Szabad Földműves, 1964. július-december (15. évfolyam, 54-104. szám)
1964-07-29 / 61. szám
Amikor az 1959—60-as években a traktorokat, földmegmunkáló eszközöket, kombájnokat és más gépi berendezéseket a gépállomások átadták a szövetkezetek tulajdonába, nagy lehetőség nyílt arra. hogy a GTÁ-k a mezőgazdaság műszaki fejlesztésének központjaivá váljanak. Ma azonban hozzátehetjük még azt is. hogy a gépállomásoknak egyre nagyobb szerep jut a jövőben mezőgazdasági termelésünk kemizálása terén is. Hogyan jut mindez érvényre a Köröskényi Gépállomáson (lévai járás). Ennek megállapítása céljából elbeszélgettünk Július Souc igazgatóval, aki elmondta, hogy az új feladat kitűzése óta számos hasznos célkitűzést valósítottak meg mind a mezőgazdaság műszaki fejlesztése, mind pedig a kemizálás terén. Ismeretes, hogy a GTÄ-k munkaterülete három főágra a) mezőgazdasági-termelési, b) műszaki, valamint c) kereskedelmi munkaterületekre tagozódik. Ezeknek mindegyike számos alcsoportot egyesít, melyek közül itt csak néhánnyal kívánunk foglalkozni A műszaki részleg munkaterületéhez tartozik a gépek és a függesztett eszközök javítása, a műszaki fejlesztés, ebben az istállók, takarmányelőkészítők gépi berendezéseinek beszerzése. fölszerelése és számos esetben előállítása is. Tavaly például 264 saját gyártmányú vízmelegítő berendezést adtak el a mezőgazdasági üzemeknek, idén pedig további 500-at készítenek megrendelésre. Ez a vízmelegítő csővezetékeivel együtt 5600 koronába kerül Nem vitás, hogy ezek a berendezések a tél folvamán az élesztősített takarmány készítésénél, a takarmányok pácolásánál és a langyosvizes itatásnál jó szolgálatot tettek mezőgazdasági üzemeinknek. Ugyancsak ezen a részlegen végzik a traktorosok, kombájnosok, gépjavítók, fejők, villanyszerelők és más műszaki berendezések kezelőinek iskolázását is. Eredményeik felől Kovalcsik elvtárs, a kádernevelő tájékoztat. Megjegyezte, hogy a múlt esztendőhöz viszonyítva e téren is lényeges fejlődést értek el. Amíg például tavaly egész esztendőben közreműködésükkel t570 szövetkezeti dolgozó nyert szakképesítést, addig már ez év június közepéig 1043 EFSZ tagot készítettek elő különböző gépek kezelésére, valamint javítására. Ezek közül 76 gépjavítót és 20 villanyszerelőt a szövetkezetek részére iskoláztak. Nagy szükség volt szövetkezeteinkben ezekre a szakemberekre, mert bizony sokhelyütt szakavatatlan egyének kezelték, javították a speciális gépeket és a villamosenergiával üzemeltetett berendezéseket, aminek az lett az eredménye, hogy a villanymotorok idő előtt fölmondták a szolgálatot. Az új szakemberek a jövőben ezt majd kiküszöbölik. Segítségükkel meghoszszabbodik a villanymotorok és más gépi eszközök működési ideje. Idén különös gondot fordítottak a kombájnosok képzésére. Amíg tavaly 45, addig idén már 75 gabonakombájn-kezelő került a mezőgazdasági üzemekbe szakképesítéssel. Akciót indítottak továbbá a fejők iskolázására. Ezt az oktatást egyenesen a munkahelyeken végzik. Az iskolázásnak az a célja, hogy a fejőgulyások és a feiönők megismerjék a fejőgépek és a fejőagregátok működési elvét műszaki fölszerelését, s zavar esetén a kisebb hibákat maguk is helyrehozhassák. A hallgatók ez alkalommal megismerik továbbá a fejés technikáját s így kiküszöbölik annak lehetőségét, hogy az állatok te jeleken vségében valamilyen zavar álljon elő A GTÄ növényvédelmi részlegei az elmúlt évek folyamán ugyancsak jó szolgálatot tettek a szövetkezetekben. Az utóbbi időben sok szó esett a kemizálásről. Ha a gépesítés a mezőgazdasáqi termelés növelésének döntő tényezője, akkor a kemizálást úgy jellemezhetnénk, mint a termelékenység emelésének eddig ismert leghatékonyabb eszközét. A kemizáciö tehát manapság főként ökonómiai tényező, és a jövőben még inkább azzá kell válnia. Számottevő élőmunka megtakarítást eredményez, de ugyanakkor hatékonyan befolyásolja a termelést. Ökonómiai hatékonysága azzal indokolható, hogy egyszerre több irányban serkenti a termelést, s éppen erre van szükségünk. A mezőgazdasági termelés kemizálása terén a lévai járás gépállomásának dolgozói a múlt években különösen szép eredményt értek el. Tavaly például 11965. idén — június közepéig — pedig 16 000 hektárt tett ki a kémiailag megművelt terület, s ezenfelül több mint 112 000 gyümölcsfát is bepermeteztek. összesen négy központból végzik a növényvédelmi munkákat. Minden egyes részlegen szakember irányítása mellett dolgoznak Idén alkalmazták első ízben a cukorrépa vegyszeres gyomirtását 377 hektáron. Ez újabb, biztatóbb jelenség a jövőre nézve. Meg van rá a remény hogy a vegyszeresen, és szakszerűen művelt cukorrépa terület a jövőben tovább növekedik Iqv a cukorréDa munkacsúcsai sem okoznak majd fejtörést azokban a tnezőoazdasáo' üzemekben, ahol kevés munkaerővel rendelkeznek. A vegyszerek alkalmazása mellett nem lesz már szükség arra hogy az egyelés és a sarabolás ideién a szövetkezet elnökeit és vez'őőii is bekapcsolják ezekbe a munkákba mert hiszen a vezetőknek más a feladatuk. Kényszermegoldás ez, amely nem válhat rendszerré. A múltban a GT \ részéről — és abból eredően, boqv nem lartoztak járási irányítás alá — akadtak bizonyos hiányosságok ameivekef a járási szövetkezeti konferencián is bíráltak Július elejétől azonban a gépállomások egyenesen a járási termelési igazgatóságnak felelnek tevékenységükért. Ez a kapcsolat biztosítéka annak, hooy a Kiiröskénvi Gépállomás az eddigitől még közvetlenebb és hatékonvabh segítséget nyújtson a szövetkezetek számára (hai) Gazdag burgonyatermés A gyügyi szövetkezet elég jó termelési eredményeket ér el. Ziák Jozef agronómus többek között elégedett a burgonya hektár hozamával. Minden évben termesztettek burgonyát kisebbnagyobb sikerrel. Száraz időben náluk a burgonya igen alacsony hektárhozamot ad. Idén a talajt jól előkészítették és a növényeket a szepességi módszer szerint ápolták Az eredmény nem maradt el. A félkorai Krasava burgonya 200 mázsás hektárhozamot adott és így elérték a poprádi mozgalomban kitűzött termelési mutatót. Más szövetkezetekben a burgonyabegyűjtö kombájn nem jól dolgozik. Gyűgyön egy kis leleményességgel megoldották a problémát. A burgonyakiásó gépet szilárdan a traktorhoz erősítették, és így a gép ekéje nem mehet túl mélyen a földbe. Nagy gondot okozott az 50 — 60 cm magas burgonyászár. Poliak Gyula csoportvezető elújságolta, hogy a nagy zöldtömeget adó burgonyaszárat először lekaszálták és lesilózták. Utána a gép kifogástalanul dolgozik. A burgonyaszedésben Ourickova Z«tzanának diák fia is segít A jó napért nőtt burgonyából gyorsan telnek a zsákok. A szövetkezet dolgos asszonyai szaporán szedik a gumókat. A burgonyaszártól megtisztított földön jól dolgozik a gép. Kép és szöveg’ Bállá József t^l ég pár nap, s Nyitra környéki * * szövetkezetesek is jelenthetik: befejeztük. Eltűnnek az aranysárga bólintgató kalászok, s helyébe kopár tarló, majd friss szántás tölti be a határ látképét. GÍMESEN is befejezés előtt állnak. Ha valami közbe nem jön — főleg ha az eső meg nem akadályozza őket — akkor a hét végére készen lesznek az aratás-csép- Iéssel. A két kombájn és a négy önkötözőgép jó munkát végez. A kétmenetes aratástól már csak az utolsó 40 ha-on tértek el, mert a termés annyira beérett, hogy egyenesen kombájnnal kellett learatni. A cséplőgépek reggeltől estig öntik magukból a magot. A hektárhozamok közepesnek rma-Befejezés előtt tatkoznak. Búzából 22—23 mázsára, árpából 21-re, rozsból 20 mázsára számítanak. A szemveszteség minimális. Nemhiába a kombájnosok jutalmazásának egyik feltétele az alacsony szemveszteség, mert állítólag az SK— 4-es kombájnnal csak 0,5 %, a ÍM kombájnnal pedig 2,5 % a veszteség. A munkaszervezés jó. Mutatja ezt az is, hogy amikor a 28 hektár megdőlt rozsot kézzel kellett learatni, 80 aratópár látott munkához. Ezek között brigádosok is voltak, főleg azok az iparban dolgozó helybeliek, akik a szabadságuk alatt a szövetkezetben segítenek. A vezetőség is kitett magáért. Ebéddel vendégelte meg az aratókat. Jó szervezéssel kiegyenlíthető a tartozás Az elmúlt hónapok szélsőséges időjárása érzékenyen sújtotta a középszlovákiai kerület szövetkezeteit. A nagy szárazság következtében több helyen problémát okozott az eladási terv teljesítése az állattenyésztésben. Mégis akad jónéhány szövetkezet, amely helytáll az eladás terén. A RIMASZOMBATI JÁRÁS szövetkezetei, kivéve a tejtermelést, valamennyi mutatóban eleget tettek kötelezettségüknek. Húsból a 38 744 mázsás tervet 105,4 °/o-ra teljesítették, tojásból pedig 1 491955 darabbal adtak el többet. Tejhői azonban csaknem 600 ezer literrel elmaradtak. Kontsek Milan mérnök, a járási mezőgazdasági termelési igazgatóság zootechnikusa ennek fő okát az utóbbi két hónap nagy csapadékhiányában látja. Alacsony volt a szénatermés és a dekádtervekkel állandóan lemaradtak. Ebben a hónapban azonban némi javulás állt be. A napi felvásárlási tervet, a 68 700 litert átlag 4000 literrel túlteljesítik a szövetkezetek. Ez arra enged következtetni, hogy az év végéig könnyen behozzák a lemaradást. Kontsek mérnök szerint a tervet eddig legjobban a nagybalogi, az osgyáni, a tornaijai, a gömöri, a driencanyi stb. szövetkezetek teljesítették. ABAFALVÄRA, amely szintén a legjobbak közé tartozik, hét óra után érkeztünk, de Babík János elnököt még az irodában találtuk, Kővári Béla zootechnikust pedig a gazdasági udvarban, az állatok körül. Szorgalmuk meglátszik a tervteljesítésen is. Az évi 110 000 literes tejeladási tervből az első félévben 65 000 fetezt adtak el. Marhahúsból az évi tervnél 12 q-val, tojásból pedig 12 000- rel adtak többet a közellátásnak. Az utóbbi azért sikerült ilyen szépen, mert a tyúkállomány egy részének felszámolására nem az első, hanem csak a második félévben kerül sor. Sertéshúsból 600 q az évi terv. Az első félévben ebből 286 q-t adtak el. Ezen kívül a beretkeieknek 35, a szkárosiaknak pedig 25 malacot hizlaltak meg a kooperáció keretében. — A szárazság minket is sanyargatott ugyan, — mondta Babík elvtárs — hiszen 90 ha lucernát kiszántottunk miatta, de azért az állatállományunk nem szenved hiányt a takarmányban. Kővári Béla szerint a következő félév tervteljesítése sem lesz gyengébb az elsőnél. Tejből 20 000 literrel szeretnének eladni többet a vállaltnál és sertéshúsból még 100 q-ra szerződtek. A LOSONCI JÁRÁST talán még jobban súlytotta a szárazság, mint a rimaszombatit. Csupán a tojás és marhahús eladási tervüket teljesítették. Sertéshúsból 3000 mázsával adósak maradtak, tojásból 618 000-rel és tejből 1278 465 literrel adtak el kevesebbet a tervezettnél. A járási termelési igazgatóság zootechnikusai a fö okot a szárazságban látják, a sertéstenyésztés terén pedig a kis létszámú tenyészállományban és az abraktakarmány-hiányban. Vannak azonban olyan szövetkezetek is, mint a galsai ,és a kismulyadi, amelyek valamennyi mutatóban túllépték tervüket. A VILKEI SZÖVETKEZETRŐL nem mondhatjuk ezt el. — Legjobban a tejtermelésben sántít szövetkezetünk — mondta Palik Gyula könyvelő — az évi tervünk 190 000 liter, melyből fél évig 46 817 litert adtunk el. Ebben nem okolhatjuk csupán a szárazságot, mert az is szerepet játszott benne, hogy rétjeink többnyire savanyú fűvűek. Abraktakarmányban is hiányt szenvedtünk, ráadásul a tehenek többsége tavaszszal ellett. Márciusban volt olyan időszak, amikor naponta csak 100 liter tejet szállíthattunk el. Ebben a hónapban azonban elértük az 1050—1100 litert. Bevételül kb. 45 000 koronával kevesebb a tervezettnél. A következménye: már két hónapja nem futja előlegre. TÖRINCS a szomszéd falu, s természeti feltételeik is hasonlóak. Bednár János, a tőrincsi zootechnikus szintén panaszkodott a rossz legelőkre, a szárazságra, de ő csak abban az értelemben, hogy ha nem következik be ez az elemi csapás, mégjobban túlteljesíthetik a tervet. Marhahúsból az évi tervnél már 14 q-val adtak el többet és a tojáseladást is teljesítették a tagok segítségével, mivel a szövetkezet nem tart baromfiakat. Tejből vállalták, hogy terven felül 7000 litert termelnek az év végéig. Az elmondottakból láthatjuk, hogy Közép-Szlovákiának a nagy csapadékhiány ellenére is számos olyan szövetkezete van a két járásában, amely teljesítette kötelezettségét. Ez főleg a jó szervezőmunkának és felkészültségnek tulajdonítható. —kév— Az aratással tehát nem volt baj, viszont nagy problémát okoz a szalma összeszedése. A két prés nem győzi a kombájnok után folyamatosan felszedni a szalmát, s ennek következtében 81 hektáron még felszedetlenül fekszik a szalma. Ez nagyban hátráltatja a tarlóhántást. Ez évben negyven hektár tarlókeverék vetését tervezték, de az elégtelen csapadékmennyiség miatt nem vetik mind be. A 22 hektáron elvetett másodnövény is nagyon gyenge. LÉDECEN — a szomszédos községben — is hasonló a helyzet. De úgy tervezik, hogy augusztus 1-ig befejezik az aratást és cséplést. Míg a szomszédban a szalmaösszeszedésre panaszkodtak, addig itt a tarlóhántással van baj. Nincs elég traktorosuk, s így nem tudják megszervezni a két műszakot. Eddig már fölszántottak 123 hektárt, de még mindig van 62 hektár, amire azonnal mehetne az eke. így itt is a learatott tarló napokig áll felszántatlanul, aminek természetes következménye a föld kiszáradása. A lédeciek több keveréket vetnek, mint amennyit terveztek. Eddig elvetettek 25 hektárt, de a nagy szárazság ellenére is túl akarják lépni a 35 hektárt. Szükség van a takarmányra, főleg a silóra — de ha ennek nem felelne meg, úgy sem vész kárba, mert zöldtrágyának mindenképpen jő lesz. Öntözésre pillanatnyilag nincs lehetőségük, mert a második negyedévre tervezett öntözőberendezést még mindig nem kapták meg. Pedig most nagy hasznát vennék. A lédeciek leleményes emberek. így az aratás-cséplés megszervezése — annak ellenére, hogy elég kevés az állandó dolgozó — nem okoz nagy problémát a vezetőségnek. A cséplőgépnél három csoportot alakítottak, s így az egyes csoportoknak minden harmadik nap szabadjuk van. Sokat segít a vasárnaponként megszervezett brigádmunka is Különösen a Sokol és a CSISZ szervezet tagjai tettek ki magukért, akik egy fél nap alatt többet kicsépeltek (102 q-t), mint a szövetkezeti tagok egész nap. Most vasárnap a faluban levő vadászok és méhészek kapták meg az egyik cséplőgépet. A szövetkezet védnökségi üzeme, a nyitrai Zdroj is kiveszi részét az aratásból. Pár nap múlva a lédeciek is jelenthetik: közös erővel, egységes akarattal, befejeztük az aratást. -zs-A helyes munkaszervezés eredményei Az 1680 hektár szántóföldön gazdálkodó nagyölvedi EFSZ is a sikeresen gazdálkodó szövetkezetekhez tartozik. Az első félévben a tervezett 308 mázsa helyett 840 mázsa marhahúst adott el, s ezzel túlszárnyalta évi eladási tervét. Sertéshúsból is 227 mázsával többet adott el a tervezettnél, s a tej eladási tervét is több mint 86 000 literrel szárnyalta túl. Nem csoda, ha a félévi pénzügyi tervben előirányzott bevételt is több mint 700 000 koronával túllépte. A termelési feladatok kiváló teljesítésére jutalom jár. Ezért a szövetkezet vezetősége és tagsága határozatot hozott, hogy július 1-től bevezetik a pénzben szilárdan meghatározott munkadíjazást és visszamenőleg, január 1-töl 18 koronára kerekítik a munkaegység értékét. Év végén az egészévi tervfeladatok teljesítése esetén a tagok prémiumot is kapnak. Szeretném külön megemlíteni az idényprémiumok nagy serkentő hatását. Szövetkezetünk 260 hektár szántóföldön lucernát és vörösherét termel, s erről a területről a szorgalmas tagság 104 vagon kiváló minőségű szénát takarított be. Ugyanis a tagsági gyűlésen határozat született, amely szerint a pillangósok betakarításánál ledolgozott minden norma után 5 korona idényprémiumot fizetnek. így a pillangósok gyorsan lekerültek a földekről és a tagságnak kifizetett idényprémiumok összege elérte a 12 000 koronát. A szövetkezet dolgozói tehát már nem békétlenkednek, hogy csak a fejők kapnak prémiumot, hiszen így a takarmány betakarításán fáradozó tagok is megkapják jutalmukat. Hasonlóképpen prémiumot kapnak a gabona betakarítását végző tagok is. összesen 8 kombájnnal aratunk. Július 15-ig a szerződésnek megfelelően ■30 vagon búzát adtunk el és július 20-ig teljesíteni akarjuk a sörárpa eladási tervét is, amelyből a szerződés értelmében szintén 50 vagont kell eladnunk. Urbán Ferenc a nagyölvedi szövetkezet segédkönyvelője 1964. július 29.
