Szabad Földműves, 1965. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)

1965-01-16 / 2. szám

Hégy fiatal inámi vezető kívánsága A község, ahol a négy lelkes, fiatal fnnkcionárius dolgozik átmenetet ké­pez az ipolymenti síkság és a dom­bos-hegyes vidék között. A környéken vendégmarasztaló saráról emlegették. Sok zsupfedeles házával ősszel való­sággal beleveszett a sártengerbe. Sok­sok munkával lassan emelkedett fel a falu népe. Nehéz volt az indulás az új úton is. Hosszú vívódás után moz­dult meg a falu dolgos parasztsága az új élet felé. Nehezen szakadtak el az egyéni rögtől, hisz vagyonukat' kétkezi munkával szerezték. Szeret­ték földjüket' és jószágaikat. Még a módosabb gazdák feleségei is háti­­kosárban hordták a határból a tehe­neknek a káposztalevelet és más hul­ladékot. Az inámiak munkaszeretetről és takarékosságukról voltak híresek. A napokban körülnéztünk, vajon a nagy szövetkezeti családban hogyan élnek az emberek. Mondhatjuk, kel­lemesen meglepődtünk. A vendégma­­raszfaló sáron már mindenki nevet. — Hol vannak azok az idők? ... Ma kérem aszfaltos úton járunk. Ügy ám! — mondotta az egyik nagybaju­­szú bácsi. — Még tessék megnézni a vendéglőnket’. Az is modern. — Bizony ma még az sem ismerne a falura, aki tíz évvel ezelőtt járt ott. No de ne vágjunk a dolgok elébe. Hisz nem azért jöttünk, hogy a falu fejlődéséről beszéljünk, hanem, hogy néhány funkcionáriussal elbeszélges­sünk az óév problémáiról és az új év célkitűzéseiről. Mert mint minden községben, itt is vannak elképzelések, javaslatok, helyes észrevételek. És amint látni fogjuk, a fiatal vezetők még gyorsabban akarják- előrelendí­teni a falut, a közös gazdaságot. Fia­talos tűzzel dolgoznak ezek az em­berek. szabad időt. pihenést felál­dozva. BUGYI ISTVÁN kertész: Rugalmasabb árpolitikát! ... A szövetkezet fiatal kertészének ugyancsak tele van a feje gonddal. Vágseliyén végezte a kertészeti mes­teriskolát, az el­méleti tudáshoz szerzett már egy kis gyakorlatot is. A múlt évvel általában elégedett, hisz a bevételi tervet teljesítette. De több pénz is jöhetett volna a házhoz, ha ... Amikor ideér gondolatban, kissé el­­komorodik. — Ki hallott még ilyet? Átvették a zöldséget, elvitték Rimaszombatba, onrían pedig visszahozták komposzt­­nak. Két vagon káposzta és nagy-1 mennyiségű saláta rohadt a patak partján. Bár csökkentett árat kaptunk érte, de mégis fáj, hogy amit kiter­meltünk, nem a fogyasztókhoz került. Helytelennek tartom azt is, hogy a zöldségfélék árát nem az időjárásnak megfelelően szabályozzák. Nézetem szerint, ha két héttel későbben nyílik a tavasz, az árakat is hozzá kell iga­zítani. A kertész vállán más gondok is nyugszanak. A közeli években a szö­vetkezet nagyban termel szőlőt és gyümölcsöt. Erről viszont elégedetten beszél: — Tizennyolc hektár szőlőt telepí­tettünk már és saját szerkesztésű dugványoző felszerelésünket dicséri, hogy a szőlő 99 %-ban megeredt és nagyujjnyi vastagságú venyigét haj­tott. A telepítést hamarosan körül­kerítjük, hogy a nyulak ne tegyenek kárt benne. A közeljövőben 70 hek­táron termelünk majd szőlőt, 6 hek­táron gyümölcsöt és néhány hektáron fekete ribizlit. — Hogy mit kívánok az új évben? Amint már mondtam, rugalmasabb árpolitikát és azt, hogy minden kilo­gramm zöldség, gyümölcs a fogyasztó asztalára kerüljön. PÖLHÖS ISTVÁN agronómus: Minél több pillangóst! — Fiatal, meg­fontolt, lassú be­szédű ember a me­zőgazdász. Szintén „ kétéves mesteris- M kólát végzett Ipoly. I bélen. A növény­­; 1 termesztésben bi­zony sok a teendő. ~i A jó részt dombos határ sok tápanyagot kíván és nehe­zen fizet. Ennek ellenére elég jó eredményeket értek el. — Különösen jól sikerült a hete­­rózis kukorica — állapítja meg. — Száz mázsát terven felül adtunk el. Burgonyából 150 mázsa a hektárho­zam. Az őszi munkák sikerültek. Csak a kukoricakóró betakarításáért 7800 korona prémiumot fizettünk ki és így sikerült elvégezni időben a munkát. Probléma bizony akad elég. Sok az egérkár a gabonafélékben és a here­félékben is. De a szántóterület 27 százalékán termelünk hereféléket', így elég takarmányt termelhetünk az ál­latállomány számára. — Mit is kívánhat egy agronómus az új évben? Sok langyos májusi esőt és egész évben kedvező időjárást. GYURÁSZ IMRE szövetkezeti elnök: Elégedett tagságot! A legtöbb' gond és baj mégiscsak a 31 éves elnök vál­lát nyomja. Azt be­szélik róla a falu­ban, hogy örökké lót’-fút, mindenütt ott van, ahol segí­teni kell és már titokban sajnálják is. hogy még tán rámegy az egész­sége. De a községben mást is beszél­nek. A rossz nyelvek szerint, a fiatal­ember a szövetkezet sok gondja-baja miatt nem ér rá megnősülni. Mert hogy a huncutszemű inámi kislányok szemébe egy kicsit' hosszabb ideig kellene belenézni ahhoz, hogy fészek­rakásra kerülhessen sör. Akárhogy is van a dolog, ha már a nagy családot jól vezeti, valamilyen módon meg kéne teremteni az előfeltételét, hogy a kis családot is kormányozhassa. No, de ezt bízzuk az ügyes inámi lányokra, akik előbb-utóbb bizonyára lépre csalják az ifjú elnököt. Most ő inkább a szövetkezet ügyes-bajos dolgairól beszél szívesebben. — Kutya nehéz volt ez az év. Szá­razság meg sok egyéb más baj. Ki tudná felsorolni?! Azért valahogy át­lábaltunk, a 3 millió 200 ezer korona bevételt sikerült összekaparni és így a 12 korona előleghez még 6 korona osztalékot adhatunk. Az új év elé bizakodóan nézünk. Felfrissítettük az anyasertés-állományt, kicseréltük a tehenek egy részét is, jól halad az építkezés, hisz nemsokára befejezzük a garázst. — Az én kívánságom nem lehet más, minthogy az új évben elégedett legyen a tagság. NAGY JÓZSEF HNB elnök: Szorosabb kapcsolitot a néppel! A helyi nemzeti bizottság elnöke igen jókedvű. So­kat tettek a múlt évben a falu lakos­ságának érdekében. Elsősorban is elő­segítik a családi házak építését, amelyek párjukat ritkítják a környéken, hisz nem egy padlásszobás, vagy emeletes. Három kilométer hosszú községi utat aszfal­toztak, és így sikerült száműzni a már előbb említett vendégmarasztaló sarat. Üzletük, vendéglőjük szép. kor­szerű. Van szép kultúrházuk is. Meg­lepő, hogy a 600 lakosú faluban már 30 telefon előfizető van. A losonci járásban ez a második község, ahova telefon-automatát szereltek be. A múlt év eredményein felbuzdulva máris tervezgetnek. Tervbevették, hogy 847 400 koronás költséggel kor­szerű óvodát és bölcsődét építenek. A szövetkezeti asszonyok örülnek, hogy gyerekeiket főleg a csúcsmun­kák idején ide helyezhetik majd el. A helyi nemzeti bizottság elnökének több kívánsága is van. — Elsősorban szeretném, ha a szö­vetkezet még sikeresebben teljesítené eladási szerződését. A múlt évben 37 000 tojással és 5000 liter tejjel töb­bet adtunk el. Az új gazdasági évre reális tervet készítettünk. Remélem, hogy sikerül teljesíteni. Nagyon örül­nék, ha a vezetés és irányítás szín­vonala még gyorsabb ütemben ja­vulna. Munkánk legnagyobb elismerése az lenne, ha a nép még jobban megelé­gedne a helyi nemzeti bizottság tevé­kenységével. Minden erőnkkel arra törekszünk, hogy képviselőink minél szorosabb kapcsolatot teremtsenek a néppel. * * * loám község és szövetkezete is rohamosan fejlődik. Pedig amint lát­juk, csupa fiatal ember van az élen. Rég hadat' üzentek a maradiságnak, minden tudásukat fiatalos lelkesedés­sel latba vetik, hogy a valamikor sár­tengerben küszködő parasztságot még magasabb színvonalra emeljék. B a t> 1 a József A szerző felvételei LJol volt, hol nem volt, volt egy­­■“ szer egy szövetkezet, amely­nek kévekötöző aratógépre volt szük­sége, hogy a dimbes-dombos helye­ken is az eddigi kézi aratás helyett legalább részben bevezethesse a gépi munkát. Tőle egy kőhajintásnyira éj­jel nappal zakatolt, dolgozott egy gép­gyár, amelynek szerelőszalagjáról végtelen sorban meneteltek az itt le­gyártott kévekötöző aratógépek a mezőgazdasági üzemek felé. A szövet­kezet tehát elhatározta, hogy az egyik gép útját maga felé irányítja, s ezért megrendelést írt. S mivel a szövetke­zetnek tilos volt közvetlen kapcsola­tot teremtenie a Nagy Szomszéddal, a megrendelés vándorútra indult: a gépállomás átvette, beiktatta és to­vábbította a Kerületi Mezőgazdasági Műszaki Vállalatnak: ez is beiktatta egy nagy könyvbe, majd továbbította a Központi Mezőgazdasági Műszaki Vállalatnak. A megrendelést a minisz­tériumban is áttanulmányozták és az Okosak Tanácsa úgy döntött, hogy a szövetkezet vezetői maradi emberek, ha kombájn helyett kévekötözö arató­gépet rendeltek, s ezért a megrende­lést kombájnra változtatták. így ke­rült a szövetkezetbe kévekötöző ara­tógép helyett kombájn. Sok pénzt fizettek érte, megcsodálták, de a meredek dombokon továbbra is kéz­zel kaszáltak. Sőt, hogy ne támadhas­son még egyszer ilyen maradi gondo­latuk, rendelettel a kévekötözö ara­tógépek gyártását az Okosak Tanácsa a minimumra csökkentette. Mesének hangzik, s mégis külön­böző formában ez az eset számtalan­szor megtörtént. A szövetkezetek és a mezőgazdasági gépeket gyártó üze­mek közé kínai falként emelkedett a Sok bába közt elvész a gyerek közvetítő szerepét betölteni hivatott intézmények egész sora. Sok bába közt elvész a gyerek — mondja a jó magyar közmondás, s így nem csoda, ha a pótalkatrészek terén még ennél is áttekinthetetlenebb volt a helyzet. A mezőgazdasági gépeket gyártó üzemek az új gépeket legyár­tották, ezzel teljesítették a „fentről“ kapott feladatot, mással pedig nem igen törődtek, mivel volt dolguk elég. A sok intézményen keresztül ők sem látták a földművesek szükségleteit, így történhetett meg, hogy a szövet­kezetek gépesítői lejárhatják a lábu­kat egyes pótalkatrészért, míg a rak­tárakban tömegével fekszik a senki­nek sem szükséges pótalkatrész, amelyből több millió korona értékűt az utóbbi években az ócskavassal együt felolvasztottak anélkül, hogy valaki használta volna őket. Most árszervezés van. Célja, hogy a mezőgazdasági gépeket gyártó üze­mek közvetlen kapcsolatba kerüljenek a mezőgazdasági üzemekkel. A Köz­ponti Mezőgazdasági Műszaki Vállalat, amely eddig a Földművelésügyi Mi­nisztériumhoz tartozott, most a Gép­ipari Minisztériumnak alárendelt Me­zőgazdasági Gépgyártó Üzemek Szö­vetségének van alárendelve. Most épí­tik ki a járási, kerületi, szlovákiai és központi kereskedelmi hálózatot. A jelek szerint azonban a szövetkezetek most sem kerülnek közelebb a gép­gyártó üzemekhez. A megrendelés most is a járásról a kerületre, innen a szlovákiai és a prágai központba kerül, majd a Mezőgazdasági Gép­gyártó Üzemek Szövetségébe, ahon­nan az egyes ipari gépgyártó üzemek­be továbbítják. Miért nem mehet a szövetkezeti elnök egyenesen a kereskedelmi köz­pontba, ahol jogérvényes szerződést köthetnek a szükséges gép leszállí­tási időpontjára vonatkozóan, s innen a szerződést azonnal továbbítanák az illetékes gépgyárnak? Ez az új szer­vezés csak akkor válhat hatékonnyá, ha a járási központokba a főbb gép­gyártó üzemek saját embereikkel kép­viseltetnék mágukat. Az átszervezés még folyik. A gép­állomások „lerázták a nyakukról" a pótalkatrészek és gépmegrendelések gondját, ezek után csupán a Rempo és a Technomat néhány villamos­berendezésének, továbbá az üzem­anyagok, a gumiabroncsok és a ko­hászati termékek beszerzéséről gon­doskodnak. Mit vár az átszervezéstől Erdélyi Szilveszter, a Központi Mezőgazdasági Műszaki Vállalat szlovákiai fiókválla­latának igazgatója? 9 A gépet gyártó üzem teljes felelősséget vállal ezután a pótalkat­rész-ellátásáért. 9 Feltételezzük, hogy a gépgyártó üzemek rugalmasabban igazodnak majd a mezőgazdasági üzemek sok­szor időjárástól függő szükségletei­hez. 9 Minden kerületi kereskedelmi • A kelenyei szövetkezet jól fej­lődik. Egy munkaegységre már 18 koronát fizetnek és ehhez hozzájön még 1,5 kg gabona. A rendszeresen dolgozó tagok megtalálják számításu­kat a szövetkezetben. A mezőgazda­ságban dolgozó fiatalok képezhetik magukat. A környékről sokan járnak az Ipoiynyéki Kétéves Mezőgazdasági Szaktanintezetbe, ahol bővítik szak­ismereteiket'. (Csáki József, Kelenye) • A kassai járásban pénzjutalmat kap az a szövetkezet, ahol a legma-1 gasabb színvonalú a szövetkezeti ta-1 gok téli iskolája. A terebesi járásban megkezdődött a földművesasszonyok téli iskolája is. A kelet-szlovákiai ke-1 rületben ilymódon igyekeznek emelni a földművesek szakképzettségét. (M. Ülik, Kassa-) 9 A Párkányi Állami Gazdaság a múlt év 11 hónapjának végéig 900 darabbal több malacot választott el a tervezettnél Terven felül beadtak 197 659 kg húst, 62 748 tojást, 364 958 liter tejet és 4687 kg mézet. A tervén felül eladott termékek mennyisége az áv végéig még emelkedett. (Nagy József) SZABAD FÖLDMŰVES 3 1965. január 16. lyos év, a tagok jövedelme most sem lett kevesebb. A felsorolt eredmények kézzelfog-1 hatóan mutatják, mekkorát fejlődött megalakulása óta a szövetkezet. A szövetkezet tagjainak gazdagsága megmutatkozik a falu arculatának megváltozásában is. A mai Nagykeszi két kis falucskából állt; Kiskesziböl és Nagykesziből. Ma az idegen ezt' már nem veszi észre, mert a két falu összenőtt. Az utóbbi tíz esztendő alatt százkét új ház épült. Ebből het­ven két- vagy több szobás családi ház. A házak többségében megtalál­ható a fürdőszoba, valamint a gyerek­szoba is. A zsebkendönyi ablakok, á dohosszagú földesszobák már csak a múlt emlékei. Helyüket ’felváltotta a parkett és a korszerű, nagy ablakok. A harmincas években négy kerék­pár volt a faluban. Ma autóból is több' van, nem beszélve a motorkerékpárok­ról. melyekből 118 található a faluban. A kisebb-nagyobb háztartási gépeken kívül 124 televíziós készüléket tarta­nak nyilván, de számuk rohamosan emelkedik. Az utcákat folyamatosan kövezik, eltűnik a sár. A Főutcát asz­falt borítja. Rövidesen felépül az új, modern kultúrház. Ez a hatalmas építmény a két falu közt' lévő parkban épül. Nem messzire Goldschmidí nagyságos úr egykori büszke kasté­lyától, amely úgy néz majd ki, a kul­túrház mellett, mint egy kunyhó. A jövő távlatai nagyok. A szövet­kezet, valamint a falu vezetői szép feladat megvalósítását tűzték ki célul. Tervük az, hogy a meglévő normák mellett a munkaegység értékéc növel­jék és az egy dolgozóra eső mai össz­­keresetet, — melynek átlagértéké 21186 korona — 1970-re 25 ezer ko­ronára emeljék. Ennek érdekében az állattenyész­tésben — ami gépesíthető, mindent gépesítenek. A sertésfiaztatókba infravörös lámpákat helyeznek el. Ezeknek télen lesz felmérhetetlen jelentőségük. Hogy az idő viszontag­ságai okozta termés-ingadozást mér­sékelni tudják, az öntözött 60 hektár területet száz hektárra bővítik. Ennek biztosítására vízmedencét készítettek és több kutat fúrattak. Ezenkívül épí­tettek égy zsiliprendszert az öntöző­­csatornára, mely hivatva lesz szabá­lyozni az öntözővíz mennyiségét. A szövetkezet sikeresen kísérlete­zik az intenzív búzafajtákkal. 1963- ban egy 20 hektáros tábla 45 mázsás hektárhozammal fizetett. A jövőben csak ezeket a fajtákat^ vetik. Az eddigieknél jobban érvényesítik majd a zöldtrágyázást és szakszerűbben végzik a műtrágyázást. Üjból megvizs­gáltatják az egyes földterületek kém­hatását, s eszerint készítik el műtrá­gyázás! tervüket. Némely laposabb területen idén meliorációs munkákat­­végeznek, s szó van az alagcsövezésről is. Ezek azok a tervek, melyektől joggal várható a szövetkezet jövedel­mének emelkedése. A nagy család tagjai abban a boldog tudatban élnek, hogy szorgalmas munkájuk nyomán a jövő még szebb életet hoz szá­mukra. Az elmúlt év decemberének ködös napján a nagykeszi pártszervezet újra tanácskozott. Értékelte a szövetkezet tizenötéves gazdálkodását, sikereit. A község dolgozói megtalálták számí­tásukat. Amit a párt ígért, betelje­sült. Azon a földön teremtettek jólé­tet maguknak, amelyen valamikor vért izzadtak. A föld igazi gazdákra talált. Molnár Ferenc Egy hideg decemberi estén össze ültek tanácskozni a nagykeszi kom munisták. Komoly, életbevágó kérdé: került napirendre. Az egységes földmüvesszövetkezet megalakítása 1949-et írtak akkor. Nehéz volt a kezdet. Nem sokat éi a föld, ha nincs gép, ami megművel­né. Mégis nekirugaszkodtak. Negyver szarvasmarhával, ötven sertéssel é: tizennyolc pár lóval kezdtek. Gazda­sági felszerelésük néhány özönvú előtti vetőgép, eke. fogas volt. A kishitűek nem jósoltak nagy jövől a szövetkezetnek. Több becsületes dolgozó is kételkedett. Nem gondol­ták, hogy államunk kölcsönt ad és segíti őket' a kezdeti nehézségek le­küzdésében. Várakozásteljesen telt el az év, s el­érkezett az első zárszámadás. Az em­berek nem akartak hinni szemüknek A mai pénzértékbe átszámítva 17 ko­rona jutott munkaegységenként. Ha most ennyi jutott, mikor üres zseb­bel indultunk, mit kapunk majd ak­kor, ha gépparkunk lesz és az állat­­állomány is megszaporodik — mon­dogatták a kesziek. Ezek után még szorgalmasabban dolgoztak és nem hiába! Az örök ér­vényű mondás, a „közösségben az erő" igaza bebizonyosodott. Tizenöt év múlt el azóta. Ha felmérjük a másfél évtized tör­ténetét, azt tapasztaljuk, igen nagy utat tett meg a keszi szövetkezet. A szarvasmarha-állomány negyvenről hatszázra növekedett. Ebből 175 te­hén. A sertésállományuk is jóval ezrer felül van, beleértve az anyakocákat is. Az elmúlt évben 10 vagon sertés­húst adtak a közellátásnak. Szarvas­­marhából öt vagont, tojásból 250 ez­ret, tejből 300 ezer litert adtak el államunknak. Az évek hosszú során új gazdasági központ épült s egy kisebb gépállo­másnak is beillő gépparkot mondhat­nak magukénak. A szövetkezet ala­kulásakor. 15 évvel ezelőtt, az össz­­vagyon alig érte el a negyed milliót míg ma tizennégymillió korona értékű vagyont vallhat magáénak a közösség. Hatalmas összeg ez. különösen ha tudjuk, hogy a szövetkezetnek egy fillér adóssága sincs. Tavaly a munkaegység pénzbeli értéke 28 korona volt. a természet­benié pedig két koronát tett ki mun­kaegységenként. Ehhez jön még a fél hektár föld termése. Ha az időjárás kissé kedvezőbb, 33 koronára is felrúgott volna égy­­egy munkaegység értéke. Hadd em­lítsek égy példát az aszályos esztendő mostohaságának bizonyítására. Míg 1963-ban cukorrépából ötszáz mázsa volt a szövetkezet átlagtermése, ta­valy csupán 370 mázsás átlagot értek el hektáronként. Igaz, a számok nem fedik sokszor a valóságot, mert a munkaegység ér­tékét magasra lehet srófolni, ha túl erősek a normák. A dolgozók átlag­­keresete azonban mindennél ékeseb­ben beszél. A mezei csoport tagjainak átlagos évi keresete 17 513 korona. Az állattenyésztésben dolgozó fejőké 22 757, anyasertésgondozöké 24 927, míg a traktorosok átlagkeresete 20 047 koronára rúgott. Czita Antal főkönyvelőnek az a vé­leménye, bár sokat rontott az aszá­9 föld igazi gazdáim talált központban kötelező pótalkatrész­választék lesz. 9 Ezek a központok nyilvántartást vezetnek majd a kerületben található összes pótalkatrészekről. Ez lehetővé teszi a pótalkatrészek szükség sze­rinti átcsoportosítását az ország egyes kerületei között, s így az eddigi tar­talékok jobb kihasználását is. 9 A járási központok áttekintést szereznek a mezőgazdasági üzemek valódi szükségleteiről és ezek szerint módosíthatják a gépgyártás tervét. 9 Elvárják, hogy a mezőgazdasági üzem előre kijelölje az új gép keze­lőjét, hogy ezt megtaníthassák a gép szakszerű kezelésére. Egyébként az SZK—4-es. szovjet kombájnok javításához szükséges pót­­alkatrészeknek legalább 50 %-át az aratásig a Szovjetunió leszállítja és további 3500 új SZK—4-es kombájnt kapunk. A Zetor 25-ös traktorok ja­vítása sem okoz ebben az évben annyi gondot. Például a nyugat-szlovákiai kerület kétszer annyi gépalkatrészt kap az unifikált traktorsor javítására, mint tavaly. A Zetor-Super 35-ös és 50-es traktorokkal azonban — sajnos — még ebben az évben is baj lesz. mivel a brnói Ján Sverma Üzemek a szükséges pótalkatrészeknek csupán a 60 %-át ígérték legyártani. Egyik legközelebbi riportunk tehát majd ebbe az üzembe vezet, hogy tájékoz­tathassuk olvasóinkat a gyár állás­pontjáról. —Sir—

Next

/
Thumbnails
Contents