Szabad Földműves, 1965. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)
1965-03-13 / 10. szám
Pusztába kiáltó szó? MEZÖGAZDASÄGI üzemeink már megszerették a takarmánykeverékeket, használatuk jó termelési eredményekhez vezet, ezért állandóan nagyobb mennyiséget rendelnek a takarmánykeverő üzemektől. Sajnos, — ezek után sem tudnak eleget tenni teljes mértékben a földművesek kívánságainak. Az SZNT Mezőgazdasági Megbízotti Hivatalának dolgozói a Népi Ellenőrző és Statisztikai Hivatal dolgozóival karöltve ellenőrizték a takarmánykeverők munkáját és néhány komoly hiányosságot tártak fel. Elsősorban a takarmánykeverő üzemek nem teljesítik a tervet a takarmánykeverékfajták szerint. A közép-szlovákiai kerületben lemaradtak a 30 kg-on aluli sertések, a vemhes és szoptatókocák, a szopósmalacok öß a hízómarhák számára készített takarmánykeverékek tervéhek teljesítésében. Nem biztosították a takarmánykeverékek átvételét a kerület több mezőgazdasági üzemében és az egyes takarmánykeverőüzemek vezetői a kényelmesebb megoldást választották, — ugyanis a takarmánykeverékek gyártási tervét csak globálisan teljesítették. A legnagyobb felelősség a Szlovák Takarmánykészítő Üzemekre hárul, mivel rendszertelenül szállították a takarmánykeverékek készítéséhez szükséges ipari takarmányféléket. A Banská Bystrica-i Mezőgazdasági Terménvfelvásárló és Ellátó Vállalat a fehér.iekoncentrátumok rendszertelen szállítása ellenére sem érvényesítette a Szlovák Takarmánykészítő Üzemekkel szemben az anyagi szankció jogát. Pedig sokszor több mint kéthónapos késéssel kapták meg ezt a fontos takarmányt. A takarmánykeverékekre vonaíkozó gazdasági szerződéseket a mezőgazdasági terményfelvásárló és ellátó vállalat például a nyitrai járásban egyetlen egyszer sem tartotta be. A mezőgazdasági üzemek sem tartották be mindig pontosan az előírásokat és a takarmánykeverékért járó szemestakarmányokat nem szállították le a meghatározott időpontban. A nyitrai járásban a szövetkezetek tavaly a takarmánykeverékeket telefonhívásra vették át és sokszor azt sem tudták, milyen takarmánykeveréket kapnak (pl. Chyzerovce). így a mezőgazdasági üzemek kénytelenek voltak olyan takarmánykeveréket átvenni, amilyen éppen raktáron volt. Például a Dobrá Niva-i szövetkezet (zvoleni járás) az 50 kg-on aluli sertések számára készült takarmánykeveréket kéthetes késéssel kapta, a cerovoi és a deviöiei szövetkezetek pedig 4—6 hetes késéssel. A trenői szövetkezet pedig az 50 kg-on felüli sertéseknek készült takarmánykeverék helyett kénytelen volt a vemhes kocák számára készült takarmánykeveréket vásárolni, a Bol'kovcei Állami Gazdaság pedig a sertések számára rendelt takarmánykeverék helyett a fejőstehenek számára készült egyedi takarmánykeveréket. A kosecai szövetkezet (Povazská Bystrica-i járás) a tojőstyúkokkal több mint 100 mázsa sertéseknek készült takarmánykeveréket etetett fel. A Ziar nad Hronom-i járásban az állategészségügyi szolgálat megállapítása szerint egyes esetekben ugyanezzel a takarmánykeverékkel etették a gazdasági állatok összes fajtáit és súlykategóriáit. A takarmánykeverő üzemek elhanyagolják a takarmánykeverékek egyes komponenseinek laboratóriumi ellenőrzését. Még kisebb figyelmet fordítanak a laboratóriumok a Szlovák Takarmánykészítő Üzemekből és a mezőgazdasági terményfelvásárló és ellátó vállalattól érkező nyersanyagok elemzésére. Pedig a Szlovák Nemzeti Tanács ellenőrzőcsoportja és a Népi Ellenőrző és Statisztikai Hivatal figyelmeztette őket arra, hogy az említett üzemekből érkező nyersanyagok és komponensek minősége nem megfelelő. Az Ivánka pri Nitre-i Takarmánykeverő Üzem ellenőrzésekor megállapították, hogy a minőségi bizonylatot egyes esetekben a raktáros állította ki és írta alá. A takarmánykeverő üzemekben nagyon gyakran hiányzanak a nyersanyagok minőségi bizonylatai. A zvoleni és a Povazská Bystrica-i járások takarmánykeverő üzemeiben például nem állították ki az alábbi rovatokat: kártevők, szag, lobbanékonyság és csírázottsági fok. Sok esetben a minőségi bizonylaton feltüntetett hiányosságokat sem vették figyelembe. Annak ellenére, hogy a 812, 421 stb. számú bizonylatokon feltüntették, hogy a szemestakarmány dohos, mégis korlátlanul feldolgozták a takarmánykeverékekbe! A laboratóriumi ellenőrzés elégtelen a takarmánykeverékek többi komponense, például $ fehérje koncentrátumok, takarmányliszt, olajpogácsák, stb. esetében is. Az ellenőrzés alkalmából például Zvolenben olyan takarmányokat fedeztek fel, amelyek már nem feleltek meg a takarmányozás céljaira. A luőeneci Mezőgazdasági Terményfelvásárló és Ellátó Vállalatban például 20,4 mázsa romlott burgonyapelyhet, a zvoleni és a Povazská Bystrica-i raktárakban pedig több mint 33 mázsa romlott melaszt találtak. A legnagyobb hiba általában abban rejlik, hogy a felelős raktárosok nem fordítanak kellő figyelmet az öregebb nyersanyagok (fehérjekoncentrátumok, komplett takarmánykeverékek stb.) elsődleges felhasználására, miközben olyan nyersanyagokat is tárolnak, amelyek szavatossági határideje már lejárt. így például a vráblei takarmányraktárból ez év január 18-án a zbehyi takarmánykészítő üzembe 50 mázsa olyan fehérjekoncentrátumot küldtek a szopósmalacok számára, amelynek túlnyomó részét 1964 augusztusában készítették. Hasonlóképpen Zlaté Moravce-ban 58 mázsa tavaly júliusban készült fehérjekoncentrátumot találtak. Komoly hibákat fedeztek fel a szemestermények mázsálásában. A luceneci, Liptovsky Mikulá§-i és zilinai járásokban megállapították, hogy a szemesterményeket nem továbbítják egalizált állapotban a takarmánykészítő üzemekbe. Az átvett szemesterményeket ezekben a járásokban a legtöbb esetben nem is mázsálják, mivel a takarmánykészítő üzemeknek nincsen hídmázsájuk (Lucenec és Liptovsky Mikulás). A nyitrai járásban helytelen gyakorlatot vezettek be. A kilépő ellenőrzéshez szükséges mintákat nem a laboránsok veszik át személyesen és rendszeresen az egyes takarmánykeverékekből, hanem a minták vételét a munkásokra bízták. Esetleg a takarmánykeverő üzem vezetője küldi el az ellenőrzéshez szükséges mintákat az illetékes laboratóriumokba. Az ilyen laboratóriumi ellenőrzés fölösleges formalitássá válik. Az átvett takarmánykeverék-mintákat későn dolgozzák fel, az elemzések eredményeit csak akkor ismerik, amikor a takarmánykeverékeket már expediálták, esetleg fel is takarmányozták. A teranyi takarmánykeverő üzemben (zvoleni járás) a takarmánykeverékek mintáit lepecsétetlenül az üzemvezető irodájában hagyják és tömegesen dekádonként küldik a laboratóriumba, így 50 mázsa szarvasmarha hizlalásra készített takarmánykeverékben, amelyet 1965 január 6-án kevertek össze, 2,7 % só volt. A vezető azonban csak egy hét múlva értesült az elemzés eredményeiről. A mezőgazdasági terményfelvásárló és ellátó vállalat laboratóriumainak ellenőrző tevékenysége nincs a kívánt színvonalon. Többnyire nem megfelelő helyiségekben működnek és elégtelen a műszaki felszerelésük is. így például Luőenecben a laboratórium helyisége 2,5X3 méter, nincs megfelelően kifűtve és a laboránsoknak munkaasztaluk sincs. Nincsen analitikai mérlegük és a műszaki mérlegek helytelenül voltak beállítva. Általában a laboránsok elméleti tudásában is nagy hiányosságokat fedeztek fel. A középszlovákiai kerületben végzett ellenőrzés megállapította azt is, 8 hogy a takarmánykeverékeket nem « tárolják megfelelően. A luceneci « fakarmányraktárban nem tisztította ták ki a raktártérségeket, a komponenseket összekeverték és a lyukas zsákokból a takarmány szétszóródott a padlóra. A holisi takarmánykeverő üzemben a komponenseket tömegesen raktározták, nem különítették el egymástól, a így lehetőség nyílt azok összecserélésére. Hasonlóképpen a krupinai takarmánykeverő üzemben körülbelül 50 mázsa marhasót a sertések számára készült fehérje koncentrátum közelében helyeztek el, miközben 7 zsák kilyukadt és így a só összekeveredett a koncentrátummal. Ebben a raktárban az egyes komponenseket közvetlenül a betonpadlón, tehát alátét nélkül tárolják. A Zvoleni Mezőgazdasági Terményfelvásárlő Vállalat raktárában 105 mázsa olyan takarmánykeveréket találtak, amelynek a szavatossági ideje már lejárt. I I A takarmánykeverő üzemekben [ továbbra is előfordulnak olyan ese> tek, hogy nem tartják be az állami j recepteket. Ezt azzal magyarázzák, hogy hiányzanak az egyes komponensek, a Mezőgazdasági Terményfelvásárló Vállalat nem intézi el rugalmasan a megrendeléseket. Például a Luóeneci Takarmánykeverő Üzemben hiányzott a búza-takarmányliszt, melyet a recept megváltoztatásának jóváhagyása nélkül kukoricaliszttel helyettesítettek. A Rapovcei Takarmánykeverő Üzemben a szarvasmarhahizlalásra készített takarmánykeverékbe III. osztályú extrahált dara helyett (tervezett ára mázsánként 58 Kcs), napraforgőmaghéjat adtak tervezett ára mázsánként 17,60). Ilyen takarmánykeverékekből 150 mázsát készítettek és gyártását tovább folytatták, mivel a takarmánykeverő üzemnek extrahált darája nem volt raktáron. A receptek megváltoztatását nem engedélyeztették, a takarmánykeveréket nem jelölték meg és az árat nem szállították le (mázsánként 7 Kcs árcsökkenés vált szükségessé). A takarmánykeverék protein tartalma legalább 25 %-os az előírás szerint, ám a napraforgó maghéj csupán 4,5 százalék proteint tartalmazott. A Banská Bystrica-i Mezőgazdasági Terményfelvásárló és Ellátó Vállalat a minisztérium által jóváhagyott takarmánykeverékek receptek gyakori változtatása következtében közel 276 000 Kcs jogtalan haszonhoz jutott, s ezt az öszszeget tavaly kénytelen volt viszszafizetni a mezőgazdasági üzemeknek. A takarmánykeverékek számlázásában is hiányosságokat fedeztek fel. Például az Ivanka pri Nitre-i üzemben egyáltalán nem vették figyelembe a rozs csírázottsági fokát és csak utólagosan számlázták ki az ár engedményt. A mezőgazdasági terményfelvásárló és ellátó vállalat köteles az érvényes rendelet értelmében a takarmánykeverékek szállításáért 20 km-en felüli távolságra kilométerenként és mázsánként 0,14 koronát fizetni a mezőgazdasági üzemeknek. A számlák ellenőrzésekor azonban megállapították, hogy a rendeletet nem tartották be, holott több szövetkezet és állami gazdaság a takarmánykeverékeket 20 km-nél jóval nagyobb távolságra szállította. Végül meg kell állapítani, hogy a mezőgazdasági termelési igazgatóságok és a Mezőgazdasági Terményfelvásárlő és Ellátó Vállalat üzemei nem működnek egyetértésben a takarmánykeverékek elosztásában. Rendet kell teremteni a takarmánykeverékek készítésének, a komponensek szállításának és a kész takarmánykeverékek elosztásának szervezésében. D. Kalisky mérnök, L. Cikovsky mérnök, az SZNT Mezőgazdasági Megbízotti Hivatalának dolgozói, Milos Hliva mérnök és J. Sed'a, a Kerületi Népi Ellenőrző és Statisztikai Hivatal ellenőrei. A Nyitra és Zsitva folyók szabályozásának keretén belül sor kerül a két folyó medrének áthelyezésére. Ezt a munkát 1965—1969-ben kell elvégezni és kb. 80 millió koronát emészt fel. A tervek szerint a Zsitva medrének áthelyezésére Dolny Óhaj és Surany között, a Nyitra medrének áthelyezésére pedig Érsekújvár és Kamocsa között kerül sor. A folyók medrének áthelyezését az tette indokolttá, hogy a Nyitra védőgátja a torkolattól kezdve egészen Érsekújvárig, a Zsitva védőgátja Martostól Dolny Óhajig rossz állapotban van. így a tavaszi áradások idején a nagyvizek mintegy 30 ezer hektár területet veszélyeztettek. A Zsitva folyó medrének áthelyezésével a Zsitva nagyvizei a Nyitrába, a Nyitra medrének áthelyezésével pedig a Nyitra nagyvlzei a Vágba jutnak. Ezáltal a folyó alsó szakasza Martos és Dolny Óhaj között és a Nyitra folyó alsó szakasza Érsekújvárig az áradásoktól tehermentesítve lesz. Meg kell jegyeznünk, hogy a Nyitra folyó befogadóképessége elegendő a Zsitva nagyvizei elvezetésére éppúgy, mint a Vág is képes a Nyitra folyó nagyvizeit biztonságosan levezetni. Annál is inkább, hogy nem valószínű a két folyó árhullámainak egyidejű találkozása. A Zsitva medrének áthelyezése kezdetén a régi Zsitva-mederben egy olyan vízmüvet építenek, amely biztosítani tudja, hogy a nagyvizek ne juthassanak az öreg mederbe, viszont alacsony vízállás esetén legalább három köbméter víz kerüljön másodpercenként a régi mederbe. így akadályozzák meg a régi meder elmocsarasodását vagy nyári hőség idején a kiszáradását. Alacsony vízállás esetén, hogy a Nyitra medre ne száradjon ki, és a Nyitrában élő halállomány és vízinövényzet ne pusztuljon el, szinten vízierőművet építenek. Ez biztosítani fogja, hogy a nagy vízgyűjtő terüle*tel rendelkező II. számú Jatov—Andovce-i csatorna vize alacsony vízállás esetén a Nyitra medrébe jusson. A Nyitra és a Zsitva régi medre lecsapoló csatornaként működik majd, amelynek gazdasági haszna abban mutatkozik meg, hogy 30 000 hektár területről végérvényesen elhárítja az árvízveszélyt. A Jatov—Andovce-i ún. II. számú főcsatorna árvizei abban az esetben, ha a magas vízszint nem engedi meg, hogy a Nyitra áthelyezett medrébe jussanak, úgy a Nyitra régi medrébe kerülnek a vízierőmű segítségével. Az árhullámok tompítására két nagy víztárolót építenek majd. Az egyiket Anyalánál, a másikat pedig Naszvad mellett. Ezek a víztárolók kettős célt szolgálnak. Egyrészt csökkentik az árhullámok nagyságát, s ez lehetővé teszi a Nyitra Vágba torkollásánál építendő szivatytyútelep gazdaságos üzemeltetését, másrészt a mezőgazdaság számára a nyári száraz hónapokban bizonyos mennyiségű öntözővizet biztosít. Hasonló céllal Martosnál is hasonló tárolót építenek. Az Érsekújvár mellett épülő tisztítóállomás biztosítja majd a Nyitra folyó vizének tisztaságát újra meghonosodhatnak benne a vízinövények és a halásztársaságok örömére ismét bőséges halzsákmányra számíthatunk. Holczer László (Komárom) Segítséget kérnek Szlovákia erdei még ma sem heverték ki a téli hónapokban dúló viharok okozta károkat. Az erdőgazdaságok a segítségükre siető brigádosokkal együtt 800 000 m3 széltörte fát dolgoztak fel, de a munkák időtervét éppen a döntő munkaszakaszokon nem tudták teljesíteni. Továbbra is segítséget kérnek a mezőgazdasági és ipari üzemektől. Mindenekelőtt a fa közelítésénél van szükség munkaerőre, erőgépre. Még a tavaszi munkálatok nem kezdődtek meg, a szövetkezetekben sok munkaerő kihasználatlanul vár a tavaszra, s így semmi sem áll a segirség útjában. — Mit üzennének a segíteni akaró szövetkezeteknek? — ezzel a kérdéssel fordultunk az erdőgazdaság felelős dolgozóihoz. — Erős és munkabíró embereket kü'djenek, mert a faközelítés valóban egész embert kíván. A legjobban az egységes munkacsoportok váltak be, amelyek nálunk is kollektíván egy csoportban dolgoznak. — Milyen előnye származik a mező-Az én tapasztalataim... A „Szabad Földművesben" megjelent „Amíg egy traktor a földekre ér" című cikk elolvasása után fogtam tollat a kezembe, hogy papírra vessem az ott említett traktorokkal szerzett eddigi tapasztalataimat. A rimaszombati járás Gesztete (Hostice) községéoen lakom, ahol sző vetkezeti tagként már négy éve dolgozom mint traktoros. Szövetkezetünk határa dimbesdombos. s így természetesen a gépeket sem tudjuk teljes mértékben kihasználni. A 3011 és 4011 számú csehszlovák gyártmányú unifikált traktorokat egyes hibáiktól eltekintve megkedveltem. Mit tekintek hibának? Először is a pótülés méretei ellen van kifogásom. Kicsi, szűk és csak egy személyes. A mezőgazdasági munkáknál gyakran van szükség két segédmunkásra is, s így bizony a hideg idő beálltával az egy pőtüléssel rendelkező traktoron (ami inkább egy 14 éves gyermek méretei szerint készült, semmint egy felnőtt ember számára), két személyt kell elhelyezni. Ez kényelmetlen és a közrendészeti szabályok megsértését is jelenti. Az általam észlelt másik hiba az első tengely és a kormányszerkezet gyengesége. Műutakon vagy kövezett utakon még talán több ideig kibírná, de a rossz, gödrös mezei úton hamar tönkremegy, amit talán a rászerelt súlyok is elősegítenek. A téli hőnapokban ez még nagyobb mértékben érvényes, mivel a traktor könnyű súlya miatt gyorsabban kell hajtani. Az alkatrészhiányról annyit, hogy a 3011-es, illetve a 4011-es traktorokgazdasági üzemnek és a brigádosoknak ebből az együttműködésből? — Természetesen úgy az erőgépért, mint az elvégzett munkáért rendes bért kapnak. Ezen kívül egy meghatározott mennyiségű munka elvégzése után igényt tarthatnak épületfa vásárlására nagykereskedelmi áron. — Ez milyen feltételekhez van kötve? — A fa közelítésénél a brigádos minden 3000 Kcs munkabér után jogot formálhat egy köbméter épülétfára, s ugyanakkor az üzem, amely őt brigádmunkára küldte, 0,5 m3 épületfát vásárolhat, szintén nagykereskedelmi áron. — És a fa kitermelésnél? — Ott minden 200—300 normaóra ledolgozása után szerzi meg ugyanezeket az előnyöket. Tehát az építkezni akaró szövetkezetek itt a segítséget egybeköthetik az épületfa beszerzésével is. Tájékoztatásul még csak annyit, hogy vékonyabb, 19 cm-es vastagságig terjedő épületfáről van szó. -girvolna. Pedig ezzel is megtakaríthatnánk valamit: az emberek egészségét, sok munkanapot és orvosságot. Ez is pénzt jelent, sőt annál is többet. Reméljük, hogy egyszer már erre is sor kerül. Csank Dezső, Hostice A gépjavítóműhelyekben lázasan folyik a munka. A gépállomás Okolicná na Ostrove-i szakosított javítóműhelyében Lénárt és Horváth elvtársak fél év alatt 200 akkumulátort javítottak meg. (Fényképezte: B. Dusek) A NYITRÁT ÉS A ZSITVÁT SZABAD FÖLDMŰVES £ 1965. március 13. hoz, de különösen az utóbbihoz, mind ez ideig nem tudtunk alkatrészeket szerezni. Apróbb alkatrészek hiánya miatt jelenleg is mind a 3011-es, mind a 4011-es traktorunk üzemképtelen. A traktorok vásárlásakor nem kaptunk katalógust, s ennek következtében az alkatrészek megnevezése megrendeléskor nehézségeket okoz. Nem tudunk beszerezni a kormányműhöz bizonyos betétet, az első tengelyhez teleszkóp-rugót és ugyanoda pár korona értékű gumi porvédőt. Kétpólusos fékkapcsolót sem tudunk szerezni. Ezek az alkatrészek csupán néhány koronába kerülnek, de beszerezni a Központi Mezőgazdasági Műszaki Vállalat, azelőtt pedig a Rimaszombati Gépállomás raktáraiban már hónapok óta lehetetlen. Az említett raktárak nem rendelnének talán? Vagy pedig a gyár nem gyárt ilyen apró, de fontos pótalkatrészeket? Végül egy általános traktoros-vágyat szeretnék a szerkesztőségen keresztül az illetékeseknek tolmácsolni. Az első traktor legyártásától a mai napig sok újítást, változtatást léptettek életbe a traktorok szerkezetén. Egy dolog azonban még a legfigyelmesebb újítónak is elkerülte a figyelmét: a vezetői ülés tökéletesítése. Olvastam sok ezres, sőt milliós megtakarításokról is, de arról még nem, hogy valamelyik újítónk a traktorosok egészségére káros, gyomorbántalmakat előidéző rázós ülés helyett egy jobb, egészségesebb ülést szerkesztett