Szabad Földműves, 1964. július-december (15. évfolyam, 54-104. szám)
1964-08-05 / 63. szám
Az aszály következményei ellen A hosszú ideig tartó szárazság nagy károkat okozott a kelet- és közép-szlovákiai kerületek mezőgazdasági üzemeinek. A több mint három hónapos aszály éppen abban az időszakban sújtotta a mezők és rétek növényzetét, amikor fejlődésükhez a legtöbb vízre lett volna szükségük. A gabonafélék emiatt ritkák maradtak és szinte a földhöz tapadtak, az évelő takarmány pedig úgyszólván alkalmatlan a kaszálásra vagy legeltetésre. Ugyanakkor a széna első kaszálása is gyenge termést adott. Ez a helyzet nyár derekán Szlovákia 15 járásában — 2iar nad Hronom-tól kezdve egészen Terebesig. De sok siránkozásnak nincs értelme. Ehelyett sürgősen ki kell használni azt a segítséget, amelyet minden oldalról nyújtanak az aszályos területek mezőgazdasági dolgozói felé. A dél-csehországi határvidéken 3550 hektárnyi hegyi rétet ajánlottak fel a kelet-szlovákiai kerület mezőgazdasági üzemeinek; Nyugat-Csehországban 2000 hektár hegyi rét kitűnő füve vár a közép-szlovákiai kerület kaszásaira; a nyugat-szlovákiai és délmorvaországi szövetkezetek és állami gazdaságok szalmát és sarját kínálnak a szárazság által sújtott vidékek mezőgazdaságának, ezenkívül kész siló, illetve silóanyag, főként kukoricaszár átvételéről is meg lehet velük egyezni. De a kársújtotta területeken is lehet még egyet-mást javítani. A Földművelésügyi Minisztérium a közép-szlovákiai kerületnek 1200 tonna tiszta nitrogént engedett át a tartalékokból. E nagy mennyiségű műtrágya felhasználása lehetőséget nyújt a takarmánykeverékek, pillangósok, valamint a rétek és legelők feljavítására. A minisztérium ezen felül 106 vagon kukorica, 70 vagon zab és árpa, valamint 47 vagon hüvelyes vetőmagot szabadított fel az aszály-sújtotta területek megsegítésére, hogy kegyen mit vetniük a felszántott tarlóba. Nagy kár, hogy a rendelkezésre áHo lehetőségek széles skáláját nem használják ki mindenütt megfelelően. Ezt igazolja az is, hogy sok szalma kint hever a földön. Mégpedig nemcsak ott, ahol sok termett belőle, hanem csodákcsodájára ott is, ahol télen majd minden valószínűség szerint nagy hiány lesz benne. Július 24-ig a terebesi járásban 11 500, a michalovcei járásban 7300, és a kassai járásban 7000 hektár tarlóról nem takarították be a szalmát. Természetes, hogy ha odahaza is késnek a szalma betakarításával, akkor a segítséget felajánló járások földjeiről még kevésbé gondoskodnak majd a szalma elszállításáról. Egyrészt tehát sürgős intézkedések történtek annak érdekében, hogy pótolják a terimés takarmányban mutatkozó hiányokat, a másik oldalon pedig 147 000 hektár tarlót nem lehet felszántani a rajta maradt szalma miatt. Ugyanakkor számítani kell arra is, hogy a jövőben a helyzet még súlyosbodik, mivel a nyugat-szlovákiai kerületből gépével együtt sok traktoros a cseh országrészek északi területeire megy, hogy viszonozza az ottani dolgozók segítségét. Elsősorban a losonci, rimaszombati és a terebesi járások mezőgazdasági és védnökségi üzemeit figyelmeztesse ez a tény arra, hogy több szalmaprést, lehúzógereblyét, traktort és megfelelő számú kezelőszemélyzetet küldjenek azokba a szövetkezetekbe, amelyekkel megállapodásokat kötöttek. Gondoljanak arra, hogy egy napi mulasztás később egy hét alatt sem pótolható. /Néhány szót szeretnénk még mondani azok címére, akik a kész takarmány biztosítását illetően legszívesebben az állami tartalékokkal számítanak. Bizonyos állami tartalékokat létrehoznak, erre abból is következtetni lehet, hogy az illetékes szervek rendeletére az államnak terven felül eladott széna és szalma minden mázsájáért 10 korona felárat fizetnek. Ez azonban nem azt jelenti, hogy e tartalékokból mindenkinek jut majd, és annyit kaphat, amennyire az állatállomány gondtalan átteleltetésére szüksége lesz. A jó gazda tudja, hogy csak az biztos, ami a magtárban, a csűrben és a silóveremhen van. G. L. LAPUNK TARTALMÁBÓL A fejlődés bíztató eredményei .............................2. old. Növényvédelmi tanácsadó ..................................4. old. Szakmellékletünk . . 5—6. old. Jó tanácsok — öregeknek 7. old. A falu sportja .... 8. edd. Bratislava, 1964. augusztus 5. Ara 40 fillér A berzétei szövetkezetben a kombájn után azonnal megy a szalmapréselö, melyről a bálázott szalma egyenesen a pótkocsira kerül. -zs-Béíőn, a kors reggeli órákban ült össze a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal aratási.bizottsága, hogy értékelje az aratási munkák menetét és a szárazságsújtotta kerületek megsegítését szolgáló intézkedések eddigi eredményeit. A bizottság megállapította, hogy Dél-Szlovákia járásaiban az aratás lényegében befejeződött. Ugyanakkor Észak-Szlovák iában tekintettel a sajátos éghajlati viszonyokra, az aratási munkák még teljes ütemben folynak. Szlovákiai méretben az aratási és cséplési munkákat a gabonafélék vetésterületének 69 %-án végeztük el, és a gabona felvásárlásának tervét július 31-ig 51,5 %-ra teljesítettük. A szalma betakarítása és a tarlóhántás gyorsabban is mehetne. Igaz ugyan, hogy egyes járásokban az említett munkák jelentékeny részét már elvégezték, de az általános helyzet azt mutatja, hogy nagyon sok gazdaságban — az alacsony színvonalú munkaszervezés következtében — lényeges lemaradás tapasztalható. Az ilyen kedvezőtlen jelenségek főleg a kelet-szlovákiai kerületben mutatkoznak hatványozott mértékben. Ugyanis, míg a tarlóhántást a nyugat-szlovákiai kerületben a gabonától felszabadított földterület 46 %-án, a közép-szlovákiai kerületben pedig 44 %-án végezték el, addig a kelet-szlovákiai kerületben csak 33 %-nál tartanak. Ha alaposabban vizsgáljuk az okokat, akkor azt látjuk, hogy a tarlóhántást a szalma begyűjtésének lassú üteme fékezi. Bizony a kelet-szlovákiai kerületben a gabonától felszabadított 101 955 hektáros területből július 31-ig csupán 48122 hektárról takarították be a szalmát. Ez a jelenség annál is inkább kedvezőtlen, mert mint ismeretes, éppen ennek a szárazság által legjobban sújtott területnek kellene a szalmabegyűjtésben élenjárnia. Háláljuk meg a segítséget A csehországi kombájnosoknak nagy részük van abban, hogy a nyugatszlovákiai kerület déli járásai aránylag rövid idő alatt befejezték az aratást Most itt van az ideje, hogy ezt a segítséget viszonozzák. Persze, a jóakaratból hiány nincs, amit bizonyít az is. hogy a nyugat-szlovákiai kerület 262 kombájnja már a cseh országrész gabonatábláin aratja és csépeli a szép termést adó gabonát. De több segítségre lenne szükség, mert a jónak ígérkező termés és az aratáshoz kedvezőtlen esős időjárás miatt több kombájnra van ‘""iikség. Tehát kimdirfva abból, hogy a Csehországban •termett gabona nagyban befolyásolja a lakosság ellátását, szükséges, hogy Dél-Szlovákia, főleg a nyugat-szlovákiai kerület déli járásai minél több gépet, illetve gabonakombájnt küldjenek a csehországi szövetkezetek segítségére. A takarmánykeverékek vetése kedvező ütemben halad. Eddig a tervezett terület 86 %-án van elvetve. Határozottan megmutatkozik több járás mezőgazdasági üzemének az a törekvése, hógy takarmányszükségletét saját eszközeinek maximális kihasználása útján, a lehető legnagyobb mértékben fedezze. Ezzel a nemes törekvéssel főleg a losonci és a rimaszombati járásokban találkozunk. A losonci járásban 4476 hektáron vetettek tarlókeveréket és tervüket 224 %-ra teljesítették, míg a rimaszombati járásban 4262 hektáron, amely a terv 213 %-os teljesítését jelenti. Kedvezőtlenebb a helyzet a szárazság által talán legjobban sújtott trebisovi járásban, ahol a vetési tervet csak 57 %-ra, valamint a rozsnyói járásban, ahol csupán 51 %-ra teljesítették. Kibontakozásnak indult a szárazságsújtotta vidékek mezőgazdasági üzemeinek megsegítését szolgáló országos mozgalom. A bizottság megállapította, hogy aránylag jó együttműködés van a rozsnyói és a komáromi járás között, s így a rozsnyói járás takarmánygondjai lényegében megoldódnak. De a michalovcei, a Spisská Nová Ves-i, a kosicei és a trebisovi járásokban még mindig komoly gondot okoz a takarmánykészlet megteremtése. Ezért mint követel-Mepyílt a hirosimai békeértekezlet HIROSIMÁBAN hétfőn, augusztus 3-án nyílt meg a 10. nemzetközi konferencia, amelynek résztvevői az atom- és hidrogénfegyverek betiltásáról, az általános leszerelésről s az atom- és hidrogénbombázások áldozatainak támogatásáról tárgyalnak. Az értekezleten öt-világrész békevédöi, 34 nemzeti bizottság és H) nemzetközi szervezet képviselői vesznek részt. A külföldi küldöttségek röviddel Hirosimába érkezésük után sajtóértekezletet tartottak, amelyen az elnöklő James ENDICOTT, a Béke-Világtanács küldöttségének vezetője sajnálatát fejezte ki Fokozzuk a cséplőgépek teljesítményét A lévai járásban is befejezés felé közeledik a gabonafélék begyűjtése. Bukoven Pál, a járási mezőgazdasági termelési igazgatóság főagronómusa elégedetten állapította meg, hogy már csak kevés gabona hever renden, jól halad a szalmaösszehúzás és a tarlóhántás. 1900 hektár tarlókeveréket elvetettek és még 2000 hektár másodnövényt vetnek zöldtrágyázás céljára. Mivel idén elég sokat arattak kövekötő-aratógépekkel, még mindig sok gabona vár cséplésre, és a cséplőgépek teljesítményével sem lehetünk elégedettek. A hektárhozam alacsonyabb a vártnál, de több helyért, köztük Kissallón is 30 mázsán felüli hektárhozamot értek el búzából. Bár az idő kedvez, de az egyes falukban különböző problémákkal kell megküzdeniük az embereknek. Ezt bizonyítja a meglátogatott falvak példája is. Középtúron még sok a csépelnivaló Középtúron ottjártunkkor még 50 hektár gabonát kellett behordani. A cséplőgép nem valami nagy teljesítményt nyújtott, naponta 93—94 mázsát csorgattak a zsákokba. Laukó János szövetkezeti elnök és Matyó József agronómus, búzából 24 mázsás hektárhozamot vár. Viszont biztató a kukoricatermés; több mint 35 mázsa szemeskukoricával számítanak hektáronként. Naponta 7 vagon Paláston egyszerre 6 cséplőgép búg. Gál János agronómus összegezi á napi teljesítményt, amiből kitűnik, hogy 7—7,5 vagon gabona kerül a raktárba. Zsiduliak József, a szövetkezet elnöke elmondja, hogy a prémium nagyobb teljesítményre serkent. A cséplőcsoportok már reggel öt órakor kezdik a munkát és dolgoznak, míg látnak. Az élen Száméi János csoportja halad. Ha a cséplőcsoport egy nap alatt 80 mázsát csépel, minden tag 26 korona alapbért kap, a normán feljil pedig minden mázsáért 1,20 korona üti markukat prémium fejében. Minden 100 koronára 7 kg gabonát adnak. A szövetkezet gondolt a rászorulókra is és terven felül 12 vagon vetőmagot adott be. Ipolyvisken 35 mázsa hektárhozam búzából Kovács György, az ipolyviski szövetkezet agronómusa kijelentette, hogy a kert mögötti dűlőbe búzából 35 mázsás hektárhozamot értek el, de az átlagtermés csak 25 mázsa körül lesz. A cséplés még javában folyik, mert idén rosszul dolgoztak a kombájnok, és sokat kellett kévekötőaratógéppel aratni. Simon Sándor kombájnjával Ondrejka István segédmunkással viszont már a szarvaskerepet csépelték. A százát határban nem búgott cséplőgép A százdi szövetkezetesek összes gabonájukat kombájnnal aratták és így egyetlen cséplőgép sem búgott a határban. Megbirkóztak az aratással, pedig náluk is volt elég baj, mert az egyik kombájnon, amint azt Bartal Lajos a szövetkezet elnöke is elújságolta, háromszor cserélték a motort. Ipolykeszin már megkötötték az aratási koszorút Ipolykeszin már pénteken befejezték az aratást és cséplést és a tagok vidáman készültek az aratómulatságra. A jó munka örömére vigadtak a tagok. Széles jókedve volt Huszár Bélának, a szövetkezet elnökének és Klinko István agronómusnak mert a jó munkaszervezés következtében az elsők közé kerültek. A tagság szorgalma valóban példás volt. Mikor kellett, kézi kaszával arattak. A hektárhozam itt is közepes, de a Felsőkapasz dűlőben 30 mázsás hektárhozamot értek el árpából. A begyűjtés tehát jól halad, csak a cséplőgépek teljesítményét kellene fokozni, hosszabbított műszakkal, ahol a szükség megkívánja. —b— mémy íép előtérbe, hogy az említett járások jobban kihasználják a jobb termelési eredményekkel dicsekedhető járások által felajánlott segítséget. r A dél-csehországi mezőgazdasági üzemekben jó burgonyatermésre számítanak. Sajnos, Szlovákiában még a hagyományos burgonyatermesztő körzetekben is a kedvezőtlen időjárás következtében gyenge hozamok várhatók. A csehországi szövetkezetek szívesen fogadják ha a szárazságtól sújtott szövetkezetek segítséget nyújtanak majd a burgonya betakarításában. Természetesen munkájukért burgonyát is kapnak, amely nagy jelentőséggel bír nemcsak a takarmányalap szempontjából, hanem ilymódon jó minőségű vetőburgonyát is nyernek. Száiiítási gondok Az aratási bizottság foglalkozott a segítségként felajánlott szalma- és szénafélék szállításának kérdésével is. Megállapította, hogy a szállítás a vagonok tervszerű elosztása következtében sokszor akadályokba ütközik. Ez főleg azzal magyarázható, hogy a segítségre szoruló szövetkezetek a felvásárló szervek mellőzésével, tehát egyedül akarják megoldani a szállítással járó problémákat. A bizottság szükségesnek tartja figyelmeztetni a segítségre szoruló mezőgazdasági üzemeket, hogy amenynyiben a más járások által felajánlott takarmányféléket vonattal akarják szállítani, úgy azt jelentsék be az illetékes járási felvásárló vállalatnak, és azon, mint közvetítő tényezőn keresztül intézzék a takarmány elszállítását. Ugyanis a felvásárló szerveknek módjukban áll szállítási tervüket összehangolni a vasút forgalmi tervével. —Pk— afölött, hogy a tokiói konferencián több külföldi küldött nem fejthette ki álláspontját. Véleménye szerint a küldöttek a jövőben is tántoríthatatlanul küzdenek a világ nemzeteinek békés egymás mellett éléséért, az atomkísérletek, s az atomfegyverek teljes betiltásáért, valamint az ákatáms leszerelésért:. A szocialista mezőgazdaságért! A MEZŐGAZOASÁGl DOLGOZÓK LAPJA
