Szabad Földműves, 1965. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)

1965-02-27 / 8. szám

A méhcsaládok és a méheskert márciusban Ha iz időjárás februárban nem kedvezett a tisztuló kirepülésnek, legkésőbb márciusban már felme­legedik az idő annyira, hogy a mé­hek kirepülhetnek, s megszabadul­hatnak a tél folyamán vastagbelük­ben felgyülemlett emészthetetlen anyagoktól. A méhész ilyenkor türelmetle­nül várja a méhek életjelének é kinyilatkozását. Sajnálni kell azo­kat a méhészeket, akik elfoglalt­ságuk vagy más okok folytán ilyen­kor nem lehetnek jelen a méhes­kertben. Ez alkalommal a méhész tudomást szerezhet a családok állapotáról. Amint a méhész észreveszi, hogy a tisztuló kirepülés hamarosan be­következik, úgy kihúzza az alá­téteket. Ezeken felgyülemlett min­den, ami a tél folyamán a lép­­utcákból lepotyogott. (A sejtfölek törmeléke, elhullott méhek, eset­leg kidobott peték, elpusztult álcák cukorkristályok és nem egy eset­ben az anya hullája is.) A sejtfedelek törmelékének mennyisége, helyzete szerint' arra következtethetünk, hogy a család a tél folyamán mennyit fogyasz­tott. A törmelék a lépufcák alatt gyülemlik az alátéteken. Ha a tör­meléksorok nem magasak, s nem nyúlnak a léputcák végéig, akkor a család nem sokat fogyasztott. Ha a törmeléksorok vastagok és ma­gasak, de nem nyúlnak a léputcák végéig, úgy a család már többet fogyasztott, de még mindig van elegendő készlete. Az ilyen csalá­dok bontása csak azért, hogy meg­győződhessünk róla, vajon van-e még készlete, ez idő tájt teljesen felesleges lenne. Csak abban az esetben szükséges, ha a törmelék­sorok bőségesek, s a léputcák vé­géig nyúlnak. Ilyen családokat elő­­jegyzünk ellenőrzésre, amelyet a tisztuló kirepülés után végzünk el. Ez nem jelenti azt, hogy a családot teljesen meg kell bolygatni. Ez az aránylag még alacsony hőmérsék­let mellett káros kövétkezmény­­nyel járhatna. Számos méhész így vesztette el az anyát. Akadnak családok, amelyek igén érzékenyek a zavarásra, s az ala­csony hőmérséklet mellett csomó­ba zárják az anyát, amely ilyenkor a legtöbb esetben megsérül vagy megfullad. Elegendő, ha a felső takarás meghagyása mellett kihúz­zuk a szélső keretet, ha ezen vagy a következő kereten fedett méz­készletet találunk, úgy nincs baj, a családot tovább ne zavarjuk, ha­nem nyugodtan takarjuk be. Ha nem találunk fedett mézkészletet, úgy biztonság kedvéért a keretek fölé körülbelül 1 kg-nyi összelapí­­íotí mézes cukorlepényt helye­zünk. Ez elégendő lesz a következő alkalomig, amikor a melegebb idő beálltával más módon is segíthe­tünk a családon. Az elhullott méhek mennyiségé­ből a család egészségi állapotára is lehet következtetnünk. Ha sok a hulla, s az alátéten vastag, ösz­­szefüggő réteget alkot, úgy az a gyanú, hogy a család valamilyen betegségben szenved (gyomorvész, atkakór). Ilyen esetben feltétlenül küldjünk hullamintát kivizsgálás céljából a Bratislavai Állategész­ségügyi Kutatóintézetbe. Kidobott peték v^gy álcák arra vallanak, hogy az anya már peté­zik. Ha hereálcákat vagy herebé­bokat találunk az alátéten, ez azt jelenti, hogy a családban álafiyák működnek, mert az anya elveszett. Ilyen családokat, amint' csak erre megfelelő melegebb idő nyílik, ha­ladéktalanul egyesítenünk kell szomszédaikkal. Tanácsos a méhek lesöprése a lépről, s a lépek elhe­lyezésé más családokba (ezáltal nem szabad a fészket túlságosan bővíteni, tanácsos ezért az álanyás családból annak egy-egy lépét be­adni a családba, s egyet méhek nélkül a választó mögé tenni). Cukorkristályok észlelése arra vall, hogy a cukorszirup igen sűrű volt (sűrűbb mint 3 kg cukor két' liter vízre), hogy a téli etetést későn végeztük vagy hogy a csa­ládnak több lépei adtunk telelésre, mint kellett' volna. Ilyen családok­nál a tél folyamán szomjúság jelei mutatkoztak (lásd a februári cik­ket)!' Az anya hullája az alátéten még nem jelenti azt, hogy a család anyátlan. Nincs kizárva, hogy a család még az ősz folyamán anyát váltott, s a fiatal anya ugyanakkor párzott is. Minden esetre a legelső felmelegedés alkalmával meg kell győződnünk, vajon van-e a csa­ládnak anyja, s petézik-é. Ha nincs, vagy ha van, s még nem párzott be (nincs pete), úgy az anyát tá­volítsuk el, mert már semmi eset­re sem párzik be. Ekkor adjunk a családnak tartalékanyáf. Arról, hogy a családnak van-e anyja, vagy ha van is, nem tudjuk párzott-e, úgy győződhetünk meg, hogy más családból nyílt fiasítású lépet helyezünk a kaptárba. Ha a család a Hasításon anyabölcsőt’ épít', úgy anyátlan. Ha pedig nem, s a szomszédos Iépeken sem mu­tatkoznak peték a következő na­pokban, úgy be nem párzott anya van a családban, amelyet el kell távolítanunk. Óvatosan járjunk el, mert az is lehetséges, hogy az új anya nem párzott be, de mégis megkezdte a petézést. Ezekből a petékből viszont csak herék kel­hetnek, ezért' tovább figyeljük a gyanús családokat (az alátétén anyahulla volt), s ha ezt észleljük, hogy púpos fiasítás keletkezik, úgy az anyát mint be nem pározottat távolítsuk el, s csak azután adunk a családnak tartalékanyát. Erről majd bővebben írok a következő alkalommal. Szüségesnek tartom, hogy a méhész ilyenkor és egész éven keresztül minden jelenségről ve­zessen följegyzést, mert erre az év folyamán szüksége lehet. Svancer Lajos KAPTÄRLÄB Kaptárain sarkaiba lyukat fúr­tam és vaslapra hegesztett 10 mm átmérőjű, 8 cm hosszú vascsövet illesztettem bele. A vaslapot négy csavar tartja a helyén. A kaptár lába 33 cm hosszú. Egyik végére egy csőbe illő vasat szereltem. Ezt a vasat a kaptár sarkába dugom. A láb magasságát azért választot­tam ilyennek, mert a derekam nem bírja a hajladozást. Mindenki tet­szése szerint méretezheti. Ha ván­dorláskor a kaptárt fölemeljük, lábai kihullanak. A lábakat külön kell szállítanom, zsákban, de meg­éri!) Nagy Károly Tömeges vagy egyéni ? Mindén méhész tapasztalatból tudja, hogy a méheknek táplálékuk hígítására vízre van szükségük. A vizet mézhólyagjukban hordják be a méhes körüli harmatcseppek­­ről, tócsákból, csermelyekből. Eb­ből a célból rendszerint napos he­lyet keresnek, ahol a víz felmele­gedik. Ha az időjárás változékony, számos méh elpusztul vízkeresés közben. Ezért fontos, hogy már kora tavasszal gondoskodjunk meg­felelő itatókról. Tudatosítanunk kell, hogy ennek elmulasztása nö­veli a méhek fertőző betegségei­nek terjedését. Tömeges és egyéni méhitatót különböztetünk meg. Az első eset­ben például bádogedényt használ­hatunk erre a célra, amelynek al­ján csapot helyezünk el. Ezen ke­resztül cseppekben szivárog a víz egy sekély deszkavályúba, amelyen lassan lecsorogva a méhek a vizet fölszippanthatják. A bádogedényt ajánlatos üveglappal födni, hogy a víz a nép melegétől felmeleged­jen. Ne mulasszuk el azonban a deszka naponkénti fertőtlenítését denaturált szesszel. Az ilyen tö­meges iíatót körülbelül a kapíá­­raktól 50 méternyire napos és szélvédett helyen kell elhelyez­nünk, azonban nem a méhek röp­­irányában, különben beszennyez­nék bélsárral. A kaptáraktól távol azért ajánlatos az itatók elhelye­zése, nehogy azt látogathassák a beteg méhek. Tömeges itatóí könnyen készít­hetünk. Öt literes befőttes üvegei nagyobb üveglapra helyezünk, s a befőttes üveg szája alá egyik ol­dalon fa szilánkot ékelünk. így az üveg tartalma lassan, s csak olyan mértékben szivárog az üveg­lapra, amennyire a méheknek szük­ségük van. Egyéni itatóra literes befőttes üveget használunk, amelyet a röp­­nyílás közelében helyezünk el az előbb említett módon. így hűvö­sebb időben is adagolhatunk mé­­heinknek vizet. Mindebből nyilvánvaló, hogy az itatók többféle típusát alkalmaz­hatjuk, Csupán egy a fontos, hogy meg ne feledkezzünk a tisztaság­ról. —k— Az EFSZ-ek vezetőinek űi jutalmazási rendszere a dunaszerdahelyi járásban Az a tény, hogy a fejd vagy a sertésgondozd jutalmának alakulása megszabott munkateljesítményhez kötött, az EFSZ vezető dolgozóinak munkaegysége pedig biztos és állandó volt — elgondolkozásra késztette Dunaszerdahelyen a járási pártbizottság dolgozóit. Gyakorlatban sok esetben éppen a leggyengébb szövetkezetek vezetőinek sikerült nagy munkaegység mennyiségét elérniük. A munkaegység értékének fokozása érdekében elsősorban a nagy jövedelmezőséget biztosító, de nem első­rendű fontosságú termények előállítására irányították figyelmüket, így több esetben a társadalmi érdekek háttérbe szorultak és a legfontosabb termékek előállítása másodlagos jelentőségűvé vált. két leszámítják, nehogy a bevételt az alapállomány csökkenésének rovására emeljék. Ugyanúgy az eladási egység­ben számított tervteljesítés százalé­kát módosítják a technikai okok miatt év végéig eladásra nem került kész­letek értékében. Minden 1000 korona értékű állatokból álló készletet 450 eladási egységnek vesznek. A prémiumrendszer sok mindenre kiterjed még. Mivel a fehérjetermelés növelése a lucernamag mennyiségétől függ, ennek előállítását premizálják. Hasonló fontossága miatt a kukorica­hozam növelését, a piaci tejtermelés fokozását és az önköltség csökkentést is premizálják. Például tehenenként! napi 5 literes tejeladási átlag esetén 100 tehénig az I. nehézségi osztályban 500 korona prémium jár, 7 literes eladási átlag 400 tehénig a III. nehézségi osztály­ban 7000 korona prémiumra jogosítja a zootechnikust és a farmvezetőket' az EFSZ vezetősége által megszabott' részarányban. EGY PÉLDA Vegyük szémügyre a nagylégi EFSZ elnökének, Michalik elvtársnak helyzetét. A szövetkezet 1501—2000 (pontosan 1864) redukált hektárral rendelkezik. Eszerint az elnök alap­­jutalma 1300 korona, s mivel az EFSZ pénzbevétele a piaci árutermelés el­lenértékeképpen egy redukált hektár­ról terv szerint 5384 korona lett vol­na, ezért az árutermelési pótlék 1500 korona lett volna havonta. Mivel azonban a bevétel 6186 koronára ala­kult, az árutermelési pótlék 1550 ko­ronára emelkedett, ami az alapjuta­lommal együtt havi 2850 koronát je­lent. Az évvégi prémium kialakulásakor közrejátszott az, hogy a tiszta jöve­delmet 13,4 %-kal túlteljesítették, amiért plusz 2474 korona jár, viszont a tervezett munkaegységek számát 3,6 %-kal túlmerítették, ezért levo­nás, vagyis mínusz 669 korona jár. Mivel pedig gabona- vagy eladási egy­ségben 0,9 %-kal a tervezettnél ki­sebb mértékben sikerült’ a tervet tel­jesíteniük, ezért ugyancsak levonás, vagyis mínusz 169 korona jár. Ezek összegezése után kitűnik, hogy Micha­lik elvtárs évvégi prémiumként tisz­tán 1636 koronát kap. Szükséges meg­említenünk azt is, hogy a levonásra kerülő biztosítási díj 8 %-ot tesz ki, amit folyamatosan tartalékban hagy­nak. A példaként említett nagylégi EFSZ munkaegység értéke 19 korona (14+1 5), miközben az oszthatatlan alapot a szövetkezet teljes pénzjövedelmé­nek 15,8 %-ával, az üzemi tartalék­­alapot pedig a munkaegységek alap­ján kifizetett egészévi összeg 2,7 %­­ával töltötték fel. A szövetkezet tagjainak máshol Is nagy előnyt jelentene vezetőik új ju­talmazási rendszere, mert az eddigi­vel szemben sokkal jobban igyekez­nének képességüket' „befektetni“ á saját érdekükben és a szövetkezet tagságának javára. A vezető dolgozók új jutalmazási rendszerének bevezetése folyamatban van a kassai járásban is, a lévaiak, a trencséniek pedig szintén érdeklőd­nek iránta. Galántán a termelési igaz­gatóság dolgozói hasonló rendszer bevezetésén fáradoznak. Kucsera Szilárd árutermelési pótlék 20 %-a az évi elszámolásig tartalékban marad. Az alapjutalmon és az árutermelési pótlékon kívül KVALIFIKÄCIÖS JUTALMAT kapnak a taggyűlés jóváhagyásával az iskolai végzettséggel rendelkező ve­zetők. Ez főiskolai végzettség esetén havi 200 koronát', középiskolai vég­zettség esetén 100 koronát, a szaktan­­intézet elvégzése és a szaktantár­gyakból tett érettségi vizsga, valamint öt' hónapnál hosszabb ideig tartó tan­folyamok elvégzése esetén 50 körö­néig is terjedhet. tervteljesítés TekintéíSSfl arra, hogy a legfonto­sabb termékek eladási feladatai kü­lönböző jellegű termelésből adódnak, ezeket együtthatók (koeficiensek) se­gítségével közös nevezőre kell hozni. Ez a gabona, helyesebben az eladási egység. A koéficiensekef minden év­ben ellenőrzik és pl. 1964-ben az előző évivel szemben a hús együttható szá­mát csökkentették, a tejét és a tojá­sét viszont emelték. Ez a termelési igazgatóság kezében nagyon hatásos serkentő eszköz a föbbtermelés, va­lamint' az eladás érdekében, a minden­kori közellátási helyzettel összhang­ban. Az érvényes együtthatók a kö­vetkezők: 100 kg hús = 450 eladási egység, 100 kg gabona = 100 elad. egys., 1Ö0 liter tej = 80 elad. egys., 100 kg cukorrépa = 13 elad. egys., 100 tojás = 30 elad. egys. Mind a tervét, mind annak teljesítését eladási egységek­ben állapítják még. ÉVVÉGI PRÉMIUM Az EFSZ-nek a három nehézségi osztályba sorolása szerint kiszámítják az árutermelési pótlékot. Ezt az ela­dási terv túlteljesítésének minden százaléka, a tiszta pénz bevétel túl­teljesítésének minden százaléka, és a munkaegység megtakarítás minden százaléka alapján emelik, ellenkező esetben csökkentik. Az árutermelési pótlék ily módon legfeljebb 30 %-kal emelhető. Nem vehető számításba a szakmánymunka (akkord, teljeslf- i ménymunka) alapján létrejött mun­­: kaegység száma. Ha év végén megállapítják, hogy az EFSZ egy redukált hektáron elért eredmény alapján az eredeti bésoro- 1 lássál szemben két fokozattal feljebb tartozha, ezt csak egy fokozattal eme­lik, mert akkor készakarva olyan terv­számokat állítanának össze a követ­kező évre az egyes szövetkezetek ve­zetői, amelyeket játszva túlteljesít­hetnének. A tiszta pénzbevételhez hozzászá­mítják még a készletek értékét, ame­lyek a következő évben kerülnek el­adásra, viszont az alapállomány csök­kenése esetén az eladott állatok érté-Ez a tény és az ebből következő egyéb zavaró körülmények, alapvető változás szükségességét hívták elő. A járási pártbizottság kezdeményezé­sére, szakemberek aktívájának bevo­násával, egy olyan jutalmazási rend­szer kidolgozását kezdték meg, mely­ben két fő mutató szerepel. Az egyik figyelembe veszi a terület nagyságát, és szilárd alapjutalomként szerepel, a másik változó jellegű, s az áruter­melésből indul ki. Ilyen indítóokok alapján született meg azután 1962-ben az új jutalma­zási rendszer, amelyet 1963. január 1-től a dunaszerdahelyi járás minden EFSZ-ében bevezettek, és mivél ez nagyon jól bevált, továbbra is alkal­maznak. Dr. Cséfalvay Gábor mérnöktől, a termelési igazgatóság közgazdasági osztályának vezetőjétől kért tájékoz­tatás szerint a járásban levő szövet­kezeteket hat nagyság szerinti cso­portba sorolták (800 redukált' hektá­rig, 1000, 1250, 1500, 2000 redukált hektárig és 2000-én felül). Mivel egyes kultúrák területegység­re vonatkozó árutermelési értéke kü­lönböző, a közös nevezőre hozás érde­kében használatba került a REDUKÁLT HEKTÁR fogalma. Ez azt jelenti, hogy a redu­kált hektárra történő átszámításkor egy hektár szőlő 5 redukált ha-nak, 1 ha gyümölcsös 4 red. ha-nak, 1 ha rét 0,3 red. ha-nak, 1 ha legelő 0,2 red. ha-nak, 1 ha szántóföld pedig 1 red. ha-nak felel meg. Tekintettel arra, hogy az egyes szö­vetkezetek termelési képessége a ter­mészetadta és az ökonómiai körülmé­nyektől, de főképpen a talaj minősé­gétől függ, az objektív különbözetek hangsúlyozására a gazdaságokat HÁROM NEHÉZSÉGI OSZTÁLYBA sorolták be (I-II-III). Ezeken az osztályokon belül az egy redukált hektáron elért piaci áruter­melés pénzértéke szerint 3000 koroná­tól kezdődően 7000 koronáig 250 koro­­nánkénti fokozatokat alakítottak ki. Ha a vezető dolgozónak nincs háztáji gazdasága és nem részesül természet­beni juttatásban, úgy eszerint kapja jutalmának mozgó részét, amely az átlagos szövetkezetekben az alapjuta­­kxm 50 — 60 %-a körül mozog. A havi alapjutalom az imént emlí­tett' redukált hektár szerinti hat nagy­ságcsoportban 1000, 1050, 1100, 1200, 1300, 1400 korona. A háztáji nélküli vezető dolgozó családja részére a szövetkezettől felvásárlási áron meg­vásárolhatja a szükséges kenyérgabo­na mennyiséget, s egy választott ma­lacot, valamint állattartás céljára 10 mázsa kukoricát vehet. A piaci árutermelés szerint például az I. csoportban a havi árutermelési pótlék (mozgójutalom) a redukált hektáronkénti 3000 koronás bevétel és 800 redukált hektárig terjedő te­rület' esetén 600 korona, amely összeg az egyes fokozatokban emelkedik. A második fokozatban 620, azután 650, 700, 760, 830, 900, 970, s ezt követően minden fokozatban egyformán 50 ko­ronával emelkedik. Ha az EFSZ redukált' hektárainak száma mondjuk 1501—2000 és a piaci árutermelés értéke 3000 korona redu­kált hektáronként, úgy az áruterme­lési pótlék 900 korona. Ez a második fokozatban 920, majd 950, 1000, 1060, 1130, 1200, 1270, s ezen túl 50 koro­nánként emelkedik. Ha a szövetkezeti vezető dolgozó­nak HÁZTÁJI GAZDASÁGA VAN, ez a mozgó havi jutalom 10 árig ter­jedő terület esetén 40 koronával, 20 árig 90 koronával, 30 árig 150 koroná­val, 40 árig 220 koronával, 50 árig pedig 300 koronával csökken. Ezzel arányban csökken jogosultsága a ter­­mészetbeniek megvásárlására is. Az EFSZ taggyűlése az alapjutalmat a következő százalékarányban hagyja jóvá: ■ az elnök 90—100 %, ■ az agronómus, zootechnikus és ökonómus 75—95 %, ■ a mechanizátor és a komplexbrigád vezetője 70—90 %. Ehhez járul azután az árutermelési pótlék, amely minden vezető dolgozó esetében a kidolgozott táblázat sze- i rinti összea 100 %-a. A havonta iáró A gazdasági udvar közepetdjttn to­ronyra emlékeztető építmény. — Ez micsoda? — kérdem. — Ebben lakom — mondja. Három szoba egymás fölött (ő csak egyben lakik) deszkalépcsők, padlás­ajtók ... Betérünk. Ágy, asztalka, szék és szekrény. Ennyi az egész bútorzat. Minden sa­rokból a legény szobák sivársága sír. — Meg is kérdem: — Nőszülsz-e egyhamar? Elmosolyodik. — Nemigen... De udvariok egy lánynak itt a faluban. Náluk töltöm az estéket —, nézzük a televíziót és... Már sötétedni kezd, mikor kifordu­lunk az ajtón. Megkérem, vigyen ki az állomásra motorkerékpárján... Na­gyon készséges, szinte sajnálja, hogy nem maga ajánlkozott. A magyarbéli állomás várótermében ülök. Azon gondolkodom, hogy néhány órás ismerettség után csak találgatá­sok segítségével mutathatok be egy embert.., Sokat kéne tudnom, Tűr­ések Józsefről, hogy általam mások is megismerjék. Jószerével csak annyit tudok róla, hogy fiatal, szereti a falut és — szereti munkáját! Ez viszont egymagában is sokat mond . .. SZŐDY; VIKTOR Nemcsak tudjuk, de már „könyö­künkön jön ki“ annak emlegetése, hogy a mezőgazdaságban kevés a fia­tal. Sok ember kutatta a városba özön­­lés okait__Ki ezt, ki azt vélte felfe­dezni, ám ettől függetlenül az a való­ságos helyzet, hogy megnőttek a falusi ember igényei... A falu várossá vá­lása, hogy így mondjam: „hosszú nó­ta“, jónéhányszor kell lélegzetet venni, míg végére jutunk. No de hagyjuk a tudálékoskodást...! Különben is olyan embert rajzolok meg, aki ugyancsak fiatal s esze ágá­ba sem jut városba költözni. Turcsek József mindössze három éve dolgozik a mezőgazdaságban. A Ma­gyarbéli Állami Gazdaság állattenyész­tésének vezetője. Első látásra olyan fiatalnak látszik, csaknem kamaszszámba menő ... Be­szélgetés közben tűnik ki, hogy szak­tudása számottevő — így is kell ennek lennie: mezőgazdasági szakiskolát vég­zett — tapasztalatokban sem szegény s ami tán a legfontosabb — szereti munkáját! Eredetileg állatorvosnak készült, el is került Kassára, elvégzett két szemesztert, aztán gondolt egyet és otthagyta a várost. Kettesben jártuk végig az istálló­­kai ... Volt abban egy kis büszkeség is, ahogy mutogatta az állatokat, — némelyikről kis történetet is mon­dott __, Csoportvezető

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents