Szabad Földműves, 1965. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)
1965-03-20 / 11. szám
ISMÉT TERVEZÜNK - DE HOGYAN? Felceteribiszke termesztése FELBÁRON Mindjárt elöljáróban megmondhatjuk, hogy okosabban, előrelátőbban akarunk tervezni, mint a múltban, és a mezőgazdasági termelés irányítása terén is érvényesíteni akarjuk az új tudományos alapokra helyezett módszereket. Ugyanakkor ismét meg kell állapítanunk, hogy a tervezés sikere éppen ezekben a hónapokban a járások és az egyes mezőgazdasági üzemek alaposan átgondolt, helyi lehetőségeket ismerő és teljes mértékben kihasználó munkájától függ, amit az új tervezési módszer nem gátolni (mint részben ezelőtt), hanem támogatni kíván. Nézzük meg közelebbről, hogyan képzelik el az ország mezőgazdasági termelésének irányítói a tervezés menetét és módját. A mezőgazdasági termelésben — annak jellegére való tekintettel — a tervjavaslatokat lényegesen hamarabb dolgozzuk ki, mint a népgazdaság többi ágazataiban. Az első negyedévben minden szocialista mezőgazdasági üzem az ország szükségleteiből kiinduló irányszámok alapján kidolgozza a termelési tervét, méghozzá komplexen, vagyis a szükségletek tervét is. Ugyanakkor a mezőgazdasági üzemek a felvásárló üzemmel megkötik a mezőgazdasági termékek árutermelésére vonatkozó előzetes megegyezést. A második negyedévben tehát idén még az őszi vetés előtt a mezőgazdasági üzemekkel a termelési igazgatóságok megbeszélik az 1966-os évre vonatkozó végleges termelési tervet és megkötik velük a mezőgazdasági termékek eladására és szükségleteik fedezésére vonatkozó szerződéseket. MIRE KELL ÜGYELNÜNK? Végre nálunk is á? kell "térni a mezőgazdaság belterjes és hatékony fejlesztésére, a természet-adta és gazdasági feltételek teljés mértékű kihasználására. Fontos nemcsak a termelés optimális ütemének biztosítása, hanem az is, hogy a befektetett anyagi és pénzeszközöket hatékonyan kihasználjuk, a termelési költségeket csökkentsük és fokozzuk az üzem és vele együtt a dolgozók jövedelmét is. A legnagyobb figyelmet a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére, a tej árutermelésének fokozására, a takarmánytermesztés növelésére (elsősorban a réteken és legelőkön) kell fordítanunk. Ezzel kapcsolatban már ez évben gondoskodnunk kell minden szakaszon a termelési szükségletek és a termelési veszteségek csökkentéséről. A társadalom gabonaszükségletét teljes mértékben fedeznünk kell, s ezért gondoskodni kell a gabona eladási feladatainak és a műtrágya szolgáltatásért járó gabonamennyiség biztosításáról. Alaposan át kell tanulmányoznunk melése, az árutermelés struktúrája és a mezőgazdasági üzem szükségleteinek biztosítása az adott feltételek között a lehető leggyorsabban fokozza az árujövedelmet és a szövetkezet dolgozóinak anyagi érdekeltségét. A mezőgazdasági termelés főbb irányzatait az alábbi termények árutermelésének irányszámai mutatják a mezőgazdasági termelési igazgatóságoknak: Szemestermények összesen, ebből; Búza Cukorrépa Burgonya Repce Hús általában Tej Tojás. Az árutermelés a felsorolt növényi és állati termékek értékének keretén belül akkor tekinthető teljesítettnek, ha az egyes termékek esetében az értékkülönbözet nem haladja meg a 3 °/o-ot. Ugyanakkor a szemesterményekben előirányzott (természetbeni mennyiségben megállapított) feladatot minimálisnak kel! tekinteni. A növényi és állati termékek értéke közötti csere nem engedhető meg. A kerületi mezőgazdasági termelési igazgatóságok és a vállalatok irányítószervei a 3 %-osnál nagyobb eltéréseket csupán a Földművelésügyi Minisztérium jóváhagyásával engedhetik meg. Az árutermelés tervjavaslatát a Mezőgazdasági Terményfelvásárlő és Ellátó Vállalatnak kiadott irányszámok alapján kell kidolgozni. Az állattenyésztési termelés tervének összeállításakor figyelembe kell venni a gazdasági állatok állományának és egészségi állapotának feljavítását. Az állattenyésztési termelés többi feladatainak megállapításakor ugyanolyan elvekből indulunk ki, mint az 1965-ös tervfeladatok összeállításakor (haszonállatok, a haszonállatok átcsoportosítása stb.) Reális tervjavaslat kidolgozása érdekében szükséges, hogy a mezőgazdasági üzemek kidolgozzák az árutermelés biztosítására vonatkozó saját javaslataikat, amelyekben figyelembe veszik a földalap leghatékonyabb kihasználásának, az adott termelési feltételek közötti lehetőségeit, legalább annyi mutató keretében, amennyit az illetékes űrlapok tartalmaznak. A mezőgazdasági termelési igazgatóságok ezeket a javaslatokat gondosan letárgyalják, figyelembe veszik és a mezőgazdasági üzemeknek segítségei •nyújtanak azok átdolgozásában. külözhetetlen esetben hagyjuk Jóvá. A szarvasmarha-istállók építésekor elsősorban a megfelelő nagy befogadóképességű növendékmarha- és borjúistállók építésére szorítkozzunk, amelyek lehetővé teszik a nagyüzemi technológia érvényesítését. Ugyanakkor az építkezést csakis azokra az istállókra kell korlátozni, amelyek számára szerződésileg biztosítani tudtuk a technológiai berendezés leszállítását. Más esetekben csupán a nélkülözhetetlen melléképületeket, például dohányszáritókat, komlószárítókat és tárolókat, takarmányszárítókat, szociális berendezéseket, tárolótérségeket stb. engedélyezzük. A meliorációs építkezést elsősorban otf kell megvalósítani, ahol biztosítani tudják a minimális előírt jövedelmezőséget, és az építkezésekkel hozzájárulunk a mezőgazdasági termelés gyors fejlesztéséhez. Elsődlegesen biztosítjuk az öntözőberendezések építését azokon a helyeken, ahol öntözővíz-források vannak, a lecsapolandó területen elsősorban a csatornaváz kiépítését és a mezőgazdasági vízelvezető-csatornák karbantartását kell szorgalmaznunk, hogy az új lecsapoló berendezéseket azonnal üzembe helyezhessék. Hasonlóképpen szorgalmaznunk kell az apró öntözőberendezések üzemeltetéséhez szükséges öntözővíz-források létesítését. Fokozott figyelmet kell fordítani az állóeszközök karbantartására. Erre a célra használjuk fel a gépek és épületek fő javítására előirányzott öszszeget. A főjavításokkal egyidejűleg igyekeznünk kell az állóeszközöket korszerűsíteni és elsősorban tökéletesíteni az istállók gépi felszerelését. GÉPI ESZKÖZÖK A növénytermesztési gépek állományát olyan gépekkel egészítjük ki, amelyek lehetővé teszik a nagyüzemi technológia munkavonalainak kiegészítését, főként azokban a mezőgazdasági üzemekben, amelyek a járás vagy kerület keretében a komplexen gépesített mintaüzemek feladatát töltik be. Ezen kívül gépekkel látjuk el az olyan mezőgazdasági üzemeket, amelyek feladata a kihasználatlan földterületek művelése, továbbá a munkaerőhiánnyal küzdő határmenti mezőgazdasági üzemeket, ifjúsági gazdaságokat, gépállomásokat, a haladó tapasztalatok iskoláival rendelkező üzemeket. műtrágyák minden további beruházási befektetést. Mérlégélni kell, hogy feltétlenül szükséges és valóban hatékony beruházásról van-e sző. Elsősorban az olyan beruházásokat kell megvalósítani, amelyek a legjobban elősegítik a termelés növelését, vagy a veszteségek csökkentéséhez vezetnek, esetleg csökkentik a termelési költségeket. A beruházások összhangban legyenek a termelési ágazat távlati fejlesztési tervével. A mezőgazdasági üzemek saját építkezési kapacitását teljes mértékben ki kell használni és a lakásépítést helyezzük előtérbe. Olyan gépeket és gépi berendezéseket rendeljünk, amelyek kiegészítik a termelési-technológiai munkavonalakaí és mindent meg kell tennünk azok hatékony kihasználására. Több szem többet lát, több embctöbbet tud, ezért a tervezésbe be kell kapcsolni a pártszervezetek, a szakszervezetek, a nemzeti bizottságokat és biztosítani kell a dolgozók részvételét is a termelésben. Hiszen a szocialista mezőgazdaság létezésének tizenöt éve alatt az emberek nagyon sok tapasztalatra tettek szert mind a termelésben, mind a tervezés terén. Ezek a tapasztalatok kincsesbányát Jelentenek. $ A járási mezőgazdasági termelési igazgatóságok elsősorban a gazdaságilag gyenge szövetkezetekkel tárgyalja le a tervjavaslatokat. Ezekkel kapcsolatban azt az elvet kell érvényesíteni, hogy a szövetkezet ter-A beruházási építkezések tervének irányszámait az alábbi kötelező mutatók alapján dolgozzuk ki: beruházás összesen, ebből: építkezések, gépek és gépi berendezések, főjavítások összesen. Ajánlatos a mezőgazdasági üzemekkel csupán a- feltételezett beruházási keret terjedelmét közölni öszszesen (globálisan), s ebből mennyi jut a beruházási szállítókhoz kötött építkezésekre. A mezőgazdasági üzem az építkezésekre vonatkozó kívánságait ugyanolyan úton nyújtja be, mint eddig, (az OSPZI útján). A gépi beruházásokra előirányzott összeg nagyságát, valamint a gépek és gépi eszközök fajtáját a mezőgazdasági üzem ''lapítja meg a saját szükségletei alapján. A jövő év beruházási tervébe csak azok a beruházások kerülhetnek, amelyeknek tervdokumentációját idejében jóváhagyják, biztosítják annak kivitelezését és a terv technológiai berendezés leszállítását. Ez nem vonatkozik az apróbb mezőgazdasági építkezésekre, amelyek kivitelezésére a termelési igazgatóságok és közvetlenül az irányítószervek operativ tartalékot létesítenek, amelynek javasolt nagysága 5 %. Az új beruházási építkezéseket elsősorban a nagyobb terjedelműeket a mezőgazdaság fejlesztésének távlati tervével és a termelés feltételezett irányzatával összhangban jóváhagyni A nagy befogadóképességű állatte nyésztési létesítmények építését a termelési és eladási feladatok biztosítása szempontjából és csupán nél-A mezőgazdasági üzemeknek csupán a műtrágyák mennyiségét adják meg tápanyagokban azzal, hogy ezek tervjavaslataikban feltüntethessék az egyes műtrágyafajtákkal szembeni igényeiket. A trágyázásra szánt mésztartalmú anyagok megrendelésekor a talajelemzés- eredményeiből kell kiindulni. A silózáshoz szükséges tartósítóanyagokat a felvásárló üzemmel egyetértésben a takarmányfélék tartósításának tervezett terjedelme alapján rendelik meg. • ÉPÍTŐANYAGOK Az építőanyagok elosztásakor a leggazdaságosabban kell eljárnunk. Csupán az illetékes tervekben előirányzott célokra használhatók fel (beruházási építkezések, főjavítások, karbantartás, termelés). Nem használhatók fel például más építkezési szervek által kivitelezett akciókra. Az építőanyagot elsősorban a befejezetlen épületekre kell összpontosítani. Föltétlenül fedezni kell az alábbi építkezések szükségleteit: — a kormány által ellenőrzött építkezések, — a párt- és kormányhatározatokból eredő építkezések, — tervezett építkezések, — más építkezések. A mezőgazdasági üzemek anyagi érdekeltségének fokozása érdekében i herefélék és fűfélék magtermesztéiében 1966-ban a felvásárolt vetőmagért ellenszolgáltatásként abraktakarmányt adnak. —gir— Mezőgazdasági üzemeinkben kevésbé otthonos a feketeribiszke. Tizen-" két éve járom az országot. Egy-egy riportút során vidékek, tájak termelési problémái kerülnek testközelbe'. Am feketeribiszke termesztésével csupán Felbáron találkoztam. Pedig ez a C-vltaminban igen gazdag bogyós gyümölcs több figyelmet érdemelne. Hiszen termőképesség tekintetében sincs rá panasz. — ^Tavalyelőtt 22, tavaly pedig 29 mázsát szüreteltünk hektárától — újságolta Lelkes Péter, a felbári szövetkezet fiatal gyümölcskertésze. — Termesztését 1955-ben kezdtük. Az elteli tíz esztendő folyamán nagyon megkedveltük. Bötermő ez a bogyós. A középkötött talajt kedveli. A trágyázást' nagyon meghálálja. Hektáronként félezer mázsa istállótrágyát kap, kéthárom évenként. Az ifjú gyümölcsész beszélgetés közben kóstolóra invitált, Míg a sötétpiros nedűt ízlelgettük, elmondotta: a metszéssel, ritkítással immáron végeztek. Mivel a feketeribiszke gazdanövénye a pajzstetűnek, különös gondot fordítanak a kártevők irtására. Télen és tavasszal a Nitrosan három—négy százalékos oldatával permetezik a feketeribiszke bokrokat, rajzás! idényben pedig Fosfotiont alkalmaznak. Másfél hektárnyi a feketeribiszkéjük. Többnyire Góliáth fekete fajta. Ez bőven termő. A másik fajta meg aprócska gyümölcsű. Ez utóbbi fajtát igyekeznek felszámolni. Ehhez szükséges megjegyezni, hogy a magyarországi vizsgálatok szerint egyes fajták öntermékenyülése igen jő, más fajták viszont önmeddőek, sőt akadnak kölcsönösen meddők is. Gyakorlatilag önmeddő a Baldwin, a Boskoop Giant, a Lees fekete, a Wellington és valószínűleg a Narjadnaja. Kölcsönösen meddő a Wellington és a Baldwin. Ez annál súlyosabb, mert ez a két fajta önsteril, tehát ezek sem egymagukban, sem egymás mellé telepítve nem adnak termést. A felsorolt fajták kivételével a többi fajta kielégítően öntermékeny. Külön említést érdemel, hogy a felbáriak törpegyümölcsösben, köztesként termesztik. A szüretelésre július első felében kerül sor. Ebbe a munkába bevonják a nyári szünidejüket töltő helyi iskolásokat is, hogy az egyéb fontos nyári munkákat zavartalanul végezhessék a szövetkezei tagjai. — S milyen sors vár a termésre?', — Mintegy 10—15 mázsányit borrá dolgozunk fel. Ebből nem kevesebb, mint 45—50 hektoliternyi bor lesz. A többit értékesítjük. Kilóját öt—hat koronáért. Arra azonban ügyelnünk kell, hogy az értékesítésre váró feketeribiszke a szüretelés után nyomban elkeljen, mert hamar penészt kap. Ami még a ribiszkebor készítését" illeti, egy liter cefréhez egy kiló cukrot, s három liter vizet adnak. E bort, gyógyhatása végett az orvosok vérszegény betegeknek melegen ajánlják. A felbáriak, s a környező falvak lakosai tíz koronáért jutnak hozzá literéhez. A helybéliek néhányan a feketeribiszke levelét szárítva, gyümölcsét: aszalva teának főzik. Mindenesetre, az eddiginél nagyobb figyelmet érdemelne e vitamindús gyümölcs termesztése. Főleg háztáji kertekben! Dísznövénynek is alkalmas: aranyribiszke alanyba oltva fává alakítható. Azok, akik esetleg érdeklődnének gyökeres feketeribiszkevessző iránt, a felbári szövetkezet (JRD Horny Bar, okres Dun. Streda) rendelésre gyökereztet a kívánt menynyiségben. Beszélgetésünk végén Vígh Vince bácsi így jellemezte a feketeribiszkebort: „Megpezsdül az asszony vére tőle!“ S ebben van is valami igazság! (nki) Csak egészséges gyümölcsöt A kártevők és különféle betegségek gyümölcstermesztésünknek minden évben óriási károkat okoznak. Legfőbb ideje, hogy ezeket a lehető legradikálisabban felszámoljuk, — mind nagyüzemi gyümölcsöseinkben, mind a kiskertekben, éppúgy, ahogy azt néhány évvel ezelőtt tették a magyarországi, bulgáriai, romániai és lengyel gyümölcstermesztők. Meggyőződhettünk a külföldi piacokon, hogy a fogyasztók inkább vásárolják a drágább, de egészséges almát, mint a mi gyakran férges, vagy sérült termésünket. Hasonló a helyzet például a cseresznyénél is. A mi szempontunkból ez a gyümölcs is igen fontos, mert minden mennyiséget el tudunk helyezni belőle külföldön, de természetesen csak az esetben, ha teljesen egészséges, féregmentes. Messze vagyunk ugyan még a cseresznyeszürettől, a felvásárlóvállalatok azonban már most erőfeszítéseket tesznek, s minden rendelkezésre álló eszközt felhasználnak arra, hogy amennyire csak lehet, egészséges cseresznye kerüljön piacra. Szükséges lesz jó szervezéssel idejében gondoskodni a cseresznyefák füstöléséről és permetezéséről, különösen azokban a körzetekben, ahol a kivitelre szánt cseresznye terem. Már most kell felvennünk a harcot a férgesség ellen. A cseresznyelégy hernyója tudvalevőleg a földbe fúródik és begubózza magát. Sok hernyó pusztítható el évente, ha a fák körül közepes mélységben felszántjuk a talajt, amelyet nyitott barázdákban hagyunk hengerezés nélkül. A megülepedett hantokból a cseresznyelégy már nem jut ki. Ne tűrjük meg azonkívül cseresznyetermő vidékeink lejtőin és a mezsgyéken a lőne (Lonicera) növényzetét és nincs ott helye a méhészek által annyira kedvelt hóbogyó-bokroknak sem, mivel az említett két növényben nagyon szívesen tartózkodik a cseresznyelégy. A jövőben gondoskodnunk kell, hogy a gyümölcsfák permetezése ne korlátozódjon csak a téli időszakra, hanem néhányszor sor kerüljön rá a tenyészidőszakban Is, mert ezek a permetezések biztosítják a gyümölcs jó minőségét. „Megkutyálta“ magát a március Az idöjárásjelzö állomások nap mint nap hideget jeleznek. Sőt, Morvaföldön vastag hó lepel borit falut, várost. Ám a Kis-Kárpátok lábánál csak foltokban mutatkozik itt-ott hó. A rácséi St. Krampl, példás gyümölcskertész a kertjében lévő hatéves termöíves nevelésű körtefákat kezelgeti éles ollójával. (Zd. Kruzinsky felvétele) SZABAD FÖLDMŰVES 5 1965. március 20.
