Szabad Földműves, 1964. július-december (15. évfolyam, 54-104. szám)

1964-08-05 / 63. szám

á fejlődés biztató eredményei az év első felében tonna cukrot, 5495 tonna kávét, 58 millió méter szövetet, 15 400 000 pár bőrcipöt, 13 379 000 darab ruhát, 95 200 TV-vevőt és 9100 darab sze­mélyautót adtak el. Az első félévijén Csehszlovákiában 1402 000 külföldi fordult meg és 907 000 csehszlovák állampolgár uta­zott külföldre. Az iskolaügy és kultúra terén még mindig aggasztó tünet, hogy alacsony a mezőgazdasági főiskolára jelentke­zők száma. A fő érdeklődés a 48 000 szak- és főiskolára jelentkezők részé­ről az egyetemekre (matematika és fizikai szakok kivételével) továbbá a művészeti ágazatokra összpontosul. Kedvező irányzatú a népesedés fej­lődése. Az első félévben 127 00Ó gyer­mek született élve 7500-zal több mint tavaly hasonló időszakban. 72 000 em­ber halt meg és a csecsemőhalandó­ság a tavalyi kedvező színvonalon áll (22 ezrelék). A Csehszlovák Köztár­saság lakósainak száma 1964 június végén 14 058 000 volt, ebből a cseh országrészekben 9 730 000, Szlovákiá­ban pedig 4 328 000 lakos. valy. A fiatalok megnyerésének to­vábbra is fokozott figyelmet kell szentelnünk. Az első félévben csak mintegy 25 000 fiatallal kötöttek szer­ződést, ami a tervezettnek csupán 69,9 %-a. Az erdőgazdaságokban az időjárás kedvezett az első félévben, s az üze­mek jó felkészültségével együtt lehe­tővé vált a tervfeladatok 5 %-os túl­teljesítése. Az állami erdők összesen 8 millió köbméter fát termeltek ki, 4,2 %-kal többet mint tavaly. Az er­dősítésben az elmúlt évi teljesítmény mögött 5,8 %-kal maradtak el. Az ál­lami erdőgazdaságok az idén 53 000 hektár kopár, és 11000 hektár egyéb területet fásítottak be. * * * A népgazdaság az első félévben 17,6 milliárd koronát, azaz 11,6 %-kal töb­bet költött beruházási épít­kezésekre mint 1963 azonos idő­szakában. Néhány fontos építkezésen az ütemtervek nemteljesítése és a végzett munka rossz minősége lema­radást okozott. Ezzel szemben kielé­gítően teljesítették a nagy javítások tervét. A beruházók és az építővállalatok figyelmüket az első félévben a nép­gazdaság számára nagy jelentőségű építkezésekre összpontosították és ezeken 7 %-kal jobban teljesítették a tervet mint a többieken. Egyenletes tervteljesítést azonban itt sem sike­rült elérni. 1964 első felében 29 581 lakást épí­tettek fel, tehát az eredmények e té­ren jobbak voltak mint tavaly. Javult az új lakások minősége is. Bár az épí­tővállalatok a félévi tervet 102,6 %-ra teljesítették, még mindig nem értük el az 1962-es évi félév színvonalát. Az építkezéseken 441 000 dolgozó tevé­kenykedett, 6400-zal kevesebb a szük­ségesnél. » * * A külkereskedelem forgal­ma az első félévben 17,1 milliárd ko­rona volt, 10,6 %-kal több mint tavaly az első hat hónap alatt. Ebből a ki­vitel 9 milliárd 47 millió koronát, a behozatal 8 milliárd 66 millió koronát tett ki. Emelkedő irányzatot mutat a tőkés országokká; folytatott áru­cserénk. • * * A folyó év első felében népgazda­ságunkban (az EFSZ-eken kívül) 2 266 000 személy volt alkalmazotti viszonyban, azaz 121000 személlyel több mint tavaly. Ebből a nők része­sedése 42,5 %. Az alkalmazottak át­lagbére 1402 korona. A járadék- és betegbiztosításra, to­vábbá szociális biztosításra 12 milliárd koronát fordítottak az első félévben. Az átlagos öregségi és rokkantsági járadék 716 korona volt, azaz 2,3 %­­kai több mint tavaly az első félévben. A szövetkezeti parasztok betegbizto­sítására 191 millió koronát fordítot­tak, 28 %-kal többet mint a múlt év első felében. A lakosság takarékbetétei 3 milliárd koronával gyarapodtak. Néhány adat a belkereskedelemről: Az első félévben 228 600 tonna húst, 587 200 000 db tojást, 39 000 tonna vajat, 270 700 tonna lisztet, 141300 A füleki Kovosmalt üzemben elkészí­tették az F-2202-es típusú naftakály­hát, amellyel maximálisan 150 m^-nyi lakóterületet füthetnek majd. Családi házak eladása Új rendelkezések a nemzeti bizottságok és állami szerveze­tek kezelésében levő családi házak eladására A legutóbbi népszámlálás és lakás­­összeírás adatai szerint, hazánkban 104 ezer — ebből Szlovákiában több mint 24 ezer családi házat a nemzeti bizottságok és más állami szervezetek kezelnek. Ezek a házak elhalálozás, államosítás vagy elkobzás következ­tében kerültek állami kezelésbe. Az említett házakért beszedett lak­bérek kevés kivételtől eltekintve még a karbantartás és a javítás költségeit sem fedezik. Az államnak tehát rá­fizetést jelentenek. Az eddigi helyzet lényegében indokolatlan előnyöket te­remtett a házak bérlői számára. Ha azonban a ráfizetések megszűntetése érdekében mellőznénk a javításokat és a karbantartásokat, akkor több mint 100 ezer ház fokozatosan a pusztulás martalékává válna. A leg­elfogadhatóbb megoldás tehát e házak eladása. A háztulajdonos saját maga sok olyan javítást elvégezhetne, amit eddig a társadalom eszközeiből válla­latok végeztek. Hogy megkönnyítse a szóban forgó családi házak vásárlását, a kormány új rendelkezésekkel szabályozta el­adásukat. Eszerint a polgárok vásá­rolhatnak családi házakat víkendháza­­kat és családi házak céíjára szolgáló egyéb épületeket. Nem adhatók el olyan házak, amelyekre az állami szerveknek van szükségük feladataik teljesítésére, például óvodák, bölcső­dék stb. céljára. A családi házak eladásánál azok ed­digi használói előnyben részesülnek. Űj rendelkezések alapján szabják meg az eladásra kerülő családi házak árát is. Az ár meghatározásánál ter­mészetesen tekintettel kell lenni a ház állapot'-a. Az alapárból leszámít­ható a lakó ü'fal javításokra, karban­tartásra vagy korszerűsítésre fordí­tott költség. Az eladás új elveinek egyik fontos rendelkezését a kedvezmény nyújtása képezi. Ez a kedvezmény az egyes körzetektől függően az alapár 80 %-ig terjedhet. (gl) 4316 felvétel a Holdról évvel ezelőtt a Holdra juttatták raké­tájukat, amely 1959 októberében fényképezte le a Hold túlsó oldalát. A nagy tapasztalatokkal bíró szovjet tudósok elismerése ezért figyelemre méltó. Moszkvai jelentések szerint az Elektron-3 és Elektron-4 mesterséges bolygók sikeresen folytatják a légkör legfelső rétegeinek és a Földet körül­ölelő sugárzási övezeteknek a vizsgá­latát. Az Elektron-3 augusztus 1-ig 18-szor kerülte meg a Földet és útja során többször átszelte a belső sugár­zási övezetet. Ugyanakkor az Elek­tron-4 24-szer kerülte meg a Földet és 48-szor szelte át a külső sugárzási övezetet. A legújabban közölt adatok szerint a Ranger-7 filmezőgépei 180 000 négy­­zetmérföldnyi területről összesen 4316 fényképfelvételt készítettek. Az ame­rikai tudósok a sajtó rendelkezésére bocsátották a Hold felszínéről készí­tett fényképeket, amelyeket doktor Kuyper arizonai csillagász igen jóknak minősített. A tudós kijelentette, hogy a felvételek igazolták az eddigi felte­véseket és azt jelentik, hogy a leendő űrhajósokat a leszállásnál a Holdon nem érheti meglepetés. A szovjet tudósok örömmel érte­sültek a Ranger-7 sikeréről s úgy vé­lik, hogy ez jelentős hozzájárulást jeffent a világűr kutatásához. Mint is­meretes a szovjet tudósok már öt Az éj leple alatt szlovákiai s az észak- ’ és közép­csehországi kerületben tönkre tette a hosszan tartó szárazság. Mindenek­előtt a gabonatermés szenvedett nagy kárt, s már ezért is nagy súlyt kell fektetni az aratásban a veszteség csökkentésére. Az egyes növények vetésterületé­nek nagysága május 31-ig a múlt év­vel szemben a következőképpen bő­vült: gabonából 40 000 hektárral, Hü­velyesekből 15 000 hektárral. Csök­kent ezzel szemben 27 000 hektárral a kukorica vetésterülete. A CSKP KB márciusi ülésén a ki­tűzött feladatokat eszerint csak búzá­ból szárnyaltuk túl 21000 hektárral. A búza vetésterületének bővítésére kétségkívül kedvezően hatott az elő­irányzott prémium és a terven felül eladott búzáért járó felár. Nem tel­jesítettük maradéktalanul azt a fel­adatot, amely szerint a szemes ter­mények vetésterü'etét a szántóföld 53 %-ára kellett volna bővíteni. Ez a vetésterület a tavalyi 50,8 %-róI 51,7 %-ra bővült. Nem sikerült továbbá biztosítanunk az ipari növények elő­irányzott vetésterületét. így például cukorrépával a tervezettnél 1,4 %-kal kisebb területet vetettünk be. Ked­vezően kell azonban értékelni, hogy a lucerna vetésterülete tavaly óta 58 000 hektárral (23,9%) bővült. A takarmányok betakarításánál idén a tavalyinál fokozottabb mértékben kihasználtuk az új technológiát — az összterület 28 %-án alkalmazták a mezőgazdasági üzemek a mesterséges szárítást. A takarmányellátással kap­csolatban meg kell állapítanunk, hogy a silógödröknek csak mintegy 30 %-a készült el. Nem használták ki továbbá kellőképpen a hegyvidék és hegyaljai körzetekben a legeltetési lehetőséget. Bár tavaly ősszel és tavasszal sikerült a feltárt parlagon heverő földből fel­szántani 47 000 hektárt, a szántóföld nem bővült, sőt az idén az előirány­zott területet 99,5 %-ra munkálták meg. Ez abból származik, hogy a nép­gazdaság többi ága még mindig túl nagy területeket foglal le. A mezőgazdasági termelés az első félévben 65 000 tonnával több műtrá­gyát kapott tiszta tápértékben, mint tavaly azonos idő alatt. Az egyenlőt­len elosztás azonban akadályozta, hogy a műtrágya-készleteket hatéko­nyan használhassák ki a termelésben. Továbbra is elégtelen gondoskodás tapasztalható az istállótrágyáról. A mezőgazdasági üzemek gépi fel­szerelése az első hat hónap alatt 8837 traktorral, 957 gabonakombájnnal, 1076 vetőgéppel, 433 burgonyaültető géppel, 1486 ekével, 4450 pótkocsival, 662 gépegységgel, a cukorrépa több­menetes szedésére és 325 teherautó­val szaporodott. Az állattenyésztésben a szarvas­­marhán kívül (beleértve a fejőstehe­neket) bővült az állomány. A tehén­­állomány 42 000-rel kisebb, mint ta­valy ilyenkor. Ezzel szemben mintegy 400 000 sertéssel tartunk többet mint tavaly és kedvező a helyzet az anya­kocák számánál is. A súlygyarapodás terén felfelé ívelő a helyzet, mégpedig a hízómarháknál 15, a hízósertéseknél 11 %-kal na­gyobb a súlygyarapodás, mint 1963 első félévében. A naoi fejési átlag 4,80 liter, a tavalyi 4,30 literrel szem­ben, azaz 152 millió literrel több tejet termeltünk, mint a múlt év első felé­ben. A tejtermelés fokozását kétség­kívül a jobb takarmánykészlet fo­kozta, s a terven felül eladott meny­­nyiségekért kifizetésre kerülő pré­mium is kedvező hatással járt. Tojást 146 millióval termeltünk többet mint tavaly. Mezőgazdasági üzemeink a tejen kívül valamennyi termékből magasan túlszárnyalták az állati termékek felvásárlási tervét: marhahúsból 13,7 %-kal, sertéshúsból 4,3 %-kal, tojás­ból 10,5 %-kal, baromfiból 37,8 %-kal. A tejfelvásárlás tervteljesítéséhez jú­lius 1-ig 953 000 liter hiányzott, ám a tavalyi helyzethez képest több tejet vásároltunk fel. A tejtermelés félévi tervét csupán a nyugat-szlovákiai, a dél-, nyugat- és kelet-csehországi kerületek teljesítették. Legtöbb tej­jel a közép-szlovákiai és kelet-szlo­vákiai kerület tartozik. A munkaerő kérdés a mezőgazda­ságban még mindig problémát jelent, bár a csökkenés az idén kisebb volt, mint az előző években. Becslések sze­rint február 1-ig 1 261000 állandó dolgozó tevékenykedett a mezőgazda­ságban, 16 000-rel kevesebb mint ta-A z ipar az első félévi tervet 102 %-ra teljesítette, az árutermelés tervét ugyancsak 102 %-ra. Bizonyos kedvező eredményeket értünk el az iparban a minőségi mutatók teljesíté­sében is, bár ez eddig még nem felel meg a lehetőségeknek és az eddigi eredmények egyes esetekben még nem biztosítják teljes mértékben az egész évi terv teljesítését. Az iparban dolgozók átlagbére elérte a havi 1509 koronát (ebből a munkásoké 1479 ko­rona). Az átlagbérek a múlt év első hat hónapjához viszonyítva 3 %-kal voltak nagyobbak a munkásoké 2,9 %-kal, Az első félévben 17 ezer dol­gozóval több dolgozott az iparban mint tavaly. Sajnos, azonban a tüze­lőanyag, a kohászati, a vegyipar és az energetika szakaszán nem érték még el a szakképzett munkások tervezett létszámát. Az önköltségek fejlődésére káros hatással voltak a selejt okozta vesz­teségek, valamint a nem produktív költségek emelkedése a gépipari üze­mekben. A selejtes gyártmányok az első félévben 700 millió korona kárt okoztak a népgazdaságnak, tehát a múlt év azonos időszakával szemben komoly javulás nem tapasztalható. A tüzelőanyag-iparban 1627 000 ton­na szenet fejtettek terven felül. Az egész évre tervezett kötelezettsége­ket már az első félévben 95,6 %-ra teljesítették. A szénfejtés jó eredmé­nyeiben fontos szerep jutott az új gépek alkalmazásának és a jobb mun­kaszervezésnek. Az energetikai iparban (101,5 %), a villanyáram termelés szakaszán a hőerőművek a tervezett­nél többet, a vízierőművek pedig ke­vesebbet termeltek. Az áramellátás azonban az első félévben jobb volt mint tavaly ebben az időszakban, ami nagy mértékben köszönhető a KGST- államok közös energetikai rendszeré­nek is. A kohászatban az eddiginél jobban kielégítették a megrendelők követelményeit (102,6%), habár a választék nem fedezte teljes mérték­ben a gépipar szükségleteit. A vegyiparban (101,1%) ne­hézségbe ütközött néhány fontos ter­mék előállítása az új gyáregységek elkésett üzembehelyezése miatt. A gépiparban (101,5 %) a köz­szükségleti árucikkek közül különösen azok termelése növekedett, amelyek­nek biztos az eladásuk. (Hűtőszekré­nyek, kerékpárok, háztartási mosó­gépek stb.) Átmenetileg csökkent az új Skoda MB típusú személyautók gyártásának megkezdése miatt a sze­mélykocsik gyártása. Az építőanyag ipar ,(103 %) termelése megfelelt a beruházási épít­kezések követelményeinek. Legerő­sebben az előre gyártott elemek ter­melése növekedett, amelyekből 22,1 %-kal gyártottak többet,.mint a múlt év első felében. A közszükségleti iparban (101,2 %) a legnagyobb növekedést az üveggyártásban, a bútorgyártásban, a műszaki és sportcikkek termelésé­ben, valamint a ruhaiparban tapasz­talhattuk. Ennek az iparágnak legfon­tosabb feladata a második félévben az lesz, hogy növelje a hazai piac számára a cikkek szállítását és fo­kozza á divatos textil- és cipőipari újdonságok kivitelét. Az élelmiszeripar (102,9 %) az állattenyésztési termékek megja­vult felvásárlása által teljesíthette első félévi tervét 2,5 %-kal nagyobb arányban, mint tavaly azonos idő­szakban. Bizonyos csökkenés állt be a cukorka és a keksz-gyártás terén, valamint a malmok munkájában és csökkent -a zsiradékok és szeszfélék előállítása. Bár a hazai piac 8,8 %-kal több sört kapott a tervezettnél, még­sem elégítette ki a fogyasztók köve­telményeit. Mező- és erdőgazdaság A mezőgazdasági termelésre nézve kedvezően indult az esztendő. Az őszi vetemények a hosszú tél ellenére jól átteleltek, s tavasszal a vetésterüle­teknek csak 1,4 %-át kellett kiszán­tani. A tavaszi munkák is kedvezően haladtak az előző évekhez viszonyítva. A jónak ígérkező termést azonban egyes helyeken, a közép- és kelet-Békés, csendes éjszaka volt. Az ablakok sötéten me­redtek a kihalt utcára, ahol két lassan ballagó alak körvonalai voltak láthatók. Lábuk alatt néha megzörrent a kavics, nagy zajnak tűnve az éjjeli csendben. A két férfi — közbiztonsági segédőrök — csendesen beszél­getett, hogy elűzzék a hosszú szolgálat egyhangúságát. A magasabbik órája világító számlapjára tekintett. — Fél kettő. Lassan múlik az idő, soká lesz reggel. A másik a zsebében kotorászott, cigarettát húzott elő. Rágyújtottak. — Majd csak megvirrad. Mire kétszer megkerüljük a falut, reggel lész. — Körültekintettek minden irányba, nem látnak-e valami rendellenességet. Mindenütt csend uralkodott. De mégsem ... várjunk csak ... Ügy látszik, valakinek éjszakai kerékpározásra támadt kedve. A békés éjszaka két őre félrehűzódott az útról. Magános biciklista közeledett lassan az úton. Amikor közelükbe ért, a sötétség ellenére is látták, hogy nem falujukbeli. Hirtelen a közelébe léptek. — Jó estét! Hová karikázik ilyen későn? Az ismeretlen megdöbbenve tekintett a két férfira. Az ijedtségtől alig jött szó a szájára. Ho... Jó estét — rebegte végre. — Hogy hová me­gyek? ...izé ...hát csak ide a... a rokonokhoz. Meg­mondta a nevét, a rokonáét is. — Ugyancsak furcsa időt választott látogatásra — jegyezte meg a segédőrség egyik tagja és kutató tekin­tettel nézte végig a mintegy negyven éves ismeretlent, no meg a kerékpár kormányára akasztott hasas demi­­zsont. Elköszöntek és útjára engedték. Azonban nem nagyon bíztak benne és egy pillanatra sem tévesztették szem elől. Nem is csalódtak. Látták, hogy az idegen egészen más irányba fordult, mint ahol megnevezett rokona laká­sa volt. Ezért rövid kerülővel azzal a szándékkal előzték meg, hogy feltartóztassák. Azonban majdnem póruljártak. Az ismeretlen férfi beletaposott a pedálba, hogy elillanjon. Most már bizto­sak voltak benne, hogy a kerékpáros szándékai nem tisztességesek. A szökevény után iramodtak, az egy út­­kanyarban megcsúszott kerékpárjával és az árokba for­dult. Üggyel-bajjal, most már erős idegen kezek segít­ségével tápászkodott fel. Ján Divéky és Jozef Vlcko, a két segédcsendőr letar­tóztatta és a közbiztonság szerveinek adta át P. L. őgyallai lakost, aki ezen az éjszakán betörőszerszámok­kal felszerelve azzal a szándékkal jött Imelyre, hogy ott betörést kövessen el. A komáromi járásbíróság előtt tagadás nélkül mindent bevallott. „Aznap este Pardubicéről tértem haza, ahol egy gáz­cső-üzemben dolgozom. Kétezer korona fizetést hoztam haza, átadtam a feleségemnek. Néhány percig elbeszél­gettem a családommal. A beszélgetés folyamán ötlött eszembe, hogy jó lenne egy kis borocskát szerezni. ..“ Kollegái, akik bortermő vidékről járnak fel dolgozni, szintén mindig hoznak magukkal egy kis itőkát. A vádlott elhatározta, hogy egyszer már ő is visz. Tervéről senkinek sem szólt. Előkészítette a kerékpárját, szerzett egy 20 literes demizsont, felszerelte magát tűz­­oltó-szekercével, zsákkal, villanylámpással és elindult Imelyre. Az volt a szándéka, hogy olyan házat keres, ahol nincs házőrző kutya, s ott betör a pincébe vagy a kam­rába. Ez esetben azonban szándéka keresztülvitelében a se­gédőrség tagjai gátolták meg. Az ügyész terjedelmes vádiratot terjesztett a bíróság elé azokról a bűntények­ről, amelyeket P. L. már „sikeresen" hajtott végre. Csupán Imelyen öt betörést követett el, ahol behatolt lakásokba, illetve udvarokba. Lopott sonkát, hízott libát, tyúkokat, bort, és hasonló látogatásokat tett Perbetén és Marcellházán is, ahol nagymennyiségű zsírt és füstölt árut zsákmányolt. . Az a bizonyos kútra járó korsó ez esetben is I nagyon törékenynek bizonyult. P. L.-t, akit már hasonló bűntettekért kétszer ítéltek el jogerő­sen, most a komáromi járásbíróság két évi sza­badságvesztésre ítélte. A. 2. 1964. augusztus 5. • A Központi Népi Ellenőrzési és Statisztikai Bizottság jelentése szerint • 1964 első félévében az állami tervfeladatokat népgazdaságunk döntő ága­• zataiban nemcsak teljesítettük, hanem túlszárnyaltuk. A tavalyi visszaesés • után ismét növekvőben van a társadalmi termelés és népgazdaságunk fej­­: lodése visszanyerte dinamikus ritmusát. Az 1963. év első hat hónapjával •szemben 4,5 százalékkal növekedett az ipari termelés 13,1 %-kal volt na­• gyofyb az állattenyésztési termékek felvásárlása, 12,7 %-kal többet végez­• tek az építkezési munkákban, a beruházások 11,8, a külkereskedelem for­­í galma 10,6, a kiskereskedelemé 2,4 %-kal növekedett. • A népgazdaság fő ágazataiban a tervet jól teljesítették és bizonyos sike­­; reket értek el minőségi szempontokból is. Döntő fordulat azonban a mi­­: nőségi fejlődésben még nem tapasztalható. ;

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents