Szabad Földműves, 1965. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)

1965-03-13 / 10. szám

Balra helyesen hajtatott, jobbra pincecsírás burgonyavetögumók.

(A szerző felv.)

A burgonya-hajiatás

még mindig időszerű

A korai burgonya hajtatásának előnyeiről a múlt években több egységes földművesszövetkezetben és állami gazdaságban meggyőződtek. Termesztését a fogyasztási célokra hajtatott vetőgumó nélkül el sem tudjuk képzelni.

Megfelelő időjárás alkalmával 4—6 hét szükséges az egészséges, hajtás nélkül ültetett vetőgumő kikeléséhez. Hajtatással ezt az időt 2—3 héttel megrövidítjük, mivel tenyészidejének egy részét — mély ültetése előtt a hajtásfejlesztéssel függ össze — a vetőburgonya hajtatóhelységben tölti. A hajtatás a burgonya fejlődését és ezáltal 8—12 nappal betakarítását is gyorsítja.

A hajtatott burgonya nemcsak hogy meggyorsítja a szedést, hanem lényegesen emeli a hozamot is. A negyedi EFSZ-ben tavaly a hajtatott „Rajka“ fajtájú burgonyából hektáronként 197 mázsát, míg a hajtatás nélküliből 166 mázsát takarítottunk be. A gutái szövetkezetben a hajtatott „Bintjéből“ 212 mázsát sikerült betakarítani, míg a hajtatásban nem részesültből csupán 186 mázsát.

A jelentős hozam-emelésén kívül a burgonya hajfatása csökkenti a növény megbetegedésének lehetőségét. A Szenckirályfai Növénynemésít’ő Állomás dolgozói pontos kísérletekkel bebizonyították, hogy a hajtatott burgonya 10—15 °/o-kal kevesebb vírusos betegség hordozója, mint a hajtatásban nem részesült gumó.

A burgonya hajt'afásáí tehát nem csupán a piacra szánt korai burgonya termelése során alkalmazhatjuk sikerrel, hanem a félkorai és a kései fajták esetében is.

Az említett EFSZ-ben a hajtatássál jó tapasztalatokat szereztünk az elmúlt években, ezért az alábbiakban ismertetett módszert más mezőgazdasági üzemek részére is ajánlhatjuk:

A válogatott gumókat ládákban egymás mellé helyezzük a csúcsrüggyel felfelé. így több gumó fér el a ládában, mint szabad ömlesztés esetén. Ezzel ládát és hajíatásra szükséges teret takarítunk meg. Minden ládába két burgonyaréteget helyezünk. A gumók elegyengetése a ládákban ugyan több munkaerőt igényel, viszont kifizetődő, mert ezzel egyöntetű hajtásfejlesztést nyerünk.

Hajtatásra csupán egészséges, sértetlen, télen hűvös, levegős környezetben tárolt vetőburgonya felel meg, amelynek hajtásféjleszíő képessége jó, külleme pedig üde. Az élőhajtaíást megelőzően kiválogatjuk a burgonyavész, a baktériumos rothadás, továbbá az erős sugárgombás varasodás által megtámadott cérnacsirás, deformált, vágott stb. gumókat.

Ha az ültetési átlagsúlynál nagyobb gumót darabolni kívánjuk, ezt az előhajtatás előtt végezzük él. A hajtatott vetőgumőt nem daraboljuk.

Olyan esetekben, amikor nem áll rendelkezésünkre láda, a vétőgumót hajtatás céljából vékony rétegben a helyiség padlóján vagy polcokon helyezhetjük el.

Fontos, hogy a helyiség világos, fagytól védett, fűthető és szellőztethető legyen. A természetes fény hiányát jó eredménnyel helyettesíthetjük nappali fénynek megfelelő erejű villanyvilágítással. Ilyen hajtatasi mód pincékben vagy egyéb sötét helyiségben is alkalmazható.

Búrgönyahajfaíásra jól megfelelnék a dohányszárítók, amelyek a kérdéses időben kihasználatlanok, továbbá az üresen álló tyúkólak, pajták, üvegházak stb.

Üjabban műanyag fóliák alatt, a szabadban is hajtatnak korai burgonyát,

amit mi is kipróbáltunk. Ésszerűén átgondolt módozat esetén megtakaríthatók a régi épületek javításának vagy új különleges hajtatóházak építésének költségei.

A Poliamid lepleket hangyasavval ragasztottuk össze. Lepel alatt a hőmérséklet mindig 3—5 C fokkal magasabb volt, mint a külső környezet hőmérséklete. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy fólia alatt a burgonya mínusz 5 C fok hőmérsékletig a fagyástól védett. A burgonya minden oldalról elegendő fényt kaphat, úgyhogy a hajtatás fennakadás nélkül- folyik. A poliamid fólia két évig használható. Gyakorlatilag egy „palást" alatt ládákban 100—150 mázsa gumó hajtatása végezhető él.

Egyes hajíaíási módszerek alkalmasságának mutatója az 1 q vetőgumóra jutó költség.

bé megvilágított helyről a fény közelébe.

Művilágííás esetén a fénycsöveket a ládasorok között függőlegesen úgy helyezzük el, hogy a világosság az egész helyiségben a lehető legjobban terjedjen. Egy 120 cm hosszú fénycső 3—4 m2-nyi terület megvilágítására elegendő. Fénycsövekkel 40 napig világítjuk meg a vetőburgonyát, naponta 6—8 óra hosszat.

Az átlagos hőmérséklet hajtatáskor 9—11 C° között ingadozik. A hőviszonyokat igyekszünk úgy szabályozni, hogy a hajtatás időszakának első félében a hőmérséklet 6 C foktól 11 C fokra emelkedjen, a második felében viszont fokozatosan csökkenjen.

A hajtatóházban 18 C° fölé sohasem emelkedjen a hőmérséklet. A levegő relatív páratartalmát 75—90 %-ra szabályozzuk. Rendes körülmények között ennek biztosítására nem szükséges különleges intézkedéseket tenníink

Csáky József kelenyei olvasónk a következő levelet küldte szerkesztőségünkbe:

„PUSZTUL A BAROMFI KELENYÉN — panaszkodnak a gazdasszonyok. Közben egyre mondogatják, hogy nem marad a faluban egy tyúk sem. Eleinte mintha a tyúkok torkában lenne valami megakadva, levegő után kapkodnak. Kis idő múlva elpusztulnak. Az asszonyok mindent elkövetnek, hogy az elhullást megakadályozzák. Tablettákkal és vízben oldott kékgáliccal orvosolják a betegséget, de ennek alig van látszata. Kérjük segítségüket.“

Az állatorvos válaszol:

A faluban előforduló elhullás nyilvánvalóan valamelyik fertőző betegségtől ered. A leírt tünetek alapján azonban nem határozhatjuk meg a betegség eredetét, mert fulladásos tüneteket észlelhetünk légcsőszűkület, vérelváltozási zavarok esetén is.

A jelzett hirtelen elhullás rendszerint a gyors kimenetelű megbetegedés vagy a mérgezés velejárója. Megjegyzendő, hogy a betegségek klinikai megnyilvánulásai a baromfinál több betegséghez hasonlók.

Fertőző betegség megállapításánál már értékesebb a bonclelet, mert itt már láthatjuk az egyes szervi elváltozásokat is. Száz százalékos diagnózist azonban még boncolás után sem állapíthatunk meg. Ez annyit jelent, hogy a klinikai és a boncleletet ki kell egészíteni laboratóriumi vizsgálattal is.

Az említettek alapján azt tanácsolom, hogy a kelenyei gazdasszonyok mihamarabb forduljanak az illetékes körzeti állatorvoshoz, aki a frissen elhullott állatok boncleletéből, valamint a laboratóriumi vizsgálat eredményéből meghatározza a gyógymódot. Addig, amíg az állatorvos a kórokozót ki nem mutatja, fölösleges pénzt pazarolni különböző drága gyógyszerekre.

Dr. Maron István,

körállatorvos, Ipolyság

A hajtatás Költség

módszeré Kcs q-kéni

Hajtatóházban...................................9,20

Villanyfénnyel sötét helységben 5,60 Dohányszárítókban . . * . . 4,30

Műanyag lepel alatt' . s s . . 2,50

Vegyszerekkel a bőséges termésért

Nagy hasznú tenyésztörzs a gyűgyi szövetkezet sertéstenyésztésében

A sértéstényészíés fejlesztése országszerte arra irányul, hogy továbbtartásra olyan egyedeket válasszunk, amelyek minden tekintetben kifogástalanok, s megfelelnek a kitűzött követelményeknek. Ezért az illetékes szervek szigorúan ellenőrzik azokat' a tenyészeteket, amelyek alapját képezik az ország vagy valamely országrész sertéstenyésztésének.

Ismeretes, hogy a haszonsertés-tartás feladata a hús, zsír és bortermelés. A sertések jellemző tulajdonsága — okszerű tenyésztői munka felett — a nagy szapbraság és a gyors növekedés. Azonban attól függően, hogy az egyes tenyészeteknek milyen a küldetésük, más és más követelményeket támasztunk velük szemben. Ez annyit jelent, hogy teljesén eltérő feladata van a törzstenyészetnék, mint a haszontartásnak. Amíg tehát a törzstenyészet küldetése az, hogy nagy hasznossággal bíró anya- és apaállatokat, tisztavérü törzskönyvezett egyedékét állítson élő mezőgazdasági üzemeink számára, addig a haszontenyészetnek az a feladata, hogy élelmiszert és ipari nyersanyagot termeljen. Hogy ezt’ a feladatot a lehető legjobban teljesíthesse, és hogy a hizla- Iási időszak mind jobban lerövidüljön, s a súlyszaporulat a legmegfelelőbb légyén, a tenyészgazdaságok dolgozóinak arra kell törekedniük, hogy olyan tulajdonságokkal bíró állatokat neveljenek, amelyeknek hasznossága fölülmúlja az átlagot, tehát megfelelnek a fenti célnak.

_A GYŰGYI SZÖVETKEZET fehér nemes seríés-íényészéte már jó pár esztendeje hozzájárul Szlovákia sértés tenyésztésének tökéletesítéséhez. Az innen vásárra kerülő törzskönyvezett tenyészanyagöé már számos mezőgazdasági üzemben ismerik és szívesen fogadják. Ez pedig a lehető legnagyobb elismerés a gyűgyiek számára. Persze, mindez arra ösztönzi az

EFSZ vezetőit és a törzsfenyészétbén dolgozó szövetkezeti tagokat’, hogy egyre nagyobb gondot fordítsanak a rájuk bízott sertések felnevelésére és kiválasztására.

Állataikkal mindén egyes tényészállatvásáron megjelennék, s még egyszer sem vallottak szégyent. Számos tenyészsertésük elnyerte a legmagasabb ER osztályzatot s a múlt esztendőben Prerovban megrendezett nemzetközi tenyészállat vásáron a 6207 törzskönyvszámú ER osztályzatú kocájukat aranyéremmel jutalmazta a bíráló bizottság. Kéll-é éttől nagyobb elismerés?^

A szövetkézét törzsíényészétét 42 anya- és_ 4 apaállat képezi. A kanok közül kettő: Princ és Panter az állami törzskönyvbén vannak nyilvántartva.

PRINC 1959. október 20-án szüléiéit', s a tenyészetbe vétele óta 272 leány és 155 fiú ufóddal gyarapította a fehérnemes sertés vérvonalai. Az általa eredményezett egyszeri fialás átlaga 11,51, s az utódok átlagos osztályzata Elite értékelést nyert. Ha számszérűlég megállapítanánk, lészármazott utódait, valószínű jónéhány vagontétéit jegyezhetnénk fél.

PANTER jóval fiatalabb, 1961. augusztus 14-én szüléiéit. Tenyészétbé vétele óta 111 leány és 65 fiú utódoü érédményézétf, ugyancsak Elite átlagos osztályzatban.

Érdemes megemlíteni, hogy a fényészförzs a 4077 törzskönyvszámú Primósa, a 4581-és törzskönyvszámú Ilastrbála és a 4582 törzskönyvszámú ugyancsak Hastrbála nevű családalapít'ó három anyakocától származik'. Tehát a törzsállomány három családra tagozódik'.

Ebben a gazdaságban szigorú elsődleges nyilvántartási vezetnek. Követelmény ez. Máskülönben el sem képzelhető a törzsfényészet. Annak rendje' és módja szerint minden változást bejegyeznék a törzslapokba, amelyek

aztán tükörként mutatják az égyedék hasznosságát s ilyen vagy olyan tulajdonságát.

A törzskönyvi bejegyzéseken kívül átlagos időszaki és évi elemzéseket is végeznek. A rendelkezésre álló összegezett elemző nyilvántartásból megállapítottam, hogy 1962-ben egy-egy koca 20,25 malacot ellett s ebből 18,01 darabot fölnevelt, továbbá az alom átlagsúlya az éllés utáni 21-ik napon 58,87 kg volt. 1964-ben viszont kocánként 19,5 malac született átlagosan, amelyből 18,14 darabot választottak el s az alom átlagsúlya az említeti 21-ik napon 53,10 kg-ot ért el. Ugyanakkor az ellésék száma 2,02 volt.

Á gyűgyi szövetkézét évente nagy mennyiségű törzskönyvezett tenyészanyaggal látja él a szlovákiai mezőgazdasági üzemeket. Például 1963-ban 293 ilyen nagyhozamú sertést adtak el 41 020 kg összsúlyban. Egy állat átlagsúlya kb. 140 kg volt, amelynek kilójáért 24,04, darabjáért pedig 3360 koronát vettek be. Egy törzskoca lészármazottainak pénzértéke 26 160 korona volt.

Az 1964-és esztendő é tekintetben ásonban még erédményezőbb volt. Te_____________ER Ea Eb I.

Kanok 2 38 55 3

Kocák 2 74 116 11

Ilyenformán égy törzskoca utódainak értékesítése után több mint 27 ezer korona hozamot hozott a közösnek.

_A gyűgyi szövetkézéiben a_ törzstenyészet ellátására és a tenyészanyag gondozására 9 munkaerőt alkalmaznak. Ezek közül ketten dolgoznak a fialtatóban, négyen a választott malacokat gondozzák, hárman pedig a nagyobb állatokat látják él és készítik élő a vásárokra.

Jogosan kérdezhetné valaki, hogy a gondozók a megszabott' alapmunkaegységén kívül kapnak-é valamilyen prémiumot. Igén, minden tenyészállat' vásár után az ER osztályzatot nyeri állatok darabjáért 250, az Ea darabjáért 100, az Eb darabjáért pedig 25 korona külön jutalmat’ kapnak. Igyekéznek tehát, hogy a kezük alól kikerülő törzskönyvezeti anyag mind kedvezőbb osztályzatot nyerjen. A felsoroltakból világosan látható, hogy ez hasznára válik a szövetkézéinek, és nemkülönben nemzetgazdaságunknak.

Hoksza István

Q

A 6207 törzskönyvszámú ER osztályzatot nyert törzskocát a p f e r o v i nemzetközi tenyész- I állat vásáron aranyéremmel díjazták1

A második ilyen intézkedés növényvédelmi brigádunk részéről, a kalászosokban Dikotex-szel végzett vegyszeres gyomirtás. Dikotex-szel ott gyomtalanítunk, ahol nem alkalmazunk alávetést. Ebből a vegyszerből 2—3,5 litert adunk 200—300 liter vízre, s azt permetlé formájában fecskendezzük a kalászosokra. Azokban a gabonafélékben, ahová alávetés kerül, ott a gyomot Rafex-szel irtjuk, s ebből egy hektárra 6 kg-ot 600 liter vízben oldunk, s szintén permetlé formájában egy héttel a heremagvak elvetése előtt permetezzük ki. Ahol kalászosokba vörösherét vetnek, ott a gyomirtást Legumex M-el (6—8 lit 400 lit. vízbe), vagy Dinosebbel (4—6 lit. 600 lit. vízbe) végezzük, s akkor permetezzük ki, amikor a herének már két pár levele van.

Körzetünkben már a múltban is alkalmaztuk a gyomirtást, ami megmutatkozott a hektárhozamok emelkedésében. Ott, ahol lelkiismeretesen használták ezeket a vegyszereket, 10—15 %-os termcsnövekedést mutattak ki. Körzetünkben már annyira megértették a gyomirtás hasznosságát, hogy az őszi gabonavetéseknek mintegy 50 %-án alkalmazták. Ezen munkálatoknak nagy részét növényvédelmi brigádunk végzi a tavasz folyamán is. Az előzetes szerződések' alapján mintegy 5500 hektáron irtjuk majd a gyomot, s ugyanakkor a mezőgazdasági üzemek saját erejükből körülbelül 1500 hektár területen végeznek gyomirtást.

PONGRÄCZ GÁBOR,

körzeti növényorvos, Csütörtök'

Mivel körzetünkben számottevő területen termesztenek gabonaféléket — a szántó egyharmadán — így megéri azzal foglalkoznunk, hogy mit is tesz a csütörtöki növényvédelmi brigád a hektárhozamok növelése érdekében. Gondolom, időszerű lesz, ha ecsetelem, hogy mit végeztünk körzetünkben az ősz folyamán. Mint ismeretes, a múlt évi száraz nyár után tartalmas meleg következett és csapadékmentes volt az ősz, ami hozzásegítette a kártevőket ahhoz, hogy elszaporodjanak. Igen kellemetlen ellenségnek bizonyult a mezei pocok, amely nagyonis veszélyeztette az őszibúza vetéseket.

Köszönet a neratovicei SPOLANA üzemnek, hogy olyan irtószert gyártott és küldött a növényvédelmi brigádok részére, amelyekkel eredményesen megkezdhették a pockok irtását.

Ez a készítmény új, és sokak előtt még ismeretlen. Az ENDR1N, mint rágcsálóirtó vegyianyag erősen mérgező hatású, és használata csak ott ajánlatos, ahol a mezei pockok nagyon elszaporodtak. Mint gyomorméreg a pocokirtásnál jól bevált, s csak alacsony töménységben használjuk (0,1 %), vagyis 450 liter vízben 4,5 dl Endrint oldunk, ezt permetezzük szét a megtámadott terület hektárjára. Ilyen keverékben a permet a hasznosvadakra nem ártalmas.

Ahol az említett vegyszerrel kezeltük a növényt, ott ki is irtottuk a pockokat. Körzetünkben ezzel 1000 hektár búzát mentettünk meg a pocokveszélytől.

A hajtatás helyes időtartama alatt a helyiséget gyakran szellőztetjük.

A hajtatás befejezése után a vetőburgonyát néhány napra hűvösebb helyiségbe tesszük, hogy a gumókat előkészítsük a változott körülményekre (az ültetögumó edzése).

A hajtatott vefőgumókaf közvetlenül a ládákból leggyakrabban kézzel ültetjük. A gumó bármilyen átrakását' vagy ömlesztését kiküszöböljük. Nagyüzemi termesztési viszonyok között jól beváltak a félautomata ültetőgépek, melyek ültetőcsészéibe kézzel rakják a hajtatott vetőgumót. Ilyen gép hazánkban 4-SaB—62,5 jelzéssel került forgalomba.

Jantner Armand mérnök, (Szenckirályfa)

Maga a hajtatás 4—6 hétig fari. A hajíatóhelyiségbe tehát legjobb, ha a tél végefelé helyezzük a ládákban elrendezett veíőburgonyáf.

A korai fajták már a hajtatóházba történő áthelyezésük előtt, a sötétben is fejlesztik hajíatásaikaf, különösen az esetben, ha tárolásuk ideje alatt a hőmérséklet 6 C° fölé emelkedik. A „pincecsírákat“ a hajtatás megkezdésé előtt gondosan eltávolítjuk.

Mindén helyesén hajtatott burgonya 1—3 cm hosszú hajtásokkal és látható, fajta szerint zöld-, kékeszöld vagy zöldesbarna színű gyökérképződményekkel rendelkezik.

Ilyen hajtásokat az esetben érünk él, ha a burgonyának a hajtatóhelyiségben elegendő fényt, megfelelő hőfokot, szükséges páratartalmat s gyakori légcserét biztosítunk.

Az esetben, ha csupán a helyiség egy oldaláról biztosított a fény, úgy a hajtatóládákat néhány nap elteltével szabályszerűen át kell rakni a kevésnyészálla’ívásárra vittek 203 anya- és 98 apaállatot. Ezek az osztályokba sorolás szerint a következőképpen oszlottak meg:

SZABAD FÖLDMŰVES

1965. március 13.

Az olvasó kérdez