Szabad Földműves, 1965. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)
1965-02-27 / 8. szám
Márciusi teendők a kertészetben Bonyolult helyzet - de megoldható Hajtatásnál az előnövényként termesztett zöldségfélék helyére megfelelő talajelőkészítés után ültessük ki a főnövények előnevelt palántáit (paradicsom, paprika, saláta, karalábé, uborka stb.). Paradicsomból a folytonnövő fajtákat 70X25 cm sor- és tőtávolságra ültessük és készítsük elő a kötözéshez szükséges huzalozást. A paprikát kettős palántaültetéssel 30X30 cm sor- és tőtávolságra, a fűszerpaprikát 30X25 cm-re (ennél a plánták négyesével is ültethetők), a karalábét és salátát — ha a fajtajelleg nem követel nagyobb térállást — 20X20 cm-re ültetjük. A hajtatás eredményességének egyik feltétele a jó termőföld. A kiültetett növények leggondosabb ápolás mellett is csak jó talajban fejlődnek kielégítően, ezért a tápanyagutánpótlásről ne feledkezzünk meg. További munka a növényápolás és a betegségek, valamint a kártevők elleni megelőző védekezés. nal lezárjuk. Vigyázzunk, hogy a trágya egyenletes, vastag rétegű legyen, mert csak így lesz egyenletes az ülepedés is. A hónap elején 40 cm, a hónap végén pedig 20—30 cm vastagon rakjuk a trágyát. A melegágyi föld rostált és fagymentes legyen. A fagyos föld szintén. A fagyos föld nehezen melegszik fel, lehűti az ágyat és a túl nedves földben a magvak megrothadnak. A már használt melegágyi földet berakás előtt gőzöléssel vagy formalinos oldattal fertőtlenítsük. A 40 %-os formaimból készített 1 %-os oldatból köbméterenként 100 liter szükséges. Használhatunk 1 ezrelékes szublimát oldatot is. Fontos, hogy az oldatot a föld folytonos forgatása közben egyenletesen permetezzük szét. A leföldelt melegágyra hordjuk rá az ablakokat és takarjuk le. Vetés vagy ültetés előtt forgassuk át a melegágyi földet, hogy a kicsírázott gyommagvak elpusztuljanak és a káros gőzök eltávozzanak. A földei egyengessük el vízszintesre, különben öntözéskor a víz lefolyik és a felsó rész állandóan száraz marad. Vetés előtt végezzünk csirázási próbát és ennek ismeretében szabjuk meg a vetőmag mennyiségét. Vetés előtt a magot csávázzuk. Sorba vessünk! A sorbavetés előnye, hogy könnyebb a gyomlálás. A sorokat háromélű léccel jelöljük ki. Szórva-vetésnél keverjünk a maghoz száraz földet, hogy a magelosztás egyenletes legyen. Lehetőleg kerüljünk vetés után a lelapogatást és az öntözést. Akkor öntözzünk, ha a magvak csíráznak és „emelik a takaróföldet“. Öntözéshez előmelegített vizet használjunk. A ritkán kelt palántákat szedjük ki és tűzdeljük át, helyére pedig vessünk újból, mert rávetni nem tanácsos. A levegőzésre vigyázzunk. A sok levegőzés épp olyan káros lehet, mint a kevés. A nagy hóingadozás és a páralecsapődás megakadályozására takarjuk le éjszakára az ágyakat. Szabad földön, mihelyt az időjárás megengedi, készítsük elő a talajt és a nem fagyérzékeny aprómagvakat vessük el. Szeretném felhívni az illetékesek figyelmét néhány olyan kérdésre, amellyel a mezőgazdasági építkezés irányításával kapcsolatban a mezőgazdasági termelési igazgatóságon küszködünk. Jelenleg az ér munkatartalmamban — mivel beruházási felelős vagyok — ez áll: „Felelős a termelési igazgatóság irányítása alá tartozó összes szervezetek beruházási és főjavítási tervfeladatainak teljesítéséért.“ Talán nem is kell részleteznem, hogy ez a felelősség milyen nagy területet ölel fel. Jelenleg: a mezőgazdasági építkezés minden járásban négy vonalon halad: 1. A mezőgazdasági termelési igazgatóság a beruházási építkezéseket távlatilag irányítja. 2. A mezőgazdasági beruházási építkezéseket előkészitő vállalat járási igazgatósága (OSPPI) kidolgozza a beruházási feladatot, az építkezést szakszempontból javasolja és tervjavaslatot dolgoz ki. 3. A járási építkezési vállalat részben kivitelezi az építkezési tervet és felügyeletet gyakorol az építkezés felett. 4. Az EFSZ építőcsoportja elvégzi az építkezést. Ebből is látni, hogy itt szó sem lehet személyes felelősségről, hiszen a felelősség négy szervezet között oszlik meg. Kérdem én, ilyen szervezés mellett kit vonhatnak személy szerint felelősségre azért, ha egy bizonyos épületet nem fejeznek be határidőre? A jelenlegi szervezés szerint elsősorban engem, majd a többi érdekelt szervezet felelős dolgozóit. Mindegyikünknek éppen elég sok, de ellenőrizhetetlen magyarázatunk lenne. Az eddigi gyakorlat azt mutatja, hogy mindegyik a másikra akarja hárítani a felelősséget. Szerintem itt csak az segítené, ha a mezőgazdasági beruházási építkezéseket előkészítő vállalatot és a kivitelező vállalat illetékes részlegét a járási termelési igazgatóság jogkörébe vonnák. Miért javasolom ezt a megoldást? A járási mezőgazdasági termelési igazgatóság irányítja távlatilag a járás egész mezőgazdasági termelését', ő dolgozza ki a termelés szakosítására vonatkozó javaslatot, ami törvényszerűen befolyásolja a mezőgazdasági üzemek építkezését is (istállók, szárítók, silógödrök, gépi eszközök stb.). Ha már egyszer elhatároztuk, hogy a gazdaság áttér a szarvasmarha-tenyésztésre, akkor az építkezést is ebben az irányban kell módosítani. Az elhatározást a második vagy a harmadik évben már nem szabad megváltoztatni, mivel ebben az időszakban már hozzáláttak a beruházási feladatok kidolgozásához, az építkezési tervek készítéséhez. Ez nagy költségeket jelent és csak akkor térül meg, ha a tervezett épületet valóban felépítjük és üzembe helyezzük. Ezt azért említem meg, mivel az egyes létesítményeket mindeddig az egyes szövetkezeti elnökök elképzelései szerint építették fel, s ennek eredményeképpen az 5—10 éves vagy ennél is újabb épületek kihasználatlanok, üzemképtelenek és további befektetésre van szükség, hogy ismét használhatókká váljanak. A beruházási építkezés sokkal bonyolultabb, mint ahogyan azt néhányan gondolják vagy magyarázzák. Az agronómus a magot elveti, a termést betakarítja és a következő évben szükség szerint' más terményt termeszthet. A zootechnikus az állatokat' egyik épületből a másikba helyezheti vagypedig vágóhídi célokra eladja. Am ha egymillió korona értékben szarvasmarha-istállót építünk, ezt az épületet a következő évben nem használhatjuk juhok, lovak vagy más állatok elszállásolására, esetleg járművek elhelyezésére. Az építkezés szoros öszszetartozása az agrotechnikával és zootechnikával az egész népgazdaság számára nagy előnyt jelentene, s ellenkezőleg, ha ezeket a tényezőket' egymástól elkülönítjük, ez föltétlenül a termelési folyamat rossz összehangoltságához vezet. Csak akkor válhat a járási termelési igazgatóság igazán sokoldalú irányítószervvé és segítheti elő a mezőgazdaság ipari színvonalra emelését, ha a beruházási építkezés tervezése és kivitelezése is az ő hatáskörébe tartozik. Olyan ellenvetések is lehetnek, hogy a járási termelési igazgatóságnak lehetősége van arra, hogy a mezőgazdasági beruházási építkezésekben érdekelt szervek munkáját necsak ellenőrizze, de irányítsa is. Am ha ezeket a szerveket nem egy központból irányítják, és mindegyik központ más feladatokat tart fontosabbnak, akkor szó sem lehet áttekintésről és összehangolt munkáról. Szükségünk lenne végre arra, hogy a mezőgazdaság legalább tíz éven át egy előre kitűzött cél felé haladjon. A föld nem esztergapad, amely ha elhasználódik, elavul, a szemétdombra kerül és újat gyárthatunk helyette. A talajt a földműves lassanként ismeri meg és csak évek múlva tudja teljes mértékben kihasználni a talajadta lehetőségeket. Az is helytelen, ha a funkcionáriusokat olyan gyakran váltják, mint az inget és hasonlóképpen gyakran változtatják a mezőgazdasági termelés szervezését is. Megalakítottuk a termelési igazgatóságokat, mint a mezőgazdasági termelés egyetlen járási központi irányítószervét. Adjunk lehetőséget arra, hogy valóban teljesíthesse feladatát. Polák Pál, a Dunaszerdahelyi Járási Termelési Igazgatóság dolgozója Sajnos, még az Itt közölt levelében sem tudta felölelni az összes hibákat, visszásságokat. A mezőgazdasági beruházási építkezések terén kialakult bonyolult helyzet nem ismeretlen kormányzatunk előtt sem. A CSKP KB elnöksége már 1963. augusztus 20-án utasítást adott a mezőgazdasági beruházási építkezésekben érdekelt minisztériumoknak arra, hogy dolgozzanak ki javaslatot a helyzet megoldására. Ezt a javaslatot jóváhagyás végett éppen ebben az időszakban a kormány elé terjesztették. A mezőgazdasági beruházási építkezés tervfeladatait már néhány éve nem teljesítjük. Hosszú éveken át nem tudtuk csökkenteni a befejezetlenül álló épületek számát és az építőmunka minősége is lényegesen csökkent. Ebben az évben a mezőgazdasági üzemek az Állami Tervhivatal javaslata alapján 2 milliárd 900 millió Kcs-t, a Központi Mezőgazdasági Terményfelvásárló Vállalat invesztorai pedig körülbelül 500 millió Kcs-t fektetnek beruházási építkezésekbe. Erre a munkára a járási építkezési vállalatoknak nincsen elegendő kapacitásuk és a gyakorlat azt muttatja, hogy ezek a vállalatok előnyösebbnek tartják a polgári, valamint a nemzeti bizottságok által irányított építkezéseket, s ezért a mezőgazdaságit elhanyagolják. Ezenkívül a járási építkezési vállalatok az önsegélyes építkezésre kiutalt építőanyagot 1,5 %-os ártöbblettel adják el a szövetkezeteknek, ami évente 15 millió Kcs-t jelent. Mivel a szövetkezetek vezetői üzleti szempontból tapasztalatlanok és a beruházási építkezések felett nem tudják biztosítani a rendes ellenőrzést, az egyes járási építkezési vállalatok visszaéltek a helyzettel és az ártöbbletet a megengedett 1,5 %ról gyakran 17 %-ra növelték. Sőt, sok esetben még a szövetkezeti önsegélyes építkezésre szánt építőanyagot is más célokra használták fel. Tavaly több ilyen eset került bíróság elé. Levelében nem iá említette, hogy az építkezési típusterv kidolgozását egy ötödik intézmény végzi, tehát a mezőgazdasági építkezés járási méretben nem négy, hanem öt vonalon halad. A kormány elé terjesztett javaslat szerint a mezőgazdasági építkezést két egymástól független szervre bízzák: az egyik közvetlenül a mezőgazdasági üzemek képviseletében az invesztori ténykedést, a típustervek kidolgozását biztosítja, vezeti az önsegélyes építkezést és a másik szervnél az inevsztorok képviseletében biztosítja az építőanyagot és ellenőrzi az építkezés menetét és minőségét. A másik intézmény az építő és szerelőmunkák kivitelezését, valamint a műszaki fejlesztést (experimentális építkezést) kapja feladatul. A beruházási építkezés és a beruházási szállítás a gyakorlatban különböző ténykedést jelent. Ha a két ténykedés irányítása egy kézben összpontosulna, akkor az építési munkálatok árát esetleg a vállalat javára és az építkezést megrendelő mezőgazdasági üzemek kárára emelhetnék. Ezért van szükség két intézmény létesítésére. A vezetés, irányítás azonban egy kézben összpontosul, mivel mind a két intézmény közvetlenül a Földművelésügyi Minisztériumnak lesz alárendelve, tehát ténykedésükben teljes mértékben érvényesülhetnek mind az agrotechnikai, mind a zootechnikai és szakosítási követelmények. A kormánynak benyújtott javaslatot bővebben nem részletezzük, ha jóváhagyják — ami valószínű — akkor a napi sajtó mint kormányhatározatot teljes egészében közölni fogja. C. GAJDÄCS IRÉN Palántanevelés A fagyérzékeny szabadföldi zöldségfélék koraiságát melegágyi palántaneveléssel biztosítjuk. Az egészséges, edzett palánták kiültetése összefüggésben áll a terméseredménnyel, ezért a melegágykészítésénél és a palántanevelésénél fokozott gonddal járjunk el. Ne ássuk a melegágyi gödröt rézsüsen, mert ebben a trágya egyenetlenül süllyed, közepe lesüpped, ott az Öntözővíz összegyűlik, a két széle pedig száraz marad. Az ágy két széle a vékony trágyaréteg miatt hideg marad, s nem fejlődik benne egyenletesen a palánta. A melegágy készítésekor keverjük a friss trágya közé a nyáron összegyűjtött trágyát. A trágya berakásánál fontos, hogy a meleget az ablakok rárakásával azon-Dísznövények előhajtatása A KERTBE tavasszal kiültetésre kerülű gumós (dahlia) és gyökértörzses (canna), vagy hagymás (gladiolus) töveinket a tél folyamán száraz és fagymentes helyen teleltetjük. Tavasszal — április második felében — amikor már fagyoktól nem kell tartani, ültetjük ki állandó helyükre. A növények így azonban lassan és nehezen indulnak növekedésnek — és emiatt későn virágoznak. A városi parkokba kiültetésre kerülő gumókat, gyökértörzseket már a kiültetés előtt cserépben előnevelik — „előhajtatják“ és így hamarabb virágoznak. Ezt bárki megteheti a következőképpen: 14—15 cm átmérőjű cserepeket vesz, február végén a gumókat szétszedi, megtisztogatja és jó kerti földdel töltött cserépbe elülteti. A dahliának nagyobb cserép szükséges. A gladiolust március közepén cserepezzük. A cserepeket beöntözzük és szobahőmérsékleten tartjuk. Mindaddig, amíg a hajtások a föld színén meg nem jelennek, a cserepeket sötét helyen tárolhatjuk, de azután világos helyre, ablak közelébe kell rakni, nehogy a hajtások megnyúljanak. Ilyenkor 16— 18 C fok meleg hely a megfelelő, ha pedig a növények erősen növekednének és a hajtások nyúlnak, akkor — A tét és a rovarok —7 A rovarok világa nagyon népes. Sok-sok fajt sorolunk ide. A legtöbb i közülük káros. Amikor ősszel a hőmérséklet csökken, a rovarok élet- ' tevékenysége is alábbhagy. A szú fejlődése például 10 C fok alatt megáll, azonban a téli araszoló nőstényei még a fagyponton is képesek petéik lerakására. Ha a hőmérséklet tovább süllyed, megdermednek, anyagcseréjük a legcsekélyebbre csökken. A sodrómolyok sűrű szövedéktokokat készítenek maguknak, s abba húzódnak télre. Repedésekben, hézagokban kövek közt, földbe húzódva vagy a fák kérge alatt báb vagy álca alakjában vészeli át a telet sok rovar, pl. az amerikai szövőlepke, az almamoly stb. A lehullott levelek alatt töltik a telet az őszi levélmolyok, a bimbólyukasztó bogarak, gabonapoloskák stb. A gyürűspille, a téli araszoló, a levéltetű télire elpusztul és csak fagyálló petéik maradnak meg. A következő évben fejlődik ki az új nemzedék. A rovarállományban élő bogarak (pl, hangyák) táplálékot gyűjtenek maguknak és rejtekhelyükben télen ebből táplálkoznak. A hétpettyes katicabogár (ez hasznos) ősszel többedmagával csoportot alkot a bokrok alján, gyökerek között és egymást melegítve téli álomba merül. Vajon a téli fagyok segítenek-e az embernek a káros roparok pusztításában? A hideg-okozta pusztulás nagyon csekély, Az élősködő rovarok közül azok, amelyek pete alakjában telelnek, szinte károsodás nélkül megmaradnak. A lárva alakjában telelők mínusz 4 — 24, a báb alakban telelök mínusz 5 — 25 Celsius fokig, a fejlettebb bábok pedig mínusz 5 Celsius foktól mínusz 35 Celsius fokig jól elviselik a hideget. (Ha a környezet a fagy nedvességelvonó hatását ellensúlyozza.) A búvóhelyek vagy a hótakaró enyhítik a fagyok hatását. Áz enyhe telek kedvezők a rovarok számára. A gabonafutrinka lárvái vagy például a bagolypillék hernyói az őszi vetésekben tovább folytatják fejlődésüket és kártételüket. Az enyhe tél azonban egyes kártevőkre kedvezőtlen is lehet, főként ha gyakran esik az eső. Az ilyen időjárás a talajban élő rovarokra (répabarkó, bagolypille) káros, mert ilyenkor gombabetegségek áldozataivá válnak. Erdélyi Elemér 10—14 C fokra hűljük a helyiséget. A szükséges öntözésről gondoskodjunk. Április közepén, végén a növényeket földlabdával együtt kellő széles és mély gödröcskébe a szabadba kiültetjük és beöntözzük. Ha napsütés lenne, néhány napon át árnyékoljuk, ha pedig fagyos idő állna be, még májusban is az ún. „fagyosszentek“ idején takarjuk a növényeket, mert' a fagyban hajtásaik elpusztulnak. Takarására kétrétű újságpapír is megfelel, csak a papír ne érje a növény lombozatát. Ha erőteljes, zömök hajtásokkal ültetjük ki előhajtatott növényeinket, nagy örömünk lesz bennük, mert sokkal hamarabb virágoznak, mint egyébként. Mikor terem nagy gyümölcsöt a szamóca ? Egy kertészkedő nyugdíjassal beszélgettem ősszel a szamóca termesztéséről. Mutatta a szamóca ágyait, van egy és több éves ültetése. Jövőre jelentős termést' vár — mondotta —, mert ősszel trágyázta az ágyásokat. A trágyát beásta a sorok közé. Végignéztem az ágyásokat, megmondtam, hol volt nagyobb, hogy hol lesz jövőre nagy termése, hol nem. Persze meg kellett magyaráznom, hogy miből következtetek. Nem nehéz az egész: a tövek lombozatáról. Egy levélnyélen háromújjas levélkék nőttek. Ha egy ilyen levélk'' 9—10 cm hosszú, akkor a tő jó erőben van és ha semmi nem gátolja, nagy termést is ad. Persze, az egyszertermő kerti szamócáról van szó. Ha viszont a levélke csak körülbelül 5 cm hosszú, akkor a tő megöregedett, vagy a talaj igen sovány, esetleg elsűrűsödöt az ágyas, így a növények egymástól nem tudnak fejlődni. Valóban egy táblája 4 éves, elöregedett volt, ezt akár ki is dobhatja. Az indákat kellett volna elszednie. Azt mondta, hogy szedte, de amelyek a sorra kúsztak, azokat meghagyta, így a sorban második esztendőben nagy termést kapott; de utána a tövek visszaestek. Nos, a levelek lehetnek közepes nagyságúak is, ez közepes termöerőre vall. Ha a besűrűsödött sorokat most kiritkítjuk, akkor az egyéves, erős, nagy levelű tövekéi hagyjuk meg, és az aprólevelűt dobjuk ki. Ha pedig az egész ágyas tömve tövekkel, a levélkék pedig aprók, az ilyen ágyast fel kell újítani, vagyis másutt, új ágyasba fiatal palántákat ültessünk, az elöregedett ágyasokból pedig kidobjuk a növényeket. (kész) KIOSZTOTTAK A BÉCSI KERTÉSZETI KIÁLLÍTÁS ÉRMEIT A bratislavai Kultúra és Pihenés Parkjában 92 mezőgazdasági üzem képviselői átvették a Bécsi Kertészeti Kiállítás 415 érmét. A kiállításon 29 ország vett részt. Csehszlovákia mintegy 1500 négyzetméteren állította ki legszebb gyümölcseit és virágait. Annak ellenére, hogy hazánk kertészei elsőízben vettek részt ilyen kiállításon, mégis a 4. helyen végeztek. Csehszlovákia összesen 20 különleges díjat nyert, továbbá 49 arany és 127 ezüstérmet hozott haza. A bratislavai Üdültetési és Kertészeti Szolgálat szerepelt a legsikeresebben, — elnyerte az ausztriai Mezőgazdasági Minisztérium nagydíját és további 54 érmet, köztük 4 aranyat és 15 ezüstöt. A kiállítás látogatói megcsodálták mutatós barack, körte és őszibarackunkat. A legtöbbnek ezek közül nem volt vetélytársa. A zöldségfélék közül a fokhagyma, karfiol szerepelt jól. Viszont a paradicsom, mind színben, mind ízben lemarad a külföldi fajták mögött. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az eredmények mellett sok javítanivaló akad még kertészetünkben. Küzdelem a helyért Egyes növényeket örömmel ültetünk a kertbe, másfélék maguktól jelennek meg. Később azt vesszük észre, úgy elhatalmasodtak, hogy már nem is győzzük kipusztítani, vagy kellően kiritkítani őket. Ha például tormát ültetünk a kertbe, úgy elszaporodhat, hogy évekig tart, míg kiirtjuk. Ilyen a bodza is. Ha egyszer megvetette a lábát, nehéz eltávolítani. Szívósságával felveszi a küzdelmet gyümölcsfáinkkal is, képes azokat elsorvasztani. így járhatunk a málnával is. Ha magára hagyjuk, elterjed és a gyümölcsfákat is megszorongatja. Sokan éppen azért nem kedvelik az ecet fát (az Ailathus-t), mert ha egyszer megkapaszkodott a talajban, hiába vágjuk ki, gyökérsarjaiból még dúsabban burjánzik el. ilyen egyebek között a tarack is. Ha elhanyagoljuk a kertet, a tarack rendkívül elszaporodhat. Mindezek irtása egy módon biztos: ha a tél végétől kezdve egész éven át kapáljuk. Hajtásait — amint a földből fejüket kidugták — lesaraboljuk. Ha a gyökérzet egy éven át nem kap a lombozattól asszimilált tápanyagot, akkor elveszíti életképességét, több hajtást nem tud nevelni és a talajba fullad. Ugyanez a magyarázata annak az irtási eljárásnak is, hogy az ágyast tavasszal trágyával terítjük, vagyis lesötétítjük, avagy kendert vetünk, ez sűrű állományú és a tormától, taracktól, bodzától elzárja a napfényt. SZABAD FÖLDMŰVES J 1965. február 27.
