Szabad Földműves, 1964. július-december (15. évfolyam, 54-104. szám)
1964-07-29 / 61. szám
A duklai harcokban elesett szovjet, csehszlovák és lengyel hősök temetőjét a küldöttségek egész sora látogatta meg Lengyelország újjászületésének 20. évfordulóján. A nagy évforduló előkészületeiről A második világháború halottainak, sebesültjeinek és rokkantjainak számáról részletes kimutatások állnak rendelkezésünkre; kiszámították már különböző pénznemekben e háború okozta anyagi károkat is, sőt elég szavahihető elemzések tanúskodnak arról is, milyen káros befolyást gyakorolt a háború a népek szaporodására és egészségére. Nehéz lenne azonban statisztikailag kimutatni, hány embert késztetett az utolsó nagy háború a politikai gondolkozásra. Lehetetlennek is bizonyulna teljes pontossággal megállapítanunk, hogy Európában a lakosságnak addig a politika iránti teljesen közömbös része, az „apolitikus elemek“ milyen százalékarányban sodródtak hirtelen a politikai élet forgatagába, amely egész gondolkozásmódjukat a politika felé terelte. Természetesen nem minden esetben szolgálja a társadalom javát a tömegek politizálódása. A német fasizmus a ,.kisemberek" millióit, főleg kispolgári és lezüllött tömegeket ragadott magához, tömegbázist teremtve a német imperializmus eszméjének. Ezzel is magyarázható többek közt az a tény hogy Európában egyetlen nemzet felkelése sem számíthatott a náci-hadsereg egyes részlegeinek támogatásával, vagy akár azok semlegességével; nem úgy, mint Marx óta minden forradalom esetében, amikor az ellenséges haderő demoralizálódása mindig egyik leglényegesebb tényezője volt a felkelés sikerének. Se nem úgy mint az első Világháború vége felé amikor az orosz és osztrák—magyar, s más egyenruhába bujtatott proletárok barátkozása már a háború végét és a forradalmak kezdetét sejttette. A tömegek politizálódása a német fasizmus által uralt országokban eddig még sohasem tapasztalt méreteket öltött és ez a jelenség kimondottan pozitívnak volt minősíthető forradalmi színezete által. Bátran kijelenthetjük azt is, hogy a szocializmus eszméje — bár nem volt célirányos követelmény — az ellenállási mozgalmakban mindenütt talán a leglényegesebb tényezőként több fontos mozzanatban befolyásolta a tömegeket: i Szovjetunió életfontosságú szerepében a hitleri Németország ellen folytatott harca által a kommunistáknak a fasizmus elleni küzdelemben vállalt hősies magatartásával, a háború után elképzelt világkép felvázolásával stb. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a néptömegek ily nagyarányú részvállalása a politikából, a politikai öntudatosságnak ez az egész nemzeteket elárasztó hulláma a modern történelemben egyedülálló, A Szlovák Nemzeti Felkelésnek, mint legfontosabb szakaszát a csehszlovákiai nemzeti-felszabadító harcnak és a nemzeti és demokratikus forradalomnak jelentőségét általában elismerik és nagyra értékelik. Az európai náci-ellenes küzdelemben azokhoz az eseményekhez számítódik, amelyekben a harcos nemzeti öntudat párosult a felszabadítók segítségébe vetett Őszinte bizalommal. A Szov, Jetunló iránt megnyilvánuló általános lelkesedés és rokonszenv volt egyike a Felkelés nagy lendítő erejének és vezérlő gondolatának. A Szlovák Nemzeti Felkelés annak a Nagynémet Birodalom „acélmagyának“ közvetlen érintkezési vonalán tört ki, mely a tervezett félmilliárdnyi német és elnémetesített lakossággal képezte volna alapját a jövő Öermán-világbirodalomnak. A német Világuralom hirdetőinek elképzelése alapján ehhez az „acélmaghoz“ tartoztak a tulajdonképpeni Németországon kívül a Protektorátusi területek, Lengyelország nagy része és egész Ausztria. 1944 nyarán — a háborúnak a németek részére tényleg igazi forró nyarán — a hitleri hadi-gépezet a keleti fronton bár már vert, azonban még nem megvert hadsereg volt és eltekintve a helyi jellegű akcióktól, visszavonulási harcok képezték a Wehrmacht hadműveleteinek nagy többségét. Azonban ez a hadigépezet akkor még elkeseredetten védekező, veszélyes erőt képviselt és az „acélmag“ térségében a nácik katonai apparátusa még sértetlen volt. Elég egy pillantást vetnünk a térképre és meggyőződhetünk róla, mennyire megközelítették a Szlovák Nemzeti Felkelés következtében a fegyveres akciók a birodalom szívét. És abban a pillanatban, amikor a nácik tudatára ébredtek, hogy ez a zendülés nemzeti felkelés és nem holmi kis helyi jelentőségű partizán zavargás, úgy is reagáltak, mint a zsarnokok, ha uralmukat nagy veszély fenyegeti. A prágai Várban a horogkereszt képviselője páni félelemben jajveszékelt az egész „csehszlovákiai térség“ veszélyeztetéséről. A szinte korlátlan hatalommal rendelkező Himmler aggodalommal latolgatta, hogyan hat majd a Szlovák Nemzeti Felkelés híre Reich-ban rabszolga-munkát végző külföldi munkások millióira. A magyarországi „Sicherheitsdienst“ egyik vezetője az Alpesek ellen irányuló váratlan támadás lehetőségére utalt. K. H. Frank pedig ismételten hangoztatta, hogy Szlovákia felől a birodalom centruma felé irányuló támadás várható. Ha átlapozzuk a náci-előkelőségek akkori levelezését a szlovákiai helyzetről és áz esetleges következményekről, a Felkelés olyan akciónak tűnik, mintha az a náci hatalom központi idegrendszerét fenyegette volna közvetlenül. Természetesen itt nemcsak stratégiai jelentőségű közvetlen veszélyről volt szó; a Felkelés a harmadik birodalom egyik legexponáltabb és legérzékenyebb érdekszférájában tört ki. Hitlerék Csehszlovákiában, a német agresszió által sújtott első államban próbálták ki először idegen népek fölötti uralmuk módszereit az ország szétosztásával és területi megcsonkításával. Hasonló módszereket később máshol, pl. Jugoszláviában is alkalmaztak. Annak ellenére, hogy a Goebbels-i iskola hívei inkább hajlamosak voltak hazugságok propagandisztikus értékesítésére, mégis tudták azt is, hogy fejlettebb nemzeteket csupán vagy főként a propaganda eszközeivel mégsem lehet „megfőzni“, sőt még soviniszta szenvedélyek szításával sem, kiindulva az első köztársaságban meg nem oldott szociális és nemzetiségi problémákból. A nácik uralma Csehszlovákia fölött nem épült csak a propagandára. Ha ma figyelemmel kísérjük a köztársaság szétbomlasztására irányuló előkészületeiket München előtt és után, meggyőződhetünk arról, hogy e dráma szerzői és rendezői állandóan újabb és újabb intrikákat és konfliktusokat szerveztek, amelyek célja az volt, hogy tartósan A Szlovák Nemzeti Felkelés nemzetközi jelentőségét több európai nemzet tagjainak részvétele is igazolta, A szlovák és cseh partizánokkal vállvetve harcoltak a nácik ellen francia, bolgár, magyar, szovjet, jugoszláv és más nemzetiségű partizánok is. Strecnonál különösen a franciák tiintették ki magukat. Képünkön a francia Brule de Rogie kapitány a Streőnoná! harcoló francia partizánok emlékművének leleplezésénél. elidegenítsék egymástól Csehszlovákia népeit. A köztársaság felszámolásához tartozott az a tervük is, hogy a cseh országrészek megszállását a szlovák állam megalakulása előzze meg, hogy ezáltal is az elkeseredés és tartós vádaskodás szellemét oltsák a cseh lakosságba a szlovákok ellen, s ez a szellem a nemzeti gyász légkörében háttérbe szorítsa a cseh uralkodó osztály megalkuvása folytán kialakult elkeseredett hangulatot. Egymástól teljesen elütő anyagi és életlehetőségeket teremtettek a köztársaság két részében, ahol különböző politikai és államjogi rendszerekkel uralkodtak. A szlovákok és csehek ellenállásában nemcsak a németek uralma iránti ellenszenv nyilvánult meg, hanem olyan politikai mozgalom is fejlődött belőle, amely képes volt lényegesen megbolygatni a nácik politikai vonalvezetését a cseh és szlovák kérdésben. Annak előfeltételeképpen, hogy a csehek és szlovákok társadalmi tudatában megérlelődjék és kialakuljon az ellenállás folyamán a csehszlovák államközösség érzete, ki kellett alakítani az új Csehszlovákia tervezetét, amely szavatosságot nyújt majd arra, hogy a csehek részére soha többé meg ne ismétlődhessen az 1939 március tragédiája, a szlovákok számára pedig, hogy Szlovákiában többé ne kerülhessen sor szociális megaláztatásra. gazdasági elnyomásra és nemzeti alárendeltségre. A Szlovák Nemzeti Felkelésnek, amely a Szlovákiában a klerikálisfasiszta rendszer bukását és a protektorátust rendszer válságának kezdetét jelentette, döntő és kezdeményező befolyása abban nyilvánult meg, hogy a csehszlovákiai ellenállás saját belső erőivel a németek csehszlovákiai politikájának bukását okozta. * * * Térjünk most vissza a statisztikához, mellyel írásunk kezdődött. A Felkelés 60 000 főt kitevő hadserege és mintegy 20 000 partizánja eleinte Szlovákia területének kétharmadát uralta a forradalmi hatalom szerveivel; ez a haderő több mint két hónapig harcolt állig felfegyverzett SS- hadosztályok ellen. Majdnem minden felszabadított községben forradalmi nemzeti bizottságok és pártszervezetek működtek. Ezek az alapadatai a Szlovák Nemzeti Felkelésnek, amely a váratlan események, tragikus mozzanatok forgatagában nem valósíthatta meg teljesen megszervezőinek célkitűzéseit. De a tények is igazolják, hogy a Szlovák Nemzeti Felkelés az európai nemzetek náciellenes küzdelmének nagyjelentőségű megnyilvánulásai közé tartozott. Sajnos, azonban nem rögzíthető semmiféle statisztikával sem a felkelő Szlovákiában uralkodó légkör — a nép kezdeményező fantáziájának és hősiességének számos példája. Marx mondta valaha, hogy a forradalom vívmánya maga a forradalom. Mindenki megérti ma Marxnak ezt az aforizmáját — a népet a forradalom megváltoztatja. A Szlovák Nemzeti Felkelésben született Szlovákia népének tudatos hozzájárulása a szocialista forradalomhoz, a szocialista állam építéséhez és a szocializmus jelenlegi megújhodásához Csehszlovákiában. Dr. E. F. Akinek módjában állott a második világháborúban a fasiszta sajtó és rádió harsonázását követni, vadonatúj fogalmakkal és kifejezésekkel gyarapithatta szókincsét. Ha egy városból kiszorították a nácikat, tervszerűen elszakadtak az ellenségtől, ha nagyobb vereséget szenvedtek, rugalmasan visszavonultak, ha felszerelésüket is ott kellett hagyniuk, előre elkészített állásokba húzódtak és ha köröskörüi '•ecsegett-ropogott a föld alattuk, arcvonalkiegycnesítést hajtottak végre. Az addig ismeretlen „Frontbegradigung" szótól minden germán nyelvészt enyhébb gutaütés környékezett. Az ezer évre betervezett harmadik birodalomnak kissé korai felborulása óta csaknem két évtized telt el, amikor véletlenül kezembe akadt a Hannoverben megjelenő Deutsche Wochen-Zeltung egyik száma. Először megdörzsültem szememet, azután meg kellett fogódznom, ahogyan „beleolvastam“ a nyugat-németországi Helmut Steinberg fantasztikus cikkébe. Az érdemdús újságíró húsz év Banská Bystricán tetőpontra értek a városrendezési munkák, a belváros számos épületét tatarozzák, a közvilágítást korszerűsítik, gépkocsi-parkolókat létesítenek. A felkelés egykori központja — a Felső-Garam vidéke — is az ünnepségek előkészületeinek légkörében él. Csaknem mindegyik községhez fűződik valamilyen 20 év előtti esemény emléke Baláze községben különszobát rendeznek be, ahoi állandó kiállítás nyílik majd a „Halál a fasizmusnak“ nevű partlzánbrlgád anyagából. A Lomnistá-völgyben, jasenában helyreállítják a bunkereket, ahol a felkelés viszszaszoritása után az Aszmolov tábornok vezette partizán főparancsnokság állomáshelye volt. E történelmi nevezetességű helyeken találkoznak az egykori partizánok. Lázasan folynak múltán kisütötte, hogy a legeslegnagyobb háborús bűnös F. D. Roosevelt volt, az USA elnöke, nem pedig Hitler, sem a fasiszták. — Roosevelt úgymond — a müncheni egyezmény ellen dolgozott (?), ő intrikált a német—lengyel kiegyezés ellen (?), az ő uszítása nélkül Anglia és Franciaország nem üzentek volna hadat Németországnak (?) stb. Egyszóval Roosevelt lelkén szárad a háború elindításának vétke és annak minden áldozata (?) Steinberg további „megállapításainak" szó szerinti fordítása: 1938-ban úgy látszott, hogy a müncheni egyezmény után tartós béke korszaka virrad Európára . . . (Még náci vágyálomnak sem minősíthető agyrém!) Hitler a Versailles! határok ésszerű felülvizsgálását indítványozta Lengyelországnak... (A bősz vezér alighanem felrobbant volna dühében, ha más állam indítványozott volna hasonlóan „ésszerű“ határkiigazítást Németország rovására!) A Lengyelország fölött aratott győzelem után Németország mindenesetre felajánaz előkészületek KaliSte községben is. Ezt a falut és környékét a nemzeti kultúra védett területévé nyilvánítják. A csaknem teljesen romba dőlt község megmaradt házaiban a forradalmi hagyományokra emlékeztető kiállítást rendeznek és rendbehozzák a leégett házak alapjait. Medzibrodban nemsokára felállítják a fasiszták áldozatainak emlékművét. Svermovoban, Sumiacban, Bukovecben, Nemeekán, Cierny Balogban és a Felső-Garam vidékének további községeiben is rendbehozzák a Szlovák Nemzeti Felkelés idején vívott harcokra emlékeztető helyeket. A lázasan folyó ünnepi előkészületek az egykori harcok vidékén arról tanúskodnak, hogy Szlovákia népe méltó módon Igyekszik megünnepelni a nagy évfordulót. lotta a békét... (Hitler „mindenesetre“ megesküdött az ópermán Istenségekre, hogy nincs több területi követelése. Hogy hány országot hengerelt le utána, minden kisdiák tudja.) Cikkében Steinberg afféle „zsiványbecsületről még a császári Japán imperialista és támadó jellegű szándékát is igyekszik „kivasalni": Japán támadása Pearl Harbour ellen önvédelem volt az USA fojtogatásával szemben ... (Történelmi tény, hogy amikor a washingtoni japán nagykövet pont éjfélkor átnyújtotta kormánya hadüzenetét, a japán haditengerészet egységei már le is rohanták Pearl Harbour amerikai hadikikötöjét anélkül, hogy valaki „fojtogatta" volna őket.) Befejezésül pedig Hitler .megelőző antibolsevista" hadjáratáról regél az ábrándos lelkületű cikkíró. Nem folytatom Steinberg képzeletcsapongásáf, mert a végén még elhiszem, hogy 1941-ben a Szovjetunió indított háborút Hitler ellen. Kozics Ede Vasárnap délelőtt, a nap forró sugaraival simogatja a gabonaföldeket, De a nyitrai járásban levő Lédec község határában a nagy meleg ellenére is sürgő-forgó fiatalokkal találkozik az ember. Mozgásukon meglátszik, hogy sportolók. A helyi sportegylet tagjai jöttek ki a határba, hogy segítsenek az EFSZ-nek a gabonatermés betakarításában. Vannak vagy huszonötén, ott szorgoskodnak a cséplőgépnél, a traktoroknál és nagy lendülettel végzik munkájukat. Két markos legény tréfálkozva dobálja a kévéket, hogy Molnár József, az egyesület régi tagja belehelyezze a nagy dobba. Bezzeg van is munkájuk Hajdú Ferencéknek fenn a kazalon. Délben végeznek, mert délután ba-T őrt énelemf icamí í ás A lédeci sportolók segítsége rátságps labdarúgó-mérkőzést vívnak Herestyén csapatával. Munkájuknak Jő eredménye volt: 102 mázsa gabonát csépeltek, ami nem csekély segítség a fiatalok részéről, hiszen hétköznap különböző munkahelyeken dolgoznak és szabad vasárnapjukat feláldozva segédkeztek a közös kenyér betakarításába;!. A szövetkezet vezetősége sem felejti el a segítséget, mert teherautót bocsát a fiúk rendelkezésére, ha más faluban játszanak. A lédeci sportolóktól a többi fiatalok is példát vehetnek, akik nemcsak a futballpályán jő sportolók, hanem a munkában is edzett emberekhez méltón dolgoznak. Varga Jenő, Lédec A hitelek kibővítése Az Állami Takarék ezentúl az eddigi 3000 koronáról 5000 koronára emelte az állami kölcsönök felső határát, amelyhez szükségtelen az üzemi tanácsok ajánlása. Az év eleje óta a takarék-pénztárok 262 000 utalványt adtak ki 998 millió korona értékben. Az utolsó három hónap alatt a legtöbben bútor és különféle ipar áru vásárlására vettek igénybe kiegészítő kölcsönöket. Július 1-től kezdve hitelre vásárolható gázüzemeltetésű 80 és 80 literes Hűtőszekrény, a Standard-televíziós készülék, továbbá 250 és 350 kbem motorkerékpár is. 1964. július 29.
