Szabad Földműves, 1964. július-december (15. évfolyam, 54-104. szám)
1964-08-05 / 63. szám
Mikor kaszáljuk harmadszor a lucernát? Állattenyésztésünk fejlesztésében a lucerna — mint egyik legfontosabb takarmánynövényünk — igen fontos szerepet tölt be. A lucerna agrotechnikájával kapcsolatban szinte évtizedekre visszamenően alig találhatunk kutatási eredményeket. A kísérletezés kizárólag csak különféle szénaszárítási módszerekre, illetve egyéb betakarítási módokra (forró levegős szárítás) terjedt ki. A szárítási módok kidolgozásával egyidejűén kizárólag csak a táplálóanyag-tartalom lehető legnagyobb mérvű növelésére törekedtek, és ennek érdekében állapították meg a kaszálási időket. A betakarítás ápolás is A kaszálási idő megállapításakor azonban nem elég csak közvetlenül a kaszálásból várható termésmennyiséget és minőséget figyelembe venni, mivel olyan kultúrával állunk szemben, amelyik több éven át és egy-egy évben többször is termést hoz. Ennek megfelelően nem lehet közömbös, hogy a termés betakarításának időpontja, hogyan hat a visszamaradó növényre. Amíg az egyéves, egyszer termő kultúráknál a betakarításra legkedvezőbb időpontot választhatjuk ki aratásra, addig olyan növény esetében, mint a lucerna, ügyelnünk kell a növény további életére is. A termés betakarításakoi ezek a növények nem fejezik be életműködésüket hanem tovább élnek és újabb növényeket adnak. Ebből egyúttal az is következik, hogy a lucerna és más hozzá hasonló növény esetében az egyes termések betakarításának ideje nagymértékben kihat a további termésekre is. A betakarítás tehát egyúttal ápolást is jelent, mert ettől is függ a kaszálás utáni sarjadzás gyorsasága, a következő termés mennyisége és minősége, sőt az egész növény további élete is Ahhoz, hogy a lucerna kaszálási időpontját megfelelően tudjuk kiválasztani, nem elég csak a takarmányozás menynyiségi és minőségi követelményeit figyelembe venni hanem meg kell ismerni a növény biológiáját is. Ez azért szükséges, hogy az alkalmazott agrotechnikai eljárások utóhatásaival tisztában legyünk és világosan lássuk hogy mit miért teazünk Nem helyes mindig zöldbimbös állapotban kaszálni A lucernakaszálások idejének kiválasztásában legnagyobb hiba minden kaszálást a sokat hangoztatott „zöldbimbós“ állapotban végezni. Ezzel a módszerrel ugyanazt érjük el. mint amikor az évelő gyomok irtásának, az úgynevezett „kimerítéses“ eljárását alkalmazzuk. A lucernanövény fejlődése, sarjadzása a megvastagodott gyökérben (rizómában) elraktározott tartalék táplálóanyagok felhasználásával indul meg. Ezeket a tartalék táplálóanyagokat a növény fejlődésének fejlettebb fázisában gyűjti be. Á tartalék táplálóanyagok raktározása JÖ SEGÍTSÉG A MPZ 140 jelzésű takarmánylevet sajtoló gép jó segítségnek bizonyult -kszakkor indul meg, amikor a növények dúsan fejlett föld feletti része nagyjából befejezi a növekedést. Ilyenkor a levelek által előállított táplálőanyagok zöme a megvastagodott gyökérbe áramlik mint tartalék. Ha a növény számára nem biztosítunk elegendő időt ahhoz, hogy ezt a tartalékolást elvégezze, hanem asszimiláló felületét (levíüzeLét) levágjuk, akkor elmarad a tartalékgyűjtés. A sarjadzás nehezebben indul meg, mivel a talajból kell felvenni a táplálóanyagokat, ezeket át kell alakítani, ami hosszú időt vesz igénybe. Ilyen esetben minél mostohábbak a körülmények, annál jobban elnyúlik a sarjadzási idő. Tavasszal, amikor a talajban még elegendő nedvesség van és a táplálóanyagok tárolása zavartalanabb, a növény a talajból könnyebben veszi fel a táplálóanyagokat így a tartalékok képződése még elég gyors. Megvan a lehetőség az erőteljesebb sarjadzásra. Amint azonban a növény életében egy szárazabb időszak következik, meglassul a talajból a táplálóanyagok felvétele. Lassabban indul meg a sarjadzás, mintha az az elraktározott tartalék táplálóanyagokból történne. A harmadik kaszálást java virágzásban A fentiekből következik, hogy a lucerna kaszálási idejének megállapításakor a növény biológiájához is kell alkalmazkodni. Az első kaszálás idején, a korai kaszálással nagy kárt nem teszünk. Ezért az első kaszálást jobb, ha zöldbimbós korban végezzük, így kiváló minőségű és mennyiségű takarmányt kapunk. A kaszálás után a sarjadzás is elég gyors lesz. A korai kaszálás hatására a második kaszálást az aratásig be lehet fejezni, tehát aratás körül a szénabegyűjtés nem okoz munkatorlódást. Ha a második kaszálás zöldbimbós korban történik, még mindig nem keletkezik zavar a növény életében, hiszen június hazánkban az egyik legcsapadékosabb hónap. Tehát a talajban van elegendő nedvesség és táplálóanyag, így a növény gyorsabban sarjadzásnak indulhat. Sokkal nagyobb gondot jelent a harmadik kaszálás idejének helyes megválasztása. Ez a munka már többnyire olyan száraz időszakban zajlik, amikor a talajban kevés a nedvesség. Ha a harmadik kaszálást is zöldbimbós korban végezzük, a kaszálás után lényegesen nehezebben indul meg a sarjadzás. Tehát a lucerna harmadik kaszálását célszerűbb a növény későbbi fejlettségi állapotában — java virágzásban — elvégezni, még akkor is, ha az a betakarított termés minőségének rovására megy. A kaszálási idő elhúzódása lehetővé teszi, hogy a növény gyökerében több tartalék táplálóanyagot raktározzon el. Mit mutatnak a kísérletek? I960 óta folyó szabadföldi kísérfeteink és biokémiai vizsgálataink azt bizonyítják, hogy ez a későbbi kaszálás a növény számára igen kedvező. Nemcsak azért, mert a kaszálás után gyorsabb sarjadzást tesz lehetővé, hanem mert növeli a növény télállóságát is. A rizomában elraktározott tartalék táplálóanyagok megvastagítják a gyökérzetet, megerősítik annak azt a részét, amely a téli fagynak különösképpen ki van téve. Ez a megvastagodott gyökérzet a későbbiekben jobban biztosítja a tél beállta előtt a tartalék táplálóanyagok felhalmozódását. A tartalék táplálóanyagok nemcsak a gyorsabb sarjadzást segítik elő mostohább viszonyok között, hanem a tél folyamán a faggyal és más egyéb külső hatásokkal szemben is ellenállóbbá teszik a növényt. Több felmérésünk ég megfigyelésünk bizonyítja, hogy ott, ahol a lucerna valamennyi kaszálását zöldbimbós korban végzik, a tél folyamán a lucernaállomány jobban kiritkul. Ha azonban a tenyészidő folyamán lehetőséget adunk a rizóma kellő megerősödésére és a lucerna betelelés előtti utolsó kaszálásának az idejét megfelelően választjuk ki, akkor a tél kisebb kárt tesz a lucernásban. A túlságos késői — magkötés utáni — kaszálási idő sem kedvező, mert akkor már a tartalék táplálóanyagok elsősorban a mag fejlesztését segítik, és a növényben mindenekelőtt a termésképzéshez szükséges élettani folyamatok indulnak meg. Ezután már nehezebben kezd sarjadni a növény, mert a vegetatív részek (szár, levélzet) képzése más életfolyamatokat igényel. A lucerna és általában az évelő növények termesztése során alkalmazott agrotechnikai módszerek kiválasztásának tehát nagyon fontos követelménye, hogy ismerjük a növény biológiáját. Nem szabad egy-egy kaszálás alkalmával mechanikusan csak az elérendő termés menynyiségét és minőségét nézni. Ez különösen veszélyes lehet a forró levegős szárítással működő lucernaliszt-készítő üzemek körzetében, ahol esetenként éppen a lucerna érdekében ki kell békülnünk a harmadik kaszálás gyengébb minőségével. Dr. Varga János 1664. augusztus 5.
