Szabad Földműves, 1965. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)

1965-01-16 / 2. szám

A népgazdaság irányításának új aíapelveiröl

Zöld jelzést kapott a vita és a kezdeményezés

„Tekintettel arra, hogy nálunk teljes mértékben győzelemre jutottak a szocialista termelési viszonyok, rátérhetünk a szervezés és az irányítás új, tökéle- ij tesített formájára, jobban kihasználhatjuk a jelenlegi gazdasági alapot és < mindazokat a demokratikus formákat, amelyek közvetítésével az irányítás elő- t segítheti szocialista társadalmunk élete valamennyi pozitív vonásának elmélyí- J tését.“ (Antonín Novotny elvtárs újévi beszédéből) -i Elteltek' az új esztendő első hétköznapjai. A jóbarátok, ismerősök, , munkatársak elmondták egymásnak újévi jókívánságaikat. Az ország népe ismét nagy lendülettel látott munkához, hiszen szocialista országépítésünk új, fontos szakasza előtt állunk. Az eddig végzett munka alapja új hozzáépítést követel, méghozzá egyre gyorsabban és egyre jobban, mint eddig. Ezekkel a gondolatokkal ismertetjük meg az alábbiakban olvasóinkat is.

tok érdekeltek lesznek az általuk előállított termékek eladásában is. Saját brutto jövedelmükből kell fedezniük a termelőeszközök kamatát, a hitelek visszatérítését és kamatát, saját beruházásaikat és a nyereségnek az állami költségvetést érintő részét. A fennmaradó összegből fizetik ki a béreket, a prémiumot, a különjutalmakat és a speciális feladatok sikeres elvégzéséért járó díjat. A dolgozók attól függően kapják fizetésüket, hogy a vállalat hogyan tudja értékesíteni termékeit. Á bérek forrása tehát a valóban elvégzett termelőmunka lesz.

Az árpolitika is rugalmassabbá válik

A népgazdaság irányifásának új rendszerében az eddiginél fontosabb szerepet játszanak majd az árak, mint gazdasági eszközök. Fokozatosan sor kerül arra, hogy az árak elsősorban a társadalmilag szükséges termelési költségeket fejezzék ki, valamint bizonyos mértékben a kereslet és kínálat közötti kapcsolatokat és ösztönözzenek az új, a műszakilag fejlett és jobb minőségű termékek gyártására. Fokozatosan az árak három típusa alakul ki.

1. A szilárd árak, amelyekéi a központi szervek állapítanak meg. Ilyenek a nyersanyagok és az energia, valamint a kiskereskedelemben az alapvető létszükségleti cikkek árai.

2. Limitált árak, amelyeknek alsó és felső határát a központi szervek állapítják meg. Ez vonatkozik az áruk többségére.

3. Szabad árak, vagyis azok, amej lyek a szállító és a vásárló között létrejött szerződéstől függnek, vagy amelyeket a belkereskedelmi szervek állapítanak meg tekintetbe vév? a keresletet és a kínálatot.

Természetesen az ártipusokaf folyamatosan vezetjük be attól függően, ahogyan azt a piacon kialakuló helyzet lehetővé teszi. Az új rendszer a kereskedelmet is arra ösztönzi majd, hogy az iparhoz hasonlóan messzemenően alkalmazkodjék a lakosság igényeihez.

KI épgazdaságunk irányításának új elveit folyamatosan ez év elejétől vezetjük be, hogy azok I960, január elsején, az 1970. évig szóló új népgazdaság fejlesztési ötéves terv megindulásának időpontjában már hazánk népgazdasága irányításának alapját képezzék. (no)

• HELYREIGAZÍTÁS

3 Lapunk január 9-i száma 3-i'V

• oldalán közölt „Harc a szarvas- S marha-gümőkór ellen“ című eije• künk második bekezdése kilencedik

• sorának mondatát így helyesbít- S jük: „Érdemes megemlíteni, hogy 3 1959-ig csak öt szövetkezet

• szarvasmarha-állománya volt gü- X mökórmentes .,A sajnálatos 3 tévedésért az olvasó és a szerző

• elnézését kérjük.

Szerkesztőség

különböző változtatásokra van szükség, hanem a tervszerű Irányítás tökéletesítésére,

A gazdasági élet irányításának tervezett új rendszere célul tűzi ki, hogy a termelés fontos részévé váljon az értékszámítás, a visszatérülési számítás, a költségkalkuláció és több más módszer, amelynek révén megállapítható, hogy egy bizonyos akció kifizetődik-e és milyen haszonnal jár.

A költségvetés és a jövedelem összhangja

A nepgazdasagi tervnek az íé'sz a feladata, hogy biztosítsa a folyamatos és arányos fejlődést. Az új irányítási rendszerben az üzemeknek érdekében áll, hogy a termékek minőségét állandóan fejlesszék és így elégítsek ki az állandóan növekvő fogyasztást. Ugyanakkor érdekükké teszi, hogy a termelést egyenletesen és gazdaságosan fejlesszék az összes természeti és műszaki források, valamint a dolgozók aktivitásának optimális kihasználásával. A fő cél olyan gazdasági feltételek megteremtése, amelyek biztosítják a társadalmi, üzemi és egyéni érdekek összhangját.

A jövőben minden üzem és egyén jövedelme attól függ, hogyan teljesíti gazdasági feladatát. A műszaki fejlődésben és a gazdasági eredmények-' ben mutatkozó lemaradások bércsökkenést vonnak maguk után. Az árat, a nyereséget, a bért, a hitelt felhasználják az üzemek a termelés hatékonyságának • növelésére. A kamatpolitika rendszere arra kényszeríti majd az üzemeket, hogy megszűntessék a korszerűtlen termelést és műszakilag modernebb termékeket állítsanak elő.

Az Irányítás alapja természetesén továbbra is az ötéves népgazdaságfejlesztési terv lesz, amelynek előkészítésében a központi tervezők és az üzemek szorosan együttműködnek. Az éves terveket a vállalatok, trösztök dolgozzák ki. A termelő üzemeknek két fajtája lesz;

a) szakágazati vállalatok (tröszt), amelyekhez több azonos vagy hasonló profilú üzem tartozik és

b) az úgynevezett kombinátok.

A termelőüzemek mindkét fajtájának élén Igazgatóságok állnak. Ezek alá tartoznak az összes hozzájuk csatolt üzemek és gyárak, a kutató- és tervezőintézetek, az eladással foglalkozó szervezetek, a külkereskedelemmel foglakozó osztályok stb. Az igazgatóságok szoros kapcsolatát a termeléssel az biztosítja, hogy fizetésüket a termelési eredményektől függően kapják.

Az új irányítási rendszer egyik figyelemre méltó tényezője, hogy a szakágazati vállalatok és a kombináA CSEHSZLOVÁK TÜZÉRSÉG NAPJA

Minden év január 15-én hagyományosan a csehszlovák tüzérség napjáról emlékezünk meg. Ezen a napon a Szovjetunióban megalakult I. csehszlovák hadtest tüzérezrede pusztító csapást mért a német fasisztákra Jaszlo lengyel városka mellett.

A csehszlovák tüzérség napjának idei megemlékezése méltóképpen illeszkedik be hazánknak a szovjet hadsereg által történt felszabadítása 20. évfordulójának ünnepség-sorozatába.

Felvételünkön: néphadseregünk páncéltörő alakulatainak tagjai állandóan fokozzák harci készségüket. Foto: CTK

Egy kis visszapillantás

Még 19Ő2 nyarán 32 oldalas dokumentum jelent meg „A szocialista társadalom további fejlesztésének távlatai" címmel. A dokumentum Csehszlovákia Kommunista Pártja fő Irányelveit összegezte a XII. pártkongresszus előtt, s felsorolta a népgazdaság fejlesztésében mutatkozó problémákat. Néhány hónappal később a kongresszus mind nyomatékosabban Húzta alá az irányelvekben mutaikozó problémákat és zöld jelzést adott » vitának, kezdemenyezésnek, az új út feltárásának.

A kiindulópont a műit és a jelenlegi helyzet gondos eiemzese. Erre azért volt szükség, mert a pyorsütemü és örvendetes fejlődés sok szempontból elterelte a figyelmet azokról a problémákról, amelyek a népgazdaságban 1961 második felében és 1962-ben az ipar termelésében a kereskedelemben és a lakosság ellátásában is megmutatkoztak. Ezek okait a XII. kongreszszus három pontban foglalta össze:

a) zavar támadt a népgazdaság arányos fejlődésében. Ennek következtében fokozódott az ösztönösség és feszültség keletkezett a termelés és a fogyasztás lehetőségei között:

b) nem értékelték megfelelően a mezőgazdaság jelentőségét a népgazdaság általános fejlődése és ezzel összefüggésben az életszínvonal emelkedésének biztosítása szempontjából:

c) háttérbe szorult a demokratikus centralizmus elve, amelyet a szocialista gazdaságban az irányító és szervező munka minden területén be kell tartani.

A kongresszust követő vita kezdeményezője és irányítója pártunk Köz'pnti Bizottsága volt, amely munka‘•oportokba tömörítette az ország óbb száz kiváló közgazdászát és feladatukká tette, hogy pontosan elemezve a jelenlegi helyzetet, dolgozzák ki a gazdasági irányítás tudományos alapokon nyugvó új rendszerét. A mintegy kétéves elemező munka eredménye a később vitára bocsátott tervezet volt népgazdaságunk irányításának tökéletesítéséről.

Az elemzés megállapífoffa, hogy gazdasági Irányításunk jelenlegi rendszerének elavultsága több tényezőben jut kifejezésre. Bizonyossá vált, hogy ez nem biztosítja a munkatermelékenység megfelelő növekedését, nem ösztönöz megfelelően a termelés műszaki fejlesztésére, a legfontosabb termelési ágak korszerűsítésére. Az eddigi módszerekkel nem biztosítható a termékek minőségének, műszaki és esztétikai színvonalának növelése sem.

Mindebből közgazdászaink az? a következtetést vonták le, hogy nem

Losonc felszabadulásának ünnepségei

Ez év január 14-én múlt 20 éve, hogy a szovjet hadsereg felszabadította Losonc városát és környékét. A nagy évforduló tiszteletére nagyszabású ünnepség-sorozat zajlott le, amelyen részt vett Michal C h u d í k elvtárs, a CSKP KB elnökségének tagja, az SZNT elnöke, továbbá a középszlovákiai kerületi pártbizottság küldöttsége, továbbá az MSZMP balassagyarmati járási bizottságának képviselői is.

dében pártunk és kormányunk nevében üdvözölte a járás és a város képviseletében megjelenteket és Losonc valamennyi polgárának jókívánatait tolmácsolta. Chudík elvtárs elmondotta, hogy Losonchoz és környékéhez kommunista pártunk, forradalmi mozgalmunk, a szociális és a nemzeti felszabadításért vívott harcuk sok eseményre fűződik. Losonc és környéké híres huszita hagyományairól, lakosainak az urak hatalma ellen vívott harcairól, valamint a szlovák, a cseh, valamint a magyar dolgozók szoros baráti kapcsolatairól. Á város és környékének népe ma is ápolja a népek és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzetei szilárd nemzetközi egységének hagyományait.

Chudík elvtárs ezután méltatta azokat az eredményeket, amelyeket a felszabadulás óta Losonc városa és környékének dolgozói értek el a szocialista országépítésben.

Az ünnepi díszbe öltözött varos lolgozói szeretettel köszöntötték körükben a becses vendégeket. Az ünnepségek során kegyeletadással emlékeztek meg az elesett szovjet hősökről. Koszorúkat helyeztek el a szovjet katonák emlékművénél, a román katonai temetőben, valamint a román katonák emlékművénél is.

A délutáni órákban a losonci városi pártbizottság, a Nemzeti Front helyi bizottsága, valamint a városi nemzeti bizottság együttes ünnepi ülést tartott, amelyen részt vettek a felszabadulási ünnepségekre érkezett küldöttek, valamint a dolgozók képviselői.

Mighal Chudík elvtárs ünepi beszé-AIÜJJJJ

fÖlDNVVIS

válaszol

Lapunk tavalyi, 101-es számában már közöltük, hogy ez év január 1- től életbe lépett az új szociális biztosítási törvény. Ezt követően több olvasónk kéréssel fordult hozzánk, hogy szociális biztosításuk, illetve nyugdíjjogosultságukra vonatkozólag bővebb felvilágosítást nyújtsunk.

Cs. Lajos, hetényi olvasónk kérdezi: Bár 1911-től munkaviszonyban voltam, miért kapok csak 400 korona nyugdíjat?

Válasz: Elöljáróban megjegyezzük, hogy az új törvény csak az 1965. január l-től nyugdíjra jogosultak szociális biztosítására vonatkozik. Eszerint a ledolgozott éveket már L918. október 28-tól beszámítják. Nyugdíjjogosultságát és nyugdijának magasságát még az előzőleg érvényben levő törvény és a biztosítás értelmében számították ki. Bővebb felvilágosításért forduljon a helyi-, illetve a járási nemzeti bizottság szociális ügyekkel foglalkozó osztályához ss kérje ügyének felülvizsgálását.

L. János, nagyszclmencl olvasónk a szövetkezei tagok szociális biztosításával kapcsolatban arra kér választ, hogyan számítják be a szövetkezet megalakulása előtt ledolgozott éveket.

Válasz: A mezőgazdasági dolgozók szociális biztosítása 1948. október 1-én lépett életbe. Eszerint a szövetkezetben ledolgozott évekhez természetesen hozzászámítják azokat •íz éveket is, amelyeket mint magánlazda vagy mezőgazdasági munkás dolgozott I», ha ebben az időben ’endszeresen fizette a szociális biz;osltás diját, illetve bizonyítéka van 'óla, hogy szezonmunkásként vagy illandó alkalmazottként dolgozott a mezőgazdaságban. Ezenkívül az EFSZ vezetősége külön-külön is elbírálja dós tagjainak szociális biztosítási ké•elmét, amennyiben valaki kéréssé! fordul hozzá.

A Nemzetgyűles elnökségének üléséről

A Nemzetgyűlés elnökség? jóváhagyta a nemzetgyűlési szervek végérvényes munkatervét, amely elsősorban a népgazdaság legfontosabb ágazataira vonatkozó elvi jellegű kérdések megvitatására, s megoldására vonatkozik.

A nemzetgyűlési szervek ellenőrző tevékenységüket a népgazdaság fel- , lendítését gátló, hosszadalmas meg- j oldású problémákra, például a mező- \ gazdasági gépesítés minőségével, ( egyes ipari termelési egységek építé- ] sével stb. összefüggő kérdésekre ossz- , pontosítják, (ctk) [

terület alapján határozzák meg, mégpedig:

Egyéni gazdák tulajdonában levő

sertések: minden megkezdett hektár szántóterület után 35,— Kcs, a legkevesebb azonban 50,— Kcs.

EFSZ-tagok tulajdonában lévő sertések (0,5 ha-ig és földterület nélkül): a pausáldíj 50 korona.

Tenyéazkecskékért darabonként 36 korona.

Biztosíthatók lösznek továbbá lovak is haszonértékükre, 1—12 éves korukig, tenyószlovak 1—14 évig, egészséges és tenyésztési célúknak megfejelő állapotban. Ezek a lovak meghatározott biztosítási összegekre biztosíthatók. (Például; mezőgazdasági lovakat és csikókat 3 éves korukig 4,5 %-os díj ellenében, versenylovakat — sík- és akadályversenyeket is beleértve, 9 %-ért),

A gazdasági állatok biztosításának új módozatai lehetőséget nyújtanak a tenyésztőknek, hogy az- állatok elhullása vagy kényszervágása esetén ne szenvedjenek anyagi kárt és ezáltal is növelhető lesz földművelőink érdeklődése az állattenyésztési termelés fokozottabb termelékenysége iránt.

Dr. f.adislav Rránik,

az Állami Biztosító vezető dolgozója

c)' a vágóhídi ár és a felvásárlás haszonér tekének pausálblztosításáért minden megkezdett hektár után 65 korona, legkevesebb 180 korona.

2. Háztáji gazdálkodók, 0,5 ha-nál kisebb mezőgazdasági földterület tulajdonosai és földnélküliek szarvasmarháiért:

a) vágóhídi ár biztosítása — patisáldij 74 korona,

b) a haszonérték biztosítása — pausáldíj 106 korona,

c) a vágóhídi ár és a haszonérték biztosítása — pausáldíj 180 korona.

Az Állami Biztosító azonkívül EFSZ- tagok és egyéni gazdálkozók, továbbá 0,5 hektárnál kisebb földterületen munkálkodók és földnélküliek részére is köt biztosításokat sertéskárok ellen, a vágóhídi ár magasságáig (legkevesebb az elválasztott malacok felvásárlási árának magasságáig). A biztosítás kiterjed a tulajdonos valamennyi sertésére, amennyiben 6 hetesnél idősebbek és élősúlyuk legkevesebb 12 kg. A biztosítási dijat a tenyésztő részére pausálösazégben állapítják meg, amennyiben az illető EFSZ-tag, .0,5 hektárnál kisebb kiterjedésű mezőgazdasági földterület tulajdonosa vagy földnélküli.

Egyéni gazdálkodók esetében a biztosítási dijat a megművelt szántó; mutatta, hogy Szlovákia területen csak I elenyésző számban találhatók teto■ vált tehenek, s ezáltal csak minimális számú tehén volt biztosítható teljes

• értékére.

; Az eddigi helyzet’ megszüntetése

s érdekében az Állami Biztosító módo- sította a gazdasági állatok biztosítá- sát. Az új szabályzat alapján szövet: kozeti-háztáji vagy egyéni gazdálko- dók tulajdonában a szarvasmarha-5 állomány együtt — pausálban bizto- sítható, anélkül, hogy az egyes áüa- tok tetoválása vagy pontos megjelö-1 lése feltételt képezne. Az áilomány-2 ban bekövetkezett változások a biz- tosítás tartama alatt ezentúl nem be- folyásolják a biztosítás érvényessé- gét, A gazdasági állatok biztosítása- eddig elvben rövid tartamra, 1 évre- szólt. Az új módozat lehetőséget nyújt- hosszabb tartamú biztosítás megköí lésére, folytatólagos biztosítási díj- fizetése ellenében.

c A díjszabások a következők:

i X. Egyéni gazdálkodók szarvasmar■ háiért — g mezőgazdasági földterület t minden megkezdett hektára után — t a) a vágóhídi árért 3Q.— korona ~

legkevesebb 74.— korona;

b) a felvásárlási haszonórt’ck biztosítása darabonként minden megkezdett hektár után 35.— korona, legkevesebb 106 korona;

Pártunk Központi Bizottságénak múlt év XI. 26. és 27-én a mezőgazdaság fejlesztésével foglalkozó vitája folyamán is kifejezésre jutott, hogy nemcsak a szövetkezetekben és állami gazdaságokban, hanem a háztáji és egyéni gazdaságokban is mindent el kell követni a szarvasmarha-tenyésztés fokozása érdekében.

Az Állami Biztosító az eddigi szabályzat alapján e gazdaságok részére a háztáji csoportos biztosítások és az egyéni gazdálkodók csoportos biztosításai keretében a vágási ár magasságáig fedezte az állatkárokat. Lehetővé tette továbbá haszonállatok (fejőstehenek) biztosítását is a felvásárlás haszonértékében, amennyiben a biztosításra ajánlott állat előzőleg osztályozva volt. Az állatbiztosításnak e módozatát azonban megnehezítette az a körülmény, hogy a Mező-, Erdőás Vízgazdasági Minisztérium rendeletére a szarvasmarha-állomány felújításának megjavítása érdekében fölöslegessé vált a haszonállatok osztályozásának végrehajtása (J 50 6X3/64- ziv. sz. rendelet). Az Állami Biztosító a rendelet érvénybe lépte után Utasítás adott ugyan, hogy a fejőstehenek Haszonértékre Szóló biztosítása azzal a feltételeiiel folytathatók, ha a biztosított aljat fülén tartós tetoválást végeztek; a gyakorlat azonban azt

2 SZABAD FÖLDMŰVES

1966. január X6.

A állatbiztosítások új módozatai