Szabad Földműves, 1964. július-december (15. évfolyam, 54-104. szám)

1964-08-08 / 64. szám

• 150 ezer tojótyúk — átlagos tojőshozam 250 darab 9 Hús­­hibrid = 63 nap alatt 1,42 kiló; egy kg súlygyarapodáshoz 2,79 kilogramm takarmány #______ Bábolnán: Ménes helyett baromfi A Bábolnán 1789-ben létesített ál­lami ménesbirtok másfél évszázadon keresztül lovairól volt híres. Nap­jainkban pedig az iparszerű baromfi­­tenyésztésben szerzett jó hírt — s nem is csak Magyarországon. Az állattenyésztésnek ez az ága az utóbbi években hihetetlen fejlődésen ment keresztül, s a bábolnai gazdaság nem­egy mutatóban a világ élenjáróinak sarkában jár. Jelenleg 132 000 tyúk — egyhasznú tojóhibrid — található a telepeken, s ezek átlagos évi tojáshozama 250. Egy tojás előállításához 19,2 dkg ta­karmányt használnak fel. A húshib­ridek átlagosan 63 nap alatt 1,42 kg élősúlyt érnek el, s 1 kg súlygyara­podáshoz 2,79 kg takarmány sziiksé­másrészt abban, hogy Itt többféle tápot etetnek. Nevelőtáp pl. négyféle van, de gyárinak kakastápot is. A jér­­cék ivarérésének a világításon kívül a speciális takarmány is szabályozója. Minden istállóban takarmánylánc, függesztett önetetők találhatók, s túl­­folyós vagy utáncsepegős függesztett automata itatók. Mivel a zárt istálló­ban tartott baromfi oxigénigénye nagy, s a gázokkal, párával telt leve­gőt rendszeresen cserélni, a helyisé­get lehetőleg minél kisebb és egyen­letes Légmozgással fűteni, hűteni is kell, nagykapacitású ventillátorok, szükség szerint szívók és nyomók mű­ködnek minden ólban. A Broyler­­istállóban pl. miinden kiló csirkére óránként 3,6 m3" tiszta levegő kerül a földi legjobb eredményekkel való ösz­­szehasonlításnál sem kell szégyenkez­­niök a gazdaság dolgozóinak. A bábolnai gazdasággal kapcsolat­ban álló állami gazdaságok és szövet­kezetek tavaly — ha nem is azonos — de a bábolnai gazdaság eredményeit megközelítő eredményeket könyvel­hetnek el. Az állami gazdaságokban tyúkonként 200 darabos tojáshozamot értek el, s egy-egy tojást 20—25 dkg takarmánnyal állítottak elő. A Broyler nevelésnél 63 nap alatt átlagosan 1,25 kg-os állatokat állítottak elő, a 1 kg csirkehús előállításához 3,27 kg takar­mányt használtak fel. A termelőszö­vetkezetek eredményei kis eltéréssel ugyanezek voltak. Ez az oka annak, hogy egyre népszerűbbé válnak a bábolnai gazdaság speciális tojó- és húshibridei, s azokat ma már a kül­föld is igényli. Az is gyakori, hogy mikor a szülőpárokat adó Lohmann cégnek nincs elég tojása, Bábolnáról vásárol — jó áron. A bábolnai gazda­sággal szerződő állami gazdaságok­nak, szövetkezeteknek, mégegy jelen­tős előnyük van a szerződésből: a szaktanácsadóktól ingyen, és munka­— és ahol bőven van hozzá alkatrész HAT IGEN! A pótalkatrészhiány! Hányszor kell állni a gépnek, mert valamilyen alkatrészt nem tudnak pó­tolni. Hol firtatná az ember ennek az okát, ha nem épp Schőnebeckben ? És mit válaszoltak ? Íme, Kurt Bauer válasza: — Ismerjük ezt a problémát. A megoldás nem rajtunk múlik. Mi, itt­hon az NDK-ban, kezdettől fogva figyelemmel kísérjük az alkatrész­igényt. Felmértük, hogy egy-egy gép­hez annak élettartama alatt mennyi pótalkatrészre van szükség. Amikor egy gép itt elkészül, egyúttal ezt a pótalkatrész-mennyiséget is legyárt­juk. Sőt, valamivel még többet. Itthon, az NDK-ban, a gépekkel egyidőben a betervezett pótalkatrészeket is azon­nal megrendelik, s mi azonnal szál­lítjuk. Külföldre is csak azt szállít­hatjuk, amit kérnek tőlünk, amit meg­rendelnek. És a legtöbb ország csak a gépet veszi meg. Ez alól talán Kuba kivétel. Oda mindjárt viszik a beter­vezett pótalkatrészeket is. De a töb­biek nem. A gépek elmennek, az al­katrészek itt maradnak. Mi tartjuk a raktárakban. Bármikor szállíthatunk belőlük. SCHŐNEBECKBEN JÄRTAM, ahol az RS—09-es traktor készül. A mező­­gazdaságnak szüksége van erre a nagyszerű gépre. De a pótalkatré­szeire is. A schönebecki traktorgyá­ron nem múlik, a mi külkereskedelmi szerveinken múlik, ők az illetékesek, nekik kell szóvá tennünk. Szüts László Függesztett automata itatók Takarmányláncos etetés helyiségbe. A ventillációt egyébként mindig a várható maximális teljesít­ményre építik, s ha nincs szükség valamennyi ventillátor működésére egy részüket leállíthatják. A gazdaságban található egy mű­anyagból készített üveggyapottal szi­getelt ún. standard istálló is, amit a Lohmann cégtől nemrég vásároltak. A helyiségen kívül takarmánysiló, be­lül olajjal üzemelhető fűtőberende­zés található. A takarmány a meny­­nyezet alatti csőrendszerből folyik az önetetőkbe. Ebben az istállóban kí­sérletképpen hét tyúkot tartanak min­den négyzetméteren. E tojóházban jelenleg 77 %-os a termelés — 100 tyúkból naponta 74 tojik. A losonci üzemegységben, ahol nemrég Hrus­csov elvtárs látogatást tett, 90 %-os a termelés, s megközelíti ezt a dará­nyi üzemegységben ketrecekben tar­tott állomány is. A nagyfokú gépesítésnek, a ponto­san kidolgozott technológiának, a szakirányításnak, a gyakorlott szak­munkásoknak a dicsérete, hogy a Bá­bolnai Állami Gazdaságban nincs be­tegség. A Broylerek elhullási száza­léka 0,2, a tojóházi selejtezés a nor­mális. Ugyanezek az okai annak is, hogy e méreteiben nagy baromfiüzem­ben viszonylag kevés dolgozó szük­séges. A törzsállatoknál általában 2,5 ezer, a tojótípusúaknái 3—4 ezer, a Broylereknél 10 ezer állatot gondoz egy ember. A bábolnai gazdaság ma már 30 ál­lami gazdaságot és 31 termelőszövet­kezetet lát el napos baromfival és szaktanáccsal. Ahová állatot ad, ott érthetően ragaszkodik az általa elké­szített kidolgozott technológia betar­tásához. Némely gazdaság elbizakodva a jó eredmények láttán lazított ezen, s mindjárt kárát látta. Ezért a gazda­ság vezetői rendszeresen ellenőrzik a nevelőhelyiségeket, a csibenevelés előkészítését, a takarmányozást, az etető- és itatóedényeket, a légcserét, 1 a világítást, hiszen a Lohmann cég megbízottai, akik gyakori látogatók itt, mindig azt hangsúlyozzák: ezeken az apróságokon múlik a dolog, ezekre : kell vigyázni. A farkaskúti Broyler hizlalóban egy táblázaton rendszeresen feltüntetik a súlygyarapodást. A 9400 öthetes csir­ke átlagsúlya 688 gramm. A New Hampshire-i egyetem ilyenkorú álla­tai 686, a bábolnai kísérleti istálló állatai 700 grammosak. Tehát a kül-Svájc bázeli állatkertiében már a negyedik orrszarvú borjú született. Az eseménynek azért tulajdonítanak fontosságot, mert az orrszarvú fog­ságban csak nagyon ritka esetben szaporodik. (Foto: CTK) ges. A Broyler csirke kilójának ön­költsége 13 forint, a tojásé 80 fillér. A tojástermelési eredmények a gazda­ságban 81 %-kal, a hústermelósiek pedig 29 %-kal jobbak mint a ma­gyarországi nagyüzemek átlagai. Mi ennek a magyarázata? Burger Róbert igazgató szerint az, hogy iparszerűen, speciális hibridek­kel dolgoznak, s megteremtették azo­kat a feltételeket, amelyek a jó ered­ményekhez szükségesek. Ha az ember csak a telep egy ré­szét járja végig — 25 km-es körzet­ben 24 telep található — megérti, mit jelentenek ezek a szavak. A gazdaságban ma már szinte csak külföldön vásárolt tenyészbaromfi, Shawer, Nick-Chick, a Heisdorf-Nel­­son-Lohmann cég hibridjei, illetve azok utódai találhatók. Ugyanis itt is bebizonyosodott, hogy a legjobb ered­ményeket a speciális hibridekkel le­het elérni, a tiszta és vegyes hasz­nosítású fajták erre nem képesek. A gazdaság baromfiállományának fele tenyészállat, s a tojásokat 35, egyen­ként 10 000 férőhelyes keltetőgépben, az év minden szakában keltetik. Az állatok zömét a régi lóistállók­ban helyezték el. A hosszú, 100—120 méteres vastagfalú épületeket két­szintes tojóházakká Broyler hizlalók­ká alakították át. Ez azt jelenti, hogy fúthetővé, szellőztethetővé, világít­­hatóvá tették azokat. Bár az istállók alsó szintjén és padlásterén kialakí­tott tojóházak, nevelőhelyiségek nem pontosan egyformák, de technológiá­juk azonos. Tyúkból ötöt, kiscsirké­ből — egészen az értékesítésig — 12-őt helyeznek el egy-egy négyzet­­méteren. Mélyalom csak a tenyész­állatok óljában található, egyébként trágyaaknásak, lécpadlósak a helyisé­gek. A világítás a tenyészállatokat átadó cég által kidolgozott program szerint történik. A világítás időtarta­ma a villanygyújtás és oltás időpont­ja attól függ, melyik hónapban, me­lyik napon keltek a csibék. Egyszerű skáláról olvasható le, hogy pl. a már­cius 20-án kelt csirkéknek július el­sején mettől meddig kell világítani. Az itt használt takarmánykeverék némileg különbözik a Magyarországon gyártottaktól, egyrészt összetételben. Mezőgazdasági tanácsadószolgálat Angliában 1964. augusztus 8. Emellett azonban körzeti, esetleg ke­rületi állattenyésztési konferenciákat is szerveznek. Ha arról van szó, hogy ennek és ennek a tenyészgazdaságnak takarmány, vagy műtrágyagyártó üzemnek részt kell venni egy mező­­gazdasági kiállításon .akkor megint­­csak ők azok, akik felbecsülhetetlen szolgálatokat tesznek az angol mező­­gazdaságnak. Azokban a gazdaságok­ban, ahol nagyobb jelentőségű újítást vezettek be a termelésbe, ún. Field days vagy Open days napok (hasonló rendezvények a mi mezőgazdaságunk­ból sem hiányoznak) megrendezéséről is gondoskodniuk kell. A NAAS tanácsadó szakemberei te­hát sokmindent végeznek. Ha pedig azt is elmondjuk róluk, hogy különböző mezőgazdasági szak­lapok szerkesztésében is résztvesznek sőt állandó munkatársa' a rádió és a televízió mezőgazdasági adásának is, ügy egyáltalán nem irigylésre méltó a foglalkozásuk. Az angol földműveseknek azonban a kormány is segít éspedig azzal, hogy kölcsönt folyósít számukra gépfelsze­­felés és műtrágyavásárlásra, de más kiadások fedezésére is. Ez nem cso­da, hisz az angol kormány mezőgaz­dasági politikájában a közös piac, de főleg Franciaország mezőgazdasági politikája következtében azt a célt követi, hogy hazai termékekkel fedez­hesse a lakosság élelmiszerszükség­letét. Érdemes megemlíteni, hogy az angol mezőgazdaság jelenleg 55 °/o-ra fedezi a lakosság ellátását, mely 25 °/o-os javulást jelent az első világ­háború előtti helyzethez viszonyítva. (Soc. zem.) tató állomás van. Ezek mindegyike különböző talaj- és éghajlati viszo­nyok között tevékenykedik. Munka­­programmjukat főleg olyan helyi jel­legű problémák megoldása képezi, melyekkel a 6—7 hektáros gazdasá­gok nem tudnának megbirkózni. Érdekes, hogy bár a NAAS szerves részét képezi a szigetország mező­­gazdasági minisztériumának, nem szolgál a kormány mezőgazdasági po­litikájának szócsövéül. A NAAS ta­nácsadóinak fő feladata az, hogy saját belátásuk szerint, de a lehető legjobb tanáccsal szolgáljanak, mind mező­­gazdasági, mind műszaki kérdésekben. Munkájuk során csak arra kell ügyel­niük, hogy hozzájáruljanak a gazda­ságok hatékonyságának fokozásához és az angliai földművesek életszínvo­nalának növeléséhez. A NAAS keretein belül száz ember foglalkozik a gazdasági állatok (nem számítva a baromfitenyésztést) te­nyésztésének problémáival. A Country egy-egy állattenyésztési szakembere néha több — például a tehén-, a juh- és sertéstenyésztésben nyújt segítsé­get a termelőknek. Mivel azonban egy ember képtelen arra, hogy több állat­­tenyésztési ágazatban is egyaránt jól kiismerje magát, szakemberekből ösz­­szetevődő kollektíva áll rendelkezé­sére. A gazdasági állatok tartásáról és tenyésztéséről nemrég életbelépett törvény értelmében a tanácsadó szak­ember egyúttal állami felügyelő is. A tanácsadó szakemberei, főleg a téli hónapok alatt, amikor ritkábban jutnak el a gazdaságokba, különböző előadásokat és vitaesteket rendeznek a termelőknek az állattenyésztésről. Angliában és Walesben NAAS (Na­tional Agricultural Advisory Service) néven 1946-tól működik a mezőgaz­dasági dolgozók tanácsadója. A köz­pont, amely Londonban székel és három fő — gyakorlati, tudományos és kertészeti — osztállyal, valamint egy-egy szarvasmarha- és baromfi­tenyésztési alosztállyal rendelkezik, díjtalanul válaszol az érdeklődők kér­déseire. A NAAS-nak 8 mezőgazdasági ke­rülete van, élükön igazgatóval. Az igazgatói tanácsban kémikusok, ento­­mológusok, fytopatológusok és bak­­teorolőgusok foglalnak helyet. A NAAS munkájában azonban gépesítési, ta­lajművelési, kertészeti, különböző ál­lattenyésztési és egyéb ágazatbeli szakemberek is résztvesznek. A NAAS kerületi Counties és Coun­try Advisory Officer elnevezésű hiva­talai, melyeknek ugyancsak számos szakember áll rendelkezésükre, köz­vetlen kapcsolatban állnak a terme­lőkkel, s így bármikor segítségükre lehetnek. A kerületi tanácsadók instruktorai — melyek mindegyikének körülbelül 700, egyenként átlag 6 hektáros gaz­daság tartozik hatáskörébe — idejük túlnyomó részét a gazdaságokban töl­tik. A fölmerülő problémákat azonnal tisztázzák, és csak komolyabb esetben fordulnak a kerületi, illetve a köz­ponti tanácsadóhoz. A NAAS-nak beleszólása van a tu­dományos kutatásokba is. A mezőgaz­dasági kerületekben folyó kísérleteket külön e célból alakult bizottság han­golja egybe. A 8 kerületben jelenleg 12 kísérleti farm és 8 kertészeti ku­áelyükön megtanulhatják a korszerű tyúktartás és csirkenevelés tudni­valóit. Csekonics József, a bábolnai gazda­ság alapítója, ha most látná a 17 000 holdas gazdaságot, ahol, ha kisebb számban is, de ma is találhatók ki­váló lovak, s ezenkívül csirkék, tyúkok százezrei, bizonyára elcsodálkozna a változáson. De talán megértené, hogy a szép lovaknál is nagyobb szükség van az olcsó baromfihúsra, a tojásra. Ennek előállításában pedig Bábolna már nemzetközi hírnévre tett szert. Gonda Irén, agrármérnök (Budapest) SCHÖNEBECK. A város kicsi, de a híre nagy. Hírét traktorgyárának kö­szönheti. Traktort gyártanak az NDK- ban még máshol is, de egyik se vált olyan világszerte közkedveltté, mint az, amelyik itt, Schőnebeckben ké­szül: az RS—09-es. A jól ismert gépből Kurt Bauernek, a gyár igazgatójának közlése szerint elkerült ez a gép már valamennyi szocialista országba, ideértve Kubát is — és sok dolgozik belőle nyugati, kapitalista államokban, Belgiumtól Kanadáig, Brazíliától Egyiptomig. Miért olyan közkedvelt világszerte az RS—09? A modern gazdálkodás alapfeltéte­lei közé tartozik, hogy nagy területe­ket több géppel, kevesebb emberrel korszerűen műveljünk E követelmény szülte a schönebeckiek speciális gé­pét. Az RS—09 népszerűségét első­sorban annak köszönheti, hogy min­denféle munkafolyamatnál, a mező­­gazdaság valamennyi ágában használ­ható, vagyis: igen sokoldalú. Erőgép és munkagép egyben, 25 féle eszköz szerelhető hozzá, mégpedig, ha a munka úgy kívánja — a tengely elé, közé és mögé — egyidejűleg több eszköz. Irányításához viszont egyetlen ember elegendő. És végül: a gép egész évben üzemeltethető. NEM CSODA HÄT, ha ilyen világhír­névre tett szert. Első példányait 1948- ban készítették, sorozatgyártását 1951-ben kezdték meg, ma évente több mint 14 ezer hagyja el a gyárat. Állandó továbbfejlesztését kezdettől fogva a gyakorlat tapasztalataira alapozták. A gép tervezői, a gyár szakemberei rendszeres kapcsolatot tartanak fenn azokkal, akik a gépet használják. Nemcsak az NDK-ban, külföldön is. A gyár szervizállomáso­kat létesített, gépállomásokkal és szö­vetkezetekkel kötött szerződést az újabb és újabb géptípusok kipróbálá­sára. A mai 14 ezer helyett két év múlva már 20 ezer, 1968-ra pedig 25—30 ezer ilyen traktort készítenek majd a schönebecki traktorgyárban. Ehhez persze a gyárat is fejleszteni kell. Már ma sem a régi, városbeli üzem gyártja a gépek zömét, 1970-re pedig ezt az üzemrészt végképp felszámol­ják. Szép, új, hatalmas üzem épül a város szélén és a már felépült csar­nokokban a világhírnévhez méltó, egyre növekvő termelés folyik. Nem hagyható említés nélkül, hogy ahol most ezek a modern szerelőcsarno­kok épülnek, ott a háború alatt is működött már üzem. csakhogy az hadiüzem volt, repülőgépeket gyár­tott. És ma a békés munka eszköze kerül ki innen, naponta 42 darab RS—09-es traktor.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents