Szabad Földműves, 1965. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)

1965-03-13 / 10. szám

A határozatot tett követi A némesócsai szövetkezet az elmúlt gazdasági év alatt jelentősen fejlő­dött, hisz az alapeszközök értéke egy hektár mezőgazdasági területre már elérte a 7131 koronát. Egy átlagosan dolgozó szövetkezeti tag évi keresete meghaladja a 14 000 koronát. A mun­kaegység értéke szilárd: 25 korona egy-egy munkanormára. Az egy hek­tárra jutó nyerstermelés értéke 8137 korona, a piaci termelésé pedig 4864 korona. A tagok összesen 3 millió 809 ezer koronát*kaptak kézhez. Ilyen mutatók csakis azért jöhettek létre, mert az egyes termelési ágaza­tok jól teljesítették feladatukat. A növénytermesztés a kedvezőtlen időjárás ellenére is szép eredménye­ket hozott. Ez elsősorban a jó talaj­erőnek köszönhető. A múlt évben 316 hektárt istállőtrágyáztak, 65 hektárt komposztáltak, 75 hektáron' pedig zöldtrágyával gazdagították a talaj tápanyagát. Idén szintén nagy gondot fordítottak a talaj tápanyagtartalmá­nak javítására és ennek megfelelően elég magas hektárhozamokat tervez­nek. Hogy csak néhányat említsünk, búzából 28,5, árpából szintén 28,5, cu­korrépából pedig 365 mázsás hektár­­hozamot akarnak elérni. * Az állattenyésztés lényeges fejlő­désen ment át. Az 1963-as 2090 liter tej helyett 1964-ben már 2354 litert fejtek tehenenként egy laktáció alatt. Az élenjáró fejők ennél jobb eredmé­nyeket is elértek. Cseh Károly és Sárközi Júlia 2941 liter tejet termelt átlagosan, de jőnéhányan megközelí­tették a 3000 liters fejési átlagot. Az új gazdasági évben megvan min­den lehetőség, hogy a tejtermelés KI apfényes téli reggel fut velem * az autóbusz az érsekújvári járás délkeleti csücskébe, Helemba felé. Négy évvel ezelőtt jártam itt és bi­zony most meglepődtem. A partoldal­ból nyaralók integetnek felém... Ám akad látnivaló a faluban is. A szövet­kezet irodájában böngészgetem, hogy a 420 hektáros gazdaság milyen ered­ményeket ért el. Örömmel állapítom meg, hogy a szövetkezet a két kong­resszus között 1700 000 koronával gyarapította a vagyonát. A számok azt mutatják, hogy amíg 1960-ban 100 korona értékű alapeszköz 37 ko­rona jövedelmet hozott, 1964-ben 3 koronával többet. Az eredmény jobb is lehetne. Nézzük talán a gazdaságos­ságot jelző mutatót. 1960-bari 100 ko­rona hozamra 25 korona termelési költség esett, 1964-ben viszont ezt 22 koronára sikerült lecsökkenteni, pedig a termelési eszközök jóval fej­lettebbek voltak. Igaz, hogy négy év alatt a szövetkezet bevétele nemcsak azzal a 115 ezer koronával emelke­dett, amivel most több jutott a ta­goknak, de lényegesen több termény került eladásra. A szövetkezet egyre többet fordít szociális és művelődési Felhívás A bratislavai Magyar Dal- és Táncegyüttes 10 éves fennállása alkalmából 1965. május 15—16-án Bratislavában két bemutatót és ünnepélyes közgyűlést rendez a régi tagok részvételével. Felhívjuk az együttes valameny­­nyi régi tagját, jelentsék be április 15-ig pontos címüket, jegyigény­lésüket és szállásigénylésüket az együttes irodájába, Bratislava, Prazská 9. tel. 420-41. A CSISZ-SZLKB Magyar Dal- és Táncegyüttesének igazgatósága emelkedjen. A TBC-s tehenek kicse­rélése után sajátnevelésű üszőket ál­lítanak a termelésbe, 60 darabot pe­dig vásárolnak. A szarvasmarhahizlalás terén is szép eredmények születtek. A tervezett évi 317,55 mázsás súlygyarapodás helyett 415,10 mázsát értek el a gondozók. Magyar, Csukás és Hadvig gondozó kimagasló eredményt ért el. Az új gazdasági évre 420 mázsa súlygyara­podást terveztek. Jelentős a baromfitenyésztés fejlő­désé is, hisz a tervezett 133 mázsa hús helyéit 141,60 mázsa került a piacra. Ezenkívül 239 557 tojást és 30 734 ka­csa vagy pulykatojást adtak él. Idén a tojáseladási terv 280 000 darab to­jást irányoz elő. A baromfihús eladása pedig meghaladja a 180 mázsát. Az eladási tervek túlteljesítése nem véletlen. A növénytermesztésben és állattenyésztésben elért sikerek jó­részt a komple>*brigád eredményes munkájának köszönhetők. A gépek legnagyobb fokú kihasználásával lé­nyegesen csijkkent az önköltség. A 6 599 000 korona bevételre a nö­vénytermesztésben mindössze 1 millió 556 139 korona kiadás és 727 588 ko­rona jutalmazási költség jutott. Ezek­ből a számadatokból is látható, hogy a termelés kifizetődő. A komplex­brigád az előző évhez viszonyítva a munkákat lényegesen rövidebb idő alatt végezte el. Hogy a brigád a jö­vőben még eredményesebben dolgoz­zon, négy fiatal szakembert iskoláz­tatnak. Idén a brigád 565 000 koronát kap béralapra, az összkiadás pedig 1 835 000 korona. A szövetkezet évzáró gyűlése ala­posan boncolgatta a további fejlődés problémáit. A szövetkezetesek minden erejükkel arra törekszenek, hogy gaz­daságos termeléssel még fokozottabb mértékben emelkedjen fölfelé a ter­melés grafikonja. A hústermelés szint­je a hektáronkénti 165 kg körül mo­zog majd, de tejből már az elmúlt évi 587 257 liter helyett 640 000-et ad­nak el, tojásból pedig 229 456 darab helyett 280 000-et. Egy hektáron eddig 60 szarvasmarhát (ebből 19,6 a tehén), 134 sertést, 225 baromfit tartottak, de ezek a számok a jövőben lényegesen emelkednek. Ez megmutatkozik a nyerstermelésben is, hisz az 1669 hek­táros szövetkezet idén 13 millió 858 ezer korona értékű árút termel. A pia­ci termelés pedig eléri a 7 millió 862 ezer koronát. Hogy a kitűzött feladatokat teljesít­hessék, előremutató és részletes hatá­rozatot hoztak. A talajerő fokozásá­nak érdekében például 55 hektárt zöldtrágyával javítanak, 50 hektárt trágyaleveznek, további 60 hektárt pedig komposztálnak, A szántóterület 20 °/o-át istállótrágyázzák. A tejeladást oly módon is fokozzák, hogy 100 darab borjút egalizált tejjel nevelnek és így a belső fogyasztást mintegy 30 ezer literrel csökkentik. A vágó szarvasmarháknál 0,96, a nö­vendék-szarvasmarháknál 0,54 kg-os súlygyarapodást akarnak elérni, az évi tejhozamot pedig 2350 literre emelik. A határozatban gondolnak a szak­­képzettségre is. Idén két szövetkezeti tagot kétéves mezőgazdasági iskolára küldenek. A szövetkezet vezetősége az évzáró gyűlés határozatának megvalósításá­hoz máris hozzálátott és megvan rá minden remény, hogy a kitűzött ter­veket maradéktalanul teljesítsék. —b— fenne szükség H e I e m b á n célokra. De nem lehet szemet húnyni afölött, hogy az alapeszközök kihasz­nálása úgyszólván egy helyben topog. A munkaerők statisztikája közelebbi tényt derít fejtegetéseimre. A 88 ál­landó dolgozó közül 45 éves korig 27 tag van, ezen felül pedig 23. Az átlagos életkor 54 év. Sipos Jenő, a szövetkezet fiatal elnöke elmondja, hogy az elmúlt két esztendőben né­hány szakképzett fiatal dolgozó is hátat fordított a közösnek. A jövőben jóval több gondot fordítanak a fiata­lok visszaszerzésére. A mérleg szerint a növénytermesz­tés 257 000 korona hiányai zárta az évet. Elismerést érdemel a szőlőter­mesztő csoport, mert 60 000 koronával túlteljesítette termelési tervét, és a Kossuth fajta szőlő 113 mázsás hek­tárhozamot adott. A szőlőtermesztést a jövőben 35 hektáron folytatnak majd. A hektárhozamokat trágyaleves ön­tözéssel is fokozni akarták, de a 80 hektáros öntözőberendezés nem vált be. A Párkányi Talajjavító Szövetkezet nem kotorta ki elég mélyre a víz­tároló medencét és így hosszú ideig nem volt elég víz. Később a motorok javítása miatt kellett hónapokat vár­ni. Az 556 000 koronás befektetés az első évben tehát nem sok hasznot hozott. Talán helyes lenne, ha a szö­vetkezet csak próbaüzemeltetés után fizetné ki az öntözőberendezést. Vi­szont a szövetkezet is többet törőd­hetett volna az öntözéssel. A két ha­lastóban száraz időben is elegendő víz volt, mert elég mélyen kotorták ki. Időben felhívhatták volna a talajjavító szövetkezet figyelmét a hiányosságra. A kertészet nem valami jól teljesí­tette termelési tervét, hisz 135 000 korona „mankóval" zárt. Ez főleg munkaerőhiányból és a munkaszrve­­zésben előforduló hibákból szárma­zott, holott 14 000 koronával túllépték a brigádosokra előirányzott összeget is. A hektárhozamok általában nem nem voltak magasak. A cukorrépa hektárhozama például alig emelkedett a 100 mázsa fölé. Az alacsony hektár­hozamok miatt nem tudtak beadni 200 mázsa kukoricát. Az állattenyésztésben már sokkal job eredmények születtek. A bevételi tervet 108 000 koronával túlteljesítet­ték. Az aránylag kiegyensúlyozott hasznossági mutatók tanulmányozása után azt mondhatjuk, hogy a vásárolt takarmányokra előirányzott összeget 100 000 koronával túllépéték. Takar­mánnyal nem állnak valami jól. Ami megtermett, azt sem tudták célsze­rűen tartósítani. Ősszel például négy silógödörbe hordták az anyagot és hetekig nem fedték be a silógödröket. A hiányosságok ellenére is pozití­vumként könyvelhetjük el, hogy álta­lában az állattenyésztési termékek eladásának tervét teljesítették, csak a tejnél volt lemaradás. A tyúkgondo­zók viszont kiteltek magukért. Szöl­­gyéni Ilona 150 tojást termelt tyúkon­ként. Bogdány Veronika 400 tojó­kacsát gondozott és átlagosan 70 db tojást termelt. Miskovics Ferenc ju­hász sikere magától beszél: 115 anyá­tól 145 bárányt választott el és átlag több mint négy kiló gyapjút nyírt darabonként. A jó minőségű gyapjú iklóját 91,70 koronáért értékesítette. Ahogy a két termelési ág eredmé­nyét elemezzük, meg kell állapítani, hogy sok még a hiba ebben a szövet­kezetben. Lett volna tehát miről vi­tázni. Ezzel szemben az évzáró gyű­lésen csak a funkcionáriusok és a ven­dégek vitáztak a szövetkezet gazdál­kodásáról. Fehér hollóként felszólalt egy-egy tag és pontosan egy percig mondta el bíráló megjegyzéseit. Jóval többet kellene pedig beszélni a ter­melési tervek teljesítéséről, hogy a 18 koronás munkaegységet még föl­jebb emelhessék. Gábris József, Érsekújvár Brigádosok az erdőn A breznói erdőgazdaság kubickái részlegén Pelle Géza vezetésével a pet­­rovcei szövetkezet (rimaszombati já­rás) brigádja szorgalmasan dolgozza fel a vihar következtében kidőlt fákat. A vezető rövid tanfolyamon ismerke­dett meg a gépi fürészelés és más erdei murika csínjával-bínjával. Január óta, amikor Illés Gézával és a többi szövetkezeti taggal megkezdték o munkát, sok mindenen átestek, ta­pasztalatokat szereztek és egyre job­ban érdekli őket az erdő. Naponta sok erdei méter fgt dolgoznak fel. Most a fa raktározásánál segédkeznek. A teherautók sofőrjei hatalmas fenyőket szállítanak, vontatnak hozzájuk. A bri­gád elsősorban osztályozza minőség szerint a fát. Ebben a fómester Pelle Géza. A tudományt Buvala Ferenc csa patvezetötöl leste el, aki a legjobt ebben a szakmában az üzemben. A múlt évben elnyerte csoportjával a szocia­lista munkabrigád címet. A három hónap a brigád életében De az erdőmunka is érdekes volt. A gyorson eltelt. Az erdömunkások is téli időszakban segítettek a hatalmas ■árják a tavaszt. Érzik, hogy nemso- orkánkárok eltávolításában. Ha hazatér kára lent megindul a vetés Pelle Géze "légedett lehet, hisz a traktorosszak­is örül majd, ha újra a traktorára ül- mához kitanulta a fürészes szakmát is. hét és nekivághat a végtelen mezőnek. Frantisek Sivák Jöhet a tavasz Kelet-Szlovákiában a mezőgazdasági üzemek vezetői úgy gondolták, hogy március első hetében a gépekkel már kivonulhatnak a határba. Az időjárás azonban akadályokat gördített a tavaszi munkák elé. Néhol a hótakaró vastagsága meghaladta a 20—30 cm-t. Ez azonban nem zavarja a föld­műveseket. Lázasan készülnek az indulásra. Akad tennivaló. Hisz még 1000 kerekes traktort, 300 lánctalpast, 350 vetőgépet, 100 burgonyaültetőt kell megjavítani. Ez bizony nem kis feladat. Néhány mezőgazdasági üzem­ben ki kell tisztítani még a vetőmagot is. Hyben elvtárs, a kerületi felvásárló üzem osztályvezetője .arról tájékoz­tat, hogy a múlt évi aszály miatt a mezőgazdasági üzemek fele nem bizto­sította a vetőmag szükségletet. De most, amikor számotvetünk, megállapít­hatjuk, hogy nincs ok az aggodalomra, mert az állami alapból juttatott mennyiség lehetővé teszi, hogy egy talpalatnyi föld se maradjon bevetet­lenül. Tavaszi búzából 40, árpából 690 vagon áll a mezőgazdasági üzemek rendelkezésére. Egyedül zabból mutatkozik hiány, kukoricából viszont 405 vagont osztanak szét. A kerület majdnem minden részén alkalmas a föld burgonyatermesz­tésre. A múlt évben minden mezőgazdasági üzem saját terméséből fedezte az ültetöanyagot. Idén a felvásárló üzem 215 vagonnal járul hozzá az igé­nyek kielégítéséhez, ezenkívül még néhány állami gazdaság és szövetkezet is ad el ültetőburgonyát. Az évelő takarmányok jó része tönkrement. A lucerna és a lóheremag termése nem sikerült úgy, ahogy gondolták. Emiatt a mezőgazdasági üze­meknek alig van valamilyen készületük. Vörösheréböl 564, lucernából pedig 820 mázsa hiányzik. A felvásárló üzem azonban igyekszik megoldani ezt a kérdést és 2945 mázsa lóheermag, valamint 1640 mázsa lucernamag van raktáron. Ezenkívül a szaporító területekre'459 mázsát tároltak. Éthüvelyesek vetőmagjából is van elegendő. Borsóból 2795, lencséből 134, babból 76 mázsával több van raktáron, mint amennyi a tervezett vetés­­területre kellene. J. L. UTÓHANG az évzáró gyűlésekről Az évzáró gyűlések a legtöbb szövetkezetben már lezajlottak, de egyes vidékeken még csak most foglalkoznak a múlt év mérlegével. Levelezőink tollából néhányról hírt adunk. Haladó módszerekkel fokozzák a termelést A nagyszelémci szövetkezét évzáró gyűlése alaposan foglalkozott az élért eredmények módszereivel és a hiá­nyosságokkal is. Többen hangsúlyoz­ták, hogy a haladó módszereket bát­rabban kel alkalmazni. Megvan min­den előfeltétel, hogy a szövetkezét gyorsabban fejlődjön. Az őszi vetésé­ket niíratálták, trágyázzák és gondoz­zák a réteket és legelőket. Az állat­tenyésztésben egészséges a fejlődés. A helyes takarmányozás és gondozás következtében emelkedik a t'ojástér­­melés is. Javul a malacszaporulaf. A hízósertéseknék rézgálicof adagolnak, hogy jobb súlygyarapodást érhesse­nek él. így lényegesén megrövidül a hizlalási idő is. A jövőben a borjakat külörf ne vélik. _ Az évzáró gyűlésen á tagok' elhatá­rozták, hogy évente minden tag két­heti fizétett szabadságot kap. A mun­kaegységre 12 korona élőlégéí fizet­nek. A múlt évben égy munkaegységre sikerült elérni 20 koronát', de az új gazdasági évbén ez lényegesén émél­­kédhet. Szabó József (Nagyszelmenc)' Megfiatalították a vezetőséget Endrődön is sok problémával fog­lalkoztak az évzáró gyűlésen. Egy munkaegységre csak 16 korona jutott, de aki szorgalmasan dolgozott, duz­zadt pénztárcával tért haza. Viszont aki rosszul művelte parcelláját, nem örült az elhangzott bírálatnak. A szö­vetkezet élég sok nehézséggel küzd, hisz a gyenge takarmányalap miatt alacsony a téjhozam és a súlygyara­podás. Az évzáró gyűlésén megfiatalították a szövetkezet vezetőségét. Az elnöki posztra Szádovszky János került. A tagság egyöntetűen szavazott rá és bízik benne, hogy a jövőben eredmé­nyesén vezeti a szövetkezetét. Kürucz András (Endrőd) megvan rá mindén előfeltétel, hogy az új gazdasági évbén szebb eredmények szülessenek. Bartal Gyula, Alsószemeréd)' 27 korona egy munkaegységre A nagyodi szövetkezet évzáró gyű­lésén Kovács Árpád elnök megemlí­tetté, hogy éppen most múlt tizenöt éve a szövetkezet megalakulásának. Azóta a közös gazdaság tagjai sok tapasztalatot szereztek. 1951-ben még az ingadozás időszakát élték. A köny­velési adatok csak 1952-től érdemle­gesek. Akkoriban az összvagyon érté­ke mindössze 61000 korona volt. A következő években azonban rohamo­san gazdagodtak. A múlt évben már 6 millió 611 ezer korona volt a vagyon értéke, a bevétel 3 millió 640 217 ko­rona, a munkaegységékre pedig egy millió 416 810 koronát fizettek. Ezek a számadatok is bizonyítják, hogy a szövetkezet jól fejlődik. A szerzödés’es eladás tervét túlteljesí­tették. Tojásból 165 000, marhahúsból 270 mázsa, sertéshúsból 600 mázsa, baromfihúsból p^dig 30 mázsa volt a terv. Ezzel szemben 178 844 db tojást, 256 mázsa marhahúst, 633 mázsa ser­téshúst és 80 mázsa baromfihúst ad­tak él. A növénytermesztésben szép ered­mények születtek. Búzából átlagosan 30.12 mázsa termett hektáronként. A cukorrépa hektárja 396 mázsát ho­zott. Növénytermesztésből 1115 400 korona bevételt terveztek, de 1 627 458 koronát értek el. Sikerült a dohány­­termesztés is. Túró csoportvezető irá­nyításával 26,91 mázsás hektárhoza­mot értek el a dohánytermesztők. A nagyodi szövetkezet majdnem az első helyre került a lévai járásban. Havonta rendesén fizették a 15 ko­rona előleget és osztalékra további 9 korona jutott egy-egy munkaegy­ségre. Ezenfelül minden munkaegy­ségre még 3 korona prémiumot kap­tak a- tagok. A nagyodi szövetkezet tehát eredményesen zárta az élmúlt gazdasági évet. Kúcs Gyula (Alsószécse) Alsószemeréd is fejlődik Alsószéméréden is megtelt a műve­lődési otthon. A beszámolóból kitűnt', hogy a növénytermesztésben nem ér­ték el a tervezett hektárhozamokat. Az eladási tervet csak 83 °/o-ra telje­sítették. A bevételből 600 000 korona hiányzik, a kiadás viszont jóval több volt az előirányzottnál. Az állattenyésztésben a termelési tervet tejből ás gyapjúból túlteljesí­tették. A sok hiba ellenére is fejlődik a szövetkezet. Pethő Gyula agronómus kimutatta, hogy az előző évhez viszo­nyítva a búza hektárhozama 2,5, a rozsé 2, a kukoricáé szintén 2 mázsá­val volt magasabb. Amíg 1963-ban 100 hektárra csak 34 szarvasmarhát' és 38 sertést tar­tottak, a múlt évbén már 37 szarvas­­marhát és 74,9 sertést. Az évi tejho­zam 1022 literről 1775-re emelkedett. A szövetkezet vagyona 349 000 koro­nával gyarapodott. Az oszthatalan alap értéke 211 000 koronával több. A mun­kaegység értéke 12,77 korona. A jó beszámoló ellenére a tagság nem vitázott elég komolyan, pedig lett volna miről beszélni. A szövetkezet gyenge pénzügyi helyzete miatt a fia­talok máshol kerestek munkát. Az új termelési tervek reálisak és Az átlagjövedelem 1500 korona A szesztai szövetkezet a kedvezőt­len időjárás ellenére is előrelépett. Fédor Imre elnök beszámolójában elmondotta, hogy marhahúsból 15 má­zsával, sertéshúsból 4 mázsával adtak el többet, a tejeladás tervét 64 596 literrel, a tojásét pedig 1000 darabbal tetőzték. A tervezett 2000 literes át­lagos tejhozamot tehenenként 67 li­terrel túllépték, tyúkonként pedig 145 darab tojást termeltek. Ezek után nem csoda, hogy az év­záró gyűlés után a szövetkezeti tagok jókedvűek voltak. A jó termelési eredmények lehetővé tették, hogy a munkanormákra fizetett 18 koronához év végén még 2 koronát adjanak. így a szövetkezeti tagok átlagjövedelme mintegy 1500 korona. Az évzáró gyűlés résztvevőit a CSE­­MADOK kassai kultúregyüttese szóra­koztatta. Dr. Dobra László zongorá­zott, Kostyenszky Kata és Zsolcer Béla énekéit. A Kovács-házaspár és Vajányi Béla vidám jelenetekkel tar­kította az estet". Andreás Sándor (Kassai SZABAD FÖLDMŰVES J 1965. március 13.

Next

/
Thumbnails
Contents