Szabad Földműves, 1965. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)
1965-03-20 / 11. szám
Tapasztalataim az anyátlanítással történő méztermelés terén Kezdő méhész koromban eredményesen anyátlanítottam akácvirágzás előtt a méztermelés növelése érdekében. Később azonban elhagytam ezt a módszert, mert többet olvastam, hallottam, tanultam. Különösen a vántiorméhészek beszéltek le erről. Azt mondogatták, hogy túlságosan legyengülnek a családok és a fokozott méztermelés nem biztos, hiszen az árva család nem dolgozik teljes ütemben, s a családra bízott anyanevelés meg éppen téves elmélet. Többek közt próbálkoztam az erős lefejtéssel, a szétváló rajjal való mézeltetéssel is. Később újra felfigyeltem az anya nélkül mézelő családok feltűnően nagyobb pörgetési eredményeire. Az 1960-as évben a mézelíetésnek ezt a módját ismét alkalmaztam. Nagyon eredményesnek — hibákat elkerülhetőnek — jól beváltnak találtam. Ezért röviden ismertetem. Az anyát a léppel és népével együtt vettem el, s ugyanabban a kaptárban vagy másik tartalékkaptárban különrekesztve helyeztem. Az anyátlanítás után a fiasításos lépek száma 5—7 volt, s ezt a műveletet fele méhállománnyal alkalmaztam. Az első akácból azoknál a családoknál, amelyektől elvettem az anyát 25— 27 kg összsúlyt nyertem. Az anyás családok ezzel szemben csupán 22—24 kg-ot nyújtottak. A második akácon is alkalmaztam az előbbi műveletet, ugyancsak jó eredménnyel. Ekkor a különbség az anyátlanított családok javára 3 kg-ot is elért. Az 1964-es évi kísérletem is bebizonyította, hogy az anyátlanítással mézelő családok jóval átlagon feletti teljesítményt nyújtottak. Az anyátlanítás tehát valóban többtermelést eredményezett. Az anyátlanítást a következőképpen végeztem: Az anyát az akác virágzása előtt 10—14 nappal távolítottam el. Nézetem szerint annak eltávolításával felszabadulnak a dajkaméhek és azok is nektárhordással foglalkoznak. Ezáltal növekedik a családon belüli produktív méztermelők száma. A családok az akácméz begyűjtése után valóban legyöngülnek és anyát nevelnek. De ez a legyengülés még vándorméhészetben sem káros, mert: G akác után ritkaság az olyan minőségű méhlegelő, amelynek kihasználására nagy családokra lenne szükségünk; Gaz anya tartalékolásával akác utánra erős kis tartalékcsalád fejlődik, s ezt az erősítésre is felhasználhattam, ha erre szükségem volt; G az anya eltávolításával a család legyengült, s ezzel párhuzamosan csökkent fogyasztása is; G a betelelésig kellő erőre fejleszthettem a családot, hiszen új anyát kapott és fejlődéséhez hoszszabb ideje, kedvezőbb helyzete volt, mint az első átvizsgálástól az akácra való előkészítésig. Hordástalan nyáron más mézelt’etéssel sem maradhat: él a július végétől augusztus végéig tartó serkentés, majd az eleség bő pótlása. Ez az új, kis családokban biztosította a fiatal telelőnépességet. Az ilyen család pedig még akkor is többet ér, ha csak 6 léputcás (kivált, ha télire két ilyet költöztetünk össze egy kaptárba), mint egy 7—8 léputcás, de öreg népességű család. Egyedüli kifogás maradna a szabálytalan anyanevelés. Ez is jól és egyszerűen oldható meg. Mégpedig: 1. vagy az összes anyátlanított családokban végzett anyaneveléssel, melyet pempőgyüjtéssel is egybe lehet kötni, vagy 2. az ellenőrzéses anyabölcsőjelölés mellőzésével úgy, hogy az anyásítás utáni 8—10. napon, amikor már nyitott fiasítás alig akad a családban, valamennyi bölcső lerombolása után szabályszerű anyanevelőből származó bölcsőket, vagy ami, a legjobb, petéző új anyát adunk a családnak. Mindez tervszerű munkabeosztással könnyen megoldható, ugyanis nem találomra és nem egyszerre anyátlanítunk rninden családot, hanem célszerűen, fokozatosan. így a szükséges ellenőrzés, pempőgyűjtés, anyabölcsőjelölés, lerombolás, csere, vagy anyásítás ellenőrzéssel (vándorlásra indulás, érkezés, pörgetés stb.) egybeesnek s külön munkát alig jelentenek. Ezzel elértem, hogy a második akácra érkezve tavaly 20 fiatal anyám, jónéhány kölyökcsaládom, és új anyám volt. Az anyátlanítással mézeltetett családoknak elegendő az akác előtti 6—7 fiasításos lép. Ezt pedig tapasztalatom szerint a családok többsége könnyen eléri. Az ilyen meganyátlanodott család 17—18 keretes mézelő részbe, a tartalék pedig 5—6 keretes oldalkijárós végbe kerül, s mint építőrész két fiasításos, két üres és egy műlépes keretet kap. A második akác után az ilyen családocska 4—6 utcára fejlődhet, s közben 2—4 műlépet is kiépíthet. A vándorlás után ezeket a tartalékcsaládokat vagy törzscsaládokká fejlesztem (szaporulat, vagy őszi egyesítés pempőgyűjtés céljára), vagy ha a mézelőrészben nem sikerült az új'anya párzása, akkor ezzel egyesítve gondoskodom a törzs kellő erősségéről. Az anyátlanítással való mézeltetésnek ez a módja (nyugodtan nevezhetjük mézelő anyanevelésnek) nemcsak igen eredményes, hanem egyszerű is. Könnyen alkalmazhatják nagyobb állománnyal vándorló méhészek is. Jórészt ennek köszönhettem, hogy az erősen felemelt szaporítási tervem sikerült. Nagy előnye, hogy nemcsak a méztermelés növelésével, hanem: 1. egyszerűbb és olcsóbb anyaneveléssel, 2. a szaporítás legalkalmasabb időben való megkezdésével, 3. pempőgyűjtéssel is fokozzuk az egyetlen bő dél-szlovákiai méhlegelő, a rövid akácvirágzás kihasználását. Fekete Gizella (Vásárút) EGÉSZSÉGÜGYI SZEMPONTBÓL IS FONTOS A MÉZTERMELÉS Orvostudományi értekezésében az erfurti egyetemen A. Beyer helyesen rámutatott a mézfogyasztás egészségügyi előnyeire. A mézben lévő szőlő- és gyümölcscukor közvetlenül a vérbe hatol és kedvezően befolyásolja a szívműködést, a vérkeringést, az anyagcserét és a központi idegrendszer működését. Nagyban fokozza továbbá a méz egyes gyógyszerek hatékonyságát, amelyeknek előállításához mézkészítményeket használnak. Ha azonban az elkövetkező években 1 200 000-re akarjuk növelni méhcsaládaink számát, meg kell teremtenünk a szükséges feltételeket is. Törvény védelme alá kell helyeznünk a méhlegelőket és meg kell oldanunk a vándorméhészkedéssel járó közvetlen kiadások kérdését is. Minden remény megvan arra, hogy a már előkészített és jelenleg értekezletek tárgyát képező méhésztörvény figyelme ezekre a kérdésekre is kiterjed. -KANYÁSÍTÁS PÄROZTATÖVAL Perkiewicz a mesterséges rajhoz az anyát a pároztató kaptárocska egész népével együtt adja. A pároztatónak üveg oldala van. Ezt kiveszi, s az egész pároztatót újságpapírba csomagolja. A papírt két' gumiszalaggal fogja le, és kb. 12 lyukat szúr bele. Az így elkészített pároztatót a mesterséges rajba teszi. A méhek átrágják a papírt, a kis nép az anyával együtt átvándorol a mesterséges rajba. Perkiewicz azt ajánlja, hogy a mesterséges rajnak kellő munkás-fiasítása legyen. (Deutsche Bienenwirt'schafí, NSZK) Éjjelek még eléggé hidegek, de napközben már rendszerint jelmelegszik az idő. Pavol Silny alkalmas meleg időt talált méhcsaládainak tavaszi ellenőrzésére. (Foto: Kruzinsky) A termelési költségek csökkentésének lehetőségei Négy évvél ezelőtt tértünk át a szakosított termelésre. Az előkészület nélkül egyesített gazdaságok, az egymástól idegenkedő dolgozók, a szakosításnak nem megfelelő feltételek, az elkülönített gépesített brigád, a járhatatlan utak, s megközelíthetetlen farmok, mind-mind nehéz akadályokat gördítettek a nagyüzemi formák kialakítása elé. A kezdeti nehézségeken átküzdöttük magunkat, s ma már nem szívesen gondolunk vissza a kezdetre. Dolgozóink, hasonlóan mint a vezetők, már összeszoktak. Megismertük egymás szokásait, nézeteit, tehetségét, így áttérve a központosított nagyüzemi gazdálkodásra, ma már könynyebben megoldjuk a kezdetben oly nehéznek látszó feladatokat. Nem tévesztjük szem elől a gépesítés terén növekvő igényességet, a gépesítők és a traktorosok iskoláztatását, a gépek kezelésének tökéletes elsajátítását. Feladataink teljesítésének alapvető feltétele a komplex gépesítés, valamint a haladó módszerek széleskörű alkalmazása. Persze, rendszerint majd minden újításnak megfizetjük a tandíját. Ezért igyekszünk mások hibáiból és eredményeiből tanulni, de figyelembe vesszük azt is, hogy vannak olyan módszerek, amelyek nem mindenütt és nem bármilyen időjárási viszonyok közt felelnek meg. Nem zárkózunk el, ha valami újat hallunk, azonban csak meggyőződés után ültetjük át a gyakorlatba. Szép eredményt értünk el a cukorrépa művelésének komplex gépesítése, valamint a gabonabetakarítás komplex gépesítése terén, s a legnagyobb örömmel fogadtuk a borsó begyűjtésének komplex gépesítését. Ez olyan munka, amely az aratással és a dohánytöréssel egyidőben jön, megfelelő gépek hiányában gyors és sok kézi munkát igényel. Tavaly erre a célra gyártott CN-20 jelzésű traktorra szerelhető speciális kaszaberendezéssel időben arattuk, s az SK—3-as kombájnra szerelhető S—300-as felszedőberendezés segítségével csépeltük. Az új módszerrel, eltekintve attól, hogy a szemveszteséget a legkisebbre csökkentettük, 8,47 munkaóra alatt takarítottuk be hektárját 99,47 korona költségráfordítással. A régi módszerrel ez a munka 59,48 munkaórát és 397,52 koronát követelt. Ebből világovan láthatjuk, hogy a komplex gépesítéssel hektáronként 51,1 munkaórái és 298,05 koronát takarítottunk még, ami 16 mázsás hektárhozammal 18,62 koronával csökkentette a mázsái\kénti termelési költséget. Egy másik példa. A múlt évben zöldlucernát silóztunk kénsavval. A silózást gödrök hiányában föld felett végeztük Capruka mérnök, a Tudományos Akadémia tolmácsi kirendeltsége dolgozójának vezetésével. A silót igelit ponyvákkal, szalma és földréteggel takartuk be. A kísérletet egy parcellán végeztük úgy, hogy a növény felét lesilóztuk, felét pedig szénának kaszáltuk. A kettő közti különbség a következő: Hektáronként A kénsavval silózott Lucernaszéna földön _______________________________zöldlucerna__________________szárítva Hektárhozam q 152 25 Gépi munka (óra) 18 15 Fogatos munka (óra) — 3 Kézi munka (óra) 14 40 Betakarítási költség (Kcs) 296 338 A termés értéke (Kcs) 1517 1000 ökonómiai hatékonyság (Kcs)' 1221 662 Fehérjeérték teljes értékű széna mellett (kg) 304 200 A fenti lucernát az első kaszálásból virágzás kezdetén takarítottuk be. A széna mennyiségét befolyásolta az esős időjárás is, ami nálunk gyakori ebben az időszakban. Talán ezért fogadtuk el a tudományos dolgozók javaslatát. A gyakorlati tapasztalatok ellenben mást bizonyítanak. November elején áttértünk a téli takarmányozásra. Fejési átlagunk csökkenni kezdett. November 10-én bevetettük az „új fegyvert“. Napi 10 kg-os adagolásban megkezdtük a lucernasiló etetéséi. A negyedik napon a fejési átlag emelkedett, s a hónap végéig 0,36 literrel növekedett, ami 220 tehénnel 2218 liter tejtöbbletet jelentett közellátásunknak. Decemberben újabb 1,1 literrel növekedett a tehenenként! tejátlag, s az év végét 7,57 literes (3,8 zsírszázalékos) fejési átlaggal zártuk. A takarmányozásnál figyelembe vesszük a helyi adottságokat is, nem pocsékoljuk a takarmányokat, amit az alábbi kimutatás igazol. marad. A beton silógödörben ugyanis a fölösleges víz nem folyik él, kilúgozza a takarmányt, amely kellemetlen ízű és szagú lesz. így a szarvasmarha csak Immel-ámmal vagy egyáltalán nem eszi. G Megvalósítottuk a zöldtömeg gyors elszállítását, helyes rétegezését, öntözését, a levegő kiszorítását, és ügyeltünk arra, hogy a művelet 4—5 napnál tovább ne tartson. G A silőzásnál dolgozó munkások' részére beszereztük a szükséges védőöltözéket, mivel hígított kénsavval dolgoztak. G Előnyösnek tartjuk a 96 %-os koncentrált kénsav használatát, melyből kevesebb kell, mint a sósavból és jobb a konzerváló képessége. A jövőben még sok hasonló módszert szeretnénk bevezetni, mert ezek mind a takarmánybázis megteremtésénél, valamint a termelési költségek csökkentésénél hasznosnak bizonyulnak. A növénytermesztés terén a következő intézkedéseket tettük: Már az elmúlt évben a zöldtakarmányok, valamint a tarlókeverékek közé sok hüvelyest vetettünk, nemcsak azért', hogy kitűnő fehérjedús eleséget szolgáltassanak, hanem azért is, hogy nitrogénben gazdagítsák a talajt. Az istpllőtrágyát naponta mezef szarvasokba szállítjuk, amelyet összerakás után leföldelünk, hogy jól beérjen. Az aratást követően komplex gépesítéssel végeztük a trágyázást. Naponta 27—28 hektárra hordtuk és szántottuk be a szervesanyagot. így megakadályoztuk a tápanyagveszteséget. A tarlóhántást az aratással egyidőben az őszi mélyszántást pedig november végéig befejeztük. Vannak olyan parcelláink, amelyeket kétszer is felszántottunk. Ezáltal javítottuk a talaj szerkezetét, s megsemmisítettük a már fejlődésnek induló gyomokat. Idén a műtrágyák egyes adagjainak beszántását is alkalmaztuk. A szikes területeket meszeztük. Az őszi vetéseket időben elvégeztük. Búzából 55 hektárral többét vetettünk, hogy pótolhassuk a mezei pockok által okozott károkat. Tavaszszal a megritkult' gabonaféléknél alávetést alkalmazunk hüvelyes keverékek formájában. Ez évben nagyobb' mértékben szeretnénk használni a gyomirtó vegyszereket. Mindent elkövetünk az elkövetkező időszakban is a hektárhozamok emelése, valamint állatállományunk termelékenységének fokozása érdekében, mert ebben látjuk a termelési költségek csökkentésének lehetőségét. Öbert János, a Zselízi ÄG zálagosi részlegének ökonómusa Decemberi takarmányadagok:' Napi összetétel Takar-Takarmányok ____________________________ many_____________________________aaag xg Sz. a. Em. f. Kern, e. érték Kés Lucernasiló 10 2,10 0,20 1,00 1,— Répaszelet és répafej keverve 28 3,36 0,14 1,82 2,80 Takarmányszalma 5,50 4,25 0,03 0,95 0.80 Lucernaszéna 1,50 1,28 0,12 0,42 0,67 Szárított cukorrépa 0,20 0,19 0,04 0,13 0,47 Melasz 0,30 0,23 — 0,14 0,18 Abrakkeverék______________1,55 1,17 0,17 0,56 1,86 összesen egy napra 46,83 | 12,58______0,70 5,02 | 7,78 1 liter tejre_______________6,01 | 1,66 0,09 0,66 1,02 Tervezett költség 1 liter tejre_________ — — —________—________1,15 Nem akarjuk azt állítani, hogy olcsón termelünk, sőt az elmúlt évben elég drágán termeltünk egy liter tejet. Ezzel az ökonómiai elemzéssel a tej termelési költségének csökkentését szeretnénk a jövőben elérni. Visszatérek a lucernasilózáshoz. Összetételének vegyvizsgálati eredményét még nem kaptuk meg, tehát csak a feltételezett tápanyagtartalmát vettük. Egyébként a siló színe zöldesbarna, kissé erős illatú. A szarvasmarhák jóízűen eszik a véle bepácolt egyéb gyengébb minőségű takarmánnyal. A silőzásnál a következő feltételeket tartottuk szem előtt. G A takarmányok kaszálását a virágzás kezdetén silókombájnokkal, gyorsan végeztük. G Az eredetileg javasolt beton silógödrök helyett egyszerű föld 'feletti silótereket használtunk, így a fölösleges nedvtartalmat a föld elszívja, s a takarmány kellemes ízű, jó illatú KEDVES OLVASÓINK, MUNKATÁRSAINK! A múlt esztendő november húszadikán indított „Ki hogy látja“ ankétunkat lezártunk. Besoroltuk a többi közé azokat az írásokat is, amelyeket március 5-ig kézhez kaptunk. A beküldött, illetve a lapunkban közit cikkek értékelésére, valamint az eredmények kihirdetésére előreláthatólag április első felében kerül sor. „Ki hogy látja“ rovatunkat, amennyiben a mezőgazdasági dolgozók munkamódszereinek népszerűsítése tekintetében jól bevált, továbbra is megtartjuk, hogy szövetkezeteink és állami gazdaságaink dolgozói annak keretén belül kifejthessék nézeteiket a termelés és az irányítás minden szakaszáról. Várjuk további hasznos írásaikat! Szerkesztőség Jókán is cselekednek A jókai EFSZ évek hosszú során alig közelítette meg járásunk mezőgazdasági üzemeinek átlagos termelési színvonalát. Az 1964-es év zárszámadása azonban az átlagosnál jobbat mutatott. Ha az egyes irányszámokat figyeljük, sok tényezőre rámutathatunk, amelyeket az előző években nem használtunk ki teljes mértékben. Az eltelt időszak egyik hibája a tervezésben volt. Leértékeltük a termelési költségeket, s rendszerint túlértékeltük az eladásból származó jövedelem lehetőségét. Az 1965-ös termelési terv összeállításakor már a termelési költségek legutóbbi háromévi átlagából indultunk ki. Így jól alkalmazhatjuk az önköltségszámítást, főleg az állattenyésztés egyes tenyészeti költségráfordításának tervezésénél. A múlt évben egy liter tej kitermelése nálunk 2.32 koronába került. Ennek átlagos értékesítési ára pedig 1,86 korona volt. Szövetkezetünk tehát minden liter tejet 0,46 korona ráfizetéssel termelt. A tejtermelés költségeinek csökkentése érdekében bevezettük a gépi fejést. Az állatgondozók munkadíját pedig az állami gazdaságok bérrendszere alapján állapítottuk meg. A takarmányalap megteremtése érdekében idén 120 hektár lucernát vetünk keresztsoros alávetéssel (mivel az árpa vetési mélysége 6, a lucernáé pedig 3 cm), így tesszük lehetővé mindkét növény lehető legjobb fejlődését. A lucerna és az árpaszalma keverékéből jóminöségű takarmányt nyerünk. A szálastakarmányok szárítását hideglevegős módszerrel oldjuk meg. A tatcei szövetkezet öttagú baromjigondozó munkaközössége nemrégiben nyerte el a szocialista munkabrigád megtisztelő címet, amelyet az évek során fölmutatott jó eredményekért ítéltek oda számukra. Két esztendővel ezelőtt például (1963) 192, tavaly pedig 204 tojást termeltek tyúkonként. Képünk Jifina Kozákovát a brigád egyik tagját mutatja etetés közben. Foto: CTK