' volna, mint a dohányosok,' akkor a nagydaróci szövetkezet nemcsak a losonci járás, de Szlovákia egyik legjobb eredményt elérő EFSZ-e lehetett volna. Nos, beszéljenek a tények. A szövetkezet tavaly 10 hektáron termelt dohányt, s hektáronként 18,3 q szárított anyagot nyertek. Az osztályozás is kedvező lett, s a dohány hektárja megadta az 51241 koronát. Ez már igen jó eredménynek számít. Pénzügyi tervük 198 000 korona bevételt irányzott elő, s ehelyett 512 412 koronát értek el. Az adatok szerint nagyon is indokolt, hogy a tervezett 430Ó munkaegységét 3056-fal túllépték. Egyesek ezen rágódtak, pedig a dohányon még így is jócskán nyerték. Mindjárt be is bizonyítom. A termelési-pénzügyi terv szerint a tervezett munkaegység ráfordítás és pénzügyi jövedelem esetén egy munkaegység 46 koronát eredményezett volna, de a jelen esetben persze a valóságos munkaegység ráfordítást és a valóságos pénzbevételt kell vennünk, s így egy munkaegység nem kevesebb, mint 69,65 koronát eredményezett. Tehát a nagyobb munkaegység igénybevétel szerint is 23,65 koronával többet értek el, mint azt az eredeti terv megkövetelte volna. Ez hát a valóság. Ilyen eredmény után természetes, nem szapulni, hanem dicsérni és példaképül kellett volna állítani a dohányosokat a többiek elé. Prémiumot kellett volna nekik adni, mert volt miért és miből. Hiszen a tervezettnek több mint a dupláját hozták a szövetkezet pénztárába. Akár hiszi valaki, akár nem, a dohányosok egy árva filléi'^rémiumot nem kaptak. Azt mondjuk, hogy mindenki köteles jól dolgozni és elérni a TOO %-os feladatot. Ez így igaz. Viszont a többtermelésért külön jutalom jár, s ezt a külön jutalmat, amelyet a dohányosoknak kellett volna odaítélni, szétosztották a munkaegységekre, s talán többen akadtak olyanok, akik feladatukat jóval 100 '°/o-on alul teljesítették. Eszerint nem érdemelték meg, hogy egyenlően részesedjenek. Kell, hogy a nagydaróci szövetkezet újonnan megválasztott vezetősége idén igazságos legyen azokkal szemben, akik a rájukszabott feladatokat túlteljesítik. Az igyekvőknek, többettermelőknek adjanak prémiumot, ne mérjenek az egyenlősdi mércéjével, mert ez nem hat mozgósítólag a termelésre. Szó esett a .fiatalok megnyeréséről is. Szilárd meggyőződésem, hogy ha a jövőben igazságosan jutalmazzák a dolgozókat, kinek-kinek érdeme szerint, akkor jóval könnyebb lesz a fiatalok megnyerése. Közülük többen szögre akasztják a vándortarisznyát, s odahaza maradnak. —hal— Jobb munkaszervezés, nagyobb jövedelem A battyáni szövetkezet a múlt év január 1-én csatlakozott a Királyhelmeci Állami Gazdasághoz. A tagság többsége rövidebb-hosszabb gondolkozás után aláírta az átlépést. Ez a gondolat már több éven át érlelődött. Tenni kellett valamit, mert a szövetkezet nem bírt zöldágra vergődni. A vezetőség egyes tagjait nem nagyon érdekelte a szövetkezet fejlődése és a tagok jóléte sem. Néhányan a közös vagyonból alaposan megszedték magukat és a nagyobb pénzkeresethez a rokonok és barátok jutottak. Naponta 4 munkaegységet is írtak számukra, attól függetlenül, hogy milyen termelési eredményeket értek el. Legtöbbször a becsületes dolgozók háttérbe kerültek. A rossz munkaszervezésnek, lelkiismeretlen-munkának meg is mutatkozott az „eredménye". A sertéstenyésztésben nagy volt az elhullás, egy anyakocától alig hat malacot neveltek fel. Hasonló volt a helyzet a szarvasmarhatenyésztésben. A gyenge takarmányozás miatt nap-nap után csökkent az állatok hasznossága és a szövetkezeti borjaknak csak a felét nevelték fel. Az 1000 hektáros szövet-Huszonnégy törpevíztárolót építenek A Kassai Járási Nemzeti Bizottság tanácsa az öntözéses gazdálkodással foglalkozik. Most Perényben, Tornán, Pányon, Jászón és Abaújszakalyon 157 hektár területen van halastó. Ezek azonban túlnyomó részben haltenyésztésre vannak berendezve, s csupán a Perényi halastóból öntöznek. A tavak száma azonban szaporodik, mert több helyről kibányásszék a kavicsot. Az így keletkezett tavak területét több mint 78 hektárra becsülik, de öntözésre még ezeket sem használták fel. Most arról van szó, hogy innen is vizet nyerjenek öntözési célokra. De vannak más lehetőségek is. Jánok és Alsólánc határában vízfelfogókat létesítettek, amelyekből szintén öntözhetik a közeli földeket. A múlt évben Öcsváron, Somodiban és Aprófalván törpevíztárolókat létesítettek, de továbbiak készülnek Magyarbődön, Polyiban és Színán is. A meglévő és befejezés előtt álló vízforrások kihasználásával a patakok és folyók vizét nem számítva, mintegy 280 hektárt lehet öntözni. A nagy öntözési tervek megvalósításához idén még további 24 törpe víztároló épül, kettőt pedig mégjavítanak. Ezeknek a vizével 723 hektárt lehet öntözni. A beruházási kiadások 7,5 millió koronát tesznek ki, de a becslések szerint' ez öt év alatt megtérül. Udvarnokon 50 hektárt, Semsén és Pányban 70 hektárt, Ránkfüreden 80 hektárt öntözhetnek. Kelet-Szlovákiában nagyobb munkák is folynak. A Bratislavai Hidroprojekt a Szepsi völgy, általános öntözési rendszerén dolgozik, A munkát két részben oldják meg. Az első szakaszban főleg a meglévő vízforrásokat használják fel, a második szakaszban már igénybe veszik a Bódva és Ida patak vizét is. A terv merész, de ha megvalósul, 14 420 hektár földet lehet öntözni. A távlati térvek szerint csaknem milliárdos beruházással a Poprád, Hernád és a Sajó folyók vizével 510 hektárt öntöznek. Kassától délre pedig 4680 hektárt. Sor kerül a Tárca völgyében 1600 hektár, az ösva patak völgyében pedig 1590 hektár öntözésére Csajka János mérnök elvfárs szerint az öntözött* területen 400 mázsa káposztát is lehet termelni hektáronként. Csak ebből az égy példából is láthatjuk, hogy az öntözés kamatostól megtérül, hisz a nem öntözött területekén hektáronként csak 200 mázsa káposzta terem. A kassai járás nagy fába vágta a fejszéjét, d? mégéri, mert a munkák b'eféjezése után kedvezőén alakul a vidég éghajlata is. Iván Sándor (-Kassa-)' Otthagyta a várost Varga Alfonz, a vágsellyei egységes földművesszövetkezet szarvasmarha hizlaldájában dolgozik. Az eredmény, amit itt elért, túlnőtt a járási kereteken... Az ö munkamódszere, munkaszeretete és lelkiismeretessége mindenképpen megírásra kívánkozik. Hogy is volt kezdetben? Mikor Vágsellyén megalakult a szövetkezet, Varga Alfonz idegenkedett a közöstől. Bratislavába ment, hogy ott keressen munkát és talált is a villanytelepen. Segédmunkásként dolgozott, a bére nem volt alacsony, megkereste az 1800 koronát is. Ám ahogy maga mondja, váltig az óráját nézegette, alig várta, hogy végetérjen már a múszak. Nem érdekelte a munka, csakis a kereset. Ez érthető is, hiszen olyan embeV, aki szereti a földet — nehezen találja meg helyét az iparban. Nemsokára hazatért. Megtették állatgondozónak s itt bizonyult be, hogy sehol sem érzi magát olyan otthonosan, mint éppen ezen a helyen. Az állatok gyarapodása egy idő múlva fellendült. Jelenleg az átlagos gyarapodás egy bikánál 97 deka. Az üszők abrak nélküli takarmányt kapnak, a súlyemelkedés — 82 deka. Varga Alfonz keresete az állatok gyarapodásától függ. Egy mázsa után 76 koronát kap. Átlagos bevétele 2000 korona. Ö valóban elmondhatja, hogy megtalálta számítását idehaza. Többet keres, mint amikor ipari munkás volt. Nagyon szívesen végzi munkáját. Az otthon, a család közelsége — ez felér egy fél fizetéssel is! Azért problémák, nehézségek is akadnak... Az istálló gépesítése kissé régimódi. Itt-ott ök maguk is változtatnak egyet s mást a munka megkönnyítése érdekében, de Varga Alfonz úgy hallja, hogy sokhelyütt már a futószalagot is beszerelték az istállóba és rostélyos padlózatot készítettek. Ez bizony itt is nagyon elkellene! Különben ennek az állatgondozásnak van egy nagy hátránya: Nincs nyugta az embernek se ünnepen, se vasárnap! S ő ráadásul biciklin — olykor autóbusszal — jár be Peredről. Az elnök azt mondja, hogy 1967-ben szövetkezeti lakások épülnek itt helyben a tagok számára, de Varga elvtárs nemigen akarná otthagyni Peredet, — új, háromszobás házát. Most már csak az marad hátra, hogy ezeket a kitűnő munkát végző embereket vezessük rá a művelődésre. Mert bizony Varga Alfonz is azt mondja, — neki nincs ideje az olvasásra! Vitathatatlan, hogy a munkasiker már egymagában is tartalmassá teszi az életet. De a tartalom minőségét nem lehet lebecsülni! Aki csak anyagiakban képes felélni keresetét, az végtére is — egyoldalú jólét. S míg ez így van, addig a kulturális forradalom meghirdetése csak közhely marad. És azt is tudjuk, hogy idővel egyre több Varga Alfonza lesz a szocialista falunak, márpedig az ő fejlődésük is nagyon fontos! Q Trv rí r r Hatvankét mázsás hektárhozam cirokból A cserháti szövetkezei a múltban kísébb-nagyobb sikerrel gazdálkodott. De a szövetkezétesek bíztak benne, hogy hamarosan jobb eredményekét érnek el. ölvecky Ferenc, a szövetkezet elnöke olyan intézkedésekről beszél, amelyek jelentős mértékben befolyásolják a növénytermesztést. A földterület északi részén mintegy 400 hektárt csatornahálózat sző át. Itt fokozatosan meg akarják valósítani az öntözéses gazdálkodást. Főleg olyan növényeket termelnek, amelyek jó hozamot adnak. Cirokból hektáronként 62 mázsát értek el, tehát a jövőben ezzel a növénnyel nagyobb területen foglalkoznak. A kukorica hektárhozama is lényegesen emelkedik majd az öntözéses területen. Az állattenyésztés is szépen fejlődik. Sztankó József héttagú kollektívája a szocialista münkabrigád cím elnyeréséért' versenyez. A hízó szarvasmarháknál 98 deka súlygyarapodást értek el. De gondolnak a növendékállatokra is. 78 darabot tavasztól őszig a szabadban tartanak, hogy kiváló teheneket tenyészthessenek. A sertéstenyésztés eredményei sem lebecsülendők, hisz Kónya László 13 malacot választott el anyakocánként, Knazsik Géza és Kún Pál érdemé, hogy a szövetkezet terven felül 37 mázsa sertéshúst adott el. A baromfihús eladási tervét 50 mázsával teljesítették túl. A szövetkezet 600 tenyészkacsát és 30 ludat tart. A múlt évben egy kacsától 78, egy lúdtól pedig 31 tojást termeltek. A cserháti szövetkezei, bár sok nehézséggel küzd, de mégis fokozatosan halad előre. Andriskin József A BUZITAI SZÖVETKEZETBEN egy esztendővel ezelőtt kukorica szárítók építését kezdte meg a Kassai Járási Építkezési Vállalat. A szövetkezetesek örültek, hogy végre megoldódik a tároló helyiségek kérdése és bíztak abban, hogy a múlt évi termést már új szárítókban tehetik, a két szárító egy tető alá tételével megoldják a fontosabb mezőgazdasági gépek elhelyezését A korai örömet azonban csalódás követte, mert az építők nem tettek eleget vállalásuknak, s a szárítók még mindig tetőzet nélkül állnak. Kényszermegoldásként 'cukorciakóróval fedték be, hogy a gazdag termést megmentsék. Amint látszik, az építkezési vállalat dolgozói lelkiismeret furdalás nélkül ülnek babérjaikon. Pedig ideje lenne már elgondolkozniuk a dolgok felett. Kép és szöveg (jl.) Közlemény A Moldvai Mezőgazdasági Műszaki Középiskola igazgatósága közli, hogy az 1965—66-os tanévre a mezőgazdasági gépesítési (mechanizációs) szakra jelentkezhetnek tanulók, akik általános iskola IX. évfolyamát sike résén elvégezték. A tanulmányi idő négy év és érettségivel végződik. A tanulók a következő szaktantárgyakban bővíthetik tudásukat: elméleti és műhelygyakorlatokon keresztül traktorok, autók, mezőgazdasági gépek javítása, üzemszervezés, gépjárművek vezetése. Ez utóbbi sikeres elvégzése után III. (C) terjedelmű, minden gépjármű vezetésére jogosító hajtási engedélyt is nyernek. További magyar tannyelvű osztályok nyílnak az EFSZ-ben, állami birtokon vagy más szektorban dolgozó gépjavítók, mechanizátorok részére. A tanulmányi idő 3 év, amit a munkaviszony megszakítása nélkül végezhet el és szakérettségivel végződik. Jelentkezhetnek mindazok, akik teljes alapfokú iskolai végzettséggel rendelkeznek és legalább 3 éves gyakorlatot töltöttek a mezőgazdasági gépek mellett. Bővebb felvilágosításokat az iskola igazgatóságánál kaphat. Az érdeklődők kérvényeiket — legkésőbb március 31-ig az alanti címre küldjék: Riaditefstvo SPT5, Moldava nad Bodvou, okres Kosice. kezet évente alig 100 000 liter tejet adott el. így teltek-múltak Battyánban a gonddal teli esztendők és a sok huzavonára, zavaros helyzetre a becsületes dolgozók fizettek rá. A jövedelemből mindig csak az előlegre futotta. A dolgozók többsége, a fiatalokkal együtt elvándorolt más munkahelyekre. Nem csoda, hiszen a tagok átlagkeresete évente mindössze 6—7 ezer koronát tett ki. Sorolhatnánk még tovább az egymást követő sikertelenségeket, ami annyi keserűséget hozott a becsületes dolgozók számára. De hagyjuk a múltat! Beszéljünk inkább az űj életről. Rady László intéző néhány szóval a nehézségekről beszél. Nem volt könnyű dolog talpraállítani a szétzüllesztett gazdaságot. Az év első két hónapjában alaposan felkészültek a tavaszi munkákra. A gépek, ha szükség volt rá, két műszakban is dolgoztak. A száraz esztendő ellenére is születtek sikerek. A szövetkezettől átvett tehénállománytól az előző évhez képest 90 000 literrel több tejet adtak el. Egy-egy gondozó 12 tehenet etetett és fejt és anyagilag érdekeltek voltak a termelésben. A terv szerint 145 borjút kellett elválasztani, de a valóságban 157-et neveltek fel. Bebizonyosodott, hogy a baromfitenyésztés is kifizetődő. A tervezettnél 16 000 darabbal több került a dolgozók asztalára. Baromfihúsból 32 mázsát akartak eladni, de 86 mázsa került a felvásárlási szervek raktáraiba. Legjobban a pénzügyi gazdálkodás mutatja meg a különbséget. A múltban a szövetkezet négymilliós bevételi tervét sosem tudta elérni. Ezzel szemben az állami gazdaság bevétele meghaladta az ötmillió koronát, örvendetes tény, hogy a gazdaság dolgozóinak megkétszereződött a jövedelme. A rendszeresen dolgozó munkások havi keresete 1164 koronára emelkedett Ehhez még hozzájött az idő- és célprémium. A legnagyobb igyekezet mellett sem sikerült még minden problémát megoldani, hisz egy év kevés arra, hogy a gazdasági eredmények lényegesen nagyobbak legyenek. De a mostani helyzet azt mutatja, hogy jobb szervező és irányítómunkával nem marad el a siker. Jabionci Lajos Nem elég a gyakorlat AZ ISKOLÁRÓL hallani sem akart. De egy év után, amikor az alsóhutkai szövetkezet zootechnikusa lett, meggyőződött a tanulás szükségességéről. Rájött, hogy a zootechnikusnak többet kell tudnia, mint a tagoknak. Az állat gondozókat, etetőket, fejőket olykor szakszerű tanáccsal kell ellátni, és megfelelően összeállítani a takarmányadagokat. Jakab Imre a múlt év szeptemberétől látogatja a szepsi mezőgazdasági technikumot. Azelőtt több évig HNB titkár volt szülőjdlujában. A szövetkezet problémái mindig érdekelték. Jakab elvtárs az egy év alatt sem feledkezik meg a szövetkezetről. Hetenként hazajár és segít a problémák megoldásában. Nemrégen otthon töltötte a kétheti gyakorlatot. — A múlt évben az állattenyésztési termékek bevételi tervét magasan túlléptük. A szakosítás keretén belül felszámoljuk az anyasertés- és tyúktenyésztést és a szomszédok példájára bevezetjük a kacsatenyésztést és hizlalást. 2000 darab kiskacsát vásárolunk, amelyet a tyúkólban helyezünk el. A szarvasmarhaállományt 100 darabbal emeljük. Ennek a felét saját tenyésztésünkből és 50 darabot a járási borjútenyészt óból biztosítunk -■ mondja. Még egy félév, és Jakab Imre viszszatér a szövetkezetbe, s tanulmányait az érvényesítheti a gyakorlatban. Mató Pál (Kassa) A felszabadulás évfordulójára A komáromi járásban a felszabadulás évfordulójára a múlt' évben 229 kollektív és 161 egyéni kötelezettségvállalás született, amelynek értéke 10 532 423 korona. A vállalásokat igen eredményesen teljesítik a mezőgazdasági üzemek és egyének. 15 574 000 korona értékű árut termeltek tervén felül. A múlt év tapasztalatait idén is kamatoztatják. Számos kötelezettségvállalással akarják ünnepelni a felszabadulás napját. Terven felül 1072 q búzát, 1378 q árpát, 5605 q szemeskukoricát, 28 291 q cukorrépát és egyéb terményt termelnek. Az állattenyésztési dolgozók az előirányzottnál 2104 q sertést, 1103 q marhahúst, 141_q baromfihúst, 431 000 liter tejet és 338 818 db tojást termelnek többet. Tán Unllár. SZABAD FÖLDMŰVES ^ 1965. március 27.
