Szabad Földműves, 1965. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)

1965-03-06 / 9. szám

Itt ' i TTiimiiimiiiiMi—ii I n|i /iWjjuiI l.lili i Mi H'WimitBl'in i II 1 #' Napjaink külpolitikai eseményének fő vázát a szocialista országok f fokozott diplomáciai tevékenysége alkotja. S mindjárt hozzá is tehetjük, i hogy ez a tevékenység a legnemesebb cél, a különböző társadalmi rend­it szerű államok közti békés egymás mellett élés gondolatát, valamint a f nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységének megszilárdí­­fását szolgálja. ll A Moszkvában ülésező kommunista és munkáspártok előkészítő tá­ti nácskozása. Koszigin szovjet miniszterelnök NDK-beli útja, továbbá Ulb­­f rieht elvtárs látogatásának visszhangja az Egyesült Arab Köztársaság-I ban, valamint- Jozef Lenárt miniszterelnök indiai tartózkodása fontos 4 állomásai az említett békés irányú törekvéseknek. I* Ezzel szemben az atlanti tábor sokat hangoztatott egysége teljesen zilált helyzetbe került, s a vezető nyugati nagyhatalmak fővárosaiban ji diplomáciai fejetlenség uralkodik. Ami pedig a békére vágyók millióinak II szempontjából igen veszélyes, az amerikai imperializmus tovább fokozza (' agresszív támadásait a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen és ez­­t által igen veszélyes helyzetet teremtett a világnak ebben a részében. KOSZIGIN ELVTÁRS TV-BESZÉDE A szovjet miniszterelnök még a múlt hét péntekén beszédet mondott a moszkvai televízióban az ázsiai szo­cialista országokban tett utazásáról és tárgyalásairól, amely a szocialista tá­bor összefogásának megerősítését szolgálta. Koszigin elvtárs részletesen szólt a vietnami helyzetről, hangsú­lyozván, hogy az amerikai csapatokat ki kell vonni ebből a térségből, majd kijelentette, hogy a Szovjetunió a vi­lág minden népével együtt kész har­colni a nemzetközi feszültség enyhí­téséért, a leszerelésért és a békéért. A szovjet miniszterelnök rámutatott az amerikaiak dél-vietnami politiká­jából eredő veszélyekre és leszögezte, hogy a népi Vietnam elleni agresszió nem maradhat büntetlenül. ÚJABB AMERIKAI ORVTÁMADÁS A VDK ELLEN Bár az időrendi felsorolás szerint később kellene foglalkoznunk a leg­újabban előállt helyzettel Vietnam­ban, éppen az előző fejezet utolsó so­rai miatt kívánkozik ide az események tárgyalása. Az agresszor nem maradhat bün­tetlenül! Világos, határozott állásfoglalás ez a Szovjetunió részéről, amely sohasem volt közömbös egy testvéri szocialista ország sorsa iránt és mindenkor meg­adja neki a szükséges segítséget. X Vietnami Demokratikus Köztár­saság ismét az amerikai imperializ­mus gálád orvtámadásának áldozata lett. A hét elején amerikai repülő­gépek az eddigi legnagyobb támadást hajtották végre a demokratikus Viet­nam ellen. A támadás során az ame­rikai agresszorok súlyos vereséget szenvedtek: a vietnami néphadsereg légelhárító ütegei több repülőgépet lelőttek. A Vietnami Demokratikus Köztár­saság kormánya ismételten figyelmez­tette az amerikai kormányt, hogy légi támadásai megsértették az ország függetlenségét és amennyiben nem hagy fel támadó politikájával, az eddi­ginél sokkal nagyobb megtorlásban részesül. A világ haladó közvéleménye is a leghatározottabban elítéli a legújabb amerikai agressziós cselekményeket a VDK ellen és szerte a világon kö­vetelik a vietnami kérdés azonnali békés megoldását. VAN-E KIÜT A ZSÁKUTCÁBÓL? Miközben a dél-vietnami háború tüzei, a háború „kiterjesztésével“ fe­nyegető amerikai bombatámadások villanásai olyan éles fénnyel világítják meg Dél-Vietnamot, hogy Indokína többi országai csaknem homályban maradnak. Kambodzsa fővárosában megnyílt az indokínai népek kongresszusa. Ez az egyetlen olyan fórum, amelyen e félszigeten levő összes állam politikai és társadalmi szervezeteinek szószólói találkoznak. A szó szoros értelmében a „tűz­vész közepén“ tartott tanácskozás a világ jelenlegi elsőszámú válság-fél­szigetének közös, csaknem egymással kölcsönhatásban megoldható problé­máira irányítja a figyelmet. Norodom Szihanuk herceg, kam­bodzsai államfő megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy az indokínai or­szágok legfontosabb feladata elhárí­tani a közvetlenül fenyegető háborús veszélyt és fokozatosan rábírni az ér­dekelt feleket az Indokínára vonatko­zó 19ö4-ben megkötött genfi egyez­mények betartására. Az amerikai politikának nemcsak agresszivitását, hanem egyben rövid­látását is bizonyítja, hogy könnyel­műen felrúgta ezt az egyezményt és politikai megoldások helyett a katonai erőszakot alkalmazza. A genfi értekezlet, amelynek létre­jöttében és sikerében a Szovjetunió döntő szerepet játszott, voltaképpen kiindulópontot jelenthetett volna az imperializmus tarthatatlan állásainak felszámolásához Indokínában. Ügy látszik azonban, hogy pillanat­nyilag az USA dél-vietnami politikája még nem képes letérni a tíz évvel ezelőtt megszabott örvényről és in­kább a veszélyes kalózkodás bűnös játékát űzi. Vajon mikor győzedel­meskedik a józan ész Washingtonban is? JOZEF LENÁRT ELVTÁRS INDIÁBAN összefoglalónk fonalának szálai to­vábbra is az ázsiai féltekén szövőd­nek. A közel 400 milliós, független politi­kát folytató Indiai Köztársaság és ha­zánk közötti baráti, sokoldalú kapcso­latok elmélyítésének további jelentős állomása Jozef Lenárt miniszterelnök és Václav David külügyminiszter hi­vatalos indiai látogatása. A két távoli ország barátságának története akkor kezdődött, amikor ha­zánkat a történelem egyik legszé­­gyenteljesebb árulása, a müncheni döntés érte. India nagy fia. a tavaly elhúnyt Nehru miniszterelnök fel­emelte szavát a náci Németország támadó tervei ellen és követelte ha­zánk biztonságának és függetlenségé­nek szavatolását. Az országaink közötti jó kapcsola­tok fejlődését nagyban elősegíti, hogy India a legjelentősebb nemzetközi kérdésekben azonos, vagy hasonló álláspontot foglal el mint a szocialista országok. A gyarmati sorsból aránylag későn szabadult hatalmas ország nehezen tud gazdaságilag talpraállni, így je­lentős külföldi segítségre támaszko­dik. Ebből a nemes feladatból hazánk is kiveszi részét; számos gyári- és ipari berendezéssel és egyéb létesít­ménnyel igyekszünk hozzájárulni a baráti indiai népgazdasági életének felemelkedéséhez. SIKERES SZEMBESÍTÉS Walther Ulbricht elvtárs látogatásá­ról az EAK-ban és ennek kapcsán a bonni külpolitika páratlan kudarcáról már előző számainkban írtunk. Egy fontos következtetést azonban most, a látogatás befejezése után nem hagy­hatunk ki: Ulbricht elvtárs kairói lá­togatása szétzúzta az egyetlen német állam fikcióját, amelynek következ­ményei más vonatkozásban is jelent­keznek majd. Hiszen a két német ál­lam a világpolitikai porond egyik igen kényes pontján került szembe egy­mással, amelynek következtében az egész világközvélemény tanúja lehe­tett az Adenauer—Erhard-politika ve­reségének és az NDK békepolitikája győzelmének. S ebben az a legtanul­ságosabb, hogy a világ nemzetei nem­csak azt látják, ki lett a győztes, hanem azt is, hogy miért került fö­lénybe a Német Demokratikus Köz­társaság békepolitikája a levitézlett Hallstein-doktrína elvére épült bonni elképzelés felett. Ulbricht elvtárs kairói látogatásá­nak itt kell keresni legfőbb világ­­politikai értelmét és jelentőségét, (tg) Walter Ulbricht^elvtársnak, a Német Demokratikus Köztársaság ÁllamtanA* csa elnökének látogatása az Egyesült Arab Köztársaságban valóságos diadal-> úf volt. A vendégek látogatást tettek Luxorban, az Asszuáni-gátnál és más fontos ipari és mezőgazdasági létesítményben. Az egyiptomi nép mindenütt kitörő lelkesedéssel fogadta a demokratikus Németország képviselőit. Képünk: Ulbricht elvtárs és Nasszer elnök találkozása. (Foto: CTK)’ Ukrajnában egységes olajveze­ték-rendszer kiépítését kezdték meg. Az összesen 284 km hosszú csőveze­ték 29 folyón, 126 pályatesten és autó­úton, valamint nehezen megközelíthető mocsaras területeken keresztül épül. % Kubában az év végéig teljesen felszámolják a maláriát — jelentette ki Oscar Vargas-Mendez, az ENSZ gyermek-egészségvédelmi tanácsának (UNICEF) igazgatója a Prensa Latina hírügynökség tudósítójának. 9 Montreal egyik külvárosában, Lasalle-ban rejtélyes körülmények közt felrobbant egy lakóház; 28 em­ber szörnyethalt, ötvenen megsebe­sültek. # Óriási kiterjedésű olajmezőkre bukkantak Szuez közelében az Egye­sült Arab Köztársaságban. Egyiptomi területen eddig ez a legnagyobb olaj­lelőhely, írja a kairói „Al Ahram“. 9 Peru fővárosában, Limában a latin-amerikai országok állami olaj­­vállalatai nemzetközi érdekközösséget alapítottak. Az új közösség legfonto­sabb feladatául tűzte ki, hogy meg­védje az egyes állami olajcégek érde­keit a nagy amerikai monopóliumok­kal szemben. „ 0 Közvetlen repülőjárat indult: meg Moszkva és Kongó-Brazzaville között. Az egykori francia gyarmat! fővárosa már a tizedik afrikai állam központja, amely közvetlen légi ősz-» szeköttetésben van Moszkvával. # Paradicsomokkal és záptojásod kai fogadták Buenos Airesben a diá« kok Walt Rostow egyetemi tanárt-, d washingtoni külügyminisztérium tata nácsadóját, amikor az ottani egyetéa men előadást akart tartani. A főiskola lások nem engedték szóhoz jutni. # Az utóbbi napokban súlyos ősz-1 szeütközésekre került sor Madridban a főiskolások és Franco rendőrsége közt. A diákok demokratikus főisko-1 lás-szövetség megalakítását követelik és Franco fasiszta politikája ellen tüntetnek már hosszabb idő óta. Az egyetem több tanszékén beszüntették az előadásokat. O Olaszországban, különösen a nagyvárosokban súlyos influenza^ járvány dühöng. Az egészségügyi mi­nisztérium javaslatára számos isko-> Iában szünetel a tanítás. 9 A februári fagyhullám Spanyolor­szágon is átcsapott és súlyos mező­­gazdasági károkat okozott. A narancs-1 termésnek mintegy harmadrésze tönk­rement. A kormány azonnali hatálya lyal zárolta minden citrusz-fajta ki-1 vitelét. AUSZTRIA GYÁSZOL Pénteken, március 5-én temették el Bécsben Ausztria elhunyt köztár­sasági elnökét, Dr. Adolf Schärfet. Schärf doktor 1890-ben a morvaorszá­gi Mikulovban született egy kerék­gyártó mester ötödik gyermekeként. Már diákkora óta tevékenykedett a szociáldemokrata mozgalomban. Jogot végzett, végigharcolta az első világ­háborút. A monarchia szétesése után az osztrák szociáldemokrata párt par­lamenti csoportjának volt évekig a titkára. Miután Hitlerék bekebelezték Ausztriát, Schärfet letartóztatták és bebörtönözték. A felszabadulás után tagja volt az első osztrák kormánynak és helyettes miniszterelnöki funkciót töltött be. 1957-ben választották meg köztársasági elnöknek, majd 1963-ban másodszor. Dr. Schärf személyében a békés egymás mellett élés politikád iának egyik nagy híve távozott az élők sorából. wsMwjwsjrjsMwmmxmxiiivxmrfsffMxim P ékingtől New York-ig, Moszk­­■ vától Buenos Airesig, minde­nütt felháborodott tömigek tiltakoz­nak az USA vietnami atrocitásai ellen és embermilliók kérdezik világszerte, ki jogosította fel arra az Egyesült Államok tábornokait, hogy embertelen brutalitással avatkozzanak be a dél­kelet-ázsiai népek ügyeibe. AZ USA-imperialistái szennyes há­borúikat Dél-Vietnamban „a béke megmentése“ akciójának, brutális bombatámadásukat a Vietnami De­mokratikus Köztársaságban — a Dél- Vietnamban elszenvedett veresége­kért — pedig „megtorló intézkedések­nek“ nevezik. Délkelet-Ázsiában a holland és Az Egyesült Államok délkelet-ázsiai csődie francia gyarmatosítók diplomáciai és katonai veresége után az USA igyek­szik megvetni a lábát. Az USA mo­nopóliumai arra törekednek, hogy földünknek e fontos részén minden eszközt felhasználva, magukhoz ra­gadják a hatalmat. Ezt próbálják „katonai és technikai segítségükkel“, bábkormányokkal, katonai tanács­adókkal Dél-Vietnamban. Megkísérlik ezt a SEATO-paktummal és katonai támaszpontok hálózatával, mint pl. a Fülöp-szigeteken és Thaiföldön, fegy­kerülne sor, Ho Csi min biztos léhét-1 ne dél-vietnami győzelmében is és egész Vietnam népe a kommunizmus égisze alatt egyesülne.“ Ezért kellett az amerikaiaknak át-1 landóan több „katonai szakértőt“ szállítani Dél-Vietnamba, ezért tart a szennyes háború ebben az ország-1 ban már harmadik éve, amely ré-1 szűkre eddig csak vereséget hozott. Most már közvetlen támadásokkal szeretnék megfélemlíteni a Vietnami Demokratikus Köztársaság népét s egyidejűleg az Indonéz Köztársasá-­­got is fenyegetik, amelynek elnöké Szukarno elutasítja az USA által kö-1 vetelt kommunista-ellenes politikát s ellenefordul Malaysiának, a neokó-1 lonializmus torzsszülött kényszerfö­derációjának. Azonkívül az USA bombatámadásaival a semleges Búr-1 mát is meg akarja félemlíteni, amely Ne Win tábornok vezetése alatt a kapitalista érdekekkel ellenkező po-> litikát választotta, és baráti kapcsom latokra törekszik a szocialista orszá-1 gokkal. Az USA 1950-ben nem nyerhetett háborút Koreában, még nagy anyagi fölényével sem. A hároméves dzsun-1 gel-háborúban nem tudták eddig térd-1 re kényszeríteni Dél-Vietnam szabad-1 ságharcosait — még napalmbombák-1 kai és mérges gázokkal sem. Súlyos károkat okozhatnak ugyan a Vietnami Demokratikus Köztársaságban, a né-1 pet azonban nem törhetik le. Mert ez a nép, amely már egyszer lerázta magáról a gyarmatosítás rabláncait', a szocialista államok támogatásával képes ellenállni a neokolonializmus minden erőszakának. Somló Miklós SZABAD FÖLDMŰVES 1965. március 6. ezek a délkelet-ázsiai országok a szocialista tábor szomszédságában te­rülnek el. A fiatal, délkelet-ázsiai népek a második világháború befejezése óta lerázták magukról a francia, angol és holland gyarmati uralmat és imperia­lista profitérdekek érvényesítésének erőszakolása ellenére is aránylag jól fejlődnek. Az USA 1945 óta 18 milliárd dollárnyi katonai és fejlesztési segít­séggel igyekezett itt a kártyákat ke­verni, s olyan gazdaságpolitikai rend­szereket szándékozott rákényszeríteni ezekre az országokra, amelyek a leg­alkalmasabbnak látszottak számukra, lemcsak ezeknek az országoknak a tizsákmányolására és kihasználására, aanem a szocialista országok elleni agressziókra is. Miután látták, hogy ez a politika csődöt mond, az USA a negfélemlítés stratégiáját alkalmazta és közvetlen intervenciókkal igyek­szik hátráltatni a fejlődést ezekben az országokban. Ezért szervezték meg L954-ben a SEATO-t is. A katonai :ámaszpontoknak egész hálózatát épí­­:ették ki, hogy a franciák és a hollan­­lok kiesése után helyre állítsák a capitalisták annyira megtépázott vi­­ágrendjét. A Vietnami Demokratikus Köztár­saság, amely a szocialista tábor tá­­nogatásával szépen fejlődik, állan­­lőan nagyobb befolyást gyakorol Dél­­/ietnam lakosságára. A helyzetet ma egjobban ecseteli a hamburgi Stern: .Keserű és szomorú valóság az amé­­■ikai kormány előtt az a tény, hogy iá ma egész Vietnamban az ENSZ úlenörzése alatt titkos választásra veres puccsok szervezésevei Laoszban és hadüzenet nélküli katonai akciókkal Kambodzsában. Végül pedig nyílt, közvetlen támadásokkal, mint a múlt év augusztusában és az elmúlt he­tekben a Vietnami Demokratikus Köztársaságban. Akadnak még a Goldwater körül csoportosuló amerikai politikusok kö­zött elegen, akik nyíltan hirdetik: az USA részére semmi sem lehetetlen. „Egy ország integritása és határai nem érdekelnek bennünket, ha ellen­tétbe kerül az USA stratégiai ter­veivel.“ Dean Rusk, az Egyesült Ál­lamok külügyminisztere jelentette ki néhány hónappal azelőtt, amikor a kongói agresszió megindult; „a sza­bad világ útját Fekete-Afrika kincsei­hez minden körülmények közt nyitva kell tartanunk.“ Ezért kellett akkor közölni a nyugati sajtónak a „Stanlei­­villeben életveszélyben forgó fehérek .meséjét“. A „szabad világ“ termé­szetesen a nyugati monopóliumokkal azonos. Délkelet-Ázsiában azonban a Pentagont és a monopóltőkét elsősor­ban e vidék stratégiai jelentősége ryugtalanítja. Burma, Indonézia és a i "Ülöp-szigetek közt fekvő államok 1 világpolitikai és világgazdasági jelen­tősége is rendkívül fontos számukra. Ezen a térségen keresztül vezetnek a : legfontosabb hajózási és légi útvona- i lak Európa, a Távol-Kelet és Auszt- i rália között. Itt nyerik a világ nyers- ’ jumi-készletének 80, a kopra 66 és I az annyira szükséges ónércek 60 %-át, , más nagyon becses nyersanyagok i mellett. A leglényegesebb azonban az 1 amerikai politika szempontjából, hogy i

Next

/
Thumbnails
Contents