Szabad Földműves, 1965. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)

1965-02-27 / 8. szám

Egymillióháromszázezer korona prémium Akrobaták Fagyos szél söpör végig a péderi szövetkezet gazdasági udvarán. Ám az építőhrigád rá sem hederít. Kuis Béla, a vezetőjük. Oly magabiztosan mozog­nak a tető-bordázaton, mintha csak a földön szorgoskodnának. Az egyensú­lyozó, a fenyőléc, de csak addig, míg Lehóczky Andráshoz nem kerül, aki a gerendához szögezi. Fedett gabonaszérüt építenek. Köz­vetlenül a huszonötvagonos magtár tövében. Az elkészítés határideje: feb­ruár vége. Tehát, nem „babra“ megy a játék. Ha mennykő csapkod is az égből, ekkorra készen kell lennie a Szérűnek Ez becsület dolga! S miféle szérű lesz ez? Nem akár­milyen! Két gabonatisztító működhet alatta egyszerre, s négy traktorvonta­­tású pótkocsi foroghat mellettük. Egy műszak alatt (8 óra) 4 — 4,5 vagon ga­bona mentesülhet a szennyeződéstől, s kerülhet innen a fúvókészülék segítsé­gével magtárba. A gépesített gabona­szérű egy-egy műszakban tíz embert mentesít a nehéz munkától. Két ember könnyen elvégzi a tisztítógépek körül adódó munkát. Az a három műszakos üzemeltetés egyáltalán nem okoz majd gondot a szövetkezetnek, munkasrők szempontjából. Ötven vagon gabonára méretezték ezt a gabonaszérűt. A szövetkezet üzemgazdászának. Soltész László sza­vai szerint a jánoki szövetkezet szérű­je építésénél felgyülemlett tapasztala­a tetőzeten tokát jól hasznosították, sőt egyet­­mást tökéletesítettek Február végéig - az építöbrigád ügyeskezü, hozzáértő tagjainak szor­galma révén bádoglemez borítja majd a tetőzetet —, a „bűvészmutatványok“ sora lezárul. A mintegy 25 ezer korona ráfordítási költséggel folyó munkát újabb követi... (Kép és szöveg: N. Kovács István) Jól sikerült az elmúlt gazdasági év a szímői szövetkezetben. Annak elle­nére, hogy a nagy szárazság miatt a növénytermesztés tervét nem tel­jesíthették minden mutatóban, a pénz­ügyi bevételből mégis 102 %-ot értek el. Az állattenyésztés bevételi tervét 123,5 °/o-ra teljesítették. Legszebb eredményt a tejtermelésben érték el, ahol a tervezett napi 6 liter helyett 9 litert fejtek ki tehenenként. A ma­lacelválasztásnál a tervezett 12 darab helyett csaknem 14 darabot válasz­tottak el anyánként. Tizenkilenc va­gon sertéshús eladását tervezték, de a valóságban 22 vagonnal adtak el. A tagoknak munkaegységenként 30 koronát fizettek, amelyből 20 koronát előlegként, 10 koronát pedig az év­záró gyűlésen kaptak meg. Prémium­A nagyölvedi szövetkezet irodájá­ban is kattognak a számológépek. Ta­kács József főkönyvelő mosolyogva összegezi a számokat. Öröme jogos, hisz a 9 784 000 korona helyett 11 mil­lió 141 000 korona a bevétel. Az 1700 hektáros gazdaság növénytermesztése 4 811 957 koronát, állattenyésztése pe­dig 5 600 316 koronát jövedelmezett. Az eredmények nem véletlenül szü­lettek. Elsősorban a prémium serken­tett többtermelésre A szilárd bére­­zéses rendszerben egy munkanormára 20 koronát fizettek, a prémium értéke pedig meghaladta az 1500 000 koro­nát. Érdemes megemlíteni, hogy idény­prémiumra 102 000, célprémiumra pe­dig 1198 000 koronát juttattak. Az anyagi érdekeltség érvényesítésének köszönhető, hogy dohányból 24,25, búzából 25,93 mázsás hektárhozamot értek el. Jól sikerült a cukorrépater­mesztés is. Az előirányzott 43 500 má­zsa helyett 44 253 mázsát adtak el. A szőlőeladás megkétszereződött. Húsból pedig 3446 mázsát, tejből 609 ezer 846 litert adtak el. Bár szemestakarmányból hiány mu­tatkozik, elegendő és jó minőségű szálastakarmány termett, kifogástalan a siló is, így az állatállomány elegendő takarmányhoz jut. Az állattenyésztés aránylag jól fejlődik. Egy-egy tehén 2552 liter tejet adott a múlt évben. A napi tejhozam közel járt a 7 liter­hez. A sertések súlygyarapodása 0,63 kg volt. Az egy hektárra eső hús­eladás 199 kg, tejeladás 352 liter. A nyerstermelés értéke hektáronként elérte a 8274 koronát. Az eredmények ellenére is van még mit tenni a nagyölvedi szövetkezet­ben. A kukorica hektárhozama lelte­ként a tervezett 280 000 korona he­lyett 385 000 koronát fizettek a tagok­nak. Szövetkezetünk fejlődését az mu­tatja a legjobban, hogy az utolsó hat év alatt nyerstermelésünket évente egymillió koronával emeltük. Míg 1958-ban 7 016 000 korona, 1964-ben már 13 233 000 korona volt a nyers­termelés. A tagoknak 1958-ban 2 672 ezer koronát fizettek'1 ki, 1964-ben ez az összeg 5 000 508 koronára emelke­dett. Ezek a számok azf mutatják, hogy a szímői szövetkezet jó úton halad. Minden előfeltétel megvan arra, hogy rövid időn belül az ország legjobb szövetkezetei közé tartozzunk. tett volna magasabb is, ha jobban elő­készített talajba kerül. A jövőben fő­leg a kukorica hektárhozamának eme­lésére fordít a szövetkezet nagyobb gondot. A szövetkezet fejlődését nagy­ban elősegítené az is, ha a nagysallói tejfeldolgozó üzem az előírt 18 8/o fölözött tejet visszaadná. Sokszor elő­fordul, hogy a traktor üres tartállyal jön haza, a tejfeldolgozó üzemből. Urbán Ferenc (nagyölved) Első osztaléjk ALSOHUTKAN Alsóhutkán a szövetkezet évzáró gyűlésén ünnepélyes hangulat uralko­dott, 1958-tól először fizettek oszta­lékot, mégpedig 3 koronát minden munkaegységre. Mrázko András közel 5000, Csűri János 3500, Pásztor Mi­hály 3117, Bittó Jánosné, Vilinszky Lászlóné és Molnár Imréné 2000—2000 koronán felül kapott. Persze a gazdálkodásban, főleg a szervezés terén, akadtak hiányossá­gok. Az ellenőrzőbizottság nem mű­ködött rendesen. A növénytermesztésben elég szép hektárhozamokat értek el. Rozsból 20, burgonyából 154, cukorrépából 331 mázsát termett hektárja. Az 1963-as évhez viszonyítva 3 vagon gabonával többet csépeltek. Hogy a jövőben még jobb gazdasági eredmények szülesse­nek, nem szabad előfordulnia, hogy például az Öntözőberendezést nem használják ki. A kukorica begyűjtése terén is akadtak kisebb-nagyobb hi­bák, a trágyát pedig nem hordták ki ősszel a mezőre. Az állattenyésztésben mindenek­előtt el kell érni a szarvasmarha ter­vezett állományát. A higiéniai előírá­sok betartásával csökkenteni kell az aránylag nagy százalékú borjú- és malacelhullást. A szövetkezet marhahúsból 24 má­zsával, sertéshúsból 10 mázsával, tej­ből 13 000 literrel, tojásból pedig 2000 darabbal többet adott el. A tervezett bevételt az előző évhez viszonyítva 100 000 koronával emelték. A hiányosságok ellenére is megálla­pítható, hogy az alsóhutkai szövetke­zet megindult a -fejlődés útján. Nagy Gyula (Szímő) Mató Pál (Kassa) Nemsokára a legjobbak között Barátom tavaly a Balatonnál nya­ralt. Nem halász, s nem is ismeri a halfajtákat. Házajövet találkoztam ve­le, s a kézfogás után ígv szólt: „Olyan jóízű és jól elkészített halat még sosem ettem, mint a Balatonon.” Gon­doltam, a híres kirántott balatoni süllő izlet neki annyira. Csak később derült ki, hogy balatoni süllőt nem is látott, ellenben sok gondolkodás után eszébe jutott, hogy zsíron sült kesze­get fogyasztott és csont sem volt benne. Tudjuk, hogy a keszegnek sok az apró csontja, de ha jól átsütik, a csont is ehető, és aki a halat nem ismeri, csakugyan elhiszi, hogy csont­nélküli a keszeg. Ezért híres a bala­toni keszeg is. Pénteken beszélgettem barátommal és elhatároztam, hogy meglepem ót. Vasárnap kimentem a Vág vizére. Nem is akartam több keszeget fogni, mint 5—6 darabot. Szerencsém volt. Kihúz­tam vagy tizenötöt. Letisztítottam mindent, két oldalt bevagdaltam, ro­pogósra sütöttem, és mindkét oldalát beszórtam erőspaprikával. Hétfőn reggel barátom megkóstolta a halat, s így szólt: — Hát te mikor voltál Balatonon? — Tegnap, de nem a Balatonon, hanem a Vág partján. Csodálkozott! Hát ilyen halak van­nak nálunk is? De mennyi! Ebből van a legtöbb. De keszeg és keszeg közt nagy a különbség. Sokan a ballnra Is azt mondják: keszeg. A keszeg több­fajta. Figyelmet érdemel a dévér­­keszeg, amely jő viszonyok közt eléri az 5—6 kg-ot is. Persze az ilyen nagy darabokkal csak ritkán találkozik a halász. Ellenben 1—2 kilós nem ritka példány. Sokkal szaporább a lapos keszeg, amelyet ezüst balinnak is neveznek, mert színe valóban ezüstös. Ezek nem szoktak nagyra nőni. Elérik a kilót, de a horgászok részére értékes már a félkilós is. A vízben csoportokban vannak, és ha rátalál az ember, egy­más után dobálja ki őket. Ellenben nem mindenki tud horgászni rájuk. Érdemes megemlíteni, hogy ha valaki lapos keszegre megy horgászni csakis 15—20-as szilont' használjon, a leg­kisebb kristályhoroggal és az úszóka a lehető legkisebb legyen. Tehát csak kis dugót és egy kicsike ólmot hasz­nálunk. Legjobb csalétek a kis vörös­színű trágyakukac, amelynek — ta­pasztalataim szerint — a víz fenekén kell lennie. Az írást azzal kezdtem, hogy hasz­náljuk ki az utolsó napokat és ezzel is akarom végezni. A csuka fogása december útdíjával végződött. A ha­lak ikra-rakás előtt vannak, s ezért március 16-tól a többi fehér halra is tilos halászni. Ellenben március 15-ig horgászhatunk márnákra, paducra, ragadozó önre, pirosszemú kelére, jászra, fejesdomolykóra, ezüst balin­ra, dévérkeszegre, évakeszegre és akadhat egy harcsa is. De hagyjuk a szerencsére. Mindenesetre legbizto­sabb a keszeghorgászat, de ha mégis egy ragadozó ön akadna a horogra, ne felejtsük el, hogy ebből nagyszerű fasírozott készíthető. Csontokkal együtt őröljük meg kétszer vagy há­romszor, és úgy készítsük el, mint másfajta húsból. Tehát sok szerencsét és jó étvágyat! Krajcsovics Ferdinand (Galánta) CSŐKA elvtárs, a bratislavai „Rybárske potreby" (Halászati kellékek) üzletvezetője nemcsak közismert horgász, hanem jó szakember is. így hát nemcsak az árút adja el, hanem hasznos tanácsokat is nyújt a horgászat, halászat rajongóinak. Képünkön: pionír-horgászok horgászfelszerelés vásár­lása közben, Csóka elvtárssal beszélgetnek. (Foto: Zd. Kruzinsky) Vegyük elejét a felelőtlen halpusztításnak Környékünkön sokkal több a halász, mint a vadász. Beszélgetés közben a szó legtöbbször csak a halászat körül forog. Hozzátehetjük, hogy ezeknek a halászoknak csak mintegy felen ren­delkezik halászengedéllyel. A másik fele „feketén", engedély nélkül ha­lász, horgász. Sajnos, ez utóbbiakhoz tartozók nemegyszer hamis eszközökhöz nyúl­nak: robbantásokat végeznek, maszla­­golnak, villanyáramot, szigonyt, mér­get használnak folyó- és állóvizeken. Ezek a lelkiismeretlen emberek nem gondolnak arra, hogy az ilyen tiltott eszközök használata nem mindig jár sikerrel, ugyanakkor az apróhalak ezreit pusztítják el. Ne nézzük tétlenül az ilyen üzelme­ket. A nem halászember is tartsa kötelességének az effajta halpusztí­tást az illetékes szervekkel közölni. Ám, ugyanez vonatkozzék az ipari üzemek, gyárak szennyvizének folyók­ba engedése teljesmértékű eltiltására is! Nem szabad az elmúlt évekhez hasonlóan milliónyi apróhalat száraz­ság idején pusztulni hagyni. Hatfélékből ma még nem kerül ele­gendő a fogyasztók asztalára. Ezért oly nagyarányú a külföldi behozatal. S mondjuk meg őszintén, elég magas a halkonzervek, s egyéb halételek ára. Ha elejét vesszük a felelőtlen hal­pusztításnak s minden igyekezetünkkel a haltenyésztés fellendítésén fárado­zunk — se törekvésünkben az ille­tékes szervek is segítenek —, a be­hozatalt csökkenthetjük, s jut ele­gendő, olcsóbb áron a fogyasztóknak. Elérhetjük, hogy oly gazdag lesz hal­állományunk, mint tíz évvel ezelőtt. B o c z á n Sándor, Nagyráska 0 A bardejöví járásban a ragadozó vadak egyre több helyen mutatkoz­nak. A vadászok idén már két hiúzt és több farkast lőttek le. Andrej Ba­rilla Vysny Őrlikon 22 kg-os hiúzt ejtett el. A műit évben a járásban 8 hiúz és 10 farkas került puskavégre. (C) • A kelet-szlovákiai kerületben február 10-ig 65 578 liter tejjel többet vásároltak fel. mint a múlt év hasonló időszakában. A legjobb eredményeket a kassai járás éri el, amely az idő­tervet 300 literrel teljesítette túl. (B. N.j 0 A mokcsamogyorősi szövetkezet­ben az elmúlt napokban szerencsét­lenség történt. A növendékállatok ta­karmányába a gondozók a vitamin­­tápszerekből aránytalanul sokat ada­goltak és emiatt pár órán belül hat növendékállatot kellett levágni. Ilyes­mi csakis az állatgondozók gyenge szaktudásából ered (K. A.) • Nyitrapográny szövetkezeté is megtartotta évzáró gyűlését. A tagok örömmel vették tudomásul a beszá­molóból, hogy az állatállomány szá­mára elég takarmánnyal rendelkez­nek. Azok a tagok, akik jó termelési eredményeket értek el, prémiumot kaptak. (T. S.) 0 Az idei nemzetközi nőnap aBcaf­­mából köztársasági elnökünk ismét' száz asszonyt lát vendégül a Prágai Várban. (C) 0 A napokban Jozef Suchár presovi lakos, köztársaságunk legöregebb pol­gára, 108-ik születésnapját ünnepelte. A matuzsálemi kort elérő bácsi még mindig vígkedélyű. Hosszú életének titka egészséges szíve és állandó opti­mista humora. (V.) 0 Michalovcében egy szemétdomb bon meggyilkolt csecsemő holttestéi találták. A vizsgálat megállapította, hogy az alig pámapos gyermeket anyja gyilkolta meg. (M.) • Vágsellyén korszerű vasútállo^ mást' adtak át a forgalomnak. Az uta-* sokat korszerű váróterem, falatozó és fedett felszálló várja. (C) 0 Az ozsgyáni EFSZ traktorai és gépei készen várják a tavaszt. Szántó szerelő vezetésével a brigád tagjai ki­váló munkát végeztek, de dicséretre méltó a feledi gép- és traktorállomás segítsége is, amely főleg a szelepek csiszolásánál és az olajpumpók javl-1 tásánál segédkezett. (K. Z.) • Különféle gyomirtószerekke! az állami gazdaságok és a szövetkezetek 7500 hektár cukorrépa művelését' könnyítik meg, ami a múlt évivel szemben kétszeres emelkedést jelent. • A Nyugat-Szlovákiai Baromfiféle dolgozó Vállalat galántai üzeme a hús-' véti ünnepekre 8200 csirkét készít elő. Az üzletekben az ünnepek előtt higiénikus polietilén csomagolásban lesznek kaphatók. 0 A presovi járás szövetkezete«« hazánk felszabadulásának 20. évfor-1 dulójára több mint egy millió korona értékű vállalást tettek. A petrovcei szövetkezet például 163 000 koronával teljesíti túl a tervét. 0 A közép-szlovákiai kerületben még 1257 traktor, 868 eke és 900 írá^ gyaszoró vár javításra. Elmarad a pótkocsik javítása is. 0 Ojvásáron befejeződött 120 ön­­tözőszakember iskolázása. A Vágsely­­lye—Gúta öntözőrendszer mentén lévő szövetkezetek agronómusai is rövi­­debb tanfolyamon vesznek részt. • A garamszentgyörgyi Szövetkezet dohánycsoportja 204 000 korona be­vételt tervezett, de ezzel szemben 455 503 koronát ért el. Ha ehhez hoz­závesszük a 101 000 koronás jégkárt, örömmel nyugtázhatjuk, hogy Garaj István vezetésével jól dolgozott a cso­port. (G. Gy.) 0 A brechovi szövetkezetesék (tre­­biáovi járás) teljesítették az 1964-es évi tervüket, sőt a húseladást túl is lépték. Ilyen eredmények után öröm­mel ünnepelték a zárszámadás napját, hiszen 7 koronát osztottak munka­egységenként a közös tagjainak. (Gyurek)' HELYREIGAZÍTÁS Lapunk 5. számában az alsőszeeséi szövetkezet évzáró gyűléséről közölt cikkben sajnálatos hiba csúszott. A helyes szöveg szerint a munkaegység értéke 22 korona. Februar végéig tető ala kerül a gépesített gabonaszérű ] 0SZABAD FÖLDMŰVES 1965. február 27. Sporthorgászok! Használjuk ki az utolsó napokat!

Next

/
Thumbnails
Contents