Szabad Földműves, 1964. július-december (15. évfolyam, 54-104. szám)

1964-08-01 / 62. szám

Bratislava, 1964. augusztus 1. Ära 40 fillér XIV. évfolyam, 62, szám. 11lÁCATAtt a Szlovák Nemzeti Tanács UImezőgazdasági bizottsága A mezőgazdasági bizottság tagjai alaposan megvitatták a jövő évi ter­vet, az erdőgazdaság fejlesztését, az aratási munkákat és a gabonaeladás helyzetét. Egyhangúlag jóváhagyták az egyes előadók jelentéseit. 100 000 tonna búza terven jelül A bizottság rendkívüli figyelmet szentelt Szlovákia mezőgazdasága jö­vő évi tervének. A tervek mezőgazda­­sági termelésünk 13 %-os növekedé­sét irányozzák elő az 1963-as terme­lési eredményekkel szemben. A ter­vezés új módszere lehetővé teszi, hogy szövetkezeteink és állami gazdasá­gaink a helyi feltételek alapján ké­szítsék el termelési tervüket. Népgazdaságunknak egyre több bú­zára van szüksége. Ezért az 1965-ös évben azzal számolunk, hogy mező­­gazdasági üezmeink, ha az időjárás is kedvez, 100 ezer tonna búzát adnak el terven felül. Javul a mütrágyaellátás A növénytermesztést kellő színvo­nalra nem emelhetjük elegendő mű­trágya nélkül. Ezért a műtrágyaellá­tás érezhetően javul és a többterme­lésre serkent. Amíg 1963-ban egy hek­tárra 76 kg, 1964-ben 96 kg, 1965-ben már 100,6 kg tápanyag jut. A mező­gazdasági üzemek érdekelve lesznek a többtermelésben. Ha a szövetkezet terven felül ad el búzát, minden má­zsa után 25 kg, minden mázsa terven felül eladott cukorrépáért 5 kg tiszta tápértékü műtrágyát kap. Ezerszáz tonna szerződéses sertéshús A mezőgazdasági üzemek és egyéni gazdák takarmány szolgáltatás ellené­ben idén is szerződést kötöttek terven felüli sertéshús termelésére. Ezen az úton tovább megyünk, számítunk rá, hogy a mezőgazdasági üzemek terven felül mintegy 1100 tonna sertéshúsra kötnek szerződést. Az így eladott sertéshús minden mázsájáért 4 mázsa abraktakar­mányt juttatnak a termelőnek. Főleg a mezőgazdasági termelésre nem alkalmas földterületet erdősítsük Az erdősítés körül élénk vita kere­kedett. Az egyes felszólalásokból ki­tűnt, hogy a múlt évben felfedezett Beszélgetés Ján Hlavác mérnökkel, a Nagylomnicai Burgonya­nemesítő Állomás igazgatójával Jó termést várnak a Tátra alatt A Magas Tátra kör­nyéke hazánk egyik leg­gazdagabb burgonyater­mő vidéke. A burgonya­termesztés régi hagyo­mányokkal bír. Az eddig elért terméseredmé­nyekre, főleg a poprádi mozgalom hat kedve­zően Szlovákia összes kerületein. Ján Hlavác elvtárssal, az élen egy bizottság végzett nemrég ellenőr­zést a burgonyafölde­ken. Az eredményről néhány mondatban tá­jékoztatott. % Milyen szempontból történt az ellenőrzés ? — Az értékelés a nö­vényzet tisztaságát, sű­rűségét és a fejlődés alapján feltételezhető hozamokat vette figye­lembe. örömmel közöl­hetem, hogy sokkal ke­vesebb a gyom, mint az előző években. A burgo­nyatáblák 95 %-a telje­sen gyommentes. Meg­állapításunk szerint ha­­onként 45 000 növény van, de helyenként eléri a 49 000 egyedet is. # Milyen burgonya­fajtákat termesztenek? — Az ültetőanyagok fajtáinak összetétele kedvezően megváltozott — a szövetkezetek és állami gazdaságok túl­nyomórészt Cajka, Tat­­ranka, Krasava és Maisé fajtákat ültettek. Jelen­tősen javult a növények egészségi állapota is. Tavaly az összterület 15 %-án vírusos beteg­ségek sanyargatták a fejlődő növényeket. Eb­ben az évben nem ész­leltünk vírusos megbe­tegedést. A becslések szerint átlagosan két­száz mázsás hektárho­zamot várunk. • Mi jogosít fel a de­rűlátásra? — Elsősorban is a jó talajelőkészítés. Időben, jó talajba kerültek az ültetőgumók. Kevés csa­padék esett, kevesebb gyom nőtt. A tartós szá­razság után kiadós esőt kaptunk és a bürgonya továbbfejlődéséhez ele­gendő csapadékot tar­talékol a talaj. -k-A közelmúltban ujságírócsoport járt a duklai harcok nyomán. Jankó túborne a nemzetvédelmi miniszter hetyetese a lengyel Dukla mellett levő emlék zetes 534-es magaslaton beszél a nagy harcokról. parlagon heverő földek nagy részét is sok helyen erdősíteni akarják. A kelet-szlovákiai kerület például mint­egy 100 000 hektár erdősítésére tett javaslatot. Ennél még az országos irányszám is alacsonyabb. Jánosík elv­társ, a Losonci Járási Mezőgazdasági Termelési Igazgatóság vezetője he­lyesen mutatott rá erre a káros je­lenségre. Járásukban több helyen a szövetkezetek visszakérik az előzőleg erdősítésre átadott földterületet, mert a szarvasmarhaállomány számára szük­ségük van takarmányra. Amíg sok helyen azelőtt a szövetkezeti vezetők igyekeztek megszabadulni a földtől, most fordított a helyzet: a mezőgaz­dasági termelésre alkalmas területe­ket minden esetben vissza akarják kapni. A kelet-szlovákiai kerületben is jó lenne elgondolkodni ezen a hely­zeten. Jól halad a kaszálás — elmarad a cséplés és a szalma­összehúzás A gabonaféléknek több mint 80 szá­zalékát lekaszáltuk, de a cséplés még csak a 60 %-nál tart. Általában sok gabona hever renden és keresztekben A szalmaösszehúzás igen vontatottan megy és emiatt késik a tarlóhántás. A gabonafélék, főleg a búza eladása ütemesen halad. A járások igyekeznek egymást kisegíteni. A szenicai járás például a galántai járás helyett árpát adott be, a galántai pedig búzával se­gíti a szenicai járást. A búza eladá­sában nem lesz nagyobb lemaradás, mert a nyugat-szlovákiai kerület 2000 vagon búzát ad terven felül. -b-Az adott szó kötelez Idén Kelet-Szlovákia mezőgazdasági üzemeiben 875 silógödör építését kezdte el a kerületi építkezési válla­lat. Eddig azonban még csak 220-at adtak át rendeltetésének. Az év első felén már túlhaladtunk és a mezőgaz­dasági üzemeknek egyre nagyobb szükségük lenne a silótérre. Ez ért­hető is, hiszen lassan silózásra ké­szül a kukorica és a keverékek. De egyelőre még gondot okoz az elhe­lyezés. Attól tartanak a mezőgazda­­sági üzemekben, hogy a silőgödrök nem készülnek el időre, ami nagy hát­rány lenne számukra. Megállapítást nyert, hogy a siló­­gödrök készítése nagyon lassú ütem­ben folyik. Az építkezési vállalat több gondot fordíthatna az elkezdett akciók mielőbbi befejezésére. Kell, hogy a mezőgazdasági üzemeknek adott sza­vát mielőbb teljesítse. J. L. A dél-morvaországi öntözőrendszer még ez év végéig élkészül és így lehetővé válik 7000 ha föld öntözése. Képünkön a csatornarendszer egyik részét látjuk. Foto: CTK — E. Bican Terem az eddig parlagon heverő föld A CSKP Központi Bizottsága elnöksége határozatában kimondotta a par­lagon heverő mezőgazdasági földterületek feltárásának és megművelésének szükségességét, valamint a talaj termőbbé tételének fokozását. A rozsnyói járásban különösen nagy gondot kell fordítani erre a problé­mára, mert kedvezőtlen a talajösszetétel. A mezőgazdasági földterületből csak 35,83 % a szántó. A központi bizottság múlt év szeptember 15-i határozatát megvitatta a járási pártbizottság és fontos intézkedéseket hagyott jóvá. A helyi bizottságok indítványa értelmében még 1963 őszén 353 hektár föl­det kellett felszántani. Járási méretben ezt a feladatot teljesítettük, de egyes helyeken észlelhető lemaradás is. A barka! szövetkezet például a javasolt 31 hektárból csak 14-et szántott fel, a Nizná Slaná-i pedig kilenc hektár helyett csak ötöt, a hosszúréti 17 helyett csupán 5 hektárt. Ezzel szemben a szilicei és görgői szövetkezetek túlteljesítették tervfeladataikát. A felszántott földbe őszi búzát, tavaszi búzát, árpát, zabot, keverékeket és silókukoricát vetettek. Az 1964-es évre tervezett 323 hektárból már 120 hektárt tavasszal felszántottak, amelybe túlnyomórészt egyéves takarmány­­növényeket vetettek. Össze] még további 203 hektárt szántanak fel a kö­vetkező évben pedig 279 hektárt. E. LABDAVSKY, a Rozsnyói Járási Mezőgazdasági Termelési Igazgatóság dolgozója Peckyben épül hazánk első legkor­szerűbb takarmánygyára, amely a 13 közül az első. Erre a célra 4 milliárd koronát irányoztak elő. Valamennyi kerületben építenek ilyen takarmány­gyárat — a délmorva és a nyugat­szlovákiai, valamint a közép-csehor­szági kerületekben kettőt-kettőt. Elsőként azért választották Peckyt, mert itt található meg a takarmány­­keverékek gyártásának legrégibb ha­gyománya. Eredetileg már 1936-ban kezdték, belga és holland szakértők segítségével, a fehérjedús takarmány­keverékek előállítását. Jelenleg már évente 170 ezer tonna keverék készül itt. Ám a termelés gyors fejlődésének már nem felel meg az eddigi technika fejlettsége. Az észlelhető hiányossá­gokat az új, rendkívül korszerű ta­karmánygyár szünteti meg, amely mintegy 30 millió korona beruházási költséggel 1967 július 1-re készül el. Az új üzem 24 óra alatt 420 tonna keveréket készít majd. Az egy munka­erőre eső termelékenység 100 °/o-kaI növekszik. Jövőre is bő termést akarunk Könyörtelenül tűzött a júliusi nap. A hőségtől gyötört férfiak szemét marta a verejték, égette a kazalrakástól felkavart por. Alig láttak, csak hunyorgattak, mégis jól haladt a munka. Már az ötödik kazlat raktak. Ha befe­jezik, átadják a 40 hektáros tarlót a lánctalpasoknak. Legalább mosakodni lehetne valahol. Node sebaj, majd otthon kipótolják. Ügyis délbe hajlik már az idő. Leáll az elevátor. Az utolsó szalmaszál is felkerül a kazalra. Az emberek fáradtan, bággyadt mosollyal az ajkukon megpihennek. Megelégedetten szemlélik mun­kájuk eredményét. Büszkék is lehetnek, hiszen az egész dunaszerdahelyi járásban nincs még egy olyan kazalrakó csoport, mint az Oj Élet szövetkezetben. Jól tudják ezt a vezetők is. A legények másik csoportja cigarettára gyújtott és leheveredett a porlepte fűsávra az árok szélén. Tekin­tetük a távolba meredt, a falu felé, az otthon irányába. — Mintha Jánost látnám közeledni — szólalt meg az egyik. Arra a Jánosra gondoltak, aki majd traktoron hazaviszi őket ebédelni. Egyesek már jóelőre felhányták motyójukat, szerszámjukat az árván búslakodó pótkocsi­ra. mások ülve maradtak még. Egyszerre csak az egyik kazal mögül feltűnt egy DT—54-es tartlóhántó, ekét von­tatva. A szövetkezetesek alig végeztek a szalma össze­­takarításával. Farkas Péter traktoros máris hozzálátott a tarlóhántáshoz. Néhány nappal ezelőtt még dús búza­kalászokat ringatott a szél. most a felhántott föld illata csapta meg a szalmával dolgozókat. Egyesek lehajoltak a frissen feltört barázdához, majd kérges tenyerükkel könnyűszerrel szétmorzsolták a föl­Farkas Péter DT—54-esével a tarlót szántja det, amely oly bő termést hozott. Egy idősebb bácsi oda is szólt a gyakorlott traktorosnak: — Derekasan dolgoztatok, fiúk! — Ne féljen, Pista bácsi. A tarlóhántás is meglesz idejében. Hiszen jövőre is bő termést, akarunk betaka­rítani! Kép és szöveg: J. Sluka A szocialista mezóqazdasáqért! A MÍZŐGaZDaSAGí dolgozók lapja Tizenhárom közül az első

Next

/
Thumbnails
Contents