Szabad Földműves, 1964. július-december (15. évfolyam, 54-104. szám)
1964-08-05 / 63. szám
A kombájnos gondolatai Koós János a kombájnon Azt álmodta, hogy a kalászok óriási nagyságúakra nőttek, s akárhogyan is igyekezett, nem tudta őket a kombájnnal felszedni a földről. Már-már sikerült volna — de a felesége éppen ebben a pillanatban keltette. — János ... Hallod János ... Mindjárt hat óra. Ilyenkor már a mezőn szoktál lenni. Kelj gyorsan, mert nem végzel az aratással még egy hét múlva sem ... Koós János megdörzsöli a szemét, majd lassan, mint akinek nincs ínyére a dolog, öltözködni kezd. Feje kicsit még mintha zavaros lenne az éjjeli mulatozástól, szemében is ezer tűként szurkál az álmosság. Talán nem kellett volna olyan sokáig ott maradni — gondolja — de hát a barátok. sógor, koma — legalább egyszer egy évben, így búcsú napján mulassa ki magát az ember. Az idő sokkal lassabban telik mint máskor. Már nem érzi, hogy álmos — ha felül a kombájnra, minden gondolatát a munkára irányítja. A segédjével Bacsó Bandival is csak néha váltnak egy-egy szót. Ezt is inkább csak akkor, ha valamiért meg kell állni. Ez pedig ritkán van. A talaj elég jó, össze sem lehet ’hasonlítani a tavalyival, így csak néha kell lejjebb vagy feljebb állítani a felszedőt. A tartály lassan telik. Gyengén fizet az idei termés. Búzából 16 mázsa, árpából 11 hektáronként — bizony ez nagyon kevés. Ha olyan kalászok lennének mint álmomban — jut hirtelen eszébe, — akkor nem lenne a szövetkezeteseknek panaszuk, s az én fizetési borítékomban is több lenne. Mert sietni nem lehet, hiszen akkor sok maradna a földön, a 4,70 hektáron — ennyi egy norma — pedig nem termett olyan dús kalász, hogy a mázsánkénti 25 fillér megnyomná a fizetést. Meg aztán a 3 %-on felüli veszteség után levonnának a napi keresetből is. így inkább lassabban, de minden szemmel a tartályba! Még az a jó, hogy én javítottam a kombájnt — fűzi tovább gondolatait. — Magamnak csináltam — meg is látni rajta. Már tizedik napja aratok, de még csak egyszer kellett a javítóba vinni. Igaz. az ékszíjakkal elég sok a baj, mert a nem megfelelő méretek miatt folyton leesnek — de ezt azért ki lehet bírni. Télen át, hogy kisebb nagyobb újításokat csináltam rajta — a szalmarázó alá pléhet tettem. hogy a szem ne hullhasson ki, a ferde felszállító oldalához gumipakolás ment, s így a szemek nem eshetnek ki, a magszállítókat gumiszivacsokkal tömörítettem, s így a magnak a nagy nyomástól nincs hol kihullania, a hidraulika módosítása után elég rendesen dolgozik az öreg magyar masina De azért nem ártana már egy nagyobb teljesítményűre kicserélni — csakhát. azt nem adják olyan könnyen! Tavaly 125 hektárt arattam le vele. Nem volt könnyű — de megcsináltam. A jutalom sem maradt el. A járástól 500 koronát kaptam Idén többet szeretnék learatni. Itt holnap már végzek, s ez azt jelenti hogy a Rozsnyói Állami Gazdaságban learatott 10 hektárhoz és az itteni 63 hektárhoz még jó pár hektárnak kell jönnie. A segítség kell a szomszédos gazdaságokban is, — így holnapután már újra az állami gazdaság földjén arathatok. Csak ne lenne ilyen fullasztő hőség ... TCora reggelt®! este 8—9 CrrStq éppen elég ebben a forróságban a gépen ülni. De hát így van ez aratáskor. Meg aztán a traktoron sem lenne jobb. Öt év alatt volt alkalmam azzal is megismerkedni. A fene vinné el ezeket a görbe sorokat!... Mért nem lehet ezt egyenesen learatni?! Nehéz így pontosan eltalálni a sor szélét, hogy ne maradjon le egy kalász sem. Ezen kellene még javítani! Meg egyes parcellán a talaj is nagyon gödrös. Jövőre, ha én végzem a talajelőkészítést, biztosan nem lesznek ilyen gödrök. Lassan majdcsak elérjük azt, hogy nem lesz annyi nehézség az aratás körül. Ma már kétszer volt itt az agronómus. Nézte milyen a szemveszteség. Azt mondta, most jobban dolgozom, mint tavaly. Ebben igaza is van. Többé nem szeretném azt megérni, amit a múlt évzárón. Nyíltan a szemembe mondták, hogy jobban is vigyázhattam volna, mert sok mag a földön maradt. De most jöjjenek megnézni!... Nem is csoda, ha elégedett az agronómus és az elnök, aki minden nap motorkerékpáron jön megnézni a munkámat Rólam aztán ne mondja senki, hogy a fiatalok ilyenek vagy olyanok... Bár, éjjel mulattam, de reggel időben itt voltam, s a munka is megy, mint a karikacsapás. Ha minden berzétei fiatal így kivenné részét a munkából akkor még gazdagabb lehetne a szövetkezetünk. No de azért így is meg lehet belőle élni szépen Még három forduló, s ezt is befejeztem. Holnap végzek az idei aratnivalóval. Este a hangszórón már jelentheti a vezetőség: „A berzétei szövetkezet a rozsnyói járásban ai elsők között befejezte az aratást... .* Zsebik Sarolta ALKONYODOTT A fülledt melegbe lágy esti szellő tört magának utat, s megcirógatta az aratásból hazatérőket. A söröző egyszeriben megtelt szomjas emberekkel. Egy sarokasztalnál szép szál fiatal legény foglalt helyet negyedmagával. Köztük ö volt a legfiatalabb: alig több húsz évesnél. Menten sört rendelt. Cigarettával kínálta a körülötte ülőket, s maga is rágyújtott. Néhány percig szótlanul üldögéltek, füstkarikákat eregetve a levegőbe. lót húzlak a seritalból, miközben a nálánál idősebb férfi, a szemközt ülő megszólalt. — Hát letelt, letelt? — Le ... nagynehezen — válaszolt a fiú. — S aztán érdemes volt mezőgazdasági iskolába járni? A KÉRDEZETT hiimmögéssel váraszóit. A kíváncsiskodót nem elégítette ki ez a semmitmondó felelet. — Hol dolgozol? Tánci-tánci — A törzstenyészeti állomáson, mint zootechnikus. A fiú 'alig, alig tudta elkeseredettségét palástolni. Át-át futott agyán a gondolat, vajon színt valljon-e a körülötte ülőknek — Valami piszkál téged, ott beiül. Mondd csak ki! Végül, nagynehezen kibökte: — Kitüntetéssel végeztem. De mit nyerek vele? Semmit! Lenéz mindenki, az istállókat járom kora reggeltől késő estig. — Mit is kínlódsz. Nincs annak értelme ... Azért a nyolcszáz koronáért, amint mondod..., igazán nem érdemes. Annyit megkeresel bárhol — heccelte a szomszédja. A fiú teljesen magába feledkezett, látszott rajta, hogy tusázik önmagával. Majd kitört belőle. — Gondolkoztam már azon, hogy otthagyom a mezőgazdaságot. Elmegyek a Kelet szlovákiai Vasműhöz szerencsét próbáim. Élni akarok, dolgozni, pénzt keresni. De ha otthagyom a munkahelyem, akkor minek jártam négy évig a mezőgazdasági iskolába? Meg apámék sem egyeznének bele — táncolt vissza előbbi állásfoglalásától a fiú. AZ A/SZTALTARSASPiG legidősebbje, s legérettebb gondolkozású férfija vette át a szót: — Minden kezdet nehéz. Még csak egy hónapja kerültél ki az iskolából. Ha munkádat majd önállóan végzed, nem kívánkozol el tőlünk — érvelt a törzstenyészeti állomás dolgozója. — Igaza van Sanyi bácsi — bólintott megértben a fiú. — Meg apám sem akar rosszat nekem. Azt mondta, mikor a családi fészekből önnön szárnyamon kirepültem: Légy becsületes, szorgalmas, müveit ember, csak akkor élvezheted igazán szüleid és a társadalom bizalmát, JARLONCl LAJOS------------------..................... - - __________ Trenková csapatvezetönő a két kísérleti állatot bírálja. múlt évi eredményeiről is. Tavaly például tyúkonként átlag 167,7 tojást termeltek. Egy tojás előállítási költsége a tervezett 84 fillér helyett 76 fillér volt. Az idén félévig a tojáshozam egy tyúktól 89 darab. Ha a második félév is ilyen lesz, valamivel túllépik a tavalyi átlagot. Mivel a tojástermelés mellett nagy súlyt helyeznek a keltetésre is, pontosan figyelik az egyes csoportok eihullási százalékát. Tapasztalatuk;, hogy a korábban keitek közül jóval kevesebb pusztul el. mint a késeiekből. A jövőben nagy feladat áll a baromfitenyésztők előtt: a távlati terv a tyúkállomány 30—40 ezerre való emelését írja elő. Erre nagy gonddal készülnek és már jövőre megkezdik valóra váltását. Kezes Éva Ideális hely baromfitartásra — ez ▼olt az eslő gondolatom, amikor körülnéztem a Verebélyi Állami Gazdaság bodoki részlegén. Az ötven hektárt elfoglaló gazdasági udvart gyümölcsösök, füvesített területek, és részben erdő borítja. A gazdaság vezetői kihasználták ezt a természet-nyújtotta lehetőséget és még 1949-ben megkezdték a baromfitelep építését. Hét év elteltével jól jövedelmez a baromfitenyészetük. Azóta — főleg fiatalok segítségével — állandóan fejlesztették, úgyhogy hírnévre tett szert kiváló tenyészanyaga révén. A nyitrai járás baromfitelepei közül a bodoki a legnagyobb. Tyúkállománya jelenleg 13 ezer darab. A járásban kívüle még vagy tíz szövetkezet foglalkozik érdemben tyúktartással. Átlagállományuk 5—6 ezer. A járás távlati terve szerint ezekben fejlesztik ki a nagyüzemi baromfitenyésztést és a mai 50 ezres állományt 1980-ra 150 ezerre emelik. IFJÚSÁGI RÉSZLEG Asz elmondottakat Ciglan mérnöktől, a termelési igazgatóság zootechnikusától tudom. Miközben Studeny Laurinec elvtársra, a telep vezetőjére vártunk, Ciglan elvtárs azt is megemlítette, hogy a bodoki farm ifjúsági részlég. Valóban! Ä telepen csupa fiatal lányt láttunk szorgoskodni. Idősebb csak elvétve akadt Maga Studeny mérnök is — aki két éve vezeti a gazdaságot — innen van a harmincon. Ciglan elvtárs röviden így fejezte ki véleményét a gazdaságról és a fiatalok munkájáról: „Bár még legalább tíz hasonló telepünk volna a járásban!“ Ami talán legjobban a dicséretükre válik a fiataloknak az, hogy majdnem a fele elvégezte a mezőgazdasági mesteriskolát, tehát szakképzettséget szerzett. A felelősségteljes munka — különböző kísérletek elvégzése — meg is követeli ezt tőlük. A fiatalok jelenleg két kísérletet folytatnak. Az egyiket annak érdekében, hogy megállapítsák, saját viszonyaik közt milyen előnye van a vándorólazásnak, vagyis a szabadlevegőn való tartásnak, az állatok zárt tartásával szemben. A másik kísérlet célja pedig az, hogy különböző vitaminadagok hatását kutassák a nővéndékállatokra. ÖLAZÁS VAGY VÄNDORÖLAZÄS A gazdaság a tojástermelésre és a keltetésre helyezi a fő súlyt. Ezért fontos számukra, hogy mely módszerrel termelnének tyúkjaik több tojást. A Chrustenicei Baromfitenyésztési Kutató Intézet egy szerződés értelmében december 30-án 50 ezer kiscsibét adott át a bodoki telepnek. Ezeken kezdték el a kísérletezést, melynek során a tojáshozamot, az egészségi állapotot és a kiscsibék életképességét figyelik. A kísérleti csoportokban levő jércék május végén kezdtek tojni. Acz ólban tartott állatoknak eddig 20 %-a tojik, míg a vándorólakban lévőknek a 30 %-a. Ezenkívül az utóbbiak sokkal egészségesebbek, élénkeöbek, tarajuk vérpiros, amit az ólazottakról nem igen állíthatunk. De ez természetes is, hiszen a napfényt, a szabad levegőt semmi sem pótolhatja, még a jó takarmányozás sem. Amint már említettük, a következő kísérletet növendék állatokon végzik, huszonkilenc csoporttal, melynek mindegyikébe harminc állat tartozik. Minden csoport ajtaján egy papírtáblán feltüntetik a számot, az állatok korát, valamint az A- és D-vitamin adagokat. A betegségeket megelőző módszerrel igyekeznek kiküszöbölni; 5—7 hetes korukban például a kokcidiózis ellen védték a csirkéket gyógyszer adagolásával. A hetedik csoportnak háromszoros A-vitamin-adagokat adnak, D-vitamin nélkül. Az eredmény nem kielégítő. A kilencedik csoportban, ahol egyenlőek a vitamin adagok, a kilenchetes állatok már elérték az 1,29 kg-ot. A fényképen is látható két állat a 16. csoportba tartozik. A piros ■ New Hampshire, a másik pedig Fehér Plymút fajta. A jércék nyolchetesek és súlyuk meghaladja az 1 kg-ot. A kísérletet a Földművelésügyi Minisztérium és a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskola irányítja. B8LT-KÄK KARÁCSONYRA Studeny etotárs. bár már dél felé jöct az idő, még a pulykákhoz is elksfesuzok bennünket. — Angol szokás karácsonyra pulykáit készítem — mondta — mi is megpróbáljuk ezt. Hátha nálunk is beválik, hiszen a pulyka egyik legtöbb és legjobb húst adó szárnyasunk. Az áprilisban kelt pulykáink már elérték a 4 kg-ot. Az anyapulyka-állományunk 300 darab. Az idén összesen hatezer pulykatojást keltettek ki és ötezer ktspulykát nevelnek fel saját szükségletükre. Főleg ezek segítségével teljesítik majd a húseladást, melyből az évi terv 580 mázsa. Félévig ebből 220 mázsát adtak át a felvásárló üzemnek. — Nagy gondot okoz a vézeliátás — jegyezte meg a mérnök, az árnyékot kereső pulykákra mutatva. — Nálunk ugyanis igen mélyen van az altalajvíz. Nemrég is kutat akartunk fúrni, de még száz méternél sem találtunk vizet. így aztán lajtokkal, autókkal a szomszédos községekből fuvarozzák a vizet, ami mindenképpen körülményes és költséges megoldás. AZ EREDMÉNYEK ÉS A TÁVLAT Studeny eivtárs beszélt a telep Az áprilisban kelt pulykák átlagosan már 4 kg-osak. Ohlasová Mária gondozónő a ván- ^ dorólazott tyúkokat eteti. Vállalások, versenyek, eredmények A komáromi járás szövetkezeteiben szinte hagyományossá váltak a szocialista kötelezettségvállalások. A vállalásokat szocialista munkaverseny a versenyt termelésfokozó, nagyszerű eredmények követik a természeti és tudományos felismerések alapján. Hajszálnyira így történt minden a dunaradványi szövetkezetben is. Radványban 725 hektár mezőgazdasági területen gazdálkodnak a szövetkezetesek, amiből 639 hektár szántó. A Szlovák Nemzeti Felkelés huszadik évfordulójának tiszteletére a kötelezettségvállalások értéke elérte a 216 700 koronát. Az első félév eredményeinek értékelése bebizonyította, hogy helyes mutatókra alapozták vállalásaikat, a verseny meghozta gyümölcseit. A kötelezettségvállalások teljesítése megmutatkozott az állattenyésztésben és növénytermelésben egyaránt, az eladási feladatok teljesítésében éppúgy, mint a szövetkezet jövedelmében. A radványi szövetkezet az első félévben 7,1 malacot ért el átlagosan 1,29 kg súlygyarapodást mutatott ki anyánként a malacelválasztásban, naponta és darabonként a szarvasmarha-hizlalásban és 0,48 kg-ot a sertéseknél, végül pedig 172 ezer tojást adott el, tehát 8000-rel többet a tervezettnél, ami 105,8 százalékos tervteljesítést jelent. A kedvező eredmények a haszonhozamban is megnyilvánultak. A terv szerint 539 mázsa húst kellett eladniuk a radványiaknak, ténylegesen azonban 796 mázsával gazdagították ; a piacot, ami 147 %-os túlteljesítésnek felel meg. 90 ezer liter tej helyett . 90436 litert adtak el. Mindez arra pali, hogy a kötelezettségvállalás itt aem üres papírforma, hanem tényleges eredménnyel zárul. A Szlovák Nemzeti Felkelés huszadik évfordulójának tiszteletére vállalt kötelezettségek teljesítéséből tevékenyen kivette részét többek között Jancsek Béla elvtárs, akire 14 tehén etetésének és fejesének gondja hárul; az első félévben 1232 literes fejésátlagot ért el. A szarvasmarha hizlalásánál Dodog Sándor elvtárs tüntette ki magát, amidőn 1,39 kg átlagos súlygyarapodást ért el darabonként, Nagy Gábor eivtárs pedig az általa gondozott 210 sertés esetében egyenként 0,73 kg-os súlygyarapodást. Buda Erzsébet körül 925 tojóstyúk kotkodácsol, amelyek az első félév végéig 92 tojást termeltek „fejenként“ . Dicséret illeti Szabó László zootechnikust, aki állandóan figyelemmel kíséri a termelési és eladási feladatok teljesítését, pontosan meghatározza a napi takarmányadagokat, hogy az állatgondozók jobb eredményeket elérhessenek. Természetes, hogy a haszonhozam növelése a szövetkezet gazdasági mutatóira is kihatott, amely a betervezett 1549 000 korona helyett 2 300 000 korona bevétellel büszkélkedhet, tehát 147 százalékra teljesítette tervfeladataií. Hyen értékes eredmények elérése után csakugyan megérdemli a radványi szövetkezet, hogy a dicséret hangján emlékezzünk meg róla, egyúttal pedig további sikereket kívánjunk tagjainak. J á n Kollár, a Komáromi Mezőgazdasági Termelési Igazgatóság dolgozója 1964. augusztus 5.
