Szabad Földműves, 1965. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)
1965-03-13 / 10. szám
Jó télen is -de nyáron kellemesebb lenne A közelmúltban levelet kaptunk Majoros elvtárs, gömöri levelezőnktől, aki lelkendezve ír tátrai üdüléséről és egyúttal köszönetét mond az EFSZ vezetőinek, és az üdülőközpont irányítóinak, akik lehetővé és kellemessé tették számára a felejthetetlen hetet. A szép élmények megírása mellett azon kesereg Majoros barátunk, hogy jónéhányuknak kellett volna a környékről együtt menni, de a többiek — nem tudja mi okból — otthon maradtak. Sem ő, de a Javorina üdülőház vezetője sem érti, hogy a magyar nemzetiségű mezőgazdasági dolgozók miért idegenkednek egy kellemes, gondnélküli héttől. ☆ Az óriáscsúcs lábánál lévő lomnici üdülőközpont vezetője kissé csodálkozva néz rám, mikor affelől érdeklődöm, mi lehet az oka. hogy a mezőgazdasági üzemek dolgozói nem szívesen vendégei a szállójuknak. — Néhány évvel ezelőtt valóban előfordult, hogy üresen tátongtak a szobák. Az utóbbi időben, de főleg e télen, erről már nem beszélhetünk, Kilencven a férőhelyünk s ez mindig telve van. — Hány hetes az Farsangi üdülés ? — Novembertől márciusig hetenként váltják egymást a mezőgazdasági dolgozók. — Elfoglaltság, szórakozás?... — Itt nem lehet unatkozni. Mindén napra megvan az előre meghatározott program. Célunk, hogy az üdülők alaposan megismerjék a Tátra és környéke szépségeit. — Most merre járnak? — Egésznapos kirándulásra menték a Csorba-tó környékére és közben megmásszák az Oszterva-csúcsot. — Esténként? — Zene, tánc, vélemények, nézetek kicserélésé... Ezen kívül üdülököz— Kirándultak Kézsmárkra ... — hangzik a portás válasza. — Valamennyien? — Talán a 101-esben találnak valakit. Korszerűen berendezett kétágyas szobába nyitottunk. Kurenda Václav és Pepik Miroslav, a litoméricei járás Munkaérdemrenddel kitüntetett libiesicei szövetkezet középkorú sofőrjei a szoba lakói. — Hogyhogy itthon maradtak? — Az éjjel kissé sokáig ürítgettük a poharat a lengyel—csehszlovák barátságra, s így nem akeródzott felkelni. — Hogy telnek a napok? — Nagyon gyorsan — sóhajt Vendel. — Mire összeszokunk, búcsúzhahangulat a lomnici üdülőben. tunk. Aztán ki tudja mikor kerül ránk sor újra? — Hány beutalót kap a szövetkezet? — Sajnos, csak tízét. — panaszkodik Pepik. — Pedig közel négyszáz tagunk van s abból jónéhányan megérdemelnék. — Az ellátás? ... — A koszt elsőrendű. Csak a söröcskével nem vagyunk megelégedve. A csaposok nem tisztítják rendszeresen a csöveket. — És azt észrevenni? — Ahogy a magyarok értenek a borhoz, mi olyan szakértők vagyunk a sörhöz, — nevet Vendel. — Különben ; is a szövetkezetünkben több mint 100 hektáron termesztünk komlót s ezért joggal tartunk igényt jó sörre. A cseh barátaink a sört dicsérték, de a tiszteletünkre felbontott Szürkebarát kóstolgatása közben ugyancsak csettintettek a nyelvükkel és elismerően néztek egymásra. Nyáron is lehetne Körülnéztünk s a látottak, hallottak alapján megállapítottuk, hogy manapság már nem olyan sötét a helyzet az üdülőkkel kapcsolatban. Elvétve akadnak még néhányan, akik okkal, vagy ok nélkül visszalépnek. De ez a múlthoz képest elenyészően kevés, s egyre kevesebb. Ahogy Majoros András elmesélte munkatársainak a sok szép és kellemes élményt, úgy mások is elmondják otthonukban s így az érdeklődés egyre nagyobb lesz az üdülés iránt. De még nagyobb lenne, ha nemcsak téli üdüléshez juthatnának a mezőgazdasági üzemek dolgozói. Igaz, hogy szép a téli napsütésben fehér aranyként csillogó óriáshegy és más üdülőközpontok környéke. De azt hiszem, még kellemesebb és meghittebb a zöldbeborult tavaszban és a langyos szellő simogatta nyáron. Ismeretes az is, hogy a mezőgazdaságban vannak csúcsmunkák és kell minden szorgos kéz. Ám tény, hogy a közösben dolgozók jó része túl van az élet delén és szívesebben utazna, töltené egykét hetes pihenőjét nyáridőben, mind a zimankós télben. S gondolom, akik munkájuk jutalmául vennének részi a nyaraláson (s nem azért, hogy éppen küldjenek valakit), még nagyobb szorgalommal tevékenykednének hazatértük után. Természetesen a fiatalok is szívesebben vennének részt nyári üdülésen, amely sokkal több szórakozási lehetőséget, látnivalót biztosítana számukra, mint a téli. Gondolom, a legtöbb mezőgazdasági üzemben nem is tiltakoznának a nyári üdülés ellen. így hát az illetékes mezőgazdaságot irányító szerveknek kellene lépéseket tenni, hogy a szövetkezeti dolgozóknak is juttassanak üdültetési beutalókat az év mindén időszakában. — tt— pontokban elhelyezettekkel közös ismerkedési esteket is szervezünk. — Hol találunk még a Tátrában a mezőgazdaságból üdülőket? — Lomnicon kívül a Bystrinában és a Volga, Javorín szakszervezeti üdülőkben. — Vannak köztük magyarok is? — Természetesen. Különben itt a bejelentési napló. Almássy Ferenc, Both Vince Somorja, Szarvas Péter Kőhídgyarmat, Bajza István Leléd és még néhány név árulkodik arról, hogy Dél-Szlovákia mezőgazdasági üzemeinek dolgozói sem idegenkednek egy kellemes héttől. Otthon rekedtek A Bystrina üdülőközpontba ebédidőben érkeztünk, mégsem találtuk otthon a keresetteket. Mielőtt elindulnának ismerkedni az óriásheggyel. Akadnak még nálunk — különösen a nagyobb városokban, mindenekelőtt Prágában, munkakerülők, akik a legfurfangosabb eszközöket veszik igénybe, hogy jól éljenek. Ideig-óráig sikerül is ezeknek az élősködő ingyenélőknek a könnyű pénzszerzés, de végül is utoléri őket a törvény büntető keze. ☆ Károly jóleső fáradsággal, megelégedetten ült le megérdemelt vacsorájához egy prágai étteremben. Jól végezte munkáját, sikerült mindent elintéznie s a másnap reggelt egy régen beígért alkatrész megvételére szándékozta felhasználni, mielőtt hazautazik. A szép nagy teremben elég sokan voltak. Az étel kitűnő volt, és nagyon ízlett az ital is. Hiába! Első osztály! Lassan megvacsorázott, figyelni kezdte a jelenlevőket. Feketekávéját itta, amikor tekintete gyönyörű szempárral találkozott. Hát még a haja! — mint a1 csörgő méz! A kellemes félhomályban a zene lassú ritmusa bluest játszott ... — Megengedi kérem? — kissé félszegen hajolt meg a nagyon csinos lány előtt. — Kérem. — Kecses mozdulattal felállt és hozzásimult. Magas, kitűnő alakú nő volt s csodásán táncolt. Károly újra meg újra felkérte, majd engedélyt kért, hogy mellé ülhessen. Az utolsó távozó vendégek között léptek ki az utcára ők ketten is. Most azonban merre? — Elmehetnénk a barátnőmhöz ... egyedül van odahaza — ajánlotta sokatmondó szemrebbenéssel Renáta. A barátnő tényleg otthon volt, nagyon kedvesen fogadta őket, majd kiment kávét főzni... Károly magához ölelte Renátát, aki nem is nagyon védekezett. Sőt... mintha lángolt volna, olyan forró volt. Károly vérszemet kapott j.. — Ne haragudj drágám... de nem lehet. Tudod, én ma ... Időközben visszajött a háziasszony. Károly kissé zavartan viselkedett és a barátnő nagyon kedves hangon magyarázta neki, hogy Renáta tényleg nincs teljesen rendben, majd sokatmondó pillantással csak annyit mondott, hogy Károlynak nem kell, hogy oka legyen panaszra. A fiú figyelmesen szemügyre vette a kedveskedő nőt, s rájött, hogy az egyáltalában nem vall szégyent barátnőjével szemben ... És ha már így állunk, miért vonakodjak?... Reggel néhány százassal megkönynyebülve távozott. Ma Károly, tegnap Péter, holnap Pál. Az egyik három százast, a másik esetleg hatot hagyott a vendégszerető hölgyeknél. Elég gyakran jártak náluk Hansok, Johnok vagy Pierrek vagy Miguellek is. akik Tuzex-bonokkal hálálták meg a szép éjszakákat, esetleg hazájuk kemény valutáival. Renáta ugyanis jól bírta az italt s nagyban szállította egyszer egyik, másszor másik barátnőjének a férfiakat, akikkel azonban ő „közvetlenebb“ kapcsolatokba sosem bocsátkozott. Annyira vigyázott volna a jó erkölcse? Egy szép napon aztán ráfizetett. Kisült, hogy Renáta tulajdonképpen Lajos, 22 esztendős büntetett előéletű prágai jómadár, akit egy detektív felismert. A vizsgálóbíró kérdésére, miért nem végez tisztességes munkát, kijelentette: — Nem dolgoztam, mert sehol sem akartak felvenni. — És hol szeretne dolgozni? — Éjjeli lokálban, mint pincérnő. — Talán mint pincér? — Nem. Pincérnő. Pedig dolgozni fog, az biztos. Egyelőre talán csak kosarat fon, vagy más olyan munkát végez, amivel a rabokat foglalkoztatják. (Mlady svet) FIGYELEM! A kilencedikes diákok előtt komoly feladat áll: a pályaválasztás. Tájékoztatásukra közöljük, hogy a Tornaijai Mezőgazdasági Műszaki Középiskolában az eddigi növénytermesztő állattenyésztő és ökonómiai irányzatokkal szemben az idén csak ökonómiai szak lesz. Fő tantárgyak a könyvelés, üzemszervezés és gazdaságtan. Az Ipolysági Mezőgazdasági Iskolában viszont megszűnik az ökonómiai irányzat és helyette kibővítik a növénytermesztő és állattenyésztő szakokat. Moncz János (Tornaija) A szépen berendezett Bystrina üdülőben jól érzik magukat a mezőgazdasági üzemek dolgozó1 Napjainkban szinte divattá vált az ifjúság bírálása. Jó tulajdonságaikat természetesnek vesszük, de hiányosságaikat sokszor felnagyítva vetjük szemükre. „Bezzeg a mi korunkban...“ — mondogatjuk egymásnak, — s hagyjuk jóvá a nézeteket, miközben nem akarjuk észrevenni, hogy Jan-* csikából Janika lett, aki Jánossá akar lenni. Emlékezzünk csak, hogy egyszer mi is voltunk olyanok, aki néha nagyon boldognak éreztük magunkat s egyszer-egyszer határtalanul boldogtalannak. Serdülő korunkban volt ez. Kritikus korszak ez az ember életében, s éppen ezért szükséges, hogy nevelési téren is foglalkozzunk vele. • A serdülő nevelése fokozottabb figyelmet és nagyobb körültekintést követel, mint a gyermeké. Nevelésüknél számolnunk kell a mindkét nemhez tartozó biológiai elváltozásokkal is, ami nagy kihatással van azok további lelki fejlődésére. Sok esetben nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy leány, vagy fiú neveléséről van-e szó. A leányok nevelésének oroszlán részét inkább az édesanya, a fiúk nevelését pedig inkább az édesapa válJ lalja. Ennek egyik oka az, hogy az ifjúkori biológiai változásokra a szülőnek kötelessége gyermekét előkészíteni, hogy ezek a változások a serdülőt ne érjék meglepetésszerűen, s ne másoktól legyen kénytelen megtudni e változások törvényszerűségét. Az esetlegesen beállt biológiai zavarok idején a szülő legyen gyermekének a legbizalmasabb barátja, akivel mindent megbeszél. Ilyen dolgokról fesztelenül beszélgetni viszont természetesen a leány édesanyjával, a fiú édesapjával tud. A biológiai változások a serdülőknél lelki változásokat is okoznak. Ingerlékenyek lesznek, ami a szülők részéről nagy türelmet igényel. A serdülő érzékenyen reagál körj nyezetére. Észreveszi a családi diszharmóniát, türelmetlen, követelődző. Általában sokat foglalkozik saját magával. Megtörténik, hogy még a legjobb nevelésűek is rossz szokásokat vesznek fel. Kezdetét veszi a kölcsönös nemi érdeklődés. Vannak olyanok, akik átmenetileg elvesztik munkakedvüket. Felületesek, hanyagok lesznek a munkában, a tanulásban. Többen elhagyják barátaikat és olyanok barátságát keresik, akiknek társadalmilag merész és helytelen viselkedése nekik tetszik. Ha mindezt természetesnek fognánk fel, helytelen volna. Sokan közülük munkakerülőkké, nemi kicsapongókká válnának. Ebben a korban segítségre van szükségük. Bármilyen nehéz is, de ebben a válságban a szülőnek a serdülő mellett ki kell tartania. Meg kell érteniük és taktikus ráhatással kell irányítaniuk őket. A velük szemben tanú<< sított türelmetlenség sok tragikus esetnek volt már okozója. A legtöbb esetben a serdülőt gyermekkori jó nevelése könnyen át segíti a válságon. Kitart, vagy rövidesen visszatér kedvenc szórakozásához, vagy baráti köréhez. Vannak olyanok is, akiknek érdeklődése többirányú. Ajánlatos az ilyeneket úgy irányítani, hogy mindig találjanak maguknak munkát. A munkát viszont ne parancsoljuk neki, hanem azt előre tervezve, annak elvégzésére kérjük fel őket. Helyes, ha velük együtt dolgozunk, segítünk nekik a munkában. A tanulóknál ajánlatos a fizikai munka végzése, vagy a rendszeres több irányú sporttevékenység. Másokat szoktassuk rá az olvasásra. A könyv ilyenkor is jó szolgálatot tehet. Fontos azonban, hogy figyelemmel kísérjük, milyen témájú könyvet olvas a serdülő. A jó könyv neveli, a rossz helytelen irányba tereli fantáziáját. Ne nézzük el a serdülök hibáit, de azokra taktikusan figyelmeztessük őket! Példák felemlítésével igyekezzen a szülő észrevétetni hiányosságaikat, helytelen cselekedeteiket. Tudatosítsuk, hogy lassan ők is kezdenek önállóak lenni, akiknek a dolgokra vonatkozóan kialakul saját véleményük. Feladatunk úgy irányítani őket, hogy véleményalkotásuk és véleménynyilvánításuk helyes és reális legyen. Sokaknál e válság az öKözködésben, hajviseletük változtatásában is megnyilvánul. Ha ez nem kirívó, hagyjuk figyelmen kívül, hiszen úgy is kialakul esztétikai érzékük. Hangjuk változását, esetlen viselkedésüket ne kritizáljuk. Hangjuk változása biológiai jellegű. Esetlen viselkedésük abból ered, hogy a felnőtteket igyekeznek utánozni, de ezt még gyakorolnik kell. Esetleges helytelen viselkedésük ne eredményezze azt, hogy eltiltjuk őket a társaságtól, mert ez dacot válthat ki, és konfliktusra adnak alkalmat köztük és környezetük között. A szülő kötelessége viszont, hogy észrevétlenül ellenőrizze őket, milyen társaságba járnak. Vannak olyanok is, akik sem a felnőttek, sem kortársaik társaságában nem érzik jól magukat, zárkózottak és legszívesebben saját magukkal foglalkoznak, ami legtöbbször önteltséget eredményez. A szülő kötelessége, hogy gyermekét, ha az zárkózott természetű, megfelelő társaságba irányítsa. Ebben a korban elég gyakori a gyermekek gyűjtő szenvedélyé. Ez jó tulajdonság és ezért a szülő ebben leaven avermeke seaitséaére. [ CSALAD és ISKOLA] A serdülőkor és a szülői felelősség <Jószívű barátnő Ebben a válságos korban a serdülő nagyon érzékeny és keresi mintaképeit. A szülő személyes példájával és példamutatásával hasson oda, hogy gyermeke őt válassza példaképül. Ezzel éri el azt, hogy kölcsönösén büszkélkedhett majd a gyermek a szüleivel, a szülő gyermekével. Az ilyen családok biztosítják majd a boldog jövőt, és lesznek társadalmunk biztos alapjai. KÖTELES JÁNOS SZABAD FÖLDMŰVES f \ 1965. március 13.
