Szabad Földműves, 1964. július-december (15. évfolyam, 54-104. szám)

1964-07-29 / 61. szám

Uszőnevelés csökkentett tejadaggal A szarvasmarha sokoldalú hasznosítása miatt a legfontosabb gazdasági állatunk, ezért elsőrendű feladatunk szarvasmarha­­állományunk mind minőségi, mind meny­­nyiségi fejlesztése. Nem elég azonban több tejet és több húst előállítani, hanem egyúttal jövedelmezően is kell termelni. A tej- és hústermelés jövedelmezősége nem oldható meg a felvásárlási árak emelésével, hanem helyes munkaszerve­zéssel, a tenyésztési elvek alkalmazásá­val és okszerű takarmányozással csök­kenteni kell a termelési költséget. A szarvasmarha lassan fejlődő állatfaj. Még a múlthoz képest korábbi tenyész­tésbevétel esetén is 2Vt—2V2 éves, mire első borját megelli és megkezdi a tej­termelést. Tehát hosszú a felnevelés ide­je és ezért drága. A drága felnevelés pedig jelentékeny mértékben növeli a tejtermelés költségét főleg akkor, ha a tehén csekély tejhozamú és aránylag fia­talon selejtezzük ki. Kísérleti eredmé­nyeink szerint még mérsékelt abrakadag­gal való felnevelés esetén is, a magyar­tarka üsző, mely 33 hónapos korban ellett meg, annyi táplálóanyagot fogyaszt el az ellés időpontjáig, amennyi 10—13 ezer kg tej termeléséhez szükséges. I Ezért a szarvasmarha felnevelési * * költségét mind a tej. mind a hús­termelés vonatkozásában csökkenteni kell. Üszők esetében a felnevelési költ­ség csökkentésének egyik módja a múlt­hoz képest a korábbi tenyésztésbevétel. II A felnevelési költség csökkenté­* ' • sének másik módja a borjúnevelés takarmányozási költségének mértéklése. A tej tartalmazza mindazon szerves- és szervetlen vegyületeket valamint ható­anyagokat, melyek a borjak fejlődéséhez szükségesek. Az újszülött borjú a tejet nem nélkülözheti. Tudnunk kell azonban azt, hogy a teljestej drága takarmány, amellett értékes emberi táplálék, ezért szükséges a tej adagjának korlátozása a borjúnevelés folyamán Ezért a drága tel­jestejet az olcsó lefölözött tejjel he­lyettesítjük. Számításba kell venni azon­ban azt, hogy a hússertés tenyésztésre való áttérés, valamint a nagyüzemi ba­romfitartás egyre növeli az állati fehérje szükségletét, ezért a hiány pótlása cél­jából egyre nagyobb mértékben kell igénybe venni a tejfeldolgozás mellék­termékeit, elsősorban a lefölözött tejet. Ezért szükséges a borjúnevelés folyamán nemcsak a teljes, hanem a lefölözött tej adagját is korlátozni. A csökkentett tej­adaggal való nevelés nem azt jelenti, hogy a borjak számára a fejlődéshez" szükséges fehérjeadagot csökkentjük, hanem azt, hogy a nagyobb értékű és korlátolt ^ mennyiségben rendelkezésre álló, a hússertések és a baromfiak ta­karmányadagjában nélkülözhetetlen állati eredetű tejfehérjét a nagyobb mértékben rendelkezésre álló növényi eredetű fe­hérjével helyettesítjük. Ili ^ csökkentett tejadaggal való * * * nevelés esetében számolni kell az­zal a ténnyel, hogy a kezdeti súlygyara­podás kisebb, a borjúról hiányzik az ún. „tejhús“ és a tetszetős forma, amihez a szarvasmarhatenyésztők szeme hozzá­szokott. Az egészséges növendékmarha azonban ezt a kezdeti kisebb súlygyara­podást okszerű takarmányozás esetén behozza. Ezért a csökkentett tejadaggal való felnevelés alapfeltétele, hogy fehér­jedús abrak, jó minőségű széna, szilázs és zöldtakarmány álljon rendelkezésre. Ez a felnevelési módszer tehát csak ak­kor válik be, ha módunkban áll az elvont tejfehérjét jó minőségű, fehérjedús szi­lárd takarmánnyal pótolni, mprt máskü­lönben a hiányos táplálóanyag ellátás miatt, a fejlődési idő kinyúlik és a ké­sőbbi tenyészbevétel ezt a felnevelési módszert minden gazdasági előnyétől megfosztja. A csökkentett tejadaggal való nevelés előnyeit az alábbiakban foglalhatjuk ösz­­sze: 1. Az 1 kg súlygyarapodás takarmá­nyozási költségét jelentékeny mértékben csökkenthetjük. 2. A borjakat az éhség korán rákény­szeríti a szilárd takarmányok fogyasztá­sára, ezért az előgyomrok előbb fejlőd­nek ki, a bendőflóra korán kialakul, így a borjú a tej elvonása után meg tudja enni azt a takarmánymennyiséget, mely a fejlődéséhez szükséges 3. A borjú a tej elvonását a fentiek miatt nem érzi meg. a fejlődésben törés nem következik be. 4. A hasmenéstől kevésbé kell tartani. A keszthelyi Agrártudományi Főiskola Állategészségtani Tanszékén már több éve foglalkozunk a borjak csökkentett tejadaggal való felnevelési módszerének kidolgozásával. Célunk: megállapítani azt a kisebb teljes- és lefölözött tejadagot, mely lehetővé teszi azt, hogy az üszők egyéves korban legalább a 300 kg-os, IV2 éves korban pedig legalább a 400 kg­­os súlyt elérjék. 1/1 Az alábbiakban a sorozatos bor­­~ * * júnevelési kísérletek egyikét is­mertetjük. A kísérletet 8 egyedből álló magyartarka üszőcsoporttal végeztük. Az üszők 18 hónapos korig összesen az aláb­bi takarmánymennyiséget fogyasztották el: teljestej (föcstejen kívül) 100 liter lefölözött tej 250 liter vagy tejpor 25 kg abrak 435 kg rétiszéna .281 kg pillangós széna 623 kg zöldtakarmány, pillangós 636 kg zöldtakarmány, egyéb 1298 kg szilázs 3887 kg összes kém. ért. 1278 kg összes emészt, fehérje 233 kg Abrakkeveréket 300 kg-os élősúly el­éréséig etetünk. Az abrakkeverékek fe­hérjetartalma 6 hónapos korig 16 % volt, 6 hónapos koron túl, amennyiben pillan­gós széna, vagy pillangós zöldtakarmány áll rendelkezésre, az abrakkeverékek fe­hérjetartalma 12 %-ra csökkenthető. A kísérleti állatok átlagos napi súly­­gyarapodása és átlagos súlya a felnevelés egyes időszakaiban a következő volt: állat átl. napi átlag kora súlygyara­­súly hónap podás (g) (kg) 1 576 63,4 2 694 84,5 3 814 v 108,5 4 1000 138,8 5 919 169,1 6 743 194,6 9 817 264,0 12 900 347,2 15 626 405,8 18 408 456,0 Az adatok azt bizonyítják, hogy a csök­kentett tejadaggal való nevelés esetén a borjak a kezdeti kisebb súlygyarapo­dást a fejlődés folyamán behozzák, így IV2 éves korban tenyésztésbe vehetők. A kísérleti állatok külemén aránytalan­ságot, izomszegénységet, rossz kondíciót nem észlelünk. A teljestej adagjának korlátozása je­lentékeny mértékben csökkenti a felne­velés takarmányozási költségét. így az Egészséges környezetben, dús legelőkön legeltetik Imelyen a vemhes üszőket, amelyek csakhamar a járás többi szövet kezeiének állatállományát gyarapítják. Az imelyi szövetkezet ugyanis gümókóros te hénállománytól egészséges állattartással, szabadtartásos istállókban jó üszőanyagot nevel a többi szövetkezet számára. (Fényképezte: Gaidács I.) 1 kg súlygyarapodásra jutó takarmány ára kísérletünkben 7,42 Ft volt. y A felnevelés folyamán a szerves * • táplálóanyagokon kívül gondoskod­ni kell az ásványianyag és vitaminellá­­tásról is. Keverjünk az abrakba 2 % takarmánymeszet és 1 % konyhasót. Ha az üszők rendszeres abrakolását egyéves korban megszüntetjük, úgy a foszfor­szükséglet biztosítása céljából adagol­junk foszkált. Gondoskodjunk a karotin­­ellátásról is A nagy teljestej adaggal való nevelés esetén a borjak karotin és A-vitamin ellátása kifogástalan. Ellenben a csökkentett teljestej adaggal való ne­velés, vagy a teljestejnek lefölözött tej­jel való helyettesítése esetén a karotin és A-vitamin adagolásáról gondoskodni kell. Amíg a borjú a karotindús takarmá­nyokból nem tud annyit megenni, hogy annak karotin tartalma a szükségletet biztosítaná, célszerű A-vitamin készít­ményt adagolni vagy tisztára mosott sárgarépát etetni. A borjak szabadban, napfényben való tartózkodása felesleges­sé teszi a D-vitamin pótlását Ha a borjak nevelése az őszi és a téli hónapokban történik, úgy az angolkór megakadályo­zása céljából szükség lehet D-vitamin adagolására. Kísérleteink folyamán anti­biotikumot, nyomelemeket nem adagol­tunk. A csökkentett tejadaggal történő ne­velés esetén a kisebb napi tejadag itatá­sa és a nagyobb adag szilárd takarmány fogyasztása miatt, a borjak ivóvíz ellátá­sáról mielőbb gondoskodni kell. Megfigyeléseink szerint akkor járunk el helyesen, ha a borjakat minden etetés után korlátozott mennyiségű vízzel meg­itatjuk. Nem helyes, ha a borjak előtt a vályúban állandóan vizet tartunk, mert a felesleges mennyiségű ivóvíz itatása hasmenést okoz. A csökkentett tejadagga! való borjú­nevelés módszerét több állami gazdaság átvette és kedvező megállapításuk kísér­leti eredményeink megbízhatóságát alá­támasztják. A gazdaságok vezetői a csök­kentett tejadaggal való nevelés előnyét nemcsak abban látják, hogy a felnevelés takarmányozási költségét jelentékeny mértékben csökkenteni tehet hanem ab­ban is, hogy több lefölözött tejet tudnak adni hússertéseik számára. Dr. Berke Péter — Bedő Sndor

Next

/
Thumbnails
Contents