Szabad Földműves, 1965. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)

1965-02-27 / 8. szám

KI HOGY LÁTJA? ☆ KI HOGY LÁTJA? * KI HOGY LÁTJA? ☆ KI HOGY LÁTJA? ☆ KI HOGY LÁTJA? ☆ KI HOGY LÁTJA? ☆ KI HOGY LÁTJA? * KI HOGY LÄ

Mit érdemes termelnünk ?

Nem találomra — papírral, ceruzával a kézheu gazdálkodunk!

A növénytermesztési és állattenyésztési termékek önköltségének vizsgálata, illetve megállapítása lehetőséget nyújt a szövetkezetek vezetőinek megfelelő intézkedések foganatosítására a termelés gazdaságossága fokozása érdekében az élő és a holt munkaráfordítás csökkentése szempontjából. Az egyes termékek önköltségének költségfajták szerinti ismerete lehetővé teszi a befektetések mélyebb elemzését, az elért eredményekhez viszonyítva, s ez segít a felhasznált eszközök és a foganatosított intézkedések hatékonysági fokának megállapításában. Nagy támogatást nyújt továbbá az üzemen belüli rejtett tartalékok feltárásánál és megmutatja, mit érdemes termelni. __________________________

Ä szálkái szövetkezet vezetősége

ez évben is — mint már jópár éven keresztül — kézhez kapta az egyes termékek előállítási árát. Ezek a felvásárlási és az állandó árakhoz viszonyítva eléggé eltérők és több kérdésre megadják a szükséges választ, melyek ez idő tájt üzemünkben főleg a szakosítással kapcsolatban fölmerülnek. A legkedvezőbb helyzet idén a gabonaféléknél alakult. A búzának mázsáját 63, a rozsét 68, az árpáét pedig 56 koronáért sikerült kiíermesztenünk. A gabonafélék előállításánál a jövedelem meghaladta a hektáronkénti 800 koronát és az eladás után szövetkezetünk majdnem 400 000 korona nyereségre tett szert. A jó eredmények eléréséhez hozzájárult az a tény, hogy ezeknek a termékeknek a munkáit nagy mértékben gépesítettük. Az összes gabonafélék betakarítása kombájnokkal történt — nagyrészt kéfménet’esen.

Az 'eredményekén persze elsősorban a termelés növelésével lehetné még javítani. Bár némely tényező kedvezőtlen alakulása — mint például a tavaly bekövetkezett korai forróság — a termést alaposan megtizedelheti, éz a legnagyobb mértékben mégis az agrotechnikai határidő pontos betartásától, továbbá a vetőmag minőségétől és a talajban megtalálható tápanyagok mennyiségétől függ.

Ez évben gabonavetéseink mindent megkaptak és ha a tenyészidő hátralevő részében sem szenvednek kárt, úgy az idei eredmények még sokkal Jobbak lehetnek, mint az előző években.

Gyengébb hozamot értünk el kapásokból

Erre a termelési ágazatra jellemző á magas munkaköltség-szükségleí, ami sok esetben az összköltség 50 százalékát is meghaladja. Elsősorban ennek tulajdonítható a szemeskukorica 102, illetve a cukorrépa 17 koronás előállítási ára. A jövőben arra kell törekednünk, hogy ezeknek a terményeknek a munkáit minél nagyobb mértékben gépesítsük. Ehhez persze

arra lenne szükség, hogy az ilyen gépekből nagyobb választék álljon a termelő rendelkezésére, és hogy ezek a gépek a megfelelő minőség mellett kiváló teljesítőképességgel rendelkezzenek.

Hasonló a helyzet a szántóföldi takarmányok termesztésé terén is. Itt főlég az anyagköltségek magasak, amit a többéves takarmányoknál a vetőmag magas vásárlási ára idézett elő. A silókukoricánál a hektárhozammal volt baj. Szükséges lesz tehát, hogy szövetkezetünk a jövőben ezeket a vetőmagvakat saját forrásból fedezze, illetve a siló és a zöldkukoricának megfelelő földet' válasszunk, s ezt a területet istállótrágyával is ellássuk.

Szövetkezeti termelésünk leggyengébb pontja — a gazdaságosság terén — a tejtermelés. Bár a tehenenkénti évi tejelékenység a múlt évhez arányítva több mint 600 literrel emelkedett, viszont előállítási ára semmit sem csökkent (3,50 Kcs). Ennek részben az is oka, hogy a takarmányok önköltségé igen magas volt. Az ilyen eredmények ugyan éleve kizárják a tejtermelés jövedelmezőségének lehetőségét, ám éz nem jelenti azt, hogy a fehéntarfás nem lénné kifizetődő.

A trágyafermélés mellett' — ami nélkül a növénytermesztést nem lehetne elképzelni — az állatállomány reprodukciójáról is gondoskodunk. A valóságos helyzetét nagyon elferdíti a tejnek a többi termékhez viszonyítva — mondjuk még őszintén — aránytalanul alacsony félvásárlási ára is. Az önköltség csökkenéséhez, itt' elsősorban az állomány minőségének további javítása és a takarmány (főleg fehérjetartalmú') gazdaságosabb kihasználása vezethet. A jövőben igyekeznünk kell a termész'etadta legeltetési lehetőségek maximális kiaknázására és a takarmányok termesztési költségeinek csökkentésére is.

Megfelelőnek mondható a marhahús előállítási ára, amely az elmúlt évbén átlagban 7,50 korona volt. Ezt akkor lehet megfelelően értékelni, ha figyelembe vesszük, hogy éz az ár nemcsak a hízókra, hanem a növendékállatőkra is vonatkozik. Ezekhez a szép eredményekhez nagymértékben hozzájárult a borjak itatásos nevelése, továbbá az is, hogy a növendékállatok az év nagyobbik részét a legelőn töltötték. Itt a súlygyarapodást — ami egyúttal az önköltséget jelentősen csökkentheti — a legelő minőségének feljavításával növelhetjük.

Jó eredmények

születtek a szövetkezet sertéstenyésztésében is, bár a termelékenységi mutatók némi visszaesésről vallanak. Egy kiló sertéshús előállításához 8,20, egy választott malac felneveléséhez pedig 225 koronára volt szükségünk. A sertéshizlalásnál a tiszta jövedelem meghaladta a 180 000, a nyereség pedig a 260 000 koronát. A jövőben arra kell törekednünk, hogy a múlt évi hibák ne ismétlődjenek.

A szopósmalacok elhullását elsősorban az elszállásolási lehetőségek javításával kell csökkenteni (villanyfútésű melegítő lapok alkalmazásával) és azt’ is be lehet biztosítani, hogy a hízók takarmányozásának technológiája elérje a kívánt színvonalat.

A fojástermelés térén elért kimagasló eredmények elsősorban annak köszönhetők, hogy a tojáshozam az elmúlt évbén különlegesen jó volt. A tojónkénti évi hozam meghaladta a 150 darabot’, így az önköltség darabonként’ csak 0,45 korona volt. Ehhez nagymértékben hozzájárult az, hogy a tyúkokkal egész éven át megfelelő mennyiségű fehérjét tatralmazó, szakszerűen előkészített takarmánykeveréket etettünk, s emellett megfelélő volt a tojók életkora is.

A múlt év eredményéit összegezve, megállapíthatjuk, hogy ezek általános fejlődésről tanúskodnak. A tiszta jövedelem meghaladta a 450 000 koronát, a nyereség pedig 650 000 koronánál is több lett. A feltüntetett eredményeket felhasználva, ebben az évben olyan intézkedéseket kell foganatosítanunk, amelyek képesek lesznek biztosítani szövetkezetünk termelésének további fejlődését. A gépesítés fokozásánál gondolnunk kell azok gazdaságosabb kihasználására. Az anyagi érdekeltség bővítése mellett viszont nagyobb mértékben kell alkalmaznunk a premizálás különböző variációit és ezeket konkrét termelési eredményekhez kell kötni. A egyes ágazatokban elért eredményeket — a gazdaságosság terén — feltétlenül figyelembe kell vennünk az elkövetkező szakosításánál is.

Peskó László,

az ipolyszalkai szövetkezet

ökonómusa

C lőnebocsátjuk, hogy hozzászóJá“ sunikban nem a tapasztalt' mezőgazdász szólal meg. Gyakorlati tudásunk alapját csupán az iskola által szerzett termelési gyakorlatok képezték, amelyeknek időtartama öszszegezve is csak pár hónap. Mindemellett reméljük, hogy az általunk felvetett problémák megoldásához részben hozzájárulunk.

Tapasztalatunk, hogy szövetkezeteink nagyrésze még nem tudja biztosítani a négy, sőt még az ötévenkénti istállótrágyázást sem. Köztudomású, hogy jobb szerkezetű, nagyobb humusztartalmú, intenzívebb talajis eléri a 15—20 %-ort, rossz kezdésnél pedig a 45—70 %-bf is.

0 A trágyaszórást feltétlenül gépesítsük. Ezzel növeljük a munkatermelékenységet, az elszórás költségéi pedig csökkentjük. Ugyanis egy hektár területre 340 mázsa istállótrágya adagolása esetén az elszórás munkaköltsége RTM—3 géppel végezve 21, míg kézzel szórva 87,50 koronába kerül. A teregetés és a beszántás közti idő a legrövidebb legyen, mert például a három nap előtt elterített s be" nem szántott trágya őszidőben tápanyagtartalmának körülbelül 8—10 %-át veszíti el.

FONTOS KÉRDÉS az önköltségcsökkentés

élettel bíró, aprómorzsás szerkezetű talajt — amely a nagyobb terméshozamok elérésének az alapja — csak folyamatos trágyázással és helyes agrotechnikai tevékenységgel alakíthatunk ki.

Mit tegyünk a trágyatermelés olcsóbbá tétele érdekében?

0 Rugalmas szervezéíssel oldjuk meg az istállőtrágya kiszállítását, a trágyázásra kerülő területek végére. A heti trágyamennyiséget kötszerré (3—4 naponként) hordjuk a szarvasokba.

9 A tápanyagveszteségek csökkenésének érdekében létesítsünk trágyakezelő csoportot (a trágyamennyiségnek megfelelően 3—6 ember). Vezetőjéül legalább alapfokú szakképzettséggel bíró dolgozót válasszunk. Ezt azért ajánljuk, mert a tápanyagveszteség szakszerű kezelés mellett

Holnap többet, mint ma

TÁRSADALMUNK mégköveteli, hogy minden mezőgazdasági dolgozó munkahelyén a legnagyobb odaadással és készséggel végezze a rábízott feladatot, hogy 1370-ig a mezőgazdasági termelés területén elérjük az ipar színvonalát'.

Hogy ezt megvalósíthassuk, ahhoz szükséges:

1. az EFSZ vezetősége egyetértsen a tagsággal és vitassa még az ügyesbajos dolgokat, s a termelés ne legyen egyoldalú:

2. a termelésben használjunk ki

0 A gazdasági udvartól távolabb eső, nehezen megközelíthető táblák gazdasági trágyával történő ellátását zöldtrágyázással biztosíthatjuk. Ezzel a trágyaszállítás költségeinek csökkentését érhetjük el.

0 Gazdaságosan úgy hasznosíthatjuk a rövidállásos istállókban nyert hígtrágyát, hogy a gazdasági udvar közelében lévő parcellákra csővezetéken át kisebb teljesítményű hidromonitorral nyomatjuk ki az értékes anyagot.

Tudjuk, hogy hozzászólásunk a végcél elérésének csak kis töredéke, de mindamellett örülünk, hogy az ankét keretén belül, mint kezdő mezőgazdászok, hozzászólásunkkal segíthetünk, s valamit tehetünk mezőgazdaságunk termelési színvonala emelésének érdekében.

Kozma György és Jóba Mihály (Komárom)

ivcivi aooh im # óvrxyi aooh im ^ óvrxyT aooh ra ^ óvfxyi adoh im ^ óvrxvi adoh im # óvrxyi adoh im

mindén olyan korszerű gépet, amely segítségével a mezőgazdasági termékeket gyorsabban és olcsóbban tudjuk előállítani, mint" kézi munkaerővel;

3. vezessük be a korszerű termelési módszereket;

4. használjunk ki mindén olyan adottságot, amely a helyi viszonyoknak megfelelő. (Gondolok itt azokra a lehetőségekre, amelyek elősegítik a mezőgazdasági termelést, például a haltenyésztés egybekapcsolása kacsa-, esetleg a libatenyésztéssel, kavicshomokbánya létesítésé, az utak mentén gyümölcsfaültetés stb.)

Fontos, hogy a féli tejtermelés és a koratavaszi takarmányozás, valamint az átmenet’ a zöldtakarmányozásra zökkenőmentes legyen, s hogy az állatok ne veszítsenek erőnlétük-Márciusi vadásznaptár

VADVÉDELEM. Tél vége felé a haszonvad már annyira erőtlenné válik, hogy fokozott védelemre szorul. Ezért még nagyobb gondot fordítsunk a kártékonyok pusztítására. Csapdák felállításánál csupán olyan szerkezetet használjunk, amelyben a vad nem kínlódik fölöslegesen. Folytassuk a kóbor kutyák és macskák irtását. Ugyancsak kérlelhetetlenül harcoljunk a vadorzók és pecsenyevadászok garázdálkodása ellen.

GONDOSKODJUNK A VADÁLLOMÁNYRÓL! Rendszeresen folytassuk a vad takarmányozását. Az adagok nagyságát a mindenkori időjáráshoz idomítsuk. Egyre gyakrabban adagolj junk lédús takarmányt, hogy a vad számára megkönnyítsük az átmenetet a zöidtakarmányra. Egészítsük ki a nyalósókészleteket. Alaposan fertőtlenítsük az etetőket és nyalósótárolókat, valamint a vízforrások környékét. Kísérjük figyelemmel a vadállomány egészségi állapotát, minden gyanús megbetegedési tünetet jelentsünk be az illetékes állategészségügyi szolgálatnak. Az elhullott állatokat kivizsgálás céljából küldjük az illetékes állategészségügyi intézetnek.

MILYEN VAD LŐHETŐ MÁRCIUSBAN A SZLOVÁKIAI KERÜLETEKBEN? Dúvad az anyák és malacok kivételével, farkas, hiúz, róka, üreginyúl, görény, menyét és hölgymenyét, egerészölyv, héja, varjú, szarka, szajkó, csóka, nagy kárókatona, március 16-tól kezdve pedig fajokakasra és

szalonkára is lehet vadászni. Elismert és önálló fácánosokban nyest, borz, sündisznó és vadmacska, halastavakon és egyéb víztárolókon viszont szürkegém is lőhető.

Fajdkalcasra kizárólag az illetékes járási nemzeti bizottság által jóváhagyott II. vadászterv szerint szabad vadászni. Szalonkák felhajtása kutyával tilos. Hódpatkányt csak élve szabad fogni, vadászása tilos. Az erre vonatkozó szabályokat részletesen a Csehszlovákiai Vadászok Szövetsége Központi Bizottságának irányvonalai szabják meg.

SZERVEZÉSI ÉS ADMINISZTRATÍV INTÉZKEDÉSEK. A vadászrevírek haszonélvezői kötelesek a megejtett számlálás alapján a március 1-i állapotnak megfelelő vadászkimutatást összeállítani a vad tavaszi törzsállományáról. Ezt a kimutatást legkésőbb március 10-ig az illetékes járási nemzeti bizottságon kell benyújtani. Az élővadfogásról és a közélelmezés célját szolgáló vadhús-szállításról beérkező jelentések feldolgozása után a járási nemzeti bizottság kidolgozza az I. vadásztervet. Külön tenyésztési tervet kell kidolgozniuk azoknak a haszonélvezőknek, akik nagyvadat tenyésztenek revírjükben. Ezeket a terveket jóváhagyás céljából azonnal be kell terjeszteni az illetékes járási nemzeti bizottsághoz.

A Csehszlovákiai Vadászok Szövetségének járási bizottságai március végéig összeegyeztetik a tagsági nyilvántartásokat a kiadott vadászjegyekről szóló kimutatásokkal. Ugyancsak március végéig kötelesek elméleti tanfolyamot rendezni a vadászjelöltek számára. A tanfolyam befejeztével a

jelöltek egyévi előkészítő gyakorlaton vesznek részt. Azok a jelöltek, akik már elvégezték előkészítő gyakorlatukat, március 10-ig kötelesek benyújtani a gyakorlati iskoláztatásukról szóló bejegyzést a Csehszlovákiai Vadászok Szövetsége illetékes járási bizottságához. A járási bizottságok viszont ezeket a jelölteket márciusban vizsgának vetik alá. A járási nemzeti bizottságok márciusban vizsgáztatják a leendő vadászgazdákat is.

A Csehszlovákiai Vadászok Szövetsége járási bizottságaira hárul az a feladat, hogy a rendelkezésükre álló adatok alapján értékeljék a legjobb vadászalakuiatok teljesítményeit és kidolgozzák a vadászati termelés tervteljesítésére vonatkozó összegezést járási viszonylatban. Mindkét jelentést március 15-ig tartoznak benyújtani a Csehszlovákiai Vadászok Szövetsége kerületi bizottságához. Ugyanoda kell jelentést küldeniük arról a vadászegyesületről, amely első helyre küzdötte fel magát járási viszonylatban a szerződéses élővad-szállítás tervteljesítésében, valamint a három legjobb vadászkörzetről is hasonló vonatkozásban. Ezek az adatok alapul szolgálnak majd a kerület egységes vadászversenyének értékelésekor.

Február 1-e és június 30-a között’ a Csehszlovákiai Vadászok Szövetsége járási bizottságai trófea-kiállítást, március 1-e és április 10-e között pedig vadászkutya-bemutatót rendeznek.

Március végén Természetvédelmi Napok jelige alatt országos akció indul. Kapcsolódjunk mi is a mozgalomba, igyekezzünk legjobb tehetségünkhöz képest sikeréhez hozzájárulni!

Rókaszerelem

Ezzel a címmel érdekes írást közölt a Magyar Vadász egy járási főerdész tollából. Ritkaságszámba menő megfigyelését mi is ismertetjük.

Egy februári kemény fagyos napon ellenőrző szolgálatom alkalmával erős rókakerregést hallottam — írja a főerdész. — Ezt a hangot rókanász alkalmával gyakran hallottam. (Leginkább a szuka hallatja, amikor fölöslegesen molesztálja a kanróka.) Az utam egy sűrű fiatalos mellett vezetett el. A hangok már meglehetősen közelről hallatszottak. Búvóhelyet kerestem s figyeltem, hogy mi fog történni. Hamar megláttam a sarjak és bokrok között mozgó rókákat: a szukaróka nem engedelmeskedett a kannak és ezért hallatszott a különös rikácsoló hang. Jó 10 — 15 percig vártam, hogy valamerre kijöjjenek a dulakodó szerelmesek, míg végre az egyik elindult előttem keresztbe, a sűrűbe. Búvóhelyemről egy kis nyílást kerestem, hogy lövéshez juthassak. Egyszer egy pillanatra megállt az első róka. A már előre elkészített kis Ferlachi 20-sorn nyolcas sörétes csövét oda irányítottam. A lövést egy erős kerregéssel összegomolyodással nyugtázta a róka. Lábra kapott és el akart futni. Egy percet még vártam s láttam, hogy nem kel fel.

Azon az úton, ahonnan az első jött, a másik közeledett. Orrával megbögdöste a már mozdulatlant, mint az anyakocát a kis szopós malacok. Többször megismételte, majd a nyakánál fogva húzni próbálta. Nem sikerült neki. Ekkor úgy fogta meg, mint a vizsla a nyulat és vitte is egy-két méteren át. Aztán észrevett, bambán rámnézett és várt, még közelebb nem mentem. Tisztes távolságból figyeltem az eseményeket. A kanróka — mert a szukát lőttem le — szembenézett velem. Nem volt szívem a szerelmi mámorban fürdő és özvegyen maradt ravaszdira rálőni. Nem tudom, ki hogy cselekedett volna, de nekem ezt diktálta az érzésem. Pedig soha nem kímélem a rókanépséget, de ilyen ritka esetben olyan más minden.

Negyvenéves vadászmúltam során ilyet nem tapasztaltam. (K)

bői. Szükséges ezért, hogy a meglévő készletfakarmányf, melyet a nyár és az ősz folyamán a téli időszakra be-1 készítettünk, né etessük fel akárhol gyan, hanem a tavalyi tapasztalatot, amely szerint állományunkat a fehér-1 jedús keverék jó erőnlétben tartotta, felújítsuk.

Ezért' írásom legyén egyúttal javaslat az EFSZ pártvezetőségének és a vélem együtt dolgozóknak, hogy segítsenek, s a téli tejtermelésben né kerüljön sor nagyobb csökkenésre.

Javaslom, hogy;

a) ' a vezetőség használja ki azokat az

új módszereket, amelyek segítségével a tejtermelést fokozhatjuk. Például a meglévő takarmányt tegyük ízésébbé. Ezt' lehet hugyany segítségével, élészt’ősíteft moslékadagolással végezni (melynek felé állhat abraktakarmányből, heredarából, melaszból és zabtakarmányból. A többit, mint pófiakarmányí azoknak az állatoknak szánjuk, amelyek magas tejtermeléssé! rendelkeznek);

b) a takarmány bekészítés a legnagyobb pontossággal történjen és lehetőleg minél gazdagabb összetételű legyén, természetesen ahhoz mérten, ahogy ezt a hélyzet megengedi;

c) az etetést a zoót’echnikusok ellenőrizzék;

d) ellenőrizzék a tejtermelést' és á beálló hibákat azonnal küszöböljük ki (pl. vízhiány stb.);

e) mi, fejők tartsuk be az állattenyésztési felügyelő utasításait, és így holnap többet fejjünk, minima.

Jakubec József, a nyírágói EFSZ fej^ja

^ SZABAD FÖLDMŰVES

1965. február 22-