Szabad Földműves, 1964. július-december (15. évfolyam, 54-104. szám)
1964-07-29 / 61. szám
Uszőnevelés csökkentett tejadaggal A szarvasmarha sokoldalú hasznosítása miatt a legfontosabb gazdasági állatunk, ezért elsőrendű feladatunk szarvasmarhaállományunk mind minőségi, mind menynyiségi fejlesztése. Nem elég azonban több tejet és több húst előállítani, hanem egyúttal jövedelmezően is kell termelni. A tej- és hústermelés jövedelmezősége nem oldható meg a felvásárlási árak emelésével, hanem helyes munkaszervezéssel, a tenyésztési elvek alkalmazásával és okszerű takarmányozással csökkenteni kell a termelési költséget. A szarvasmarha lassan fejlődő állatfaj. Még a múlthoz képest korábbi tenyésztésbevétel esetén is 2Vt—2V2 éves, mire első borját megelli és megkezdi a tejtermelést. Tehát hosszú a felnevelés ideje és ezért drága. A drága felnevelés pedig jelentékeny mértékben növeli a tejtermelés költségét főleg akkor, ha a tehén csekély tejhozamú és aránylag fiatalon selejtezzük ki. Kísérleti eredményeink szerint még mérsékelt abrakadaggal való felnevelés esetén is, a magyartarka üsző, mely 33 hónapos korban ellett meg, annyi táplálóanyagot fogyaszt el az ellés időpontjáig, amennyi 10—13 ezer kg tej termeléséhez szükséges. I Ezért a szarvasmarha felnevelési * * költségét mind a tej. mind a hústermelés vonatkozásában csökkenteni kell. Üszők esetében a felnevelési költség csökkentésének egyik módja a múlthoz képest a korábbi tenyésztésbevétel. II A felnevelési költség csökkenté* ' • sének másik módja a borjúnevelés takarmányozási költségének mértéklése. A tej tartalmazza mindazon szerves- és szervetlen vegyületeket valamint hatóanyagokat, melyek a borjak fejlődéséhez szükségesek. Az újszülött borjú a tejet nem nélkülözheti. Tudnunk kell azonban azt, hogy a teljestej drága takarmány, amellett értékes emberi táplálék, ezért szükséges a tej adagjának korlátozása a borjúnevelés folyamán Ezért a drága teljestejet az olcsó lefölözött tejjel helyettesítjük. Számításba kell venni azonban azt, hogy a hússertés tenyésztésre való áttérés, valamint a nagyüzemi baromfitartás egyre növeli az állati fehérje szükségletét, ezért a hiány pótlása céljából egyre nagyobb mértékben kell igénybe venni a tejfeldolgozás melléktermékeit, elsősorban a lefölözött tejet. Ezért szükséges a borjúnevelés folyamán nemcsak a teljes, hanem a lefölözött tej adagját is korlátozni. A csökkentett tejadaggal való nevelés nem azt jelenti, hogy a borjak számára a fejlődéshez" szükséges fehérjeadagot csökkentjük, hanem azt, hogy a nagyobb értékű és korlátolt ^ mennyiségben rendelkezésre álló, a hússertések és a baromfiak takarmányadagjában nélkülözhetetlen állati eredetű tejfehérjét a nagyobb mértékben rendelkezésre álló növényi eredetű fehérjével helyettesítjük. Ili ^ csökkentett tejadaggal való * * * nevelés esetében számolni kell azzal a ténnyel, hogy a kezdeti súlygyarapodás kisebb, a borjúról hiányzik az ún. „tejhús“ és a tetszetős forma, amihez a szarvasmarhatenyésztők szeme hozzászokott. Az egészséges növendékmarha azonban ezt a kezdeti kisebb súlygyarapodást okszerű takarmányozás esetén behozza. Ezért a csökkentett tejadaggal való felnevelés alapfeltétele, hogy fehérjedús abrak, jó minőségű széna, szilázs és zöldtakarmány álljon rendelkezésre. Ez a felnevelési módszer tehát csak akkor válik be, ha módunkban áll az elvont tejfehérjét jó minőségű, fehérjedús szilárd takarmánnyal pótolni, mprt máskülönben a hiányos táplálóanyag ellátás miatt, a fejlődési idő kinyúlik és a későbbi tenyészbevétel ezt a felnevelési módszert minden gazdasági előnyétől megfosztja. A csökkentett tejadaggal való nevelés előnyeit az alábbiakban foglalhatjuk öszsze: 1. Az 1 kg súlygyarapodás takarmányozási költségét jelentékeny mértékben csökkenthetjük. 2. A borjakat az éhség korán rákényszeríti a szilárd takarmányok fogyasztására, ezért az előgyomrok előbb fejlődnek ki, a bendőflóra korán kialakul, így a borjú a tej elvonása után meg tudja enni azt a takarmánymennyiséget, mely a fejlődéséhez szükséges 3. A borjú a tej elvonását a fentiek miatt nem érzi meg. a fejlődésben törés nem következik be. 4. A hasmenéstől kevésbé kell tartani. A keszthelyi Agrártudományi Főiskola Állategészségtani Tanszékén már több éve foglalkozunk a borjak csökkentett tejadaggal való felnevelési módszerének kidolgozásával. Célunk: megállapítani azt a kisebb teljes- és lefölözött tejadagot, mely lehetővé teszi azt, hogy az üszők egyéves korban legalább a 300 kg-os, IV2 éves korban pedig legalább a 400 kgos súlyt elérjék. 1/1 Az alábbiakban a sorozatos bor~ * * júnevelési kísérletek egyikét ismertetjük. A kísérletet 8 egyedből álló magyartarka üszőcsoporttal végeztük. Az üszők 18 hónapos korig összesen az alábbi takarmánymennyiséget fogyasztották el: teljestej (föcstejen kívül) 100 liter lefölözött tej 250 liter vagy tejpor 25 kg abrak 435 kg rétiszéna .281 kg pillangós széna 623 kg zöldtakarmány, pillangós 636 kg zöldtakarmány, egyéb 1298 kg szilázs 3887 kg összes kém. ért. 1278 kg összes emészt, fehérje 233 kg Abrakkeveréket 300 kg-os élősúly eléréséig etetünk. Az abrakkeverékek fehérjetartalma 6 hónapos korig 16 % volt, 6 hónapos koron túl, amennyiben pillangós széna, vagy pillangós zöldtakarmány áll rendelkezésre, az abrakkeverékek fehérjetartalma 12 %-ra csökkenthető. A kísérleti állatok átlagos napi súlygyarapodása és átlagos súlya a felnevelés egyes időszakaiban a következő volt: állat átl. napi átlag kora súlygyarasúly hónap podás (g) (kg) 1 576 63,4 2 694 84,5 3 814 v 108,5 4 1000 138,8 5 919 169,1 6 743 194,6 9 817 264,0 12 900 347,2 15 626 405,8 18 408 456,0 Az adatok azt bizonyítják, hogy a csökkentett tejadaggal való nevelés esetén a borjak a kezdeti kisebb súlygyarapodást a fejlődés folyamán behozzák, így IV2 éves korban tenyésztésbe vehetők. A kísérleti állatok külemén aránytalanságot, izomszegénységet, rossz kondíciót nem észlelünk. A teljestej adagjának korlátozása jelentékeny mértékben csökkenti a felnevelés takarmányozási költségét. így az Egészséges környezetben, dús legelőkön legeltetik Imelyen a vemhes üszőket, amelyek csakhamar a járás többi szövet kezeiének állatállományát gyarapítják. Az imelyi szövetkezet ugyanis gümókóros te hénállománytól egészséges állattartással, szabadtartásos istállókban jó üszőanyagot nevel a többi szövetkezet számára. (Fényképezte: Gaidács I.) 1 kg súlygyarapodásra jutó takarmány ára kísérletünkben 7,42 Ft volt. y A felnevelés folyamán a szerves * • táplálóanyagokon kívül gondoskodni kell az ásványianyag és vitaminellátásról is. Keverjünk az abrakba 2 % takarmánymeszet és 1 % konyhasót. Ha az üszők rendszeres abrakolását egyéves korban megszüntetjük, úgy a foszforszükséglet biztosítása céljából adagoljunk foszkált. Gondoskodjunk a karotinellátásról is A nagy teljestej adaggal való nevelés esetén a borjak karotin és A-vitamin ellátása kifogástalan. Ellenben a csökkentett teljestej adaggal való nevelés, vagy a teljestejnek lefölözött tejjel való helyettesítése esetén a karotin és A-vitamin adagolásáról gondoskodni kell. Amíg a borjú a karotindús takarmányokból nem tud annyit megenni, hogy annak karotin tartalma a szükségletet biztosítaná, célszerű A-vitamin készítményt adagolni vagy tisztára mosott sárgarépát etetni. A borjak szabadban, napfényben való tartózkodása feleslegessé teszi a D-vitamin pótlását Ha a borjak nevelése az őszi és a téli hónapokban történik, úgy az angolkór megakadályozása céljából szükség lehet D-vitamin adagolására. Kísérleteink folyamán antibiotikumot, nyomelemeket nem adagoltunk. A csökkentett tejadaggal történő nevelés esetén a kisebb napi tejadag itatása és a nagyobb adag szilárd takarmány fogyasztása miatt, a borjak ivóvíz ellátásáról mielőbb gondoskodni kell. Megfigyeléseink szerint akkor járunk el helyesen, ha a borjakat minden etetés után korlátozott mennyiségű vízzel megitatjuk. Nem helyes, ha a borjak előtt a vályúban állandóan vizet tartunk, mert a felesleges mennyiségű ivóvíz itatása hasmenést okoz. A csökkentett tejadagga! való borjúnevelés módszerét több állami gazdaság átvette és kedvező megállapításuk kísérleti eredményeink megbízhatóságát alátámasztják. A gazdaságok vezetői a csökkentett tejadaggal való nevelés előnyét nemcsak abban látják, hogy a felnevelés takarmányozási költségét jelentékeny mértékben csökkenteni tehet hanem abban is, hogy több lefölözött tejet tudnak adni hússertéseik számára. Dr. Berke Péter — Bedő Sndor
