Szabad Földműves, 1964. július-december (15. évfolyam, 54-104. szám)

1964-07-29 / 61. szám

Csehszlovák tudományos dolgozók sikeré: Mesterséges esőfelhőképzés (CTK) — Hazánkban műúton tör­ténő esőfelhők létrehozásával csak a Prágai Vízgazdálkodási Igazgatóság tudományos munkatársai foglalkoz­nak. Különösen figyelemreméltó si­kereket ér el Frantisek Pustina mér­nök és kollektívája. A csoport az idén — a klícavai duzzasztógát kör­nyékén a rakovnflci Honvédelmi Szö­vetség repülőivel — már hatszor ho­zott létre esőfelhőket. Százszázalékos sikerrel a kísérletek közül csak egy zárult, ami nem is rossz eredmény. ▲ próbák egyébként bebizonyították, hogy a felhő esőfelhővé történő át­alakítása előnyösebb repülőgépről, mint a földről. A prágai elvtársak a felhőképződ­ményeket ezüstjodid-aerosollal infi­­kálták, mivel ennek kristályai a jég kristályához hasonló rácsot alkotnak. A felhők igen piciny vízcseppjei ezek hatására átalakulnak normális víz­­cseppekké s ezek aztán nagyságuknál és súlyuknál fogva könnyen legyőzik a levegő ellenállását. Az intézet dolgozói a földről folyó kísérletekhez — mivel a kísérleteknek A München és Salz­burg közötti mű­úton, Holzkirchen község közelében berendezték a Né­met Szövetségi Köz­társaság első vér­­jlazmaállomását. Az ADAC autóklub a legközelebbi idő­szakban 1000 ilyen állomást létesít, — hogy ezáltal ember­életeket mentsen meg, akiket közle­kedési baleset ér. (Foto: ŐTK - Hl) Üj rendszerű szűrőprés Az osztrák Seltz Pincegazdasági Gépgyár Zenit típusú szürőprés új­donsága a megfordító kamra, amely különösen levegőre érzékeny folyadé­kok szűrésénél jelent előnyt. Az első és második szűrést, illetőleg a szűrést és a csirátlanítő szűrést egy munka­menetben lehet ennek segítségével elvégezni. A szűrűlapok kereteit fé­nyesre csiszolt, öntöttvasból, a szűrő­betéteket, illetőleg a betéteket tartő fémlapokat különleges könnyűfém öt­vözetből készítették és ez utóbbiakat beégetett lakkréteg borítja. A legki­sebb szürőtípus óránkénti teljesít­ménye 580—990 liter, a legnagyobbaké 5600—6900 liter. Sokoldalú útépítőgép A svédországi Bolinder—Munktell gyár negyven éve készít útépítőgépe­ket. Legújabb modelljének, a VHK 115 útgyalunak súlyelosztását úgy tervez­ték meg, hogy Diesel-motorjának tel­jes erejét ki tudják használni. A ten­gelytáv viszonylag rövid, s ennek, va­lamint a beiktatott diíferenciálraűnek köszönhető, hogy a VHK 115-ös kes­keny városi utcákban is használható. A megmunkáló elemekre ható erő át­meneti túlterhelésnél sem lehet olyan irányú, amely ezeket rögzitési helyük­ről kiemelni igyekezne. Útépítési munkákon kívül hóeltakarításra is al­kalmas. Teljes súlya 12,4 tonna, mo­torjának teljesítménye 123 LE. Előre­menőire nyolc, hátramenetben két­féle áttételi sebességgel halad. Az elő­­remenet áttételei az óránkénti 1,5 km—35 km-es sebesség-skálát úgy irányítják, hogy mindenkor mód van a legtakarékosabb üzemanyagfogyasz­tással járni. A vezetőkabin kényelmes, biztonságos. Abrakszemcsézö A moszkvai brit mezőgazdasági ki­állításon több gép keltett élénk érdek, lődést. így például a takarmányelőké­szítő gépek közül figyelemre méltó a Scot Mec gyár ab­rakszemcsézö be­rendezése. Ez a gép darálja, keveri és szemcsézi a ta­karmányt. Beállít­ható tetszés sze­rinti arányú keve­rékre Amennyiben anyag menet köz­ben kifogy, a gép csengővel ad jelt, s a felöltésig be­szünteti működé­sét. Ilyképpen a takarmánytápok ható. + A trachoma még mindig népbe­tegség: nem kevesebb, mint 500 mil­lió ember, a Föld lakősságának egy­­hatoda szenved benne. Hatásos ellen­szerét eddig nem sikerült felfedezni. 4- A világ leghasznosabb növénye a kókuszpálma. Gyümölcséből, tör­zséből, leveleiből, diőbél, olaj, tej. liszt, cukor, szeszes ital, többféle gyógyszer, kötélhez való rost, vaj, szörp, szappan, épületfa készül, fiatal hajtásai ízletes zöldséget szolgáltat­nak. •4- Természeti kinccsé nyilvánították a romániai Girbova község határában található „Naehita tölgyének“ neve­zett fát, amely több mint 350 éves, törzse 2 méter átmérőjű, koronája 32 méter magas.-4 Meleg kenyeret is lehet szépen szeleteim, ha minden karéj levágása előtt hideg vízbe mártjuk a kést. 1M4. július 29. ezt a faját a jövőben is folytatni akarják — már tavaly egy különleges aerosol-gyártó generátort terveztek és állítottak elő. A szerkezet tulaj­donképpen égőpisztoly — az aerosolt propán és bután keverékéből, illetve acetonban fölengedett ezüstjodidból állítja elő. A nyert terméket, vagyis az aerosolt a légáramlatok juttatják a felhőkbe. (Repülőgéppel persze gyorsabban megy mert a gép a felhő alatt bocsátja ki magából.) Jövőre a kutatók három olyan kí­sérletet is terveznek, melyek során az aerosolt papír-rakéták segítségével juttatják a levegőbe. A legnagyobb kísérletet a fláji duzzasztógát fölött hajtják végre. Az érdekesség kedvé­ért megemlítjük, hogy eddig — egy kísérlettel — 5 mm-es csapadékhul­lást sikerült elérni Pustina mérnö­kéknek. • * * Ma már világszerte folyik az eső­felhők műúton történő létrehozása. Hazánkban az első ilyen kísérlet 1963. július 3-án valósult meg. Ha sikerülne ilymódon 10 százalékkal növelnünk a csapadékot, ami eddig nem egy ország tudósának sikerült, sok tízmillió ko­ronával növekedne népgazdaságunk jövedelme. Konkrétebben: ha ezt a csapadéktöbbletet a lipnói gát fölött érjük el, 40 millió köbméter víztöbb­lethez juttatjuk a Vltavát s így vil­lanyerőművei — a csúcsfogyasztás idején — 7 millió korona értékű árammal termelhetnének többet. Ha azonban az „esőcsinálást“ a Vltava mellékfolyóinak vidékére is kiter­jesztenénk, akkor a népgazdasági ha­szon fölülmúlná a 26 millió koronát. Jó svábbogár­irtó A svábbogár igen kellemetlen ven­dég. Különösen konyhákban, péksé­gekben. Ha ismerjük az étvágyukat, könnyen elpusztíthatjuk őket. Ugyan­is, a svábbogarak nagyon szeretik a krumplifőzeléket, meg a sört. Főzzünk tehát a részükre egy liter­nyit az említett főzelékből, s azt önt­sük egy tükörsima oldalú lavórba. Mi­­kir kihűlt, a közepébe ássunk ökölnyi gödröt, s azt öntsük tele sörrel. Ezt a csalétket éjjelre tegyük a helyiség közepére. A lavór köré, kí­vülről tegyünk rongyot, vagy más­egyebet, amin felmászhatnak a lavór széléig. A svábbogarak megérzik a sör sza­gát, tömegesen bemásznak a lavórba, de annak sima falán már visszamászni nem tudnak. Az így foglyulejtett sváb­bogarakat könnyűszerrel összegyűjt­­hetjük. Tyúkoknak, kacsáknak, puly­káknak adjuk, mert számukra ínyenc csemege. Ha még ezután Is előfordul itt-ott svábbogár, a fentemlitett műveletet ismételjük meg. Kemény Rezső, ny. tanító Autóvontatású gördülő faházi - y kő látható ezen a képen, amely ■“ egyedülálló a világon. Angliában mutatták be egy faipari kiállí­táson, Blackbushban. Nyaralásra kiválóan alkalmas, kisebb család kényelmesen meg­fér benne. (Foto: CTK - Bf) Gombaölőszerek A réztartalmú készímények kö­zül legrégebben használt gomba­­ölöszer a bordódé. Saját magunk készíthetjük el rézgálicból vagy rézszulfátból (szlovákul: skalica modrá, ill. síran med'naty) és oltott mészből. A bordóilevet permetezés­re 0,5—2 %-os (de nem nagyobb töménységben) használjuk. Rügy­­fakadás'előtt 2 %-osan, rügyfaka­­dás után a tenyészidő alatt 1 %­­osan használjuk. 100 liter 1 %-os bordódé készí­téséhez 1 kg rézgálicot feloldunk 50 liter vízben. A rézgálic savanyú kémhatású vegyület. Ezért oltott mésszel semlegesítjük úgy 1—1,5 kg szalonnás oltott meszet(amész minőségétől függően kapunk), amit 50 liter vízben oldunk. Az így el­készített két oldatot keverjük egy­mással. A külön készített 50 liter rézgálic-oldatot lassan, folytonos keverés közben az oltott mész (mésztej) oldatához öntjük, de so­sem fordítva. 100 liter 2 %-os bordóilevet ugyanilyen módon készítjük, azzal a különbséggel, hogy a rézgálicból is és az oltott mészből is kétsze­res mennyiséget használunk. A lé közömbösítését lakmusz vagy fenolftalein papírral ellen­őrizzük. A szabályszerűen elkészí­tett bordódé lúgos kémhatású. — vagyis a lakmuszpapírt meg kell kékítenie. A fehér fenolftaleinpa­­pírt pedig meg kell pirosítania. Ha a már jól összekevert és kis ideig állott bordóilébe mártott kémlő­­papiros színváltozást mutat, a kö­zömbösítés megtörtént, ha viszont a színe megmaradt, még annyi mésztejet kell adni a léhez, míg a szükséges színváltozás be nem következik. A közömbösítés azért szükséges, mert a savanyú kém­hatású bordódé perzseli, égeti a levelet. Túl sok mész viszont ront­ja a bordódé hatását és közvetve szintén károsodást okoz a növé­nyeken. Éppen ezért a semlegesí­téshez, illetve lúgosításhoz csak annyi meszet használjuk, amennyi­re feltétlenül szükség van. Régebben a keverés alkalmával a mésztejet öntötték a rézszulfát­­oldathoz. Az újabb vizsgálatok iga­zolták, hogy a sorrend megfordítá­sával sokkal jobb lesz a bordódé lebekőképessége, jobban tapad, — tehát így hatásosabb. Az egy nap­nál tovább állott bordódé veszít minőségéből. Ennek megakadályo­zása végett 100 liter bordóiléhez 50—100 g cukor vagy 100—200 g melasz hozzákeverését ajánljuk. Helyesebb azonban, ha csak annyi bordóilevet készítünk, amennyi egy nap alatt elfogy. Amint már említettük, a bordói­levet általában 0,5—1 %-os tö­ménységben használjuk. Kivétel az őszibarack rügyfakadás előtti per­metezés, amelyhez 2 %-os bordói­­lé szükséges. A szőlőperonoszpóra ellen — erős fertőzés és a fertő­zésre kedvező időjárás esetén 1.5— 2 %-os bordódé használata indo­kolt. A lombos növényzetet a bordói­­lével ködszerűen permetezzük. A bordóilével ugyanazokkal a be­tegségekkel szemben védekezünk, ugyanolyan módszerrel és ugyan­azon időben, mint a Kuprikollal. Az eddig megemlített réztartal­mú készítmények használata azért indokolt, mert kivétel nélkül — belföldön általunk előállított ve­gyianyagokról van szó. Külföldről behozott, nálunk for­galomba kerülő fungicid készítmé­nyek a Banacobre ÓL és a Kupri­­tox 30. SZK * y A fejöberendezés ■ » ■ tisztántartása A fejés befejeztével mindenekelőtt hideg vízzel öblögetjük ki a fejőgépet olyképpen, hogy a féjőcsészéken át vizet szívunk fel a sajtárból. Víz és levegő megszakított szívása követ­keztében buborékok és légörvények keletkeznek, amelyek elősegítik a tisztulást. Meleg víz nem alkalmas öblögetésre, mert a felmelegedett zslradékrészecskék könnyen megüle­pednek a fejőgép belső falán, a fehér­jék a meleg által lecsapódnak és al­kalmas környezetet teremtenek bak­tériumok szaporodására. Másodszor hasonló módon, de me­leg vízzel öblögetjük ki a fejőgépet, esetleg fertőtlenítőszer hozzáadásával. Kikapcsoljuk a gépet az atmoszféri­kus csővezetékből, levesszük az üte­mezőt, szárazra törüljük és elrakjuk, A fejőkannából kiöntjük a vizet, kí­vülről gondosan megmossuk a sajtárt meleg vízzel, belü1 pedig kefével. Tiszta vízzel történt kiöblítése után aljával felfelé rakjuk el. A fejőgép többi alkatrészét, a sajtár fedelét, a fejűcsészéket, a tejcsöveket kefével mossuk tisztára „Alkon St“ vagy „Steril P—3“ gyártmányú fertőtlení­tőszer 5 százalékos oldatában. Főleg a gumiból készült fejőtömlők tisztítá­sánál nagyon fontos a kefe használata, hogy a tejmaradékokat a gumi felü­letén lévő apró repedésekből is eltá­­volithassuk. Megmosásuk után a gép valamennyi alkatrészét tiszta vízben átöblögetjük és a fejések közti szü­netben „Steril P—3“ oldatba mártjuk s a fejőcsészéket színültig megtöltjük fertőtlenítő oldattal. A fejögép fer­tőtlenítése csak akkor hatásos, ha a gépet előzőleg gondosan megtisztí­tottuk. Ha önműködő 'fejőberendezést használunk, kettőzött gonddal tisztít­suk minden fejés után. A fejés be­fejeztével gumitörlővel távolítsuk el a tejmaradékokat. Ha ilyen törlő nem áll rendelkezésünkre habgumiból ha­­síttatunk ki magunknak megfelelő daraoot, A további tisztogatást a megfelelő típusú íejőautomata hasz­nálati utasításának betartásával vé­gezzük, * Q Hányszor fejjtlnk a C#b naponta? Egy mondatban válaszolva azt mondhatjuk, hogy 5-kor, ll-kor és 17 órakor, jóllehet ez még vita tár­gyát képezi tehéngondozók és mező­gazdasági szakemberek között. A fe­jés a mezőgazdaság egyik legigénye­sebb munkájához tartozik, amelynél alacsony az elért munkatermelékeny­ség. Maga a munka azonban fáradsá­gos. A társadalom érdeke megköve­teli, hogy annyiszor fejjünk naponta, hogy csökkentsük a fölösleges mun­kát, de csak olyan mértékben, hogy ezáltal ne csappanjon meg a tehenek haszonhozama és az egész tejterme­lés. Vajon milyen álláspontot foglal­nak el a tudományos dolgozók a napi fejések számát illetően? A borjazás utáni első hőnapban minden tehenet háromszor fejjünk naponta, mert a gondos fejés ebben az Időszakban fokozza a tejhozamot. A tejelési időszak első hónapját kö­vető három hónap alatt háromszor naponta fejjük a 10 liternél nagyobb tejhozamú teheneket, az ennél ala­csonyabb fejéshozamú állatokat csak kétszer. Azokat a teheneket, amelyek ebben az időszakban délben vagy este ,3 li­ternél kevesebb tejet adnak, napi két­szeri fejésre fogjuk. Alacsony, 3 liter­nél kevesebb tej esetén ugyanis elég­telen a kiürülésre gyakorolt reflex, a fejés elhúzódik és a tej tetemes hányada a tőgyben marad kézileg végzett utánfejésre. A harmadik fejés elmaradása folytán megtakarított Időt a tőgy fokozott gondozására for­dítsuk, a reggeli és esti fejesnél helyielöállításával sok fuvar megtakarit­­(sp)

Next

/
Thumbnails
Contents