Szabad Földműves, 1964. július-december (15. évfolyam, 54-104. szám)
1964-07-08 / 55. szám
Bratislava, 1964. július 8. Ara 40 fillér XIV, évfolyam, 55, szám. Lapunk tartalmából: A gépállomások új irányítása . . . . . 2. old. Az anyagi érdekeltség serkentése .... 3. old. Növényvédelmi tanácsadó ...............................4. old. Szakmellékletünk . 5.—6. old. Híradás a gabonamezőkről . . * .... 7. old. A falu sportja...........................* .... 8. old. Szorosabb együttműködést A nagyüzemi gazdálkodás megszilárdításával jelentősen megváltozott a falusi dolgozók helyzete. Sokkal nyugodtabb a mai falu élete, mint évekkel ezelőtt volt. Erről tanúskodik az a körülmény is, hogy sokkal kevesebb a panasz, noha a lakosság bíráló megjegyzései örvendetesen megszaporodtak. Ezt bizonyítja a választás előtti gyűlések légköre is. Több ízben tapasztalhattuk: a helyi nemzeti bizottságokat sok elismerő szóval illették. Különösen ott, ahol az államhatalom képviselői azon fáradoztak, hogy szebbé tegyék a falvakat, a községfejlesztési akciók keretében művelődési otthonokat létesítettek, megjavították a közszolgáltatásokat, utakat, járdákat, parkokat, sportpályákat építettek. A falusi lakásprobléma ügyében is sokat tettek. Éppen ezért a gyűléseken elhangzott észrevételek nem voltak sértő szándékűak. még csak nem is mondhatjuk panasznak őket, hanem olyanféle egészséges nyugtalanságnak; tehát segítő jellegűek. Erezni hát, hogy a mai falu életében a szövetkezetek problémái a dolgozók közügyévé váltak. Ma már mindenki szívén viseli a köz ügyét, és ez az új helyzet a helyi nemzeti bizottságokat is új promlémák elé állítja. Most általában a kitűzőt cél, a mezőgazdaságnak az ipát színvonalára való emelése a legfontosabb. A helyi nemzeti bizottságokra is döntő szerep vár e téren. Félreértés ne essék. A falu ügyes-bajos dolgait ezután sem téveszthetik szem elől a népképviseleti szervek. És úgy jó, ha az egyének esetleges apré-cseprő gondjai is meghallgatást, orvoslást nyernek. Az emberrel való törődés továbbra is a legfontosabb fokmérője kell, hogy legyen a képviselő munkájának. Bizony nem könnyű eligazodni a kanyargós ösvényen, s különösen falun még sokan járatlanok a törvények, paragrafusok sokszor tekervényes útjain. És az országos ügyek mellett helyi, sokszor kicsinek látszó problémák megoldása rendkívül fontos az egyén szempontjából. A közösség egyénekből tevődik össze nagy családdá. S ha a családban nincs összhang, nem mindenki elégedett, ezt a közösség is érzi. A helyi nemzeti bizottságok tehát a nagy dolgok (a mezőgazdaság fellendítése, községfejlesztés, beruházás sbb.) mellett törődjenek az emberek „kisebb ügyeivel“ is, főképpen az öregekkel, a társadalomra rászorulókkal is; segítsenek, ahogy erejükből s a lehetőségekből telik. Ne feledjék, kik választották meg őket, hiszen a nép bizalmával visszaélni felelőtlenség. Mit várunk hát a néphatalom falusi képviselőitől? Az előbb elmondottakon kívül ott cselekszenek helyesen, ahol a szövetkezettel a legszorosabban együttműködve dolgoznak. Kiváltképpen most, aratás idején aranyat ér a segítségük. A szövetkezeti vezetőknek egyéb elfoglaltságuk (a munkaszervezés, ide-oda szaladgálás miatt) alig jut idejük különféle rendeletek megmagyarázására. Gondolunk itt a kombájnosok vetélkedésének új formájára. Mert a verseny is csak akkor válik igazán a munkák hajtómotorjává, ha minden kombájnos, illetve a versenyben résztvevők ismerik a feltételeket. Nem árt, ha tudják, hogy a prémiumosztás módosult formái értelmében a szemveszteség csökkentéséért is jutalom jár. Ha például két százalékon aluli a szemveszteség, a kombájnos keresetének 40 százalékát kapja prémium fejében. Három százalékos veszteségnél a fizetés 25 %-át, négy százalékosnál pedig a fizetésének már csak 15 %-át kapja. Bár itt úgy látszik egyéni érdekről van szó, ám a látszat csal. Fontos társadalmi ügy érdekében cselekszik a helyi nemzeti bizottság, ha népszerűsíti a veszteség elleni harcot. Üdvös tehát, ha most aratás idején a HNB-ok szoros együttműködésbe lépnek a szövetkezeti elnökökkel. Együttesen végezhetik a versenyzők értékelését, esetleg az élenjárókat a hangszórón keresztül köszönthetik. A versenytábla se legyén üres sohasem. Jól esik az élenjáróknak, ha az egész falu látja, ma ő volt a legjobb dolgozó! A veszteségek elleni harc legyen a HNB-ok mindennapi feladata. Ismeretes, hogy tavaly a kombájnaratás és a helytelen tárolás következtében mintegy 250—300 ezer tonna gabona ment veszendőbe, ami külföldi valutára átszámítva 100—150 millió deviza-koronát jelent. A legfontosabb ezekben a napokban az előrelátás. A HNB-oknak idejében kell cselekedniük addig, amíg nem érik túl a gabona. Fontos a raktárakról való gondoskodás. Ezt azért említjük, mert a múltban többször megesett; a szövetkezet szállította volna a gabonát, de a felvásárló szervek raktár hiányában nem vehették át, sőt a helyi nemzeti bizottság sem tudott megfelelő épületet biztosítani a szövetkezet részére. Az együttműködés, az egymás megértése tehát ma már úgyszólván korkövetelmény. Az EF5Z-ek kongresszusa előtt, a járási konferencián igen szépen beszélt a HNB és a szövetkezet együttműködéséről Dömény János, a nyárasdi EFSZ elnöke. „Sokszor kérdik tőlem, miért jó a mi szövetkezetünk. Miért? Hát szorgalmas a tagság, a vezetőség és köztük legjobb a megértés. A helyi nemzeti bizottság is szívén viseli a szövetkezet ügyét.“ A libádi szövetkezetben is részben a HNB-nak köszönhetik az utóbbi időben, hogy otthon maradtak a fiatalok a szövetkezetben. A szövetkezettel egyetemben egy szép szövetkezeti klubot létesítettek és egy korszerű labdarúgó-pályát építettek a fiataloknak. Persze önmagában ez a tény még nem „győzte“ meg az ifjúságot, de a HNB és a szövetkezet jő kapcsolata révén a közös gazdaságilag sem áH rosszul. Novotny elvtárs választás előtti beszédében mondotta: ,A szocialista építés folyamán a nemzeti bizottságok különösen fontos szerepet játszottak a falu szocializálásában és a dolgozók szocialista nevelésében. A nemzeti bizottságok közéleti tevékenysége ezért méltán megbecsülést érdemel, hisz többségük szabad idejének jelentős részét tölti el közéleti tevékenységgel.“ S a jövőben még nagyobb munka vár rájuk az eddigieknél. Bár sok helyütt úgy vélik, a termelési igazgatóságok elvégzik helyettük a munkát. Tévedés, hiszen a termelési igazgatóságok ellenőrzését éppen a járási nemzeti bizottságok végzik. Tulajdonképpen ők a felelősek a termelési és az eladási tervek teljesítéséért. Ezért várnak a szövetkezeti tagok az eddigieknél többet az államhatalom szerveitől. A HNB-ok sokat tehetnek azért is, hogy a mezőgazdaság előtt álló feladatok, az öntözéses gazdálkodás mielőbb megvalósuljon. A termőföld védelmének a fegyvere meg egyenesen az ő kezükben van. Igaz, a szocializmus nagy építkezései törvényesen foglalták el a termőföldet — sajnos, sokszor a legjobbat — ám nem szabad elkövetni azt a könnyelműséget, ami a falusi lakásépítkezésekben nyilvánul meg. A falusi képviselők a legközelebb állnak a termeléshez. Legtöbbjük szövetkezeti tag. A helyi nemzeti bizottságok tehát a szövetkezeti vezetők mellett a legjobban ismerik a helyi viszonyokat, a termelési lehetőségeket. Jó tanácsuk, segítségük sokat jelent. Ismerik az életet, az embereket. És ha munkájukban, a segíteni akarásban állandóan a vezetőkre és a tagságra támaszkodnak, a helyszínen beszélik meg az ügyesbajos dolgokat, akkor könnyebb lesz munkájuk az eddigieknél, még szebb eredményekkel dicsekedhetnek. A HNB-ok tevékenykedésében is, mint az irányítás többi ágazatában igazán érvényesülnie kell az újnak mind a munkastílusban, mind pedig az emberekhez való jobb viszonyban. Szorosabb kapcsolatot tehát az EFSZ-ekkel. Ha a követelmény megvalósul, azt a tervünket, hogy a mezőgazdasági termelést 1970-ig az ipar színvonalára emeljük, hiánytalanul teljesítjük. Méry Ferenc • Arat az ország • A komáromi járás halad az élen ♦ Versenyeznek a szemveszteség csökkentéséért ♦ A losonci járás jól felkészült # Vessünk nyári takarmánykeverékeket IMár csaknem Szlovákia egész területén aratnak. A déli járásokban — s így csakhamar befejezik az őszi főként a komáromi járás homokos földjein, valamint a diinaszerdahelyi - árpa és repce aratását'és cséplését. és az érsekújvári járásban — pedig már az őszi árpa csaknem mara- A losonci járásban idén 11 500 hektárdéktalanul lekerült a földekről. így a komáromi járásban június végéig ról megosztott aratással takarítják le 508 hektár őszi gabonát arattak le, sőt néhány helyen, például Virten és a gabonát. Izsán már A nyugat-szlovákiai kerületben megkezdték a tavasziak aratását is. Tavasziakat aratnák az érsekújvári járásba tartozó Andódon is. Az andódiak elsőkként fejezték be a tavasziak vetését, s így nem csoda, hogy járási méretben elsőkként láttak hozzá a 100 hektárnyi tavaszi gabona betakarításához is. A komáromi járásban hozzáláttak a kombájnok és aratógépek átcsoportosításához. A járás 98 kombájnjához Csehországból és Szlovákia északi járásaiból még 59 csatlakozik, további 20 kombájn brigádsegítségéről pedig most tárgyalnak. Mivel az aratásban a gépek munkája a döntő, Stefan Zizka járási agronómus nagy gondot fordít a szükséges gépalkatrészek beszerzésére és az állandó gépjavító szolgálat biztosítására. A gépjavítás központja a hurbanovói gépállomáson van. A szövetkezetek innen szerezhetik be a szükséges gépalkatrészeket és ide telefonálhatnak a mozgóműhelyért, ha valahol komolyabb üzemzavar keletkezik. A tavalyi hibákból okulva nem győzi eléggé hangsúlyozni, hogy a szövetkezetek azonnal jelentsék a telefonbeszélgetés alkalmával, milyen géphiba vár javításra, hogy a mozgóműhely azonnal magával vihesse a szükséges szerszámokat és gépalkatrészeket. Az egész ország területén gz évben a szemveszteség elleni harc jelenti a legfontosabb feladatot. Ennek sok .fortélya ven; a-gabona gondos, gyors és a növényzet állapotának legmegfelelőbb módón történő betakarítása. Ezért a komáromi járásban az aratás előtt iskoláztatták a kombájnosokat és a komáromi szövetkezet földjein a gyakorlatban is bemutatták a szemveszteség csökkentésének lehetőségeit. A kombájnosok között szocialista munkaverseny indult meg, amelynek központi jelszava a szemveszteség csökkentése. Az érsekújvári járásban az aratást végző kombájnosokat és traktorosokat nem akarták kiszakítani munkájukból, ezért összpontosítás helyett a járás funkcionáriusai látogatták meg őket. Reggel hat órakor résztvettek a szövetkezetekben a reggeli munkaelosztáson, tájékoztatták az . embereket a szemvészteség csökkentésével kapcsolatos tudnivalókról. Ugyanakkor minden traktorosnak és kombájnosnak átadtak egy nevükre címzett borítékot, amelyben közölték velük a szocialista munkaverseny feltételeit. Tavaly ez a személyes kapcsolat jó eredményekkel járt, s így ebben az évben is hűek maradtak a bevált módszerhez. A közép-szloválciai kerületben 173 ezer 500 hektár gabona vár betakarításra. Ennek nagy része a losonci és a rimaszombati járásban van. A két járás földművesei ez évben jobban felkészültek az aratásra, mint tavaly, szép termés várható. A növényzet dús és magas. 'Például az érsekújvári járásban őszi árpából •átlagban 27—28 mázsa termést takarítottak be hektáronként, de a hektárhozam helyenként megközelítette a 40 mázsát is. Az első kaszálásé takarmány hozama is várakozáson felüli volt. Igyekezni kell a szép gabona- és takarmánytermést mipél kisebb veszteségekkel és jó minőségben betakarítani, hogy a nyugat-szlovákiai kerület az eladási feladatok teljesítésében és túlteljesítésében testvéri segítséget nyújthasson a közép- és kelet-szlovákiai kerület szárazsággal sújtott járásainak. Már most, az aratás idején gondoljunk a jövő évre. A legnagyobb hozamú körzetesített gabonafajták legszebb növényzetét külön takarítsuk be, hogy ebből fedezni tudjuk a szövetkezet vetőmag szükségletét. A vetőmagnak szánt gabonát külön kell csépelni is és meg kell akadályozni annak gépi károsítását és más fajtákkal való összekeveredését. A szárazsággal sújtott körzetekben a repce, a korai burgonya és a tavasziak után felszabadult területeket nyári takarmánykeverékek termesztésére és az évelő takarmányok nyári vetésére kell kihasználni, hogy így legalább részben pótolni tudjuk a szárazságokozta veszteségeket. g-k A szocialista mezőgazdaságért! A MEZÖGaZOASAGi DOLGOZÓK LAPJA
