Szabad Földműves, 1964. július-december (15. évfolyam, 54-104. szám)
1964-08-01 / 62. szám
Augusztusi vadásznaptár Az Állami Bérbizottság és a kormány ez év februárjában egész sor intézkedést hagyott jóvá az állami gazdaságok és más állami mezőgazdasági szervezetek dolgozói személyes anyagi érdekeltségének fokozására. Ezek az intézkedések április 1-én léptek életbe. Az alábbiakban felsoroljuk a legfontosabb változásokat. a) Megváltoztatták a növénytermelésben és az állattenyésztésben alkalmazott premizálás formáját és bevezették a növénytermesztésben a szükséges túlórázásért járó pótdijazást. A növénytermesztésben az idényprémiumokkal elsősorban a munka minőségét jutalmazzák, az egész évi eredményprémiumokat a termelésnek az előzd három év átlagos termelési eredményeivel szembeni növeléséért fizeti^ ki. Szigorították a speciális termények (gyümölcs, zöldség stb.) tervezett árutermelésének teljesítéséért és túlszárnyaláséért fizetett prémiumok rendszerét Is. A növénytermesztéshez hasonlóan az állattenyésztésben is bevezették az egészévi eredményprémiumot, méghozzá a gazdasági állatok termelékenységének fokozásáért az előzó három év átlagához viszonyítva. b) Az alapdíj növelésére irányuló intézkedések: A növénytermesztésben a traktorosokat, kombájnosokat és a mezei gépesített munkálatokban résztvevő segédmunkásokat érintik, az állattenyésztésben pedig a két műszak bevezetése esetén a szarvasmarhagondozókat és az anyasertések gondozóit. c) Az üzemi műszaki dolgozók alapfizetésének emelése az iparban foglalkoztatott mesterek fizetésének színvonalára. Az állami gazdaságok is fokozatosan és tervszerűen, politikai-szervezési intézkedésekkel feltételeket teremtenek a gazdaság javítóműhelyében foglalkoztatott munkások bérének, továbbá az iparosok, karbantartók, valamint a kiegészítő termelésben dolgozó munkások bérének rendezésére. Az új bérek ez év július 1-én léptek érvénybe. Az említett intézkedések sikeres érvényesítésére vonatkozó miniszteri rendelet értelmében az állami gazdaságok vezetőségére hárul az a feladat, hogy a Forradalmi Szakszervezet üzemi szervezeteivel karöltve a taggyűléseken ismertesse a dolgozókkal az egyes termelési szakaszokon foganatosított munkadíjazási és politikai intézkedések elveit és célját, valamint azt is, hogy az intézkedések értelmében milyen követelményeket támasztanak a munkásokkal szemben. A miniszteri rendelet hangsúlyozza a mezőgazdasági munkák minőségének fontosságát, a második és a harmadik műszak bevezetését a mezei gépesített munkálatokban, a két műszak bevezetését az állattenyésztésben stb. Az állami gazdaságok vezetőségén kívül fontos feladat vár ezen a téren a Forradalmi Szakszervezet üzemi szerveire, főként ami az egyének és a munkakollektívák szocialista munkafelajánlásainak módositását illeti, A miniszteri rendelet értelmében a minta-prémiumrendet az egyes üzemegységek konkrét feltételeinek megfelelően kell részletesen kidolgozni és az érdekelt dolgozókat tájékoztatni kell erről. Az állami gazdaságok nagy figyelmet fordítottak arra, hogy a dolgozók tájékozottak legyenek a premizálás új elveiről és megértsék a munka minőségének fokozására irányuló intézkedések értelmét. Az iskoláztatások eredményei már megmutatkoztak a tavaszi munkálatok idején. Megállapíthatjuk, hogy a tavaszi munkálatokat a késői kezdet ellenére jó minőségben és nagyon rövid időn belül (14 nap alatt) elvégezték, és így előnyös feltételeket teremtettek a jó terméshozamok elérésére. A tavaszi munkálatok második szakasza, — beleértve a szántóföldi takarmányok begyűjtését is — az egész nyugat-szlovákiai kerületben sikeresen folyt le. A cukorrépát június 6-ig maradéktalanul kiegyelték és bevetették a szemeskukorica és a silókukorica tervezett vetésterületét. A szántóföldi takarmányok s/i részét új technológiával takarították be, és 42 500 hektárról a takarmányt mesterségesen szárították meg. A munka minőségének értékelésekor azonban néhány állami gazdaságban minden módosítás nélkül használták fel azt a pontozási rendszert, amelyet a Mező-, Erdő- és Vízgazdaságügyi Minisztérium rendeletének mellékleteként kaptak. így a minőség értékelése nehézkessé vált és a munkások nehezen tudják ellenőrizni az értékelés helyességét. Például a Malackyi- és az Aleksincei Állami Gazdaságokban bejelentették, hogy a munka minőségét a Mező-, Erdő- és Vízgazdaságügyi Minisztérium mintaprémiumrendjében feltüntetett alapelvek szerint fogják értékelni. Kedvezőtlen helyzet uralkodik a két műszak bevezetése körül Is. A tyúktenyészetekben és a sertéstenyésztésben már sikeresen meghonosodik, ezzel szemben az anyasertések és a szarvasmarhák istállóiban nagyon vontatottan érvényesítik. A nyugat-szlovékiai kerületben a Partizánské-i, Dunajsky Klatov-1 és a Hubicei Állami Gazdaságok készülnek a két műszakos üzemeltetés bevezetésére. A két műszak bevezetésekor óvatosan kell eljárni, mivel ez gyakorlatilag nem vezet az átlagos kereset növeléséhez, csupán a munkaidőt csökkenti. Az állami gazdaságok mindeddig nem teremtettek jó előfeltételeket a két műszakos üzemeltetés helyes szervezésére. További nehézséget jelent az Is, hogy növelték az eladásra kerülő természetbeniek árát. Ezt a kérdést úgy javasoljuk megoldani, hogy a természetbeniek eddigi és felemelt árai közötti különbözetet a vállalat fedezné a tartalékalapból. Az új intézkedések érvényesítésével kapcsolatban a vállalatok javaslatokat dolgoztak ki a munkaszervezésre vonatkozóan. Ezeket a javaslatokat a jelenlegi időszakban felülvizsgálják. Ezzel egyidejűleg kidolgozták az egyes műszaki dolgozók munkatartalmát. A műszaki dolgozók fizetésének növelését az új intézkedések szellemében még nem léptették életbe. Erre csak az állami gazdaságok szervezési rendszerének és a Mező-, Erdő- és Vízgazdaságügyi Minisztérium műszakigazdasági dolgozói számának megállapítása után kerül sor. A mi kerületünkben az állami gazdaságok 970 ezer koronát kaptak a műszaki dolgozók bérének rendezésére, s ezt az összeget már belefoglalták a termelési-pénzügyi tervbe. A nyugat-szlovákiai kerület összes állami gazdaságai a minta-prémiumrend alapján saját prémiumrendet dolgoztak ki. Ezeknek a minősége azonban különböző: a) Az idénymunkák jó minőségű és jókori elvégzésének premizálási rendje. Az állami gazdaságok többsége megértette az idényprémiumok célját és a prémiumrendszert is kidolgozta. Egyes gazdaságok azonban elfelejtették megállapítani a minőség értékelésének feltételeit. Például az Oroszvár! Állami Gazdaság prémiumrendjében döntő mutatóként az egyes munkálatok agrotechnikai határidőn belüli elvégzése szerepel. Ezenkívül értékelni fogják az elvégzett munka minőségét is. Ez az állami gazdaság nem értette meg, hogy a prémiumrend tulajdonképpeni célja a munka minőségének fokozása. Hasonlóképpen az Aleksince-f, Malacky-i stb. Állami Gazdaságok sem állapították meg a munka minőségének értékelésére vonatkozó kritériumokat, csupán a mintaprémiumrendben feltüntetett minőségi mutatókra hivatkoztak. Továbbá a gazdaságok a prémiumrendet kizárólag a tervben tartalékolt összegre építették fel, vagyis számoltak azok 100 %-os fedezésével, annak ellenére, hogy tudták, számolni kell azok indokolt csökkentésével is, s így a prémiumrendet 20—30 %-kal magasabb béralapra kell építeni. Ezért utólagosan az év folyamán növelni kell néhány prémium összegét, esetleg növelni keli azoknak a munkálatoknak a számát is, amelyekre a premizálás vonatkozik. Javasolták az istállótrágyázás és komposztozás jó minőségű elvégzéséért járó prémium összegének fokozását. A javasolt felső határ mázsánként eléri a 0,40 koronát. Arról van ugyanis szó, hogy a kézzel végzett felrakodás és lerakodás teljesítménynormái túlságosan szilárdak (80—90 %-os teljesítés) a többi munkálatokkal szemben és 100 mázsa is- ■ tállótrágya kocsira rakáséért a dől- j goző csupán 29 koronát kap, ami gyakorlatilag egy ember egész napi teljesítménye, tehát keresete is. A kukorica kézi betakarításáért fizetett prémium felső határát is javasolják mázsánként 2 koronára emelni. b) A termelés növeléséért járó prémium. Az erre vonatkozó prémiumrendet a gazdaságok szintén kidolgozták, de egyes állami gazdaságokban még dolgoznak rajtuk. Hiányosságot jelent, hogy az állami gazdaságok többsége eddig még nem állapította meg az értékelés kiinduló alapját (3 évi átlag), s ennek eldöntését a gazdaságok vezetőinek gondjaira bízta. Ugyanezt a hibát követték el a gazdaságok az állattenyésztésre vonatkozó prémiumrend kidolgozásakor is. Helyesen járt el a Szenei Állami Gazdaság, amely az állattenyésztésben elért évi eredmények után fizetett prémiumok öszszegét — az utolsó évek jó eredményeire való tekintettel — az idei tervfeladatok túlszárnyalása alapján állapítja meg. A Senicai Állami Gazdaság Horné Suroviny-i üzemrészlegén a növénytermesztésben szintén az 1964- es év tervét veszik a prémiumok alapjául, tehát nem az utolsó három év átlagát. c) A speciális termények árutermelési tervfeladatainak teljesítéséért fizetett prémiumok. Egyes gazdaságok ezt a prémiumrendet nem dolgozták ki teljesen és a prémiumok szabványát egyszerűen átvették a minta-prémlumrendből. Ezek szerint a prémium összege elérheti a prémiumalap 8 %-át és a prémiumok összege az árutermelés tervének minden 1 %-os túlteljesítése után a prémiumalap 0,7%-ának megfelelő arányban növekedhet. A járási termelési igazgatóságok ezeket a prémium-rendeket vizsgálják felül, esetleg dolgoztassák át. A tavaszi munkák jó minőségű elvégzéséért több állami gazdaságban fizettek prémiumot. Például a Hlohoveci Állami Gazdaságban prémiumként 24 113 koronát fizettek ki, s ebből a cukorrépa egyeléséért 22 500 koronát, s a fennmaradó 1613 koronát a tavaszi munkálatok első szakaszának elvégzéséért. A Vrbovéi Állami Gazdaság áprilisban prémiumként 9771 koronát fizetett ki dolgozóinak, ugyanakkor az évelő takarmányok trágyázásának elmulasztása miatt a prémiumokat 50 %-kal csökkentették. A Szenei Állami Gazdaság 51091 koronát fizetett ki prémiumként és a nyugat-szlovákiai kerületben elsőként fejezte be kitűnő minőségben a cukorrépa egyelését. A Senicai Állami Gazdaság a talajelőkészítés, trágyázás és a tavasziak vetésének minőségi elvégzéséért 5722 korona prémiumot fizetett ki. A vetésért, sarabolásért és a cukorrépa egyeléséért májusban fizette ki a prémiumokat. A sotinai üzemrészleg egyik traktorosának prémiumát törölték, mivel 18 hektáron rossz minőségben vetette el a cukorrépát. Huszonhat esetben 10—20 %kai csökkentették a cukorrépa egyeléséért járó prémiumot, mivel a kiegyelt területen nagyobb gyomnövény-előfordulást és gondatlan egyelést állapítottak meg. Az új bérrendezés életbeléptetése után elért eredmények alapján megállapíthatjuk, hogy a traktorosok keresetének növekedésén kívül a munkások is nagyobb gondot fordítanak a munka minőségének fokozására és javult a bérszámvitel is. Ma már csaknem az összes állami gazdaságban — az egyes dolgozók beosztása szerint — külön fizetési listát vezetnek, a traktorosoknak elvből nem fizetnek semmit a mezőn végzett javításokért. Sok állami gazdaságban megállapították azt is, milyen esetekben nem kötelesek a traktorosok — tekintettel a munka természetére — résztvennl a rakodásban és a kirakodásban. Nagy súlyt fektetnek a munkaidő helyes nyilvántartására és értékelésére stb. Ez év áprilisában a traktorosok átlagos keresete az 1963- as év áprilisában összehasonlítva megnövekedett. Például a Vrbovéi Állami Gazdaságban 1454 koronáról 1582 koronára, a Senicai Állami Gazdaságban 1703 koronáról 1754 koronára stb. Néhány állami gazdaságban a traktorosok bérszabványának módosítását nem tekintették a gépies béremelésnek, hanem összekötötték a munka nyilvántartásával. Mindez kedvezően tükröződött vissza a gazdaságok pénzügyi eredményeiben ott is, ahol az elmúlt évhez viszonyítva áprilisban nem növekedett a ledolgozott órák száma, ezzel szemben a havi munkabérek 3—12 %-kal és az órabérek 1,2—12,3 %-kai emelkedtek. Jozef Bartosovic, a Kerületi Mezőgazdasági Termelési Igazgatóság dolgozója, Bratislava. Elsősorban a vadállomány megfelelő védelméről gondoskodunk. Ellenőrizzük a csapdákat és a kártékonyok pusztítására felállított hasonló berendezéseket. Lőjük a kártékonv vadat, a kóbor kutyákat és macskákat. Figyelemmel kell kísérnünk továbbá a vadállomány egészségi állapotát, az elhullott vadat pedig kivizsgálás céljából elküldjük az állategészségügyi intézetnek. Hozzuk rendbe az etetőket, egészítsük ki a nyalósókészleteket s Ha kell, újakkal pótoljuk az őzvad etetésére szolgáló szénatartókat. Ne feledkezzünk meg a vadállomány ivóvízkészletének biztosításáról, amiért is tisztán kell tartanunk a forrásokat, vízfolyásokat és tavacskákat. Ugyanakkor gondoskodjunk a csapák karbantartáséról is. Nem kevésbé fontos feladatot ró ránk a vadállomány takarmányának biztosítása. Ilyenkor augusztusban, eséplés idején szerezzünk be a szövetkezetekből és állami gazdaságokból elegendő mennyiségű gabonahulladékot és ocsút. Ahol nem lehetséges a széna nagyüzemi betakarítása, kisebb erdei legelőkön, irtásokon, tisztásokon szervezzünk brigádokat a széna begyűjtésére. Az erdei magvakat se hagyjuk kárba veszni, gyűjtsük a tölgy- és bükkmakkot, a vadgesztenyét, a berkenyét és a csipkebogyót, az állatok kedvenc csemegéjét. Mln-Nem minden vadász született olyan szerencsés csillag jegyében, hogy revírjébe erdészlakot vagy más éjjelezési alkalmatosságot „varázsoltak“ volna az erdei manók. Ezért a legtöbb vérbeli vadász maga építi fel kunyhóját, amelyben megpihenhet, meghálhat, vagy szabadságát töltheti. Ilyen vadásziakra vagy hétvégi házra főleg a falvaktól távol eső vadászterületen van szükség, ahol nagyobb körzetben nem találni erdészlakot vagy egyéb elszállásolási lehetőséget. Az életszínvonal emelkedésével párhuzamosan a korszerű vadász ma már arra is törekszik, hogy kellemesebbé, kényelmesebbé tegye a természetben töltött kedvtelését. A vadászlak helyének megválasztásénál szem előtt kell tartanunk annak hozzáférhetőségét, központi fekvését a revírben, ivóvíz közelségét és a vadcsapák megközelíthetőségét. A vadászlak alakját, nagyságát és típusát a vadász anyagi tehetsége, vadásztársaságoknál pedig a tagok száma határozza meg. Az alábbiakban néhány útmutatást közlünk T. F. Klepácek terve szerint: Kisebb, nyeregfödémes vadászlak építéséhez elegendő a 2X3 méter belső méretű terület. Az elől nyitott, de A méhek kaptárukról 5—6 kilométerre is elrepülnek. Ilyen esetben azonban a megerőltető repülés és a túlzott energia-fogyasztás következtében a méh felhasználja az összegyűjtött nektárt. Ezért ajánlatos a kaptárakat a méhlegelő közvetlen közelében elhelyezni. Már az 1 kilométernél nagyobb távolság a mézgyűjtő lelőhelytől nem gazdaságos. Egy dolgozó méh a mézgyüjtő sze-Új méhzárlat A Mihalovcel Járási Egészségügyi Szolgálat június 25-én enyhe költésrothadás miatt új zárlatot rendelt el, mely a következő községekre és azoknak határaira vonatkozik. Sobrance, Horna (Sobranecké kúpele), Tibava, Vojnatina, Komarovce, Ostrov, Nlzná Rybanica, Ruskovce, Baskovce, Chonkovce, Hllvistia, Jasenov, Rém. Hámre, Poruba pod/Vih., Vysné Remety, V. Rybnica. Figyelmeztetjük a méhészeket, hogy a zárlat feloldásáig méhek (anyák, méhcsaládok) bárminemű áthelyezése a fennevezett községekbe és azok határaiból szigorúan tilos. A tilalom megszegése esetén sor kerül a méhek lekénezésére, valamint a kaptárak megsemmisítésére. A felhívás hivatalos. KÖZPONTI MÉHEGÉSZSÉGÜGYI BIZOTTSÁG dennemű takarmányfélét kellőképpen el kell raktároznunk. Augusztusban a következő vad lőhető a szlovákiai kerületekben: özbak, vaddisznó (beleértve az anyákat és malacokat), farkas, hiúz, borz, róka, Ureginyúl, görény, menyét, hölgymenyét, örvösgalamb, gerlicék, héja, karvaly, varjú, szarka, szajkó stb. Augusztus 15-én felszabadul a vadkacsa vadászása. Elismert és önálló fácánosokban közönséges és erdei nyestre, betelepített halastavakban és egyéb víztárolókban pedig szürkegémre is vadászhatunk. özvadat csakis az illetékes járási nemzeti bizottság által jóváhagyott lelövési terv alapján ejthetünk el. Tilos a terelés, a hajtóvadászat vagy hajtatás kutyával. Ugyancsak tilos őzekre söréttel, vágott ólommal stb. lőni, még a kegyelemlövést sem szabad ily módon megadni. Nem szabad továbbá őzre vadászni éjjel (egy órával napkelte előtt, egy órával napnyugta után), se villanyfény segítségével, sem 100 méternél közelebb a szomszédos vadászrevírtől. Vadkacsa vadászata szólóban tilos. Vadászásában legalább 3 személynek kell részt vennie. Vadkacsák húzás közben is lóhetők, de ugyancsak legkorábban egy órával napkelte előtt és legkésőbben egy órával napnyugta után, valamint legalább egy használható vadászkutya segítségével. fedett terasszal együtt 7,8 m2 a beépített összterület. Berendezése: két, egyenként 90X200 cm terjedelmű, egymás fölé helyezett ágy, ajtó nélküli ruhaszekrény, 90X60 cm nagyságú, elhúzható függönnyel, egy kis asztali tűzhely, egy pad és egy összecsukható deszkaasztal. A vadászlak szerkezete gömbfa, deszka és préselt forgács, alapzata beton vagy kő, födémje kátránypapír zúzott kővel vagy ruberoid, padlózata hajópadló, ajtaja és ablakai termésfából készülnek, világításként petróleum- vagy borszeszlámpát használunk. Építéséhez a következő anyag szükséges: 140 darab közönséges tégla, 65 kg mész, 150 kg cement, 0,70 köbméter homok, 0,90 m3 6/8 cm-es gömbfa, 3,40 m3 25 mm vastag deszkák, 0,22 m3 20 mm vastag hajópadló-deszkák, 0,37 m3 lécek, 30 m2 kátrénypapfr, 50 kg kátrány, 10 m2 préselt forgács, 1 kg kátránypaplr-szegecs és 1,2 m3 betonba való kavicshomok. Akinek vagy amely vadásztársaságnak módjában áll, lásson munkához, hogy „sajátjában“ élvezhesse a vadászat örömeit, a megérdemelt pihenést vagy a szabadság alatti kikapcsolódást. K. E. zónban csupán 50 napot él. Amikor azonban megszűnik a gyűjtés a pajzsmirigy működése is lelassul, ezenkívül a méhek a gyűjtöszezón végén szervezetükben nagymennyiségű emészthető fehérjét raktároznak el, s így 5—6 hónapig is elélnek. Megfelelő körülmények között egy méhcsalád naponta 50—200 gramm virágport is összegyűjt. Június hónapban egy anyaméh 1500 —3000 petét rak le. Ettől az időponttól kezdődően a petetermelés csökken, augusztus végeseié, szeptember elején pedig teljesen megszűnik. A gyümölcsösök beporzását 80 —88 %-ban a méhek végzik el. Éppen ezért ajánlatos virágzáskor a kaptárakat a gyümölcsösök közelében elhelyezni. A méhek tájékozó szervén (antennáján) szemmel nem látható pórus van. Az antennát a méh egyébként tapintásra is használja. Egy dolgozó méh súlya csak ritkán éri el a 0,1 grammnál nagyobb süiyt. Ennek ellenére azonban testsúlyának kétszeresét, háromszorosát is képes cipelni. A virágpor több mint 20 % fehérjét, 19,5—28,42 % cukrot, 3.33— 19,8 növényi olajat, vitamint és ásványi sókat tartalmaz. Egy mézzel teli lép súlya megközelíti a 3,6—4 kilót. Hogyan valósul meg a vadász „vágyálma“? Néhány hasznos tudnivaló a méhekről 1964. augusztus 1.
