Szabad Földműves, 1964. július-december (15. évfolyam, 54-104. szám)
1964-07-22 / 59. szám
Ismereteink a földrengésekről A mai kor embere számára az elemi erők megnyilvánulásai már elvesztették félelmességüket; rettegés nélkül szemléli az égiháború nagyszerű látványát, villámhárítóval védekezik a villámcsapás, gátakkal az árvizek, védőoltással a járványok ellen. A földrengés viszont, az elemi csapások egyik legborzalmasabbika, még mindig komoly problémákat okoz. Ezerkileneszázhatvan májusában Chile déli részén az emberek tízezrei pusztultak el földrengés következtében és százezrek lettek hajléktalanná. 1962 szeptember elsején Irán északi részén rázkódott meg a föld, s a halottak számát, a pusztítás méreteit tekintve, ez a földrengés semmivel sem maradt el a chilei mögött. Majd a jugoszláviai Skopje város tragédiája rendítette meg az emberiséget. S a katasztrófákról szóló hírek, amelyek az utóbbi időben ütötték meg a fülünket — a Görögországban és Japánban lejátszódott földindulások —, bizonyára sokakban felveti a kérdést: mikor kerül sor a földrengések előrejelzésére és az ellenük való védekezésre? Ml a földrengés? A tudományos kutatások alapján a földrengéseket három csoportba osztjuk. Aránylag a legártalmatlanabbak a jobbára helyi jellegű beomiásos rengések, amelyek az összes földrengéseknek mintegy 3 százalékát teszik ki. Ezek olyan helyeken keletkeznek, ahol a föld mélyében vízben oldható kőzetek (mészkő, gipsz, kősó) vannak, amelyek a talajvíz hatására kioldódnak és kisebb-nagyobb üregeket hagynak hátra. Az ilyen üregek mennyezetének beomlása okozza a rengést. Gyakoribbak (mintegy 7 %) a vulkanikus földrengések, amelyek vulkános területeken, a tűzhányók kitörése előtt vagy közben jelentkeznek, amikor a tűzhányó kürtőjében végbemenő hatalmas robbanások megrázkódtatják a föld kérgét. A leggyakoribbak és egyben a legáltalánosabb jelentőségűek az úgynevezett tektonikus földrengések, amelyek a föld mélyében végbemenő fizikai, vegyi és mechanikai folyamatok, főleg az anyag halmazállapotának változásai következtében keletkező hirtelen hőmérséklet- és nyomásváltozások következményei. A szárazföldi rengéseken kívül az óceánok alatti földkérgekben is keletkezhetnek rengések, amelyeket általában tengerrengéseknek neveznek. Ezek nyomán gyakran óriási hullámok jönnek létre, amelyek a partnak ütőivé ugyancsak nagy pusztítást okozhatnak (mint például az 1960-as chilei rengés folyamán). Újabb ismeretek a földrengésekről Még néhány évvel ezelőtt alig tudtunk többet a földrengésekről, mint amit a fentiekben felsoroltunk. Az újabb kutatások viszont lényegesen kibővítették ismereteinket. Érdekes módon a statisztika volt egyike azoknak a tudományoknak, amely lényegesen előbbrevitte a földrengésekről szerzett ismereteket. A földrengéskutató intézetek (sok ilyen működik a világ számos országában) műszereik segítségével meg tudják állapítani a különböző rengések erősségét, távolságát és egyéb jellegzetességeit. A megfigyelések statisztikájából kitűnt, hogy a földrengések száma sokkal nagyobb, mint ahogyan általában elképzelik. Évente átlag tízezer különböző erősségű rezgés figyelhető meg, A földkerekség minden részén észlelhető úgynevezett világrengések száma is elég nagy — évente legalább 20 ilyen rezgést jegyez föl a statisztika, ezek közül átlag 7 jut szárazföldi területre. Földrengés és légnyomás A légnyomás hirtelen növekedése vagy csökkentése kétségtelenül bizonyos feszültséget kelt a földkéreg felső rétegeiben, amely hozzájárulhat a már korábban a föld mélyében kialakult belső feszültséghez, s ezzel megkönnyítheti a földrengés kipattanását. Az időjárás változása tehát nyilván nem idézhet elő földrengést, Eredeti amerikai tervezésű, műanyagból készült ház, amely mindössze 50 kiló, s lélóra szükséges a „felépítéséhez". (Foto: CTK) A takarmányok értékelése Gyakorlati felhasználás alkalmával a takarmányokat főleg három tényező szempontjából értékelik: 1. Szárazanyag mindaz a tápanyag és vegyi anyag, amely a takarmányban a víz tökéletes elpárolgása után megmarad. A szárazság mennyisége megbízható fokmérője a takarmány térfogatának. A szárazanyag menynyisége alapján ítéljük meg az állatok jóllakásához szükséges mennyiséget is. A szárazanyag adagjai az egyes állatfajok 1000 kg élősúlyára a következők: fejőstehenek és igásökrök 25 kg-ig, fejlett hízómarha 32 kg-ig, növendékmarha 23—24 kg, lovak 23—26 kg, juhok és kecskék 23— 25 kg. 2. Az emészthető fehérjék mennyiségét a különböző takarmányféleségeknél azért tüntetjük föl, mert az állati test hibátlan fiziológiai működése céljából nélkülözhetetlenek és semmiféle más tápanyaggal nem pótolhatók. A fehérjék az emésztőrendszerben alapvető összetevőkre vagyis aminósavakra bomlanak. A tudomány eddig mintegy 23 aminósavat ismer. Ezek közül összesen 10 olyat, amelyek nélkülözhetetlenek. Bebizonyították, hogy az állatok, amelyeket fehérjeforrásként ezzel a 10 aminósavval tápláltak, teljesen szabályosan éltek és fejlődtek, mintha 23 aminósavat, vagy ezek változatos keverékét kapták volna. A jó emészthetőség nem jelenti azonban a takarmány teljesértékűségét. 3. Keményítőegységgel a takarmányban foglalt valamennyi tápanyag általános energetikai értékét jelöljük meg. A keményítőegység lényegében az a szám, amely megmutatja, hogy kilogramm tiszta keményítőnek van meg ugyanaz a zsírképző hatása, mint a megfelelő takarmány 100 kilogrammjának. Ha például a vöröshere szénájában 33,09 keményítőérték van, ez annyit jelent, hogy ennek a szénának 100 kg-ja (a fenntartási adagon felül) ugyanolyan zsírképző hatást fejt ki mint 33,09 kg tiszta keményítő. A takarmányok megítélésekor azonban nemcsak a szárazanyagban, emészthető fehérjékben és keményltőegységekben kifejezett értéket kell tekintetbe vennünk, hanem az ásványi anyagok, savak, ártalmas anyagok mennyiségét, továbbá a takarmányok különböző sajátosságait, főleg tartósságát, ízletességét, biológiai értékét, a tejelékenységre kifejtett különleges mellékhatásokat, a zsír mennyiségére és minőségére gyakorolt hatást, a növekedésre gyakorolt befolyást, s ezenfelül az étrendi hatást is. ide elősegítheti annak keletkezeset, éppúgy, mint minden más tényező amely feszültséget hoz Ktse • MB4-rengésfoen. Mint ismeretes, a Hold és csekélyebb mértékben a Nap tömege, az óceánok partjaira dagálykor rázúduló mérhetetlen víztömeg kétségtelenül fokozhatja a földkéregben már fennálló feszültséget, s ezzel hozzájárulhat a rengések elindításához. Megállapították azt is, hogy a földrengések többsége hajnali 3 és 6 óra, illetve délután 3 és 6 óra közöt zajlott le. Ez a körülmény a Föld tengelyforgásának. illetve a Nap vonzóerejének hatására enged következtetni. Kilátások A földrengéskjttatás, ha még nem is tudja előre megjósolni az egyes földrengések bekövetkezését, az utóbbi évtizedekben lényeges haladást ért el a rengések okainak megállapítása és a kiváltásukat megelőző jelenségek megállapítása terén. Különösen figyelemreméltóak e tekintetben a szovjet tudósok vizsgálatai, okik számos megfigyelő állomáson állandóan vizsgálják a földrengés mozgását, időszaki elhajlásait és kutatják azokat a sajátos jelenségeket, amelyek a nagy rengéseket megelőzik. Remélhető, hogy nemsokára eljutnak e tudósok odáig, hogy megfigyeléseik nyomán intézkedéseket lehet majd tenni a földrengésveszélyes vidékek lakosságának megvédelmezésére. Addig is nagyjelentőségű az a megállapítás, hogy csupán a Föld bizonyos övezetei vannak kitéve a katasztrofális földrengések veszélyének. Ezeken a helyeken megfelelő, korszerű építkezési módszerek alkalmazásával igyekeznek védekezni a földrengések pusztításai ellen. FDN 4- A komló most fejlődik a legerőteljesebben. Naponta 15—20 centimétert nyúlik. Tíz naponként tehát egy felnőtt ember magasságának megfelelő távolságot tesz meg a felvezető drótokon, + Egy arizonai vendéglőben kifüggesztettek egy reklám plakátot: „A 80 éven feiüli vendégeket ingyen szolgáljuk ki, ha szülői kísérettel jönnek.“ Sokáig nem volt jelentkező az ingyenes ebédre. Nemrégiben azonban 84 éves öregember jelent meg, 107 éves apja kíséretében,-4- A teheráni állatkert büszkesége, a Suhang nevű oroszlán, lakást változtatott: Moszkvába költözött. Az oroszlánt ugyanis tavaly. Iráni látogatása idején kapta ajándékba Brezsnyev, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének akkori elnöke.-4- Egy normandiai gazdálkodó felesége észrevette, hogy konyak meggybefőttje elromlott. Több üvegrevalót kidobott a szemétre. Valamivel később azt kellett látnia, hogy kacsái élettelenül fekszenek a baromfiudvarban. Legalább a tollúkat megakarta menteni; gyorsan megkoppasztotta az állatokat. Csak ezután fedezte fel, hogy holtrészegek voltak, s utóbb feléledtek. A hideg miatt viszont gyorsan kabátkát kellett készíteni a lekoppasztott állatoknak.-4- Baktériumok biztosítják az energiát ahhoz a rádióadóhoz, amelyet amerikai tudósok szerkesztettek. Az adása tizenöt mérföld távolságon belül vehető, s az energiát előállító baktériumok a tengervízben feloldott cukron élnek. *4- Elefánthullét fogott az Északitengeren egy angol halászhajó legénysége. A kapitány parancsára a matrózok átvágták a hálót, s az elefánt újból elmerült a mélyben. Vajon kire vár ez a valóban „egyedülálló“ halászzsákmány?...-4- Egy jugoszláv orvos olyan új tablettát dolgozott ki, amely elveszi az ember kedvét a dohányzástól. Száz emberen próbálta ki készítményét, s közülük hetvenen a gyógyszer rendszeres szedése után rövid idő alatt teljesen leszoktak szenvedélyükről. Poliamid-újdonságok A zilingi Dimitrov gyár dolgozói a napokban több újdonsággal — köztük egy világújdonsággal — lepték meg a piacot. Első helyen a poliamidböl készült vetélőt kell megemlíteni, melyet eddig a világon mindenütt fából esztergáltak. A műanyagból öntött vetélő csak feleannyiba kerül, mint a fából készült, az élettartama pedig tízszer nagyobb. További újdonságaik közül kiválik még az ugyancsak poliamid-alapanyagú cső, mely jól bevált különböző folyadékok, pl. olaj, kőolaj, zsír stb. vezetésére. A cső nyomásbírása 60 atmoszféra és nagyszerűen helyettesítheti az eddig használt réz és bronzcsövet. Gombaölőszerek A Niroxyd por formájában kerül forgalomba. Hatóanyaga rézoxid. Nem mint permetet használjuk, hanem porzásra. Ebből a szemszögből bizonyos előnyei vannak a Niroxydnak. A porozás mindig gyorsabban és olcsóbban elvégezhető, mint a permetezés. Elmarad az eléggé bonyolult vízszállítás és a permetkészítés munkája. Mint finom por könnyen bejut a növény azon részeibe, ahová a permet nehezen. Előnyt jelent még az, hogy más porszerű anyagokkal keverve is használható. Niroxyddal sikeresen védekezhetünk a gombabetegségekkel szemben eső és harmat után, tehát az olyan esetekben, amikor permetezni egyszerűen lehetetlen. Használhatjuk a répa cerkospórás megbetegedése esetén, amikor a betegségtüneteket észrevettük. A porozást 2—3-szor megismételhetjük. Hektáronként 40 kg-ot használunk. A répaperonoszpőra elleni védekezésben is hatásos. A mákperonoszpóra ellen akkor porozunk vele, amikor az első olajszerű, peronoszpórára jellemző foltokat észrevettük. Az eljárást szükség szerint megismételhetjük. A komlóperonoszpórával szemben is használatos. A korai és kései burgonya levélfoltossága és szártőrothadása ellen megelőző védekezési eljárást foganatosítunk és akkor porozunk Niroxyddal, amikor a virágrügyek kezdenek kialakulni. Ha szükséges, a védekezést 2—3 hetenként megismételjük úgy, hogy a Niroxyd porozását 1 %-os Kuprikollal történő permetezéssel váltogatjuk. A zeller szeptóriás levélfoltosságával szemben július, augusztus és szeptember elején, lehetőleg eső után vagy reggeli harmat alkalmával porozunk. A szőlőperonoszpóra ellen a virágzás utáni időszakban iktatunk be Niroxyddal történő védekezést olyan módszerrel, hogy váltogatva 1 %-os Kuprikolt, majd ha-onként 15—20 kg Niroxyd porozást végzünk. Más kultúrák esetében 30— 40 kg-ot használunk ha-ként. Niroxyddal nem porozunk szeles időben és eső alkalmával. Az említett készítmény az egészségre nem ártalmas, (SZK) Csemege Az egész világon nagyon közkedvelt csemege az asztraháni kaviár. Képiink a konzervgyártó kombinát egy munkacsarnokát mutatja be. Ebben a kombinátban az év elejétől már mintegy 2600 tonna kaviárt konzerválták. N. Keberlooa is A. Vasziljeva a minőséget ellenőrzik. (Foto: ÖTK-TÄSZSZ) Mire képes 25 ezer szentjánosbogár? Aki szép, meleg nyári estéken erdei utakon sétálgatott, sokszor megfigyelhette az ezernyi mozgó fénypontot, amelyet a természet élő lámpásainak, a szentjánosbogaraknak nyüzsgése okoz. Első pillanatra csodálatosnak tűnik, hogy az állatok között ilyen világító szervezetek is vannak, pedig a szentjánosbogarakon kivül, különösen a trópusi vidéken egész sereg más világító állat is él. Közép-Európában a szentjánosbogáron kívül egy feltűnő világítóképességű állat, egy párcentiméteres százlábúféle is él. Természetesen, a szentjánosbogárnak világítása már régebben foglalkoztatta a zoológusokat. Pontosan megállapították a világítást előidéző anyag szerkezetét és azt a vegyi folyamatot, amely a fény keletkezésekor végbemegy. A vizsgálatok azt is kiderítették, hogy a szentjánosbogár, amikor világít, a rendelkezésére álló energiának csak nagyon kis részét, alig egy századát használja fel. összehasonlításképpen megemlíthetjük, hogy egy régebbi típusú szénszálas izzólámpa a rendelkezésre álló energiának 5 századrészét, a nátriumgőzlámpa az energiának 65 századrészét használja fel. A szentjánosbogár világításának fényereje egy-huszonötezred gyertyafénynek felel meg; vagyis ahhoz, hogy egy kisebb szobát nagyjából megvilágítsunk, legalább 25 ezer szentjánosbogarat kellene összegyűjtenünk. (fer-klim) Amszterdami boltokban megkezdték az úgynevezett „iirhajóshálózsákok" árusítását. Az öltözékből csak orr és szemek kandikálnak ki és semmilyen féreg nem tud a belsejébe hatolni. Az ember egyszerűen bebújik a hálózsákba és bárhol lefekhet pihenni. A kép az öltözék felhúzását ábrázolja. (Foto: CTK) 1964. július 22.
