Szabad Földműves, 1965. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)
1965-02-27 / 8. szám
Megalakítottuk a fejőgépkezelők iskoláját A Szlovák Nemzeti Tanács Mezőgazdasági Megbízotti Hivatala vezetőségének decemberi ülésén jóváhagyták a gépesítők szakképzésének növelésére Nyitrán kialakítandó iskoláztató központ létesítését, amelynek országos jelentősége lesz. Miért alakítottuk meg ezt a központot? Elsősorban a fejőgépek rossz kezelése és nagyon rossz műszaki állapota miatt. Ugyanis a mezőgazdasági üzemek dolgozói nem ismerik kellőképpen a fejőgépek szerkezetét, karbantartási és kezelési módját, és ezért óvhatatlanul nagyon sok üzemzavar áll elő. A fejögépek használata terén nálunk mutatkozó rossz helyzet nem egyedülálló a szocialista országok között. A fejőgépek kezelőinek iskoláztatásával néhány szomszédos államban már több éve alaposan foglalkoznak. Bulgárián, Magyarországon és Románián kívül a fejők iskoláztatásában a legtöbb tapasztalatot a Német Demokratikus Köztársaság szerezte, ahol a fejőgépkezelők iskoláinak egész hálózatát építették ki. Mielőtt Nyitrán a fejőgépkezelők iskoláztató központját megalakítottuk, mi is az NDK-ban gyűjtöttük a tapasztalatokat. Egész sor tapasztalatot vettünk át és elfogadtuk a fejőgépeket gyártó ELFA cég javaslatát is, amely szerint ez a Német Demokratikus Köztársaságban működő üzem az iskola résztvevőinek gyakorlati betanítására szolgáló szemléltető iskolai segédeszközöket ad nekünk. Milyen lesz tulajdonképpen „a fejők iskolája“? Az elméleti oktatást a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskolán tartják majd, amelynek laboratóriuma és gyakorlóterme fel lesz szerelve minden szükséges iskolai segédeszközzel. Az iskoláztatás gyakorlati részét a Nyitrai Országos Állandó Mezőgazdasági Kiállítás gazdaságán valósítják meg, ahol erre a célra internátust bocsátottak az iskola résztvevőnek elszállásolására. Az iskoláztatás hat hétig tart és 1965 júniusában kezdődik meg. A járási mezőgazdasági termelési igazgatóságok gondoskodnak a „tanulók“ toborzásáról. Az SZNT Mezőgazdasági Megbízotti Hivatala a mezőgazdasági termelési igazgatóságokat már ilyen értelemben tájékoztatta. Ma már senkinek sem kell magyarázni miért olyan fontos a mezőgazdasági üzemekben a fejőgépek kezeléséért felelős dolgozók szakképzettségének növelése Mindenki tudja, milyen rossz allapotoan és sok helyen kihasználatlanul hevernek a fejőgépek, amelyek többmillió koronát emésztettek fel a szövetkezeti vagyonból. Most, amikor annyi év múlva nálunk is megalakítottuk a fejőgépkezelők iskoláját, teljes mértékben ki kell használni a kínálkozó alkalmat és a termelési igazgatóságokon keresztül gondoskodni kell arról, hogy minden szövetkezetből eljuthasson legalább egy ember a nyitrai központba. A dolgozók szakképzettségének növelésére fordított költségek mindig kamatostul visszatérülnek. Ebben az esetben ez többszörösen érvényes, mivel a fejögépek kezelése körül már valóban tarthatatlan a helyzet. D. Marková mérnöknő, a SZNT Mezőgazdasági Megbízotti Hivatalának dolgozója Tudakozódó és szállító SZOLGALAT Nemrégiben a gépesítők azzal a kérdéssel fordultak hozzánk, mit tegyenek, ha a pótalkatrészeket a számukra kijelölt eladóközpontban nem kapják meg. Amikor azt válaszoltuk nekik, hogy bármelyik környező eladóközpont köteles kiszolgálni a hozzájuk érkező gépesítőket, azt felelték, hogy a gyakorlatban másképp van. Példát említettek, amely szerint az egyik szövetkezetnek a saját eladóközpontjában nem tudták elintézni a gépalkatrész-megrendelését és azt tanácsolták neki, hogy a szövetkezettől 40 kilométerre eső eladóközponthoz forduljon. Ám a szövetkezethez más központok sokkal közelebb estek, így pl. az egyik 20 kilométerre, a másik 30 kilométerre. Természetesen gazdaságosabb lett volna, ha ezekben a közelebbi központokban vásárolnak. Sajnos, ezek elutasították a megrendelést. A kérdést mi is feltettük Milos Hromada, a Központi Mezőgazdasági Műszaki Vállalat dolgozójának, aki azt válaszolta, hogy a szövetkezet mindig Amit a házinyúl vedléséről tudni kell A házinyúl egész éven, de különösen ősszel és tavasszal vedlik, ősszel a könnyű nyári bundát váltja fel tömöttebb, dúsabb szőrzettel, tavasszal pedig — felkészül a nyári nagy meíegre — levedli téli köntösét, s felölti magára a könnyebb és ritkább szőrzetet. Maga a vedlési folyamat — fajta, egyed, a mikroklimatikus, a tartási, ápolási, takarmányozási stb. viszonyoktól függően — rövidebbhosszabb ideig tart. Mind az őszi, mind a tavaszi vedlés csúcsideje rövid 10—15 nap alatt is lezajlik, sőt 8—10 napra is korlátozódik. Az őszi vedlés rendszerint augusztus végén, (túl meleg nyár és őszelő esetén) szeptember végén kezdődik. Esetleg szeptember végén már új köntösben is láthatjuk az állatokat. A tavaszi vedlés körülbelül február végén, túl hosszú tél és hidegtartás mellett azonban csak március elején kezdődik. Ha a körülmények kedvezőek, úgy a nyári új, könnyebb bunda felöltése is pár hét alatt lebonyolódik. Maga a vedlés folyamata nem nagyon befolyásolható. Legfeljebb némileg úgy, hogy a vedlési időszak alatt juttatunk állatainknak naponta zabot, de különösen olajos magvakat, azután gondoskodunk kifutókról, ami ismét elősegíti a gyorsabb szőrváltozást. A rendszeres, legalább hetenkénti gerezna kefélés is sietteti a vedlés folyását. M. A. a hozzá legközelebb eső eladási központhoz forduljon, amely köteles a megrendelésnek eleget tenni. Az újonnan megalakítandó tudakozódó és szállító szolgálat arra fogja kényszeríteni az eladóközpontokat, hogy minden megrendelést maradéktalanul elintézzenek. Milyen lesz az a szolgálat? Kiküszöböli a már említett hibákat? Igen. Sőt, ha a gépesítő be akarja szerezni a szövetkezet számára szükséges gépeket és alkatrészeket, akkor nem lesz kénytelen a saját eladási központjába sem személyesen menni. Elég, ha telefonon keresztül vagy írásban beküldi a megrendelését. Az Ilyen megrendelést a központ köteles átvenni és eleget tenni a megrendelés minden pontjának. Abban az esetben, ha a legközelebb eső eladási központ valamelyik megrendelésnek nem tud eleget tenni, akkor az eladási központ vezetője köteles telefon útján, táviratilag, vagy személyesen meggyőződni arról, hol, melyik eladási központban található meg a hiányzó árucikk, gépalkatrész, és azt köteles a legrövidebb időn belül beszerezni. Ha a többi eladási központban nem tudja felfedezni a kívánt és hiányzó gépalkatrészt, akkor ezt a fióküzemekben rendeli meg. Természetesen az ilyen szolgálat mozgékony, kezdeményező embereket kíván, A megrendelés elintézése ilyen esetben sem tarthat hosszabb ideig, mint tíz napig. Az ilyen tudakozódó szolgálat műszaki dolgozója naplót vezet, amelyben feltünteti, milyen lépéseket tett, mikor és hol járt a megrendelés előnyös elintézése érdekében. A feljegyzések helyességét a megrendelő aláírásával igazolja. Az új szolgálatról részletesebben nehéz írni, mivel még nem kezdte meg működését. Minden esetre gépesítőink jól teszik, ha ezt a szolgálatot teljes mértékben kihasználják. Nagyon sok fölösleges utat és értékes időt takarítanak meg vele. (-gir-B-) a másikra. A tejmirigyék betegségének következményei a legsúlyosabbak. Hajlamosságot e megbetegedésre rendszerint a legjobb fejőstehenek mutatnak. A kórokozók a tőgybe a fertőzött alomból, vagy fertőzött fejőkészülékből a csecsbimbócsatornán keresztül jutnak. A megbetegedett tőgynegyed rendszerint megdagad, s a tej színe és íze megváltozik. Sávossá válik, s fehéres pelyhek úszkálnak benne, íze pedig sós. A tejtermelés az egész tőgyben hirtelen csökken, a beteg tőgynegyedben meg legtöbbször teljesen megszűnik. Olykor a gyulladásos tőgynegyed működése a következő ellés után sem újul fel. A tejmirigy összezsugorodik és benne csomós képződmények jelentkeznek. Egyes tehenek esetében a megbetegedés csendes kimenetelű. Az ilyen állatok azután a fertőzés terjesztőjévé válhatnak, mivel a kórokozók tartós hordozói. Az állategészségügyi szolgálat a teheneket rendszeres vizsgálat alatt tartja. Eközben rábukkannak a nyíltan nem mutatkozó betegség hordozóira. Ezeket aztán gyógykezelésben részesítik. A fertőzött állatok csecsbimbóiba antibiotikumokat injektálnak, s a fertőző megbetegedésben szenvedő állatokat elkülönítik. A fejér helyes menetére és az egészségügyi előírások betartására ilyenkor fokozott gondot kell fordítanunk. A betegséget megelőző intézkedések közül szükséges betartanunk a higiéniai előírásokat, a kézmosást és a fertőtlenítést minden tehén kifejése után. Ez annyit jelent, hogy a fejőkészüléket, helyesebben a fejőcsészéket minden állat után fertőtleníteni kell. Az almozásra szintén fordítsunk kellő figyelmet, tartsuk szem előtt, hogy a legcsekélyebb tisztátlanság is tögygyulladást okozhat a nagytejelőkenységű teheneknél. Igyekezzünk a fertőző tőgygyulladást a tejmirigyek tökéletes kifejésével is távoltartani. Q JL Hogyan fokozzuk teheneink szaporodási képességét ? Ha nagy tejelékenység elérésére törekszünk, úgy szükséges arról gondoskodnunk, hogy teheneink évente borjazzanak. A magasfokú tejelékenységnek ezt a természetes előfeltételét azonban sok esetben magunk sem segítjük elő. Ügyelnünk kell arra is, hogy borjazáskor ne kerülhessen a méhbe fertőző anyag, vagy hogy az ne sérülhessen meg. Ezért fontos, hogy az ellésnél segédkező munkaerőket az állategészségügyi szolgálat által szervezett tanfolyamokra küldjük, hogy ott képezzék magukat. A teheneket az év folyamán teljes értékű takarmányokkal kell etetnünk. Azokban a gazdaságokban, ahol telente ismétlődik a tápanyagokban mutatkozó hiány, nem számolhatunk jó szaporodási képességgel. A további hiányosságok közé tartozik az is, hogy csupán csekély figyelmet szentelünk az ivarzás jeleinek, s ezt későn jelentjük be. Fontos intézkedés az is, hogy az állategészségügyi szolgálat dolgozói ellés után megvizsgálnak minden tehenet, s a befolyatást vagy a mesterséges megtermékenyítést követő tizedik hét után ugyancsak megvizsgálják az állatokat. Az üszőnevelésre a lehető legnagyobb figyelmet kell fordítanunk, s már ebben az időszakban mérlegelnünk kell, hogy milyen szaporodási és termelékenységi képességgel rendelkezik majd az állat. Ilyenkor ügyeljünk a nagytermelékenységű és jó szaporodási képességű anyáktól származó állatok kivált irtására, tóvábbtartásra. Időszerű munkák a gyümölcsösben A tavsznyílás hónapjában nagyon sok munka vár a gyümölcskertészre. A legsürgősebb: a fiatal fák metszése és a koronaalakítás. A sudaras korona kialakításánál ügyeljünk a fővezérvessző előző évi metszésére, ehhez viszonyítva metsszük vissza, körülbelül egyharmadára. A koronavesszőket pedig arányosan, úgy, hogy a legfelső rügyek kifelé egysíkban legyenek. A fővezérvesszőt ajánlatos csapra metszeni, ez azonban munkatöbblet. A koronaalakítás mintegy 6—8 évig is eltarthat. Minél tovább alakítjuk a fát, annál egyenletesebb, zömök koronát tudunk kinevelni. Rövid növekedése esetén rövidebbre, hosszú növekedésnél hosszabbra metszünk. A fiatal fák koronaalakító metszését mielőbb fejezzük be! Amint a hőmérséklet a fagypont fölé emelkedik, fejezzük be a törzs- és koronatisztogatási, ritkítási munkákat és az őszi barackfák, termőíves orsók, valamint egyéb alakfák tavaszi metszését. Amint ezekkel a munkákkal végeztünk, azonnal lássunk hozzá a rügyfakadás előtti permetezésekhez. Ha az idő engedi, folytatjuk és befejezzük a gyümölcsfák tavaszi felépítését. A tavasszal ültetett facsemetéket alaposan öntözzük be, hogy a föld a gyökérzethez sodródjon. A köszméte- és ribiszkebokrok ritkítását, a málna másodéves letermetf vesszeinek lemetszését sürgősen fejezzük be, mert' korán növekedésnek indulnak. A szamócatövekre hintett aprótrágyát, amint lehetséges, kapáljuk be. Ha .ősszel nem trágyáztuk meg a gyümölcsöst, ilyenkor komposztált Istállótrágyát dolgozzunk be a talajba. A termőgyümölcsös műtrágyaellátását 6—9 q Thomas-salakkal, 3—4 q káliumszulfáttal és 2 q kénsavas ammóniákkal biztosítjuk. A Thomassalak műtrágyázásával így 2—3 évre tartalékba trágyázunk Ha ez hiányozna, a szuperfoszfát is megfelel, évente 2—4 q mennyiségben. A klóros káli műtrágyákat ne használjuk. Ugyanez vonatkozik a fekálra is. A trágyalevef is kihordhatjuk, ezt dúsíthatjuk foszfortartalmú és káli-műtrágyákkal. A fiatal gyümölcsösben tápanyagellátásra nagyobb adag nitrogén- és káliműtrágyát használunk, így biztosítjuk az erős növekedést S. L Köszméte A házikerfben mind több köszmétéi telepítenek. Ez megokolt is, mert a köszméte évente — tehát rendszeresen — terem. A téli hideget és a tavaszi fagyokat is jól viseli. A kiskertekben is az a cél, hogy a köszméte-bokrok sokat teremjenek és a bogyók nagyok legyenek, vagyis, hogy minőségileg is kiváló termést szüreteljünk. Ahhoz, hogy ezt elérhessük, néhány agrotechnikai kérdéssel tisztában kell lennünk. A talaj gondozása és a trágyázás alapvető. Ezen felül a köszméte-termesztők arra törekedjenek, hogy a bokrokat legalább jó arasznyi törzsre neveljék, mert a köszméte ágai lehajlanak, a földre borulnak és tüskések. Az ilyen bokrok tövénél a kapálás, a gyomirtás nehéz. A tarack a köszméte nagy ellensége, és ha a bokor ágai közé bevette magát, a tüskés ágak közüf bajos kiszedni. A földre hajló ágak bogyóit az eső veri, besározza és a talaj közelében a lisztharmat is jobban terjed. A köszméte-bokrokat 30—40 cm-es törzsre fölnevelhetjük — ez a metszéstől függ. A fiatal tő alsó ágait leszedjük, így törzset alakítunk ki. A bokorköszmétét dugvánnyal szaporítjuk, ezért alulról a tövön később is hajtások törhetnek elő. Ezeket elszedjük, vagy — ha erősek — 30—40 cmre visszavágjuk és magasabban ágaztatjuk el. Egyes vidékekén a köszmétét az aranyribiszkére (Ribes aureum-ra) oltják, s körülbelül 80 cm magas törzsre nevelik. Ennek igen sok előnye van. Egyrészt' a magas törzs talaja tökéletesen tisztán tartható, a koronaágak lecsüngenek, akkor sera érik el a földet, s az ágakról a termés szedése könnyebb. Az aranyribiszké alany a könnyű homokon is igen jól fejlődik, ezt pedig a dugványról szaporított ribiszkéről nem mondhatjuk. Az aranyribiszkére oltott köszméte nemcsak a homokos területeken, hanem a középkötött, jó kerti talajban is kiválóan fejlődik. A köszméte-táblát' évente 400—450 q/ha szerves trágyával trágyázzuk és szárazságban két-háromszor bőven meg kell öntözni ahhoz, hogy minden tekintetben kiváló termést érjünk el. Az agrotechnika másik igen fomfos művelete a metszés. Termését a 2—3 éves gallyakon hozza. A köszméte ágait rendszeresen metszeni kelL Csak ezzel biztosíthatjuk, hogy a bogyók kellő nagyra fejlődjenek, és hogy a termés mennyisége kielégítő legyen. A metszés végzése: A bokor ágai közül eltávolítjuk az igen rövid világos színű vesszőiket, és Fent: jó termőág — lent: elöregedett ág rövid termővesszőkkel a megfeketedett ágakat. Az ilyen ágak elöregedtek, apró és kevés a termés rajtuk. Az ágak termőrészei többnyire 4—5 éves korban elöregednek. A jól termő bokrokon tehát 5 évesnél idősebb ágak egyáltalában nincsenek. Ha a bokor ágai szinte kivétel nélkül gyengén fejlődnek s a termő, világosszínű vesszők rövidek és számuk kevés — a bokor gondozatlan. Ilyenkor nem élég az ágak kiritkítása, hanem a meghagyott ágakat is megkurtítjuk, azaz a bokrot megifjítjuk. Ezzel együtt kell járnia egy bőséges szerves- és műtrágyázásnak, valamint nyáron az öntözésnek. A magastörzsű fácskák támasztékra szorulnak, de a támaszték igen egyszerű lehet, ötméíerenként' egyegy szőlőkarót verünk le a sorba, á karó teteje 75 cm-re álljon ki a földből. A karó tetejére két szál drótof szegezünk fel (U-szeggel), a fácskák koronáját a két szál drót közé befogjuk, a korona a drótokon nyugszik. A sortáv 120 cm, a tőtáv 50 cm. A jól gondozott köszméte-ágyas sorai között szamócát is termeszthetünk, mert az árnyékoltsága csekély. MIT SZOL EHHEZ A KOMÁROMI JÁRÁS MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉSI IGAZGATÓSÁGA? Gyümölcsfeldolgozó üzem kellene! Cútán több évtizedes hagyománya van a gyümölcstermesztésnek. Ezt a hagyományt jelenleg közös gazdaságunk istápolja. Ezzel távlati-fejlesztési tervében is számol. A közösnek most 206 hektárnyi a gyümölcsöse, amelyből 73 hektár fiatal ültetvény. A nagyüzemi gyümölcstermesztés jövedelmezőbbé tétele érdekében tavaly 12 hektár új gyümölcsöst létesítettünk, az idei terv a műit évitől többet, 20 hektárnyit irányoz elő. Ilymódon a kiöregedett gyümölcsösöket fokozatosan felszámoljuk. 1970-ben már 246 hektárnyi jó minőségű gyümölcsöse lesz a gútai szövetkezetnek (ebből 20 ha törpealmás). Jelenleg az almatermés 40—45 vagon körül mozog. Ám, előreláthatólag 1970-ben már 75 vagonnyi lesz, s 1980-ban meghaladja majd a 150 vagont Az idén szövetkezeteseink gyümölcstermésből nem kevesebb, mint 1 millió 130 ezer koronával gyarapítják a közös pénztárát, s 1970-ben már másfél millió korona jövedelemre számítanak. Szövetkezetünk, valamint a keszegfalusi EFSZ és a Bálványi Állami Gazdaság nagyarányú gyümölcstermesztés-fejlesztésre való tekintettel igen jó lenne egy gyümölcsös zöldségfeldolgozó üzemet létesíteni. Ezáltal jelentős gyümölcs- és zöldségveszteségtől menthetnénk meg a mezőgazdaságot. Vajon mit szól ehhez a komáromi járás termelési igazgatósága? J á n J á n y, a gútai HNB elnöke SZABAD FÖLDMŰVES "J 1965. február 27. Q*l Milyen kárt okoz a trichomonadosis és a vibrió fetus? , Mindkét megbetegedést a nemi i szervek fertőző betegségei közé so- i roljuk. A szarvasmarhák nemi érint- 1 kezése útján terjed és elvetéléssel I valamint magtalansággal okoz kárt. 1 Elvetélésre rendszerint a vemhesség > idejének első felében kerül sor. E be- i itegségek az emberre nem ragályosak, i Mindkét fertőző megbetegedés következtében a tejtermelésben zavar 1 mutatkozik, hasonlóképpen mint a 1 brucellózis esetében. Nálunk az álta- : luk okozott kár jelentékenyen csők- < kent, mivel a mesterséges megtermé- : kenyítés (inszeminéció) következté- i ben mindkét kórt csaknem teljesen sikerült felszámolni. Ennek ellenére ; azonban legyünk állandóan résen és . minden elvetéléses esetet — hasonló 1 módon mint a brucellózissal kapcso- i latban — azonnal jelentsük az állategészségügyi központ dolgozóinak. . Az állategészségügyi szolgálat azonnal biztosítja az elhullott állat, valamint az elvetélt tehén vérének ki- . vizsgálását. QC Mi a streptococcus okozta fertőző tőgygyulladás? Fertőző tőgygyulladást a csupán mikroszkóp alatt látható kórokozó paránylények egész sora okozhat. A veszélyes ragályos betegségek közé azonban csupán streptococcus okozta fertőző tögygyulladást soroljuk. Ez a gyulladásos megbetegedés terjedt el legnagyobb mértékben, mivel a legkönyebben átvihető az egyik tehénről
