Szabad Földműves, 1965. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)
1965-03-20 / 11. szám
Több szakképzett kertészt Áldásos együttműködés A lakosság étrendjének alakításában számottevő szerep vár a kertészekre. Lényeges kérdés: a lakosság zavartalan ellátása friss zöldséggel, gyümölccsel. De nem hagyható figyelmen kívül a lakónegyedek, 'terek, utcák szépítése sem — ami szintén a ker'tészek feladata —, valamint a konzervgyárak nyersanyaggal való ellátása. Hazánk kertészeté Európa-szerté ismert. A Bécsi Nemzetközi Kertészeti Kiállítás nagy sikere bizonyítja ezt, ahol összesen 415 arany, ezüst és bronz éremmel jutalmazták kertészeink áldozatos munkáját. A nemzetek közti vetélkedésben a harmadik helyet vívták ki, megelőzve olyan fejlett kertészetekkel rendelkező országokat, mint Hollandia, Belgium és a Német Demokratikus Köztársaság. Saját magunkat csapnánk be, ha nem foglalkoznánk azzal a kérdéssel, hogy Dél-Szlovákia kertészei miért nem részesei ennek a sikernek, mert tagadhatatlan, hogy a csehországi kertészetek lényegesen kiemelkedőbb eredményeket mutatnak fel. Mi lehet ennek a lemaradásnak az oka? Talán a jobb természeti feltételeik? Kötve hisszük! Valószínű, a lemaradás oka másutt lesz. Az egyik fő ok inkább a szakképzettség hiányában mutatkozik meg. Nálunk — Dél-Szlovákiában — lényegesen kevesebb a jól képzett kertész! Pedig a szövetkezetek, állami gazdaságok termelési alapja nőttön nő. Összehasonlítani q ma kertészetét a múltéval, ’szinte lehetetlen. A felaprózott kisüzemi, néhány áros bolgárkertészetek helyett hajtatóházakkal, esőztető berendezéssel és gépi felszereléssel rendelkező, kívülről korszerűnek látszó kertészeteink vannak. Nem beszélve a tápanyag ellátásról és a növényvédelem korszerű vívmányairól. Kertészmérnökök, technikusok, mesterek és tanoncok százait igénylik a mezőgazdasági üzemek. Nem is beszélve a betanított szakmunkásokról, akik irányítás mellett elvégzik az előre átgondolt technikai feladatokat. Mennyi kár származik a hiányos szakmai felkészültségből? Igen számottevő! Sok éven át érezteti hatását egy-egy rosszul telepített szőlő vagy gyümölcsös, a kevert ültetés, a roszszul megválasztott fajta, mely nagyon kihat a terméseredményekre. A hajtatóházaink ráfizetéses termelését, bizonyos mértékig a szakértelem hiánya okozza. Az új lakótelepek környezetének Ízléstelen ejrendezése nagyon hűen tükrözi, mily messzire maguk mögött hagyták díszkertészeinket Még pár évvel ezelőtt is a vásárlók nagy részének egyik legfőbb kívánsága az volt, hogy a görögdinnye jó nagy legyen. Azt tartották, hogy csak a nagy dinnye lehet érett és zamatos. Azonban a nagy dinnye vásárlása bizonyos hátrányokkal jár. így elsősorban sokba kerül (ami különösen akkor kellemetlen, ha ráadásul még rossz is a dinnye), nehéz cipelni, esetleg felvágva kell vinni, ami további kellemetlenségekkel jár, csurog a leve és könnyen romlik. További hátrány még az is, hogy nem fér be a hűtőszekrénybe sem, szabad levegőn pedig felvágva hossszabb ideig nem tárolható. A hátrányok kiküszöbölése a nagyobb dinnyetermesztő és fogyasztó országokban, így például Japánban, a Szovjetunióban, az Amerikai Egyesült Államokban állítottak elő örökletesén kisgyümölcsű fajtákat, amelyek már megfelelnek a mai követelményeknek. A legkedveltebbek azok a fajták, amelyeknek az átlagos gyümölcssúlya 3—4 kg, de akad fajta, amelynek a gyümölcssúlya alig éri él az 1 kg-ot. Amint már olvasóinknak érről beszámoltunk a Szabad Földműves 1964. február 6-i számában, a Sósszigeti Növénynemesítő Állomáson is megkezdtük a kisgyümölcsű dinnyefajtak kinemesítését. Nagyobb mennyiségű (kb. 40 fajta) külföldi görögdinnye fajtát szereztünk be, hogy kipróbáljuk viszonyaink között termesztési és használati értéküket, másrészt’, hogy a részükre értékes tulajdonságokkal rendelkező fajtákat (pl. koraiság, kisgyümölcsűség, betegségekkel szembeni ellenállóképesség) a hazai fajtákkal, a Dunajjal keresztezzük. Ebben a fajtagyűjteményb'en találunk több fajtát, amelynek kicsi a gyümölcse, így pl. a New Hampshire Migdet 1 kg körüli, a Sztoksz 3—4 kg és a a magyarországi díszkértészék. A jrég divatját múlta, kruppök, gyúrt utak, a helytelenül alkalmazott növénytársííás, építészeti kultúránk ellentéte gondolkozásra késztethetné illetékés’einket. Ha mélyebben boncolgatjuk a hiányos szakképzettség okait, rájövünk, hogy ezek még a múlt szomorú örökségei. A pár holdon, vagy négyszögölön kertészkedő lényégében égy-két kultúrát termesztő kertészből lett 10, 20, vagy 50 hektáron tevékenykedő zöldségkeríész, vagy 10—30—50 gyümölcsfát kezelő idős szövetkezeti tagból gyümölcskértész. Sok helyütt ez a helyzeti A termelési igazgatóságok dolgozói — az adminisztratív formákat mellőzve — személyesen győződhetnének még erről a legjobban, mennyire lemaradtunk ézén a téren. De hol vannak a fiatalok? Az utánpótlás? Hiszen már húsz éve, hogy felszabadultunk? Vajon elhanyagoltuk volna ezt a művelési ágat? Hiszen van kertészeti iskolánk is! Igaz, nem olyan, mint kellene. A gyakori átszervezés nem szerez jó hírnevet az iskolának. A jelenlegi iskolahálózat alap-ján még sok-sok évet várhatunk. Hiányos az iskolák felszerelése, hiányzik a faiskola, hajtatóház, a szakképzett tantestület', tangazdaság és még sok Sugar Baby szintén 3—4 kg nagyságú gyümölcsöt hoz. Ezek közül a New Hampshire Magdet korai, azonban nem megfelelő a minősége és a legfőbb hibája, hogy viszonyaink között nagyon keveset terem, így csak keresztezési célokra alkalmas. A Sztoksz, bár szintén kisgyümölcsű, minősége középes, termésmennyiségre szintén gyengébb a Dunajnál, nem is korábbi így nincs különösebb értelme veié foglalkozni. A termesztésre még legalkalmasabbnak látszik a Sugar Baby, amelyet Magyarországon is termesztenék. Ennék a fajtának a gyümölcsnagysága megfelel ugyan, minőségre azonban gyengébb a Dunajtól (t. i. szokatlan mélléklze van) és termelőképességré sem éri él a Dunají. Elő-Megjegyezzük még, hogy a hibridek hátrányban voltak a Dunajjal szemben, mivel a kísérlet 2X2 m-és növény- és sortávolságra volt kiültetve, a hibridek pedig rövidebb indát' fejlesztettek, mint a Dunaj, így a területet nem tudták kellőképp kihasználni. Valószínűlég sűrűbb kötésben termőképességben is felülmúlják a Dünajt. Természetesen egyéves kísérlet alapján nem lehet valamely fajta végleges értékét megállapítani. Ezért az 1965- ös évbén az új hibridekét már 5 kísérleti helyén próbáljuk ki. Egyúttal ebben az évbéh igyekszünk anynyi hibridmagőf előállítani, hogy az 1966- os évbén már a termesztők is kipróbálhassák a legmegfelelőbb hibridekét. A görögdinnyénél a hibrid vetőmagot kézi keresztezéssel állítjuk elő, im' megnehezíti és megdrágítja a veegyéb. A jelenlegi kertésziskolák’ évi befogadóképességé mindössze 40 mester és 20—25 tanonc. Sajnos, eddig magyar nyelvű kertészeti műszaki Iskolánk nincs! Bár érre alkoímánybiztosítofta jogaink vannak. Igaz, számos a szlovák tannyelvű kertészeti iskola, de mit hoz a kertészeti termesztésben elmaradott Dél-Szlovákia magyarlakta vidékei számára? Nagyon kevés az olyan végzett tanuló, aki a mi sajátos viszonyaink közepette jól hélyfáll, gondolva itt a nyelvtudásra és az emberekkel való szoros kapcsolatra. Csakis a szövetkezetek és állami gazdaságok dolgozóinak fiaira, lányaira számíthatunk. Ezek a fiatalok, ha számukra adva van az anyanyelvi szakoktatás, minden rábeszélés és agitáció nélkül visszatérnek a gazdaságba, s tudásukat a kertészeti termelésben gyümölcsöztetik, mint képzett szakemberek, mert jövőt látnak ebben a szakmában. Tehát, helytelen minden olyan nézet, s téves, amely arra irányul, hogy a szakmai képzés idegen nyelven folyjon, csak az anyanyelven történő oktatás hozza meg a teljes szakmai sikert. Az olyan tanuló, aki az anyanyelvén kívül más nyelvet nem bir, először a nyelvet sajátítja el és a szakmai nevelés csak másodlagos lesz nála. Nagyon fontos, hogy a szövetkezetek és állami gazdaságok, termelési igazgatóságok mérlegeljék ezeket a tényeket, s belőlük kiindulva, biztosítsák a jobb és több szakképzett kertészt, saját részükre. nye azonban, hogy 7—10 nappal korábbi, így ahol a korai dinnyét nagyobb áron vásárolják fel, ott indokolt lehet a termesztése. Mivel az eddig átvizsgált külföldi fajták között nem találtunk olyant, amely minden tekintetben megfelelt volna viszonyaink között a követelményeknek, még 1963-ban keresztezéseket végeztünk a Dunaj és a külföldi fajták között, abból a célból, hogy egyesítsük a Dunaj és a külföldi fajták jótulajdonságait. Az elmúlt 1964-es évben összesen 25 hibridet próbáltunk ki. A 25 kombinációból sikerült két Ígéretes hibridet nyerni. Ezekkel sikerült a Dunajra jellemző jótulajdónságokat, a bő termőképességet, a kiváló minőséget, a szép piros hússzint és az aprómagvúságot összekapcsolni a koraisággal és a kisgyümölcsűséggél. Az alábbi táblázatban bemutatjuk az új hibridek adatait a Dunaj fajtához viszonyítva az 1964-es évben: tőmagelőállítást. Azonban ha vesszük a hibrid fajták termesztésével járó előnyöket (koraiság, termőképesség, minőség stb.) akkor feltétlenül megéri a ráfordított fáradságot és költségekét, mint ahogy ezt a külföldi tapasztalatok (Japán, Szovjetunió, USA) igazolják. Magyarországon az 1964-es évben szintén elismerték az első hibrid fajtát (Kecskeméti heterózis névén), amelynek a vetőmagját ugyancsak kézi keresztezéssel állítják elő. Ahhoz azonban, hogy a hibrid vetőmag termesztésé nagyobb termesztési költségek ellenére nálunk is rentábilis legyen, előfeltétel, hogy a korai dinnye magasabb áron légyen fölvásárolva mint a késéi dinnye. A magasabb felvásárlási ár ösztönzőleg hatna a termesztésre és elősegítené a dinynvetermeszfés fellendülését. Rákóczi Lajos (Sóssziget) A mezőgazdasági üzemek gazdasági épületeiben működő gépi és elektrotechnikái berendezések műszaki karbantartását mind a mezőgazdasági üzemek, mind a gépállomások elhanyagolták. Ennek az lett a következménye, hogy csökkent az említett berendezések élettartama, a gépi eszközöket idő előtt ki kell selejtezni olyan komoly üzemzavarok miatt, amelyeket éppen a rendszeresen végzett karbantartással és gépjavítással előzhetnénk meg. Ezt elsősorban a fejőberendezéseken tapasztalhatjuk, mivel ezek műszaki bonyolultságuk és rendeltetésük miatt nagyon megkívánják a naponkénti, illetve a minden fejés után végzett műszaki karbantartást. A gépállomások hatásköre ebben az évben kibővült és ennek keretében rájuk bízták a mezőgazdasági üzemek állattenyésztési gépeinek és elektrotechnikai berendezéseinek rendszeres karbantartását is. Erre feltétlenül szükség volt, mivel mezőgazdasági üzemeink igen sok gépet és gépi berendezést foglalkoztatnak és nagy pénzeszközöket fordítanak erre a célra. A rimaszombati járásban 41 fejőberendezés, 86 fejőgép, 19 mozgóvályú, 70 körbefutó kaparólánc, 45 komplett, a sertések nedves takarmányokkal történő etetésére szolgáló berendezés, 580 függöpályás takarmány- és trágyaszállító és sok más műszaki berendezés működik. A járásban üzemeltetett technológiai berendezések nagy száma természetesen sok karbantartási és gépjavítási munkát is jelent. Az elmúlt évben a mezőgazdasági üzemek dolgozói gyakran fordultak a gépállomáshoz azzal a kéréssel, hogy a technológiai berendezéseken előforduló géphibákat kiküszöböljék. Ám csak akkor határozták magukat erre a lépésre, amikor a berendezés már hosszabb ideig üzemeltetésre képtelen volt. Ennek elkerülése érdekében a rimaszombati gépállomás hozzálátott a szervizszolgálat kiépítéséhez. Ez a gondolat nagy megértésre talált a mezőgazdasági üzemekben. A szövetkezetek és az állami gazdaságok kérték, hogy a karbantartást és a gépjavítást a gépállomás szakképzett dolgozói végezzék el, mivel náluk nincsenek olyan dolgozók, akik főként a bonyolultabb technológiai berendezések üzemképességét biztosítani tudnák. A Rimaszombati Gépállomás a járási mezőgazdasági termelési igazgatósággal karöltve az elmúlt év decemberében és ez év januárjában bizottságilag felülvizsgálta az összes mezőgazdasági üzem technológiai berendezéseinek műszaki állapotát. A bizottság a gépállomás képviselőiből (az állattenyésztési gépesítés vezetője, az elektrotechnikus és az illetékes körzet állami minőségi ellenőre) a termelési igazgatóság képviselőjéből (gépesítő) és a mezőgazdasági üzem dolgozóiból (zootechnikus és elnök) tevődött össze. A felülvizsgálás alapján gazdasági szerződéseket kötöttek, amelyekben a gépállomás kötelezte magát, hogy negyedévenként (egyes üzemek kérésére havonként is) elvégzi az összes technológiai és elektrotechnikai berendezések karbantartását és javítását. A szerződés alapján a gépállomás kötelezte magát, hogy az üzemeltetés közben felmerült üzemzavarokat elsődlegesen, 24 órán belül eltávolítja és a mezőgazdasági üzemet felszereli a legszükségesebb apró alkatrészekkel, hogy így az állat-* gondozók saját maguk is elvégezhessék a kisebb javításokat (alátétek, tömítések, fejőcsészék stb.). Ez év január 31-ig a Rimaszombati Gépállomás 75 gazdasági szerződést kötött a mezőgazdasági üzemekkel az állattenyésztésben működő technológiai berendezések karbantartására és javítására. Ez a járás 128 szövetkezetének és állami gazdaságának 58 %-át képezi. Azóta a gazdasági szerződések megkötése állandóan folyamatban van. Az elektrotechnikai berendezések karbantartására ugyanaddig az időpontig csupán 13 gazdasági szerződést kötöttek, mivel azok műszaki állapotát addig az időpontig nem tudták maradéktalanul felülvizsgálni. Ezt a munkát március végéig akarják befejezni s akkor már nem áll semmi sem a gazdasági szerződések megkötésének útjában. A gépállomás a gépek karbantartására és javítására vonatkozó szerző^ déses kötelezettségek biztosítására tíz dolgozót jelölt ki. Ezekből hatan az állattenyésztési műszaki berendezéseket javítják majd, négyen pedig az elektrotechnikai berendezéseket. Tekintettel a járás nagy terjedelmére, az állattenyésztési gépesítés szakaszát hatáskör szerint három csoportra osztották, amelynek központja Tornaiján, Feleden és Hnúsíán van. Itt építették ki a központi javítóműhelyeket, az anyag- és pótalkatrész raktárakat. Minden csoport saját közlekedési eszközzel (Garant tehergépkocsival) rendelkezik és az előre kidolgozott ütemterv szerint biztosítja a mezőgazdasági üzemek gépeinek karbantartását és javítását. Az elektrotechnikai berendezések karbantartásának szakaszát — tekintettel munkájuk nagy terjedelmére a mezőgazdasági üzemekben — nem osztották csoportokra. A négytagú csoport együtt dolgozik. Mivel csupán egyetlen szállítóeszközzel (Praga RND) rendelkeznek, ez a legmegfelelőbb megoldás, ugyanis az autót célszerűen kell kihasználni a dolgozók, az anyag és a pótalkatrészek szállítására. Az elektrotechnikai berendezések karbantartó csoportjának központja Feleden van. Itt rendezték be a központi javítóműhely, a nagyobb mértékű javítások biztosításához, főként a villanymotorok főjavításához szükséges anyagok tárolására szolgáló raktárt. Ezen a szakaszon minden esetben és minden körülmények között szigorúan ügyelni kell a balesetelhárításra vonatkozó előírások gondos betartására, mivel a villanyáram még sok mezőgazdasági üzemben balesetet okoz. A gépállomás karbantartással megbízottak kötelesek a mezőgazdasági üzemekben dolgozó gépkezelőket megtanítani a helyes karbantartásra és gépkezelésre, az elektrotechnikai berendezéseknél főként az előírt normák betartására és helyes gépkezelésre, hogy így a lehető legnagyobb mértékben korlátozni tudjuk a munkabaleseteket és tüzeseteket. A rimaszombati járás mezőgazdasági üzemei megértették milyen nagy jelentősége van a gépek rendszeres karbantartásának és javításának. Meggyőződtek arról, hogy csakis így tudják biztosítani a technológiai berendezések jó műszaki állapotát és hoszszú élettartamát. Stanislav Prokes, az SZNT Mezőgazdasági Megbízotti Hivatalának dolgozója Komolyan gondolják a segítséget A tréncíni járás ipari dolgozói az elmúlt évben 67 820 órát dolgoztak le azokban a szövetkezetekben, amelyek fölött védnökséget vállaltak. A legtöbb munkát és időt a gépek javítására fordították, mivel a szövetkezetek ezen a szakaszon vártak segítséget. A legnagyobb segítségnek, amit a mezőgazdaságnak nyújtottunk, mégis azt tartjuk, hogy az ipari dolgozók közül a mezőgazdasági munkához értő, esetleg mezőgazdasági szakiskolai végzettséggel rendelkező egyéneket az ipari üzemek felszabadították és hozzájárultak ahhoz, hogy ezek az emberek ismét visszatérjenek a mezőgazdasági termelésbe. így a Stará Turá-i Finommechanikai Művek 15 emberrel gyarapította a szövetkezetek szakképzett dolgozóit. Gépesítók, traktorosok és más szükséges szakemberek kerültek ki a többi ipari üzemek dolgozói közül. Ebben az évben főként a kisebb víztárolók építésénél akarunk segítséget nyújtani. így a Hvörka, Hőmre, Kostolná és Stará Túra községek mellett 600 000 korona ráfordítással már ebben az évben be akarják fejezni a víztárolók építését. Itt nem is annyira a védnöki üzemek brigádsegítségéről van szó, mint inkább a munkálatok befejezéséhez feltétlenül szükséges gépek és gépi eszközök kölcsönzéséről. A trencínj járás ipari üzemeiben elegendő olyan gépet és gépi eszközt találunk, amely nagy segítséget nyújthat a víztárolók építésében. Az idei csúcsmunkálatok idején már a tavalyi jó tapasztalatokra támaszkodhatunk, hiszen a tavalyi aratáskor az ipari üzemek 47 szakképzett dolgozót, elsősorban cséplögépkezelöt, traktorosokat, kombájnosokat, gépjavítókat és gépesítöket küldtek segítségképpen a szövetkezetekbe Ezen kívül elvállalták a villamosvezetékek javítását f< Stefan Kolínélc SLEZÁK ISTVÁN (Nagymegyer) Importált zöldségfélék A tavalyi kedvezőtlen időjárási viszonyok következtében nincs elegendő zöldség-vetőmagunk. így a szükségletet, főleg főzelékfélékből, behozatal útján kielégíteni igyekszünk. A Német Demokratikus Köztársaság a „Vorbote“ kelkáposzta fajtát szállítja. Ez a mi Predzvést (Előhírnök) fajtánknak felel meg. Csak a legkoraibb vetésre és kiültetésre alkalmas, darabáruként begyüjtve. A hollandiai Langendijkerból behozott kelkáposzta-fajta tenyészideje hosszú, s csak gondos agrotechnika mellett ad jó termést. Karfiolok közül a már ismert dán „Kodaniát“ kapjuk, korai begyűjtésre, s a „Dániát“ szántóföldi korai termesztésre. A „Viking“ fajta idényközti termesztésre a legalkalmasabb, ha jól előkészített, trágyázott talajba kerül, idejekorán s rendszeres öntözésről gondoskodunk. A „Master" tavaszi és őszi termesztésre egyaránt megfelel, a „Garant" pedig idényközti és őszi termesztésre. Káposztából is több fajtát hozunk be. Hollandiából a „Ditmar• scher Allerfrühester“ üvegházi termesztésre szolgál, de termeszthető szántóföldön is, legkorábbi betakarításra, — ugyanúgy, mint a dániai „Ditmarscher Treib“. A dániai vagy hollandiai „Golden Acker“ a mi „Ditmarscher“ káposz-> tanknál valamivel koraibb és 50 cm-es tőtávolságot követel. Az említett három fajta csakis a legkoraibb esetén gazdaságos. Lehetőleg pikírozással, hogy még a darabáru-értékesítés idején beérjen. További behozott fajta: káposztából a dániai „Hollandia dicsősége", amely a mi azonos nevű káposztánknak felel meg s nyári, vagy őszi begyűjtésre ültetjük. Őszi begyűjtésre Hollandiából kaptuk az „Amager"-t, amely ugyancsak a mi azonos nevű főzelékfélénknek felel meg, februárig tartó tárolásra. A „Hollandia kései nafykáposztát“ úgy termesztjük, mint a mi nyári Dobrovodszkéi fajtánkat. (zn) Kisgyümölcsű hibrid görögdinnye nemesítése A SŐSSZIGETI NÖVÉNYNEMESÍTŐ ÁLLOMÁSON Vetéstől _ Cukortart. A fajta neve: ä napok száma Aílagsúly r'efrakciő Termés az 1. szedésig kg % q/ha Dunai 113 7—8 12.— 333.— Hibrid 13. 98 3—4 12.— 330.— Hibrid 15. 106 4—5 12.— 336.— ^ SZABAD FÖLDMŰVES 1965. március 20.
