Szabad Földműves, 1965. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)

1965-03-06 / 9. szám

Minden ember külön kis Riport-útra indultam, s éppen azon törtem a fejem, hogyan találok olyan 'embert, akinek élete, élményei érde­kesebbek az átlagosnál. Valóban ki­tűnt, hogy a munkásnak, akiről írni akarok, nagyonis gazdag, színes élmé­nyei vannak. És bár tény, hogy létez­nek élménygazdag és élmény szegény emberek, az is valóság, hogy mind­­'egyikükben rejtőznek sajátos, hogy is mondjam: „egy példányos“ élmények .és éppen ez igazolja a jelzett mon­dást: minden ember egy külön kis világi A mesterség Mastny Rudolf bádogos. A bratisla­­vai Stavokornbinát alkalmazottja. 'El­mondja, hogy tíz éve dolgozik ebben a szakmában, de mivel nem végzett ’ipariskolát, kezdetben alacsony volt a bére. Csak nemrégiben segítették hoz­zá a szakképzettséghez; „öreg“ fejé­vel vizsgáznia kellett, s természete­sen a tízéves gyakorlatot is beszámí­tották. így már meg van elégedve önma­gával és munkájával is. Havonta 1600 koronát keres, — s amint mondja — ebből már meg lehet élni! Minden munkának van szépsége - így a bádogos munkának is. És nyom­ban hozzá kell tenni: a bádogos szak­mát ugyancsak meglegyintette a fej­lődés. Ma már nemcsak vízlevezető csatornákat és kályhacsöveket készí­tenek, de gázvezető csöveket, sőt fűtö­­testszelepeket is. Franciaországi élmények Mastny Rudolf igen fiatalon vető­dött idegenbe. Mindössze hét éves volt, mikor nagynéniével útnak indultak, hogy Franciaországban kössenek ki. Na persze nem kalandvágy hajtotta őket. Akkoriban idehaza nem volt munka. S ráadásul Mastny Rudolf ár­vagyerek volt .'. . Franciaországban bőven akadt mun­ka - nem egy idegen keresett ott akkoriban megélhetést. Egy nagy hát­ránya azonban mégiscsak volt ennek az idegenben szerzett munkának: a hazátlanoknak - mert így néztek rá­juk — mindig alacsonyabb bért fizet­tek, mint az otthoniaknak. Ve Franciaország s főleg Párizs igen tetszett neki is, meg nagynénjének is. Megbámulták az Eifel-tornyot, a föld­alatti vasutat, a hatalmas épületeket — ilyesmit idehaza nem láthattak. Talán mindvégig Franciaországban maradtak volna, ha a német hadsereg nem szállja meg az országot. Ekkor kiutasították őket, mint idegeneket. Szovjet katonák között A frontvonal odahaza Uherská Ves­én érte őket. A hátráló németek igen dühödten lövöldöztek, már nem számí­tott civil, sebesült, gyerek, asszony ... Ő, Mastny Rudolf önkent vállalko­zott, hogy a sebesült szovjet katoná­kat bátyjával együtt csónakon átszál­lítják a Morva folyón. A tábori kórház ugyanis a túlsó parton ütött tanyát. Mastny Rudolj itt jutott élete leg­szomorúbb élményéhez: egy robbanó akna szeme láttára szakította le báty­ja fejét. Szörnyű volt... Erről inkább nem is beszél. Nem szeretnék városban lakni — Saját házam van — mondja - odahaza Uherská Ves-en . .. Naponta oda-vissza úgy hetven kilométert uta­zom, de azért meg kell mondjam, - nem szeretnék városon lakni. Tudj’ isten miért. Sokszor úgy érzem, szíve-Sok horgász, kevés hal...? Tavalyi horgásznaplómban csak egyetlen ponty szerepel. Márpedig néhányszor horgásztam pontyra Igaz, örök emlék marad számomra ennek az ötkilós pontynak a fárasz­­tása, majd sikeres kiemelése. Ez két­ségtelen! Emellett kellemes szórako­zást, s számtalan élményt nyújtott a könnyű tollúszó megannyi perdülése, a húszas fenekező zsinór rezdülése. Nem mondom, 'nagyon örültem volna annak, ha jóenynéhány kapi­tális ponty akad a horgomra. Csupán egyetlenegy ör­vendeztetett meg. Pedig nekem is jólesett volna a siker, a horgászdi­­esöség! Többször hallottam lekicsinylő megjegyzéseket: „Hát érdemes volt ezért a vacak, szemét halért...?! Persze, ehhez még hozzájárultak rá­adásnak a gúnyos pillantások. Ám a vízpart, s valamennyi horgászkirán­dulás kellemes szórakozás a szá­momra. Számtalanszor halljuk: sok a hor­gász, kevés a hal! Vajon egyetérthe­­tünk-e ezzel az állítással? Némiképp igen! Egynéhány évvel ezelőtt csakis csukázni jártam. De, ami a csukát illeti, mindegyre ritkább zsákmány. Tgy hát, kénytelen-kelletlen, áttértem a sügérezésre. A sügér csaknem min­den vízben megtalálható. Kedvező körülmények között kétkilósra is megnő; de ilyen nagyot még sose fogtam. Azonban kisebb méretűk, 30—50 dekásak jócskán akadnak. Mondhatom, a sügérezés igen kelle­mesen elszórakoztat. Előfordult, hogy egy óra leforgása alatt tíz-tizénöí darabot is kilódítottam a partra. Van olyan horgász, aki kukaccal halászik a sügérekre. Jómagam a kishalat részesítem előnyben. Meg­figyeltem, hogy a közi csík és a kis kárász ízlik a sügéreknek a legjob­ban. Ezekből a kishalakból könnyen foghatunk eleget, 1X1 méteres kis­­hálóval, amely engedélyezett. A sügér aprócsontú, s húsa nagyon ízletes. Sokan azt állítják, hogy jobb, mint a híres süllő. Nekem is ez. a vé­leményem. Jó kirántva, zsíron sütve, de a legjobb paprikás is a sügérből készül. Igaz, a sport-horgászok nem na­gyon szeretik a sügért, mert nehéz a pikkelyek eltávolítása. Viszont, aki kevés fáradsággal, hamar akarja a pikkelyeket a sügérről eltávolítani, használjon egyszerű négyszögletes részelőt, olyat, amellyel a tormát re­szeljük odahaza. Próbáljuk csak meg! Megemlítem még azt is, hogy a sügérekre ugyancsak vonatkozik a tilalom március 16-tól június 15-ig. Nyáron leginkább kora reggel, vagy este harap ez az aprópikkelyű, jóízű hal. Krajcsovics Ferdinánd (Galánta) HALASTAVAK FELÚJÍTÁSA A náchodi járás több szövetkezeté­ben felújítják az öntözésre is alkal­mas halastavakat. Ezek közé tartozik a rokytníki, sonovi, a cernclcei bohu­­slavicel, zalonovi és a Dőlni Rade­­chová-i közös gazdaság. E járás Ta­lajjavítási Társulásának technikusai ennek megfelelően, még a múlt év decemberében hozzáláttak a halas­tavak felújítási tervének elkészítésé­hez. Az előzetes számítások szerint egy-egy halastó felújítása 20—40 ezer koronába kerül majd. (ctk) Bővítik a traktorosok tudását A szepsi GTÄ vezetésével: a Nagy­­idai Állami Gazdaságon háromnapos iskolázást rendeztek. Az iskolázás célja a traktorosok szakmai tudásá­nak felújítása és kibővítése. A GTÄ részéről Kacsmarik József gyakorlati példákban gazdag előadásában beszá­molt a traktorok vonóerejének ki-A nemesócsai szövetkezet javító­műhelye eredményesen dolgozik. A tavaszi munkák első szakaszához már az összes gépet megjavították. A ve­tőgépeket szépen sorbaállították, s amint lehet, azonnal indulnak. (Bállá József felvétele) sen dolgoznék odahaza a mezőgazda­ságban. Talán mert sok távoli várost bebarangoltam ... — És franciául tud-e még? — kér­dem nevetve és kissé attól tartva, hátha zavarba hozom. Vonásaiban semmi gyanúsat nem lelek. — Hogyne — mondja. Mindmáig jól beszélek franciául. Sőt, a gyerekeket is tanítom... A műhelyben zúgás, kalapálás ... Mikor felállók és kezet fogunk, Mastny Rudolf mosolyogva, franciául mondja: au revoir — viszontlátásra. SZÖDY VIKTOR használásáról, az agregátumok össze­állításáról, az egyes mezőgazdasági gépek megfelelő alkalmazásáról, he­lyes beállításáról és az üzemanyag megtakarításáról. Rámutatott az egyes hibákra és azok eltávolítására. Pelegrin László, a gépek kezelésé­ről, elraktározásáról és a géppark célszerű kihasználásáról beszélt. Bodnár Károly rámutatott az ak­kumulátorok megfelelő kezelésére, azonkívül a helytelen karbantartás következményeire a traktorokkal kap­csolatban. A kísérleti állomás dolgozói Hro­­nec és Kovács mérnökök az elsődle­ges nyilvántartás szakszerű vezeté­séről tartottak előadást. Az ÁG dol­gozói Smajda Vilmos és Demkp La­jos a traktorok szerkezetével, műkö­désével és a munkabiztonsággal kap­csolatos tudnivalókkal ismertették a jelenlevőket. Bernét Károly ismertette a forgal­mi szabályokat. Előadásával rámuta­tott a balesetek számának állandó növekedésére, azok eredetére és kö­vetkezményeire. Az iskolázáson 55 traktoros figyel­mesen végighallgatta az előadásokat, mélyek után szép számmal felszólal­tak és az előforduló problémákat kö­zösen megvitatták. Az előadás témá­jából minden egyes traktoros vizsgát tesz. A vizsga eredménye alapul szol­gál a fizetési kategóriákba való be­osztáshoz. Lehoczky András (Nagyida) FELHÍVÁS.» A Karvai Mezőgazdasági Mester­­iskola igazgatósága közli, hogy az 1965/66-os tanévre tanulókat vesz fel a következő szakokra: 1. SZŐLÉSZETI-NÖVÉNYTER­MESZTÉSI SZAKRA, mely két éves rendes tanulási idejű. 2. KERTÉSZET-GYÜMÖLCSTER­­MESZTÉSI SZAKRA; szintén két éves tanulási idejű. Jelentkezhetnek mindazok a 17— 45 év közötti férfiak és nők, akiket az EFSZ, az ÁG vagy más szocia­lista üzem küld. Főbb tantárgyak: szőlé­szet, borászat, gyümölcstermesz­tés, kertészet, növénytermesztés, növényvédelem, gazdaságtan. Járandóság: EFSZ tagok, , nősek 700 Kcs-t, és minden ellá­­\ tatlan gyermek után 60 Kcs-t kap­­* nak havonta (a családi pótlékra " való jogosultság megmarad). Nőtlenek: 500.— Kcs-t kap­nak havonként. ÁG és más szoc. üzemek küldöt­tei: nősek: 500.— Kcs a feleség után, minden ellátatlan családtagra 100.— Kcs (a családi pótlékra való jogosultság itt is megmarad) in­gyenes ellátás. Nőtlenek: 100.— Kcs sti­pendium havonként, ingyenes ellá­tás, egyszeri ruhakoptatási illeték címén 600.— Kcs. Családi látogatás: az iskola havonként egyszer megtéríti az útiköltséget a tanulónak haza és vissza. Egyéb juttatások: se­gédeszközöket, tankönyveket in­gyenesen kapnak a tanulók. Az iskola diákotthonnal van együtt, ahol minden tanuló a szabad ide­jében megtalálja azt, ami érdekli. Könyvtár, rádió, televízió, hang­szerek, sporteszközök stb. állnak rendelkezésre. Bővebb tájékoztatást az iskola igazgatósága nyújt. A Karvai Mezőgazdasági Mesteriskola igazgatósága HALMÉRGEZÉSEK Tavaly 259 nagyobb halmérgezést jegyzett föl a Csehszlovákiai Halá­szok Szövetsége; többnyire a törvé­nyek, s rendeletek figyelmen kívül hagyása, a nemtörődömség, s nem utolsó sorban a felelőtlenség követ­keztében. A kár meghaladja a 4 mil­lió 300 ezer koronát. A halász-terü­letek vizének szennyezettsége a ta­valyelőttihez viszonyítva tovább rosz­­szabbodott. A legtöbb halmérgezést az ipari és városi szennyvizeken kíyül a külön­féle permetlé, s egyéb káros anyagok folyókba juttatásával okozzák a fele­lőtlen emberek. (ctk) Mennyi halai eszünk? Az utóbbi időben világszerte foko­zódik a halfogyasztás. A halhús fo­gyasztása az orvosok véleménye sze­rint rendkívül egészséges. Könnyű emészthetősége miatt nagyon jól megfelel a diétás étrendűeknek. Fe­hérjetartalma — különösen az édesvízi halaknál — ugyanolyan nagy, mint egyéb állatok húsának. Hazánkban egy főre évente 4,7 kiló hal fogyasztása jut (ebből 4 kiló ten­geri hal). Az évi haltenyésztés a há­ború előtti 35 000 mázsáról tavaly 100 000 mázsára növekedett. Más or­szágok halfogyasztásához képest ez a mennyiség még így is elenyészően kicsi. Az állami halgazdaságok tárolóiban jelenleg 1800 tonna pontyot készítet­tek elő a piacra. Ám a halfogyasztás iránt több megértés kellene az üzleti szervek részéről, amelyek nem hasz­nálják ki az adott lehetőségeket, a meglévő élő pontykés^letet. A ven­déglátó üzemek étlapjain fehér holló­nak számítanak a halkészítmények, és ha szolgálnak is jel halféléket, az el­készítés módja nem elég változatos. Pedig a prágai Vencel-téri hal-grill 64 féle módon elkészített halhúst kí­nál. Az utóbbi időben javulás ígérkezik. Az Élelmiszeripari Vállalatok Köz­pontja megegyezést kötött az Állami Halgazdasággal, melynek alapján lé­nyegesen kibővül az üzlethálózat és a vendéglátó üzemek pontyellátása. Több figyelmet szentelnek ezentúl a kisebb városok rendszeres ellátásának, ahol eddig hetekig, sőt hónapokig nem le­hetett halat kapni (CTK) ZSÁKMÁNY: 19 EZER MÁZSA HAL Kelet-Szlovákia halászai a múlt év­ben 19 ezer mázsa halat adtak a köz­ellátás részére. Ez a mennyiség job­bára a folyókban került hálóba. A kassai halászegyesület tagjai horog­gal nem kevesebb, mint 24 ezer pon­tyot, márnát, jászt és paducot fogtak. Legnagyobb sikere ULlK M.-nak volt, akinek 756 fehérhal akadt a horgára az elmúlt esztendőben. (ctk) 9 A nyitrai járásban a felszabadul lás évfordulója tiszteletére több mint 30 CS1SZ szervezet tett kötelezettség­vállalását. A szöveti-ezetekben és állaJ mi gazdaságokban 26 300. a faluszépí­­tési akcióban 9630 br'qádőrát dolgoz-' nak le, ezenkívül 4403 köbméter kom­­posztot készítenek és 3150 db gyű-' mölcsfát ültetnek. (M. T.) 9 A losonci járásban 40 dohány­­termesztő üzem közül a galsai szö­­vetkezet került az élre. hat hektár után 15 557 kg dohányt adott el és ezért 394 760 koronát kapott. Az ál­ami gazdaságok közül a losonci érte el a legszebb eredményeket. (S. L.) 9 Az ipolynyéki szövetkezet a múlt évben 1 380 000 db tojás helyett 1783 710 db tojást adott el. Az év elejétől 11 837 tyúkot tartottak és az átlagos tojáshozam elérte a darabon­kénti 186 darabot. Baromfihús-eladá­sukat is túlteljesítették és így a ba­romfitenyésztésből 2178 000 korona bevételt értek el a tervezett 1 650 000 koronával szemben. Januárban már 210 00 tojást adtak el és hamarosan elkezdik a csibenevelde építését is. (S. L.) 9 Nagy László, a Párkánynánai Ál­lami Gazdaság dolgozója az egyik reggelen ugyancsak meglepődött. Megtréfálta a ravasz rókakoma. A 250 kg-os hízó húsát kifagyás végett nyi­tott helyiségben hagyta; a jó illatra odasomfordált a róka és mintegy 800 korona értékű húst lopott el. (M. K.) 9 A száj- és körömfájás ellen har­colnak az érsekújvári járásban is. Dr. Baranyai körállatorvos, a Pár­kánynánai Állami Gazdaság állomá­nyát beoltotta, hogy megelőzzék a betegséget. (M. K.) 9 A dobócai szövetkezet fejőnői hazánk felszabadulásának 20. évfor­dulója tiszteletére vállalták, hogy 5,6 °/o-os zsírtartalom mellett 1849 literről 2049 literre emelik a tehe­­tienkénti tejhozamot. (K. Z.) 9 A kamocsai szövetkezet is ered­ményesen zárta az évet. A jő gazda-* sági eredmények lehetővé tették, hogy munkaegységenként 17,40 ko­ronát fizessenek. Jól előkészítették az idei termelési terveket is. Felké­szültek a tavaszi munkákra és ha az idő engedi, azonnal indulnak. (S. L.) 9 A csícseri szövetkezet a múlt év őszén 130 hektárral bővítette szántó­­területét. Általában jól fejlődik a gazdaság. Lassan az ifjúság is ott­honná talál. A két traktorból és 4 gya­logosból' álló tápanyagtermesztő cso­port a gazdasági udvarból időben a földekre szállítja a trágyát, ahol szarvasokba rakják Bár az év végén csak 4 korona osztalék jutott, a tag­ság a jobb eredmények reményében lelkesedéssel dolgozik. (K. P.) 9 A galántai magyar tannyelvű kö­zépiskola mellett működő CSISZ szer­vezet hazánk felszabadulása 20. év­fordulója tiszteletére elhatározta, hogy a nyár folyamán brigádmunká­ban segítséget nyújt a járás mező­­gazdasági üzemeinek. A brigádosok június 15-től szep­tember 15-ig készenlétben állnak majd s azokba a mezőgazdasági üze­mekbe mennek, ahova segítségül hív­ják őket. 9 A barti szövetkezet múlt évi mérlege elég jó eredményeket mutat, hisz a 14 korona előleghez még 2 ko­rona osztalék jut. Főleg a kertészet­ben dolgozó asszonyok végeztek jó munkát. A szocialista munkabrigád még ünnepnapokon is dolgozott, A jó munkáért meg is kapták jutalmukat. Szalma Ilona például 1500. Hegedűs Mária 1000, Horváth Ilona pedig 500 korona célprémiumot kapott. Mánya András igyekszik, hogy idén se essen csorba a kertészet hírnevén. (K. F.) 9 A kassai járás mezőgazdasági üzemei az első 40 nap alatt terven felül 265 000 liter tejet adtak el. A legszebb eredményt az abaújnádasdi szövetkezet mutatta fel, viszont le­maradnak a tejteljesítésben a ma­gángazdák, akik fejőstehenenként naponta csupán fél liter tejet szállí­tanak a közellátásnak. (i. s.) 9 A benusi erdőgazdaságban a vi­harok mintegy 205 000 erdei méter fát döntöttek ki. Hogy ezt a nagy­­mennyiségű fát feldolgozhassák. 10 komplexcsoport alakult. Eddig már 632 dolgozó kapcsolódott be hazánk felszabadulása évfordulójának tiszte­letére. A kötelezettségvállalások ér­téke meghaladja a 90 000 koronát. (F. S.) 9 a kelet-szlovákiai kerületben értékelték a szocialista munkabrigá­dokat. A legelső helyre a sabinovi iskolai gazdaság került. Az elismerő oklevéllel együtt 5000 korona jutal­mat kaptak. Marhahús eladási tervü­ket 109 °/o-ra, a sertéshúsét 174 °/o-ra, a tejét 185%-ra teljesítették. (B. N.) *| 0SZABAD FÖLDMŰVES 1065. március 6.

Next

/
Thumbnails
Contents