Szabad Földműves, 1965. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)

1965-01-09 / 1. szám

Ähol mindig megtelik a nézőtér A falusi színjátszók álma: a telt ház, a jól szórakozó közönség. E cél elérésére szívesen áldozzák szabad idejüket. Ha telt a ház, ha a közön­ség megjelenésével méltányolja mun­kájukat, elfelejtik a gyakorlással töl­tött estéket, az át nem aludt éjsza­kákat, s üdén, jó kedvvel lépnek a színpadra, A közönség elismerése, tapsa mint valami csodaszer fel­­vilanyozza és újabb kezdeményezés­re ösztönzi a fiatalokat. Minden el­lenkezőleg történik azonban, ha nincs elismerés és nincs érdeklődés a színjátszók munkája iránt. A csa­lódással egyidőben jelentkezik a ki­ábrándulás, a fáradtság érzése. Nincs nagyobb csalódás számukra, mint mi­kor az előadásra nem jön el a vár­­vavárt közönség. Pedig a fiatalok szívvel-lélekkel tanultak, készültek. A színdarabbal a közönségnek akar­tak kellemes estét szerezni. A falu azonban közömbös minden megmoz­­dálus iránt. Az emberek begubóznak a négy fal közé és otthon, kellemes környezetben, kényelmes karosszé­kekben ülve nézik a televíziót, hall­gatják a rádiót. Számos községet so­rolhatnánk fel, ahol a rendezvények iránt alig mutatkozik érdeklődés. Egyébként ez a jelenség eléggé köz­ismert, felesleges tovább bizonygat­ni. A fentiek előrebocsátásával éppen ezért nagyon meglepően hatott id. Földes Géza, a nemesócsai CSEMA­­DOK helyi szervezete elnökének be­számolója, amely szerint náluk min­den kezdeményezés iránt állandóan nagy az érdeklődés. A négyszáz ülő­helyes művelődési otthon minden al­kalommal megtelik, — Nálunk a közönség minden ren­dezvényünkért igen hálás és eddig még sohasem hagyott cserben — mondja id. Földes Géza. Az egymillió korona költséggel épült művelődési otthonról el lehet mondani, hogy méltóképpen teljesíti küldetését. A rendezvények igen gyakoriak — s ami a legfontosabb —, látogatottak. Már maga az a tény, hogy a község a Magyar Területi Színházzal évi nyolc előadásra kö­tött szerződést, mutatja, hogy itt a kultúra iránt élénk az érdeklődés. A vezetőség azonban nemcsak a MATESZ-al kötött szerződést, hanem magukkal a színházlátogatókkal is. Ugyanis az előadásokra 156-an állan­dó bérlettel rendelkeznek. így tehát ha az előfizetőkön kívül senkisem jönne az előadásra, a látogatottság akkor is jó, részben biztosítva volna. Az eddigi tapasztalatok szerint ez az előfizetési rendszer nagyon jól be­vált. A színházszerető közönségnek nem kell aggódnia, hogy nem kap jegyet az előadásra, viszont a szí­nészekkel sem fordulhat elő, hogy gyér közönség előtt kell játszaniuk. A valóság azonban az, hogy előfize­tők nélkül is megtelne a nézőtér, mert hiszen itt minden rendezvényre a jegyek már előre elkelnek Miért ilyen nagy az érdeklődés eb­ben a faluban a színházi előadások, s más egyéb rendezvények iránt és miért nincs ez máshol is így? Hiába keresünk, kutatunk, elfogadható ma­gyarázatot erre a kérdésre nem ka­punk. Nemesócsán aránylag semmi­vel sincs kevesebb televízió, vagy rádió, mint másutt. Sőt, ha még azt is elmondjuk, hogy a művelődési otthonon kívül közel kétszáz férő­helyes mozival is rendelkeznek, A falu kulturális élete ezzel tá­volról sem merült ki. A helyi szín­­társulat a Cigányt több ízben nagy sikerrel adta elő. Most Az esküvőt tanulják. Munkájukkal kapcsolatban érdemes megemlíteni azt is, hogy nemcsak otthon rendeznek előadá­sokat, hanem ellátogatnak a szom­széd falvakba is, ahol már sok sikert arattak. Néhány évvel ezelőtt nagyon jó hírneve volt a nemesócsai ötventagú énekkarnak. Most, Végh Géza tanító vezetésével újból szeretnék megszer­vezni ezt a vezetés hiánya következ­tében feloszlott, máskülönben tehet­séges erőkből álló énekkart. A volt énekkar 48 tagját a szervező bizott­ság meghívta az alakuló gyűlésre. Természetesen az új tehetséges ta­gok támogatására is számítanak. Minden jel arra mutat, hogy a régi, jóhírnevű énekkar újjászületik és sok kellemes percet nyújt majd a szép énekért rajongó közönségnek. Már a beszámolónk elején illett volna szólni a 12 tagú CSISZ-tánc­­csoportról, amely több alkalommal fellépett. Az elért sikerekben nem kis mértékben osztozik Kiss Sarolta és Weinberger Pál, akik a tánccso­portot tanították. A falu kulturális életére jellemző, hogy szabad vasárnapokon, amikor a művelődési otthonban semmilyen rendezvényt nem tartanak, zenés teadélutánt rendeznek. Itt találkozik a falu fiatalságának színe-java és kellemes szórakozással töltik szabad idejüket. Az idősebbek kedvteléséről is gondoskodtak. Az otthon külön társalgójában a televízió közvetítését nézhetik. A falvak kulturális életének bírá­mindnyájan annyira vártak: az Or megkeresztelte Kszenyiját és most az angyalok nyelvén szól. A testébe költöző Szentlélek beszélget most magával az Orral. S Jefroszinya nő­vér, közelebb hajolva, földi nyelvre fordította az angyali szavakat: — Örömmel fogadom szent nevedet. Uram, magasztallak kegyelmedért, amiért Szentlelkeddel megkeresztel­tél... Csak alkonyaikor tért magához. Az ablakon csendesen kopogott az eső, halkan, panaszosan zümmögött egy légy, az udvaron nyüszített a kutya. A függöny mögött anyja sug­­dolózott Jefroszinyával. Amint Ksze­­nyija meghallotta prófétanö hangját, újra érezte az egész testét szaggató fájdalmat. Félt ettől az asszonytól, mindig úgy rémlett neki, hogy bele­lát az emberek gondolataiba. A pró­fétanő mozgékony, lármás asszony volt, valahányszor megjelent, szűk lett a ház. Ilyenkor hirtelen Prasz­­kovja Grigorjevna, Kszenyija anyja is ide-oda kapkodott, hangoskodott, azt sem tudta, mivel kínálja, hová ültesse a kedves vendéget. Néhány hónapja meghalt Jefroszinya férje, Akszjon, a prédikátor, és az özvegy sokáig úgy járt-kelt, mint aki nem találja a helyét a világban, sírt és panaszkodott, amiért nem volt gyer­mekük. A prófétanő gyakran utazott fel Moszkvába, mindenfélét összevá­sárolt, azután továbbadta a piacon: ebből élt. Valahányszor megjött Moszkvából, mindig hozott valami apróságot Kszenyijának: hol egy tábla csokoládét, hol egy zsebkendőt, és mindig tanulságos történeteket mesélt arról, hogyan segítette meg az Or, mikor a moszkvai utcákon bo­lyongott. Most éppen azt mesélte el szaporán pergő szavakkal Praszkovja Grigorjevnának, hogyan sikerült Is­ten segítségével sorbanállás nélkül jegyet szereznie a vonatra. Kszenyija rendszerint érdeklődés­sel hallgatta, de most felkelt az ágy­ból, és kiment az udvarra. Lám, csak elnyerte a keresztséget a Szentlélek által, és mégsem érez sem örömet, sem boldogságot, csak valami nyomást és szaggató fájdal­mat egész testében. Kszenyija mezítláb állt a küszöb előtt egy kis tócsában és arcát'oda­tartotta a szemerkélő esőnek. Lába előtt a csapzott szőrű Naplopó kutya ült és odaadó hűséggel függesztette rá vörös szemét. Egy teherautó zö­­työgött el a ház előtt. Kszenyija el­kísérte tekintetével a kanyarig és hirtelen észrevette a kerítéslécen a bögrét, amelyből Alekszejnek inni adott. Tik-tik-tik — kopogott az eső az edény fenekén ... Ezen az éjszakán kinn aludt a pit­varban, helyére az anyja, mint ren­desen, Jefroszinyának ágyazott meg. Hajnalban ébredt, imádkozott, ivott egy bögre tejet, odakészítette a te­hénnek a takarmányt, majd kihajtotta a rétre, a ház mögé. A szomszédos ház sövénykerítése mögött, a háza mellett Kuzma bácsi egy gerendát faragott. Amint meg­pillantotta Kszenyiját, rámosolygott. A lány zavart, bűntudatos mosollyal válaszolt és nyomban lesütötte a szemét. Valahogy mindig kellemet­lenül érezte magát, ha a szeme a szomszéd tekintetével találkozott — olyan őszintén szánakozónak, sőt szemrehányónak vélte. Kuzma bácsi közelebb jött a sövényhez; a nap megvillant fejszéjén és reszkető fényfoltot vetet Kszenyija arcára. — Sápadt vagy ma, Kszenya — mondta. — Hogy aludtál? — Köszönöm, jól, apókám. — Én meg már hajnalok hajnalán felébredtem ... Egyre csak forgolód­tam, töprengtem. Megöregedtem ... Mondd csak, tegnap megint imád­koztatok? — és ismét azzal a szána­kozó pillantással nézett rá. Még a hangja is olyan szomorú és szánakozó volt. Mindig így beszélt Kszenyijával és mindig sajnálta. Már akkor, mikor még kislánykorában a közös imád­kozás után halálfáradtan tántorgott ki az ajtón, erőtlenül lekuporgott a küszöbre, s üres tekintettel nézett körül. Odament hozzá, kézen fogta, átvitte a maga udvarába és szótlanul simogatta puha, szőke haját. A vé­kony ruhácska verítéktől nedvesen tapadt a kislány sovány lapockájára: az apóhoz simult és úgy reszketett, mintha a hideg lelné. A kerítésnél fiúk bámészkodtak és csúfolták: „Hideglelős, hideglelős!...“ Az apó kergette őket, Kszenyiját pedig be­vitte a házba és kedvesen dünnyög­­ve, mosolyogva nyugtatgatta. — Szóval imádkoztatok? — kér­dezte ismét Kuzma bácsi. (Folytatjuk) latéban nem feledkezhetunK, meg könyvtárak tevékenységéről sem. Nos, Nemesócsán, ezen a téren sin­csen lemaradás, a könyvtár 3800 könyvvel rendelkezik. Az állandó tagok száma 92. A tagállomány egyre gyarapodik. A lakosság könyvszere­­tetét legjobban az a tény igazolja, hogy a HNB a nagy látogatottságra és a könyvek iránti érdeklődésre való tekintettel intézkedett, hogy a könyvtárt naponta négy órán ke­resztül rendszeresen nyitva tartsák. Csak nagy általánosságiban szá­moltunk be a nemesócsai kulturális életről. Örömmel állapítottuk meg, hogy a fiatalok nemes szórakozással töltik szabad idejüket. Viselkedésük­kel megnyerték a falu tetszését. Be­fejezésül id. Földes Géza, a CSEMA­­DOK helyi szervezete elnökének vé­leményét mondjuk el a falu fiatal­ságáról: „Nem igaz, hogy nem lehet a mai fiatalokkal együtt dolgozni. Bevallom, eleinte én is ezt hittem, az elért eredmények láttán, más vé­leményre jutottam.“ f—j-Dr. Friaecky Ákos: Talajművelés A talajélet tényezőivel, a talajban lejátszódó folyamatokkal, a talajmű­velés céljával, eszközeivel, módsze­reivel ismerteti meg az olvasót dr. Fridecky Ákos főiskolai tanár ösz­­szefoglaló jellegű munkája, a „Talaj­művelés“, amely a napokban hagyta el a sajtót. A szóban forgó mű első­sorban hazánk magyar ajkú agronó­­musainak, növénytermesztőinek akar hasznos útmutatót adni felelősség­­teljes munkájukban. A szerző arra törekedett, hogy az elméleti anyagon kívül az újabb nagyüzemi tapaszta­latok és módszerek is helyet kapja­nak könyvében, tehát hogy a gyakor­lati szakemberek, a főiskolai hallga­tók, a szakközépiskolák tanítói és növendékei egyaránt haszonnal for­gathassák. A „Talajművelés“ öt részre tago­lódik, ezek a következők: Éghajlat, TANÁCSADÓ Műkedvelő színjátszó csoportjainknak Falusi műkedvelő színjátszó csportjainkat kívánja segíteni mun­kájukban a most meginduló „Tanácsadó“ című rovatunk. Az aláb­biakban a maszkírozás legfontosabb tudnivalóit közöljük folyta­tásokban. Talaj, A talaj művelése, Különleges talajművelési rendszerek, Talajvéde­lem. Az I. és a II. rész a talajmü­­veléssel kapcsolatos elméleti tudni­valókat foglalja össze, s különösen részletesen foglalkozik a talaj bioló­giájával. A III. rész fö fejezetei: A talajművelés célja, gazdálkodási rendszerek, A talajművelés techni­kája. Ez utóbbi fejezet tárgyalja az egyes agrotechnikai műveleteket, a talajművelés gépeit, eszközeit és használatukat. A IV. rész ismerteti és értékeli a fontosabb talajművelési rendszereket. Az V. rész gyakorlati tapasztalatok alapján összefoglalja az ún. szélsőséges talajok agrotechniká­ját és részletes tájékoztatást ad az ősziek és a tavasziak talajának elő­készítéséről. A „Talajművelés“ tavaly megjelent szlovák nyelvű kiadása nagy érdek­lődést keltett a szakkörökben. A szerző, aki egyúttal a fordítás munkáját is végezte, s vele együtt a kiadóvállalat dolgozói méltán remé­lik, hogy a most magyarul megjelent könyv hasonlóan jó fogadtatásra ta­lál és mezőgazdasági szakembereink hasznos segítőtársa lesz. A szép kiállítású könyv terjedelme 358 oldal, szövegét 98 kép és közel 50 táblázat egészíti ki. A gazdag is­meretanyag áttekinthetőségét a fe­jezetbeosztáson kívül részletes tárgymutató biztosítja. A könyv ára 24,50 Kcs, megrendelhető a kiadó­ban (SVPhL, Bratislava, Krízkova 7). Mayer Judit A színészi alakítás egyik legfon­tosabb kiegészítő része a maszk, melynek jelentőségét olyan gyakran lebecsülik. A jó maszkírozás nem egyszerű dolog, hosszantartó türel­mes tanulást igényel. A színészi ala­kítást a jó maszk erősítheti, a felü­letes sminkelés viszont az egyébként jó alakítás értékét csökkentheti. A felületes sminkelés sokkal zava­róbb benyomást kelthet, mint pl. a rossz kosztüm. A sminkelésnél külö­nösen arra kell ügyelni, hogy az öl­tözőkben tisztaság legyen, mert a bőr, mely a sminkelés révén alaposan ki van téve ingerlő hatásoknak, könnyen fertőződik. Magától érte­tődő, ilyenkor a különböző sminkelő szereknek, de magának a helyiség­nek is az egészségügyi ellenőrzése. A nagy színházak öltözőiben a felté­telek ma már kielégítöek. Alapvetően rosszabb a helyzet műkedvelő cso­portjaink kicsi és elhanyagolt helyi­ségeiben. Megfelelő utánjárással ezeket a helyiségeket is alkalmassá lehet tenni. Szükség esetén az is elegendő, hogy az asztal lapját, me­lyen a sminkelést el akarjuk végez­ni,”' alkoholos vattával, vagy' ' törlő­ronggyal alaposan megtisztítjuk, hogy a szemmel alig látható por és piszok, ne kerüljön érintkezésbe a sminkelő szerekkel. Az arc és a sminkelés rotvakrém felel meg, a legalkalma­sabb azonban a villanyborotva. Fontos-e a smink elés? Sminkeléssel, kosztümmel és vilá­gítással meglepő változásokat lehet elérni a szereplő külső megjelenésé­ben. A fejlett látásmód elengedhe­tetlen, valamint az, hogy a sminke­lést végző személy finom érzékkel ismerje fel a határát annak, hogy meddig mehet el a smink felrakásá­ban. Vannak bizonyos hatások, me­lyeket a sminkelés segítségével nem lehet elérni. Pl. kövér férfiből sová­nyát maszkírozni. Elérhető ugyan, hogy a kövér arc soványabb legyen, de sohasem lesz sovány, mint ahogy a széles orrot is lehet keskenyíteni. de soha sem lesz keskeny. Az arc sminkelés nélküli állapotá­ban hétköznapi benyomást kelt, mert a színpadi világítás leleplezi összes ráncait és hibáit. Vannak esetek, amikor ez a hétköznapiság kívánatos; ilyenkor mérsékeltebb mennyiségű festéket kell használni. A sminkelés tahát lehetővé teszi, hogy egy jel­lemen belül az arc természetes be­nyomást keltsen és ennek a jellem­nek legmegfelelőbb sajátosságait tükrözze. Lehetővé teszi az idő mú­lásának érzékeltetését, kiegyensú­lyozza a világításnak a hatását, va­lamint azt a távolságot, mely a né­zőt a színpadtól elválasztja. • • L Novomesky nemzeti művész Ladislav Novomesky költőnek 60. születésnapja alkalmából a kormány javaslatára Antonín Novotny köztár­sasági elnök a Nemzeti művész címet adományozta. A magas kitüntetést a jubiláns köl­tőnek dr. Matej Lucan iskola- és kul­turálisügyi megbízott adta át. A ki­tüntetés átadásánál jelen voltak még továbbá Vasi! Bilak, az SZLKP KB elnökségi tagja, Michal Pecho, az SZLKP KB osztályvezetője, valamint a Szlovák Írószövetség küldöttsége. A modern kozmetika elvei nagyon egyszerűek és mindenki számára könnyen elsajátíthatók. Mindennél fontosabb a test tisztántartása, kü­lönösen a bőr fedetlen részein, tehát az arcon és a kézen. A színésznek, akinek bőre a gyakori sminkelés kö­vetkeztében állandó ingerlésnek van kitéve, állandó figyelmet kell szen­telnie teste ápolására. Legelső sor­ban ismernie kell bőrének természe­tét, hogy még kellő időben ki tudja egyensúlyozni a sminkelés káros ha­tásait. Az egészséges bőr üde, rugal­mas és telt. Ilyen esetben a smin­kelés nem okozhat kárt. Nem úgy a túl száraz, zsíros, de főleg túl érzé­keny arcbőr, mely minden külső in­gerlő hatásra rendkívül élénken rea­gál. A bőr természete az arcon nem mindenütt egyforma. Nem egy eset­ben az arc különböző részein más és más. A színészek sminkelésénél azon­ban csak korlátozott mértékben le­hetünk tekintettel az arcbőrre koz­metikai szempontból. Itt elsősorban a kifejezés megváltoztatása a fon­tos, az ábrázolt jellemnek megfele­lően. A modern smink gyártása ugyan tekintettel van a kozmetikai szem­pontokra is, de itt is a bőrfelszín megváltoztatásának a feltételei az elsődlegesek. A sminkeléssel meg­felelő eredményt legelsősorban az alapfesték használatával tudunk el­érni, függetlenül attól, hogy a sze­replő bőre száraz, zsíros vagy túl érzékeny. Ehhez hozzájárul még a színpadi fényforrások lencsékkel fel­erősített hőhatása, infravörös sugár­zás, a színpadi környezet átlagnál magasabb hőmérséklete, gyakori át­­sminkelés és lesminkelés, feszült idegállapot stb. Az említett tényezők azt igazolják, hogy a bőr rengeteg káros hatásnak van kitéve a sminke­lésnél. Néhány alapvető szakorvosi ta­nács: az arcot sminkelés előtt igen alaposan kell megtisztítani minden­nemű szennyeződéstől. A férfiak borotválkozzanak meg. Erre a célra a leginkább emulziós összetételű bo-A maszkírozás alapelvei Ugyanannak a sminkelési eljárás­nak az alkalmazása két különböző személyen más és más eredményre vezethet. Ezt a különböző bőr és a bőrben felhalmozódott festékrészecs­kék (pigment) okozzák. A pigment hatását a bőr színeződésére a követ­kező gyakorlati példával illusztrál­hatjuk: két különböző színű papi­rosra piros és fehér festéket mázo­lunk. Az eredmény különböző, mert az említett papirosok alapszíne is különböző. A maszkírozás egyik célja, hogy kiemelje a színész arcának előnyös vonásait és elrejtse a hátrányosakat. A festékrétegnek az arcon mindig minimálisnak kell lennie. Ha sötétebb tónusú vagy kreolos arcbőrt kell világosabbra sminkelnünk, ezt csak mindig az arc legvilágosabb részei­nél kezdjük. Ez leginkább a szemet körülvevő felület, amely legkevésbé van kitéve a napsugarak hatásának. Alapozás A zsíros aiapfestéket nagyon vé­kony rétegben kell, nedves szivacs segítségével felrakni, az arcra, nyak­ra és a fülekre is. Az alapfestéket gondosan szét kell dolgozni. A smin­kelést mindig a homlokon kezdjük, mert e viszonylagosan nagy bőrfelü­leten tudjuk leginkább megítélni, hogy az arcra milyen erős alapfesté­ket rakjunk. Sehol nem képződhet­nek az arcon festékcsomók, mint ahogyan testetlenül sem lehet hagyni az arc egyetlen részecskéjét sem. Különös figyelemmel kell maszkíroz­nunk a halántékot, az állat és nya­kat, mert ezek a helyek az arc ár­nyékos részén foglalnak helyet és színpadi világításon kívül úgy néz­nek ki, mintha már alapozva lenné­nek. Kivágott ruhák esetén alap­festék kerül a vállakra, mellkasra és a hátrészre. Ez esetben azonban nem zsíros alapfestéket, hanem úgy­nevezett folyékony púdert haszná­lunk, ami által csökken a ruhák be­­piszkolódásának veszélye. (Folytatjuk)' • A bratislavai Népművelési Inté­zet és a Dunaszerdahelyi Népműve­lési Otthon „Ember a világűrben“ címen tudományos kiállítást rende­zett. A kiállítás végigvezeti a látoga­tókat a repülés történetén. A kiállí­tás értékét még az is növeli, hogy a látogatókat szakelőadók kalauzolják. (Méhes Péter, Várkony) • Kelenye. Ebben az aránylag kis községben jól működik a szövetkezet és a tömegszervezeték is. Azonban komoly gondot okoz a könyvtár, amelynek csak a neve van meg. Lá­togatói nincsenek. Most, a hosszú té­li estéken szükség volna a jó könyv­re, hogy a falu dolgozói művelődhes­senek. Hogy ez így legyen, a HNB- nek több gondot kellene fordítania erre. (Oroszlány Ferenc, Kelenye) • Komárom. A komáromi Szak­­szervezetek Háza évzáró konferen­ciáján szép eredményekről számol­tak be az egyes szakkörök vezetői. Az új művelődési otthonban 14 szak­kör tevékenykedik, 270 taggal. Töb­bek között az elmúlt 10 hónap alatt 87 egész estét betöltő filmet vetítet­tek, amelyeket több mint 13 000 tekin­tettek meg. A könyvtár 5560 könyvvel rendelkezik és 708 olvasót tart nyil­ván. A műsoros esteknek és a szín­házi előadásoknak összesen hatvan­ezer látogatója volt. (Szénássy János, Komárom) • Alsószecse. A közelmúltban tar­totta meg évzáró taggyűlését a CSE­­MADOK alsószecsei szervezete. A tag­gyűlés után a megjelenteket gazdag műsorral szórakoztatták a CSEMA­­DOK-tagok. (Kúcs Gyula, Alsószecse) • Palást. A CSEMADOK palásti helyi szervezete bemutatta Örsi Fe­renc „Kilóg a lóláb“ című színdarab­ját. a bemutatón a falu közönsége jól szórakozott és nagy tapssal ju­talmazta a jó alakításokat. (Kis István, Palást). SZABAD FÖLDMŰVES 13 1965. január 9. Tudósítóink írják

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents