Szabad Földműves, 1964. július-december (15. évfolyam, 54-104. szám)

1964-07-22 / 59. szám

A Nemzetgyűlés elnöksége —■------■■■■■' ......um a zöldség és gyümölcsellátásról

A Nemzetgyűlés elnöksége július 20-1 ülésén a lakosság zöldség- és gyUmölcsellátásáról tárgyalt. Megvitatta a lakosság bírálataira hivatkozó képviselők jelentéseit. Tudomásul vette a belkereskedelmi miniszter a gyUmölcs-zöldségtermesztési bizottság elnöke, ^ Népi Ellenőrzési és Statisztikai Központi Bizottság elnökének és az egyes választókörzetek képviselőinek jelentéseit arról, hogy idén különösen azokban a járásokban, ahol jobb a zöldség- és gyümülcsellátás, következetesen betartják a CSKP KB-nak a gyümölcs- és zöldség termesztése, felvásárlása, szállítása, eladása és feldolgozása biztosítására irányuló elveket. Idén a múlt évhez viszonyítva 2700 tonnával több zöldséget és 4500 tonnával több gyümölcsöt vásároltak fel, illetve hoztak piacra. Jobbak a zöldség s a gyümölcs szállításának feltételei is Lényegesen több a közvetlen eladás.

Ezek az eredmények azonban még mindig nem kielégítők. Ahol nem tartják be az említett irányelveket, ott éz évben sem folyamatos a lakosság ellátása. A dolgozók jogosan bírálták a helyzetet.

A Nemzetgyűlés elnöksége különösen azt hangsúlyozta, hogy a szocialista mezőgazdasági üzemek s a magán termelők sem élnek azzal a jog-A XIV. nemzetközi filmfesztivál

A Slovenská Lupca melletti korszerű „Biotika“ gyógyszer-gyártó üzemben a vált partizánok egész sora dolgozik.

Közellátás - csúcsmunkák idején

Karlovy Varyban ünnepélyes díjkiosztással és zárőfogadással fejeződött be szombaton a XIV. nemzetközi filmfesztivál. A fesztivál nagydíját, a Kristály-glóbuszt Kádár és Klos csehszlovák művészek „Vádlott“ című filmje nyerte. A zsűri különdíjjal mindenekelőtt Henry Fonda kiváló játéka alapján az amerikaiak „A legjobb ember“ című művét tüntették ki. A zsűri azonkívül két fődíjjal jutalmazta az Alexander Stolper rendezésében K. Szimonov regényéből készült „Élők és holtak“ című szovjet filmet és a „Sodrásban“ című magyar filmalkotást, amely két fiatal művész, Gál István rendező és Saru Sándor operatőr első közös művét dicséri.

A legjobb női főszereplő címet Jeanne Moreau francia színésznő kapta „Egy szobalány naplója“ című filmben nyújtott teljesítményéért, a legjobb férfiszínész címet Wienczyslaw Glinsky a „Visszhang“ című

Olcsóbb lett a baromfi

Július 17-től ideiglenesen leszállították a kacsa és a csirke árát. A kacsa kilogrammonként 4 koronával, az I. minőségű csirke 3 koronával, a II. minőségű pedig 2 koronával lett olcsóbb. Nem kibelezett I. minőségű kacsa kg-ja 18 korona, II. minőségű 14 korona, I. minőségű csirke 19 korona, II. minőségű 16 korona.

Sok a tűzeset

rendkívül meleg időjárása következtében elszaporodtak a tüzek. Csupán a múlt csütörtökön és pénteken több mint 70 hektárnyi területen égett le a gabona. A veszteség mintegy 350 ezer koronát tesz ki. A belügyminisztérium Ismét felhívja a nemzeti bizottságok és a tűzoltószervezetek figyelmét, hogy tegyenek meg minden tőlük telhetőt a tűzmegelőzési intézkedések következetes betartásáért.

Láttuk, hallottuk

Bűvészmutatványok Rétén

Rété község lakossága az elmúlt hetek folyamán akaratlanul is folyamatos bűvészelőadások közönségét képezte. Bár az ilyen előadásokon az emberek inkább jől szórakoznak és nevetnek, a réteieknek erre bizony semmi okuk sem volt. Így például Csílek Pál, az EFSZ tagja egyáltalán nem tette jókedvű ember benyomását, mikor családja körében a néhány perccel azelőt vásárolt friss kenyeret felvágva, abból csinos üvegszilánkokon kívül még egy méter gatyamadzagot is húzott ki, Matzen Jusztinának pedig előzetes varázsigék nélkül is sikerült gombostűt kihalászni a kenyérből. Egyenesen szerencséje volt Németh Ilonának, akinek éppen spárgára volt szüksége, s azt pont a kezében levő kétkilós friss kenyérben találta meg. A nap legnagyobb szenzációját Tomaskovics Lajos bűvészmutatványa okozta. Varázspálca használata nélkül egy dlrib-darabokra tör-Az üzemi konyha már annyira megszokott jelensége mindennapi életünkben, hogy szinte mindenki egész természetesnek veszi, hogy nemcsak a gyárüzemek, de nagyobb hivatalok és kereskedelmi vállalatok dolgozóinak nagy része is üzemi étkezdében fogyasztja el ebédjét. Általában akadnak ugyan még panaszok e téren, de abban talán mindnyájan megegyezünk, hogy ha az üzemi konyha megfelelő kosztot ad, akkor ez az étkezési mód a leggazdaságosabb mind a dolgozó, mind a munkaadó szempontjából.

A városi ember ezért nehezen is érti meg, mért nem honosodik meg a közös üzemi étkezés gondolata mezőgazdaságunk szocialista üzemeiben is. Még ha tekintetbe is vesszük a falusi ember konzervatívabb életfelfogását, különösen a csúcsmunkák idejében — például aratáskor, — mégiscsak a legelőnyösebb megoldás lenne, ha a falu határában dolgozó emberek munkahelyük közelében juthatnának frissen készített ételhez.

Szlovákiában a JEDNOTA fogyasztási szövetkezet járási központjai már tavaly bíztató eredményeket értek el az EFSZ-tagok étkeztetése terén, amennyiben megállapodásokat kötöttek az aratás és a csépiés idejére a munkahelyen üzemi konyhák létesítésére. A Fogyasztási Szövetkezetek Szlovákiai Szövetségének vezető dolgozója, ■ Borik Iván elvtárs szerint a JEDNOTA járási központjai eddig 422 szövetkezettel kötöttek megállapodásokat az aratási és cséplési munkák folyamán nyújtandó étkezésekre vonatkozólag. A legjobb eredményeket 270 EFSZ beszervezésével a nyugatszlovákiai kerületben érték el (tavaly 265). A szövetkezeti üzemi konyhák megvalósításának legtöbb hívét a dunaszerdahelyi (37 EFSZ), a trnavai (53 EFSZ) és a nyitrai (31 EFSZ) járásokban találjuk. Meglepő azonban, hogy például a lévai és az érsekújvári járásokban, melyek Szlovákia legtermelékenyebb mezőgazdasági járásai közé tartoznak, e téren nem tapasztalhadó haladás.

A közép- és kelet-szlovákiai kerületekben az étkeztetés sajnos még a tavalyi színvonalat sem érte el. Az 1963 évi 138 megállapodással szemben idén a közép-szlovákiai kerület járásaiban mindössze 9.6, a kelet-szlovákiai kerületben pedig csak 58 megállapodás (tavaly 93) jött létre üzemi konyhák létesítésére. Ezekben a kerületekben a Jednotának és a nemzeti bizottságoknak még erőteljes politikai-fel világosító munkát kell végezniük, hogy meggyőzzék mezőgazdasági dolgozóinkat a közös étkezés előnyeiről mind a munkaidő leggazdaságosabb kihasználása, mind a mezőgazdasági dolgozók legmegfelelőbb táplálkozása szempontjából. Ezzel kapcsolatban azonban hangsúlyozni szeretnénk a közös étkezésnek és a helyszínen történő eladásnak azt a fontos feltételét is, hogy a JEDNOTA által szervezett üzemi konyhák étlapjáról és a mozgóboltok árukészleteiből az aratás és csépiés idején mindaz kapható is legyen, amit a szövetkezeti dolgozó megkíván. Mert hiába állítjuk fel az úgynevezett „bizalomsátrat“, ha nincs benne elég sör, vagy mondjuk ásványvíz.

Falvainkon különösen sörben, ásHajsza az ásványvíz-üvegek után

Szövetkezeteink tagsága, joggal bírálja a sörben és ásványvízben mutatkozó hiányokat. Sok a panasz e téren a losonci járásban is.

Bariak Gyula, a Jednota egyik vezető dolgozója az ásványvízüvegek hiányával is magyarázza az elégtelen ellátást. A szállító vállalatok ugyanis ragaszkodnak az üvegeknek a legközelebbi szállítás napján történő viszszaküldéséhez.

A Jednota falusi elárusítói azonban rendszerint nem rendelkeznek megfelelő tároló helyiséggel és többnyire az udvaron kénytelenek tartani az

FELHÍVÁS

Felhívjuk a Komárnói Magyar Tannyelvű Tizenegyéves Középiskola XI. a—b osztályának 1954- ben végzett növendékeinek figyelmét, hogy tízéves érettségi találkozónkat 1964 IX. 12. tartjuk Komáromban. Az érdeklődők legkésőbb augusztus 30-ig küldjék el címüket Nagy Györgyné (Rarkó Edit) címére: Komárno, Molotovova 29.

üres üvegeket (ha azokat a vevőtől egyáltalában vissza veszik), amelyek elszállítása ládák hiányában sem történhetik meg. Ugyanakkor mezőgazdasági dolgozóink a nagy hőségben nem jutnak elegendő ásványvízhez és sajnos, sörben is hiányok mutatkoznak.

Természetesen az áruszállításnak ez a súlyos fogyatékossága éppen a nyári hőségben, aratás és csépiés idején jogos elégedetlenséget vált ki mezőgazdasági dolgozóink körében. Szükséges lenne végre megoldani ezt a problémát, lehetőséget találni arra, hogy az üres üvegek gyorsan kerüljenek vissza a Jednoták elárusító helyeiről az ásványvizet palackozó üzemekbe.

Sólyom László (Lucenec)

Az EFSZ-ek sokhelyütt gon- j doskodnak arról is, hogy saját éttermet, konyhát rendezzenek be. Diópatonyban, a szövetkezet székhazában létesítettek éttere met, modern konyhát. Most már csak a tagságon múlik, élnek-e a lehetőséggel.

bosszankodik az áldatlan állapoton. Ä közeli napokban is az ipari dolgozók közül mintegy 16-an segédkeznek majd az aratásnál. Már előre restellkednek, hogy még sört sem tudnak biztosítani a számukra. Hogy megoldódjon a vendéglő kérdése, már felajánlották a jelenlegi szövetkezeti íródét 'a Jednotának. Ha 1 nem is a légfnégféTélbbb, kisebb' átalakítással egy ideig megfelelne a célnak. Sajnos, a Népi Fogyasztási Szövetkezet járási szervei elfelejtik, hogy Mulyad nevű falu is van a világon és nem tesznek intézkedéseket a visszásságok eltávolítására.

Szabadnap

Lekenyéri szerdán egész nap csukva a vendéglő. Tavaly éppen ebben a faluban láttuk, hogy sokoldalúan gondoskodtak az aratókról, cséplőkről. Nem tudom, nem lehetne-e ezekben a szorgos hetekben a szabadnapot mellőzni. Az aratók sem tartják a vasárnapot, mégsem vesznek ki szabadot a hét valamelyik napján.

Csak a hűtőberendezés működne

Érkezésünkkor a szorgos Ipolynyéki dolgozók ízletes sörrel nyomatják le az ebédet. Igaz, csak látszatra jóízű. Hűtőberendezés hiányában egészen langyos sört szürcsölgetnek. Kiss elvtárs, az üzlet fiatal, hozzáértő vezetője nemcsak a falubeliek előtt restellkedik emiatt, hanem a mostanában egyre gyakrabban ellátogató magyarországiak előtt is. Nem érti ő sem, én sem, miért nem javítják meg a hűtőpultot, avagy miért nem cserélik ki.

A higiéniával is baj a rozzant csárdában. Nincs vízvezeték. A söröskancsókat kénytelenek a vödörben elmosni. Hiány van a hűsítőitalokban is. Sörből sem kapnak elegendőt. Még szerencse, hogy a HNB mellett működő helyi gazdálkodási üzem ellátja a vendéglőt szódával. így legalább fröccsöt ihatnak a szomjazők.

A falusi konyhában sokszor 40—50 embernek főznek. Az ebédlőben azonban mindössze 12 személy részére van hely.

Olyan központi községben, mint Ipolynyék, ahol a vendéglő havi terve közel 80 ezer korona, a Népi Fogyasztási Szövetkezet vezetősége gondoskodhatna, hogy rendesebb, tisztább helyiségben hűsített italokkal szolgálná ki a falu dolgozóit átutazókat.

Bekukkantottunk jó néhány vendéglátó üzembe, üzletbe. Azt is láttuk, hogy az előző években még hiányzó cikkek némelyikéből most van elegendő. De az nem megnyugtató, amikor a_ sörön kívül több árúból nem objektív okokból, csupán a rossz szervezés, nemtörődömség következtében hiány van és ezért sokat bosszankodnak az éjt nappallá tevő szorgos falusi dolgozók. TD — SM.

gal, hogy közvetlenül a fogyasztóknak adjanak el zöldséget és gyümölcsöt. A közvetlen eladás korántsem felel meg a lehetőségeknek, a fogyasztók igényeinek sem. s ez különösen Prágában és más nagyvárosokban szembetűnő. A felvásárlási szervezetek és a nemzeti bizottságok túl lassan hozzák létre a közvetlen eladás feltételeit ott, ahol általában nagy a

kereslet. A zöldség- és gyümölcseladás terén nincs megfelelő módon biztosítva az eladás bódékban, sátrakban, ami különösen a munkaszünet napjaiban érezteti kedvezőtlen hatását. A Nemzetgyűlés elnöksége ezért a kormánnyal karöltve intézkedéseket foganatosít a zöldség- és gyümölcsellátás terén mutatkozó fogyatékosságok kiküszöbölésére.

mű főszerepéért. A nemzetközi filmkritikusok szövetségének díját Carl Lizzani „Keserű élet“ című alkotásának adományozták.

1964. július 22.

delt villányégő kapart össze a fehér kenyérből.

A mutatványok „értékelése“ á helyi nemzeti bizottság tanácsa előtt folyt le, amelyen megjelent a galántai Jednota instruktora, hogy sajátszemúleg győződjön meg arról, mi minden található a fogyasztási szövetkezet árújában. Az ügy természetesen nagy felháborodást váltott ki a községben és a lakosok még mindig remegő kezekkel szelik fel a frissen megvásárolt kenyeret, mivel sosem tudják, hogy mit találnak benne.

Megtalálták a bűvészmutatványok értelmi szerzőjét is, Jókai pékmester személyében, aki azonban mossa a kezeit. A pékmester — ahogy magyarázta — már több ízben kért a szeredi igazgatóságtól lisztrostát, de sajnos, kérését eddig még mindig nem teljesítették, Ezért van tehát annyi bűvész Rétén.

Krajcsovics Ferdinand (Galánta)

ványvízben és szódavízben tapasztalható hiány. Az SZNI még május 20-án megtartott ülésén foglalkozott ezzel a problémával és szem előtt tartva a nyári mezőgazdasági csúcsmunkákat, a tavalyi sörtermelés indexszámait alapul véve, a harmadik negyedévre Nyugat-Szlovákia részére 3,6 %-kal, Közép-Szlovákia részére 7,5 százalékkal, Kelet-Szlovákia részére 2,9 %-kal nagyobb sörmennyiség termelését írta elő. Azonkívül a sörgyárak terven felüli termeléséből 9000 hektolitert állapított meg a közép-szlovákiai kerület számára, 8000 hektolitert pedig a nyugat-szlovákiai kerület kap. Sokkal kritikusabb a helyzet az ásványvízellátás terén, különösen Közép- és Kelet-Szlovákiában. A tervek szerint a készletekben mutatkozó hiányok az

ásványvíz-forrásoktól eszközlendő közvetlen szállításokkal pótlandók.

Az idén az EFSZ-ek üzemi konyháiban a JEDNOTA az ételek árából 20 %-os engedményt nyújt. Biztosítani kell azonban a kiadások minimális megtérítését a nyersanyagokért és az ételek elkészítésével kapcsolatos üzemeltetésért. A szövetkezeti tagok étkeztetéséről szóló új előírások különben számolnak a sajáttermelésű tojás, tej és a házi vágásokból származó sertés- és birkahús közvetlen felvásárlásának lehetőségével is. Ezek a termékek szabad áron vásárlandók fel, s a felvásárlási és kiskereskedelmi ár közötti különbséget, leszámítva a kereskedői árengedményt, az EFSZ javára írják az üzemi étkezés olcsóbbá tétele érdekében.

A losonci járásban hasonlóan mint másutt, sok szó esett az utóbbi időben a falusi közellátás megjavításáról, a mezőgazdasági csűcsmunkák idején. Természetesen a gyakorlat igazolja, hogy a Népi Fogyasztási Szövetkezet (JEDNOTA) járási szerveinek az intézkedései hoztak-e javulást a falusi lakosság sokoldalú ellátásában.

Kevés a kenyér

Tőrincsen a férjét helyettesítő szőke fiatalasszony nem panaszképpen, de elárulja, hogy a kenyérellátás nem a legkielégítőbb. Az első probléma, hogy sohasem lehet tudni pontosan mikor fut be a kenyeres autó. A nyitvatartási időt úgy határozták meg az üzletben, ahogy az a legjobban megfelel a lakosságnak. A kenyérszállítók viszont- követelődzve elvárják,: hogy egész délután ott vesztegeljenek, az üzlet dolgozói várják a pontatlan érkezőket. Ennél komolyabb hiba, hogy több esetben nem kapják meg a rendelt mennyiséget és többször nem jut elegendő a mindennapiból. Kifliből is elfogyna 150—200 darab, ha kapnának. Nem tudni miért, de a falusi üzletekben alig találni az ízletes péksüteményekből.

Koncz János, a HNB titkára elismeri, hogy vannak náluk bizonyos hiányosságok. Viszont, mint a járási nemzeti bizottság képviselője felhívta a figyelmet a körzetében levő Mulyad község közellátásának tarthatatlan állapotára.

Miért nincs vendéglő?

Mulyadon közel egy éve nincs vendéglő. A háztulajdonos vendéglőst különböző okok miatt elbocsájtották, s mivel az nem hajlandó átadnia a volt kocsmahelyiséget, nincs hol italt, frissítőket mérni. Emellett az üzletben is csak helyettesítenek. így mindöszsze 7—13. tart a nyitvatartási idő, mert a vezető neih lakik helyben.

Mit jelent ez a mulyadiaknak ?

Elsősorban nincs aki időben szétmérje a gyerekek részére a tejet. Mivel a kenyeret az üzletvezetőnő távozása után hozzák, csak másnap reggel kerül sor az eladásra. így a mulyadi asszonyok nem mehetnek időben a határba. Csapolt sört már nem is emlékeznek mikor ittak a mulyadi szövetkezet dolgozói. Az üzlet ugyan néhanapján kap üveges sört, de abból alig jut valakinek. A többi frissítő italokkal is hasonló a helyzet.

A szövetkezet vezetősége joggal