Szabad Földműves, 1964. július-december (15. évfolyam, 54-104. szám)

1964-08-05 / 63. szám

Betakarítás — különösen kombájn — után a gabona­szemet tovább kell szárítani, tisztítani és kezelni. Ezért a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban elkezdték a szem betakarítás utáni kezelésére szolgáló gépek és be>­­rendezések minősítését. Ilyen gépsor került üzemi ki­próbálásra tavaly a Novy Bydzov járási Zabedov szövet­kezetében. A gépsorban összeállított berendezések lehetővé te­szik a tárolás teljes gépesítését, sőt automatizálását is. Például a gabona továbbításához kézi munkára egyálta­lán nincs szükség, így az üzemi költségek körülbelül 60 %-kal kevesebbek, mint a mezei szérűkön és padló­aljzatú magtárakban. A munka termelékenysége dur­ván számolva körülbelül ötszörösére nő. A gépsor első tagja egy rostélyos aljzatú földi befogadó gabonatar - fály. Ebbe kerül folyamatosan a gabona. Innen egy füg­gőleges vödrös emelő viszi tovább a tisztítógépbe. A megtisztított gabonát a szállítószalag felső ága az elosztóba továbbítja, ahonnan a nehézségi erő hatására közvetlenül a szállítósilóba hull. Az SSZ —S —30 típusú körgyűrűs levegővezetésü berendezésb&n az erősen ned­ves gabonát hordozható kőolaj fütőbereiídezéssel 45 C°­­ra előmelegített levegő áramoltatásával szárítjuk. A siló, viszonylag nagy teljesítményű: 6—8 tonna gabonát szá­rít óránként 3 % nedvességtartalmúra. Az egész magtár hosszában egy felső és egy alsó szállítószalag — hordja a terményt. A szemet nent töri Hordozható pneumatikus szippantó futó a felső szállító­­szalagon. Ez tereli a gabonát a szalagról a szeliőztetéses tároló silókba r Uj magyar 90 lóerős^ traktor a brnoi vásáron torral kívánják gépesíteni. Ezért az idén Lengyelország már eddig 136 darabot rendelt ebből a típusból. Azokon az exportpiacokon — első­sorban Csehszlovákiában, a Német De­mokratikus Köztársaságban és Len­gyelországban —, ahol ezeket a trak­torokat mezőgazdasági célokra hasz­nálják, felléptek olyan igények, hogy nagyobb motorral gyorsabban lehetne nagykiterjedésű földterületet meg­munkálni. Ezen igények teljesítésére alakították ki a hathengeres, 90 lóerős D4K/B típusú traktor prototípusát. Az új változat minden munkát eggyel magasabb sebességi fokozatra kap­csolva tud elvégezni, mint a D4K tí­pus. Gyorsaságát a nagykiterjedésű Kéntartalmú készítmények i; A kéntartalmú készítmények kö­zül a következők vannak nálunk forgalomban: 1. SULKA néven ismert a mész­­kénlé, amelynek védőhatását a benne levő kalciumpoliszulfidok adják. Gombaölő hatásán kívül még használatos a pajzstetvek és az atkák elleni küzdelemben is. A Sulka narancsszínű, záptojás­­szagú folyadék. Vízzel minden arányban hígítható. Oldatát nyu­godtan keverhetjük a gyakorlatban használt rovarölőszerekkel (a kü­lönböző DDT tartalmú készítmé­nyekkel és a szerves foszforvegyü­­letekkel), valamint bordóilével és a készen kapható réztartalmú gom­baölőszerekkel. (Legjobb a hatása meleg időjárás esetén.) A kívánt koncentrációjú oldat elkészítése ugyan úgy történik, mint ahogy azt már az előző ta­nácsadói rovatokban említettük. Más készítményekkel való keverés esetén oldószer gyanánt nem vizet, hanem a kész Sulka-oldatot hasz­náljuk. Pl. 1 %-os Dynol és 1 %-os Sulka oldatot készítünk (99 liter vízhez 1 kg Sulkát adunk). Ebből az oldatból kivesszünk annyit, amennyiben 1 kg Dynolt fel tudunk oldani, tökéletesen összekeverjük, és csak ezután öntjük hozzá a megmaradt 1 %-os Sulka oldatot. Bordóilével történő kombináció esetén a kész oldatokat keverjük. Pl. ha el akarjuk készíteni 100 1 1 %-os Sulka és 0,5 %-os bordóilé keverékét, akkor úgy járunk el, hogy egy külön edénybe 50 liter 2 %-os bordóilevet állítunk elő, egy másik edényben 50 liter 1 %-os Sulkát és csak a felhasználás előtt keverjük egyenlő arányban a két oldatot. A gyümölcsészetben közvetlen rügyfakadás előtt és a vegetációs időszak alatt is használjuk. Rügyfakadás előtt 15 %-os tö­ménységben (85 liter víz + 15 kg Sulka) igen hatásos a kaliforniai pajzstetűvel szemben és a takács­atkák lárvái ellen. Permetezzük vele az almát, körtét, ribizkét, cse­resznyét és a meggyet. Ugyanilyen töménységben és ugyanebben az időszakban preventív védekezést foganatosítunk az almafa-liszthar­­mat és az őszibarack levélfodroso­­dás megbetegedése ellen is. Vegetációs időszak alatt 1 %­­osan használjuk az almafa-liszt­­harmattal szemben. Az első perme­tezést 8 nappal a virágzás előtt végezzük el. A virágzás idejét, ki­véve a permetezést 14 naponként megismételjük egészen június vé­géig, amennyiben ez szükséges. A varasodás és más gombabetegsé­gekkel szemben is hatásos az em­lített módon eszközölt permetezés. Az egres-lisztharmat ellen is ilyen töménységben használjuk rügyfa­kadás után és amennyiben az szük­séges, a permetezést 10 naponként megismételjük. Még annyival egészítjük ki a mondottakat, hogy a kén-tartalmú készítményekre érzékeny alma és egres fajtákat 0,5 %-os Sulkával permetezzük. 1 %-os töménységben sikeresen használhatjuk az egres téli perme­tezésére közvetlen rügyfakadás előtt a lisztharmattal szemben és az atkák lárvái ellen. A szőlészetben rügyfakadás előtt 5—8 %-osan a szőlőlevelek zsugo­rodását és szöszöszödését okozó szőlőlevél-atka és szőlőgubacsatka elleni küzdelemben használatos. Nyáron, illetve a vegetációs idő­szak alatt ugyanezekkel a kárte­vőkkel és a szőlőlisztharmattal szemben 1 %-os koncentrációban használjuk. Amennyiben az szükséges, a per­metezést 10—14 naponként meg­ismételjük. Zöldségfélék közül paradicsom, uborka, sárgadinnye, görögdinnye és bab lisztharmatos megbetege­désével szemben, megelőző véde­kezés gyanánt 1 %-os Sulka oldat­tal permetezünk. A fokhagyma-fonálféreg elleni küzdelemben is felhasználást nyer a Sulka, olyan módon, hogy a dug­ványozásra szánt fokhagyma ge­rezdeket közvetlen ültetés előtt a Sulka 4—5 %-os (19 liter víz+1 kg Sulka) oldatában áztatjuk, 6—12 óra hosszat. Az egészségre nézve a Sulka nem ártalmas. Három évig tárolható. (SZK) A szeliőztetéses silók a magtárban. A siló plasztikfóliá­­val bevont acélsodronyfonatokból készült és teljesítménye jóval meghaladja a csigás szállítókét: 10 tonna gabonának 10 m távolságra való szállítási se­bessége: 1 m/sec. A felső szállítószalagra futót szerel­tek pneumatikus szippantóval. Ez a gabonát a szalagról közvetlenül felszippantja és a leszálló csőrendszeren keresztül a szárító berendezésbe juttatja. A futó elek­tromos távirányítása a raktári komplex berendezésben használatos öt csehszlovák szabadalom egyike. A rakodó tér plasztikfóliával bevont acélsodronyfonatú, szeliőztetéses siló 60 tonna gabona tárolását teszi lehe­tővé. Plamírozott területen álló silókat az oldalukon el­helyezett zárható nyilason keresztül szállítószalag se­gítségével ürítik ki. A siló aljzatán levő sűrű dróthálókon keresztül ventillátor áramoltatja a levegőt. így a szem nem mozog, por nem képződik és lehetőséget teremt a vetőmag tárolás összes biológiai követelményeinek betartására. A hőmérsékletet a berendezés elektromos szignalizációja a külső időjárási viszonyoktól függően önműködően szabályozza a tároló silókban. A gépsor négy kombájn által learatott gabona folya­matos feldolgozásához elegendő, s ezért megfelel a leg­több mezőgazdasági üzem jelenlegi követelményeinek. Ezekben ugyanis kb. 1000 hektáros a vetésterület. A tervek szerint a gé.psort kiegészítik még komplextakar­mánykeverék előállítására szolgáló berendezéssel is. Dana Siblová Az újtípusú magyar traktor összsúlya 4650 kilogramm — tehát alig nehe­zebb, mint a 65 lóerősé. Gázolajtar­tályában 12 órai munkához elegendő üzemanyagot képes magával vinni, a gépet is szervokormánnyal és korsze­rű szivattyúkkal szerelték fel. A mo­tor élettartama és üzembiztonsága pedig kiváló. A D4K/B típusú traktort Magyar­­országon kívül külföldön is kipróbál­ják. Már az elmúlt év végén küldtek ebből a 90 lóerős típusból egyet a Potsdam-Boznin-i Mezőgépkísérleti Intézetnek, idén pedig további 15-öt kap a Német Demokratikus Köztár­saság, 5-öt Lengyelország, 5-öt Cseh­szlovákia és kettőt Jugoszlávia kipró­bálásra. Ezeket a gépeket mindenütt a gyors-mélyszántásnál alkalmazzák majd. Ha a próbák kielégítő eredménnyel járnak — akkor megkezdődik a D4K/B típusú 90 lóerős traktorok sorozat­­gyártása. Ligeti György (Budapest) Hullámzó Balaton Kenésénél leapad és Keszthelynél árad meg, néhány óra múlva for­dítva. S ez a lengedezés eltarthat két-három na­pig, mert egy lengés ideje körülbelül 12 óra. Az ilyen áramlások ásták be a 11,5 méter mély árkot a Balaton medrébe a Tihany és Szántód közti szorulat­ban, ahol tudvalévőén legmélyebb a Balaton. (Sző) istállóból, a tehén testéről, az ember kezéről, a fejőnő ruhájáből, a takar­mányból és alomból, a szennyezett sajtárokból és fejöberendezésekből, kannákból stb. terjednek tovább. A mikroorganizmusok (legtöbbnyíre erjedési, penész- s egyéb baktériu­mok) megzavarják a tejet, amitől az könnyen romlandóvá válik. A tej erje­dési baktériumai tejsavra bontják fel a tejcukrot. Ezáltal fokozódik a tej savanyosodása a tej összefut. Hogy elejét vegyük a tej hasonló elértéktelenedésének, kifejés után közvetlenül szűrnünk kell. Erre a cél­ra vattaszűrőt használunk, amelyet,az Uhlander-féle szitába illesztünk vagy a légüst szűrőjébe helyezünk. A vat­taszűrők olcsók és szavatoltan tisztít­ják a tejet. De csak egyszer használ­juk, utána pedig elégetjük őket. A tej tökéletes tisztításához fehér gyolcsdarabot is lehet használni, mely­nek erősnek, sűrű szövésűnek kell lennie. A gyolcsot minden használat előtt mossuk ki forró vízben, amelybe fertőtlenítő Alkon-oldatot vegyítünk, utána pedig megszárítjuk. Tejszűrés alkalmával ügyeljünk ar­ra, hogy a tejet ne érje további fer­tőzés újabb csírák által. A tejjel telt sajtárt födjük le, hogy a levegőből ne érje fertőzés por, szenny, rovarok vagy rágcsálók útján. Az edényt azon­ban ne zárjuk le, különben a tej nem tud szellőzni, íze és szaga áporodottá válik. tort. Ugyanezeket a traktorokat Len­gyelországban erdőgazdasági célokra — csőrlőzésre — használják. Itt is annyira megfelelt ez a típus, hogy a lengyel erdőgazdaságokat a D4K trak­«8 Q Melyek a fejő személyi ■ higiéniájának alapelvei? Ámint már említettük, a tej az em­beri táplálkozás egyik fontos kellékét képezi. Ebből a szempontból kell te­hát megítélnünk a tejet mezőgazda­­sági termelés viszonylatában is. A tej­termelés körül nem szabad foglalkoz­tatnunk olyan személyt, aki fertőző betegségben, pl. gümőkőrban szenved. Ha fejönő hastífuszba vagy fertőző sárgaságba esik, védelmi intézkedé­seket kell foganatosítanunk, hogy a tej ne váljon további kórterjesztővé. Ezért vetik aiá a, tehéngondozókat rendszeres egészségügyi vizsgálatnak. Az előkészítő munkák befejezése után az istállóban mosson kezet a fe­jőnő és öltsön tiszta ruhát. Munka­öltönynek legjobban beválik a nadrág ingköténnyel, rövid ujjas, fejkendő vagy ellenző nélküli vászonsapka, gu­micsizma. A karoknak a könyökön alul szabadon kell maradniuk fejés közben. Jól beváltak a gyakorlatban a színes munkaköpenyek háromnegye­des ujjakkal, amelyeknek szegélye a lehajlásnál nem piszkolódik. Helytelen, ha takarmányozásnál ugyanazt a munkaöltönyt használjuk, mint fejésnél, mert szenny és por a tejbe hullhat, amitől az szennyeződik és fertőzik. A munkaöltönyt heten­ként rendszeresen váltanunk kell. AA Miért gondozzuk a tejet rögtön a fejés után? összetételénél és tulajdonságainál fogva a tej felette alkalmas a legkü­lönbözőbb mikroorganizmusok kite­nyésztésére Az egészséges tejmirigy ugyan mikroorganizmus-mentes tejet termel, de ha fejésnél a leglelkiisme­retesebben is betartjuk a higiéniai alapelveket, mégis már fertőzött tejet fejünk ki. A tőgyön át ugyanis kívül­ről hatolnak be csírák a csecsbimbók csatornáiba. Ennél is nagyobb fertőzés áll be, ha a tej elhagyja a tőgyet. A csírák az 1964. augusztus 5. földterületeken lehet, előnyösen ki­használni. Miután pedig a mélyszántás gyorsan történő elvégzése ma már világszerte mindinkább fokozódó kö­vetelmény, — ez a traktortípus sok­kal előnyösebb, mint pl. a lánctalpas. Amíg ugyanis a lánctalpas traktor át­lagsebessége munka közben óránként három és fél kilométer, addig a D4K/B tráktor sebessége hét kilométer/óra. Egyik furcsasága a Balatonnak, hogy akkor is hullámzik, mikor szél­csend van — szél se rebben. Néma éjszaká­kon meglepően hangzik a hullámok zúgása, mo­rajlása, dörgése, pedig a levegő hallgat. Amikor a tudósok gyors motor­hajóval bejárták a ta­vat, kiderült, hogy a másik felében van szél, onnan jönnek át a hul­lámok. A szél a Balaton vizét kimozdítja vízszintes helyzetéből s a tó egyik végén duzzadást, másik végén apadást hoz lét­re. Ha a szél megáll, ak­kor a tó szabályos in­­gásba jön, mint a kád­ban meglottyantott víz. A műit évben kezdődött el a Cseh­szlovákiában már ismert D4K típusú 65 lóerős magyar traktor-típus soro­zatgyártása. A traktor mind a magyar, mind a külföldi szakemberek elisme­rését kivívta. Már tavaly 600 darab D4K típusú 65 lóerős traktor került exportra. A Technoimpex Magyar Külkereskedelmi Vállalat 436 darabot szállított belőle a Német Demekrati­­kus Köztársaságba ős 60 darabot Len­gyelországba. Az NDK-ban — csakúgy mint Ma­gyarországon — ezeket a traktorokat a mezőgazdaságban alkalmazták, és igen jól beváltak. Kipróbálásuk bebi­zonyította, hogy a felhasználási cél nem igényel 65 lóerősnél erősebb mo-

Next

/
Thumbnails
Contents