Szabad Földműves, 1964. július-december (15. évfolyam, 54-104. szám)
1964-12-31 / 103-104. szám
Pecienyebaromfi tenyésztésre szakosítják , a Komáromi Állami Gazdaságot A baromfitenyésztés egyike azoknak az állattenyésztési ágazatoknak, amelyekben a valóban nagyüzemi módszerek alkalmazása, mondhatnánk gépesítése, munkaszervezése, s végül is iparosítása aránylag könnyen végrehajtható. Számos külföldi, s a közeljövőben már néhány hazai példa is igazolja, hogy egyetlen baromfigondozó a gépesített, részben pedig automatizált üzemekben húsz-, harrpinc- vagy negyvenezer pecsenyebaromfit (broilert) nevelhet egyszerre. A teljesen automatizált baromfitelepeken ez a szám a százezret is eléri. A Komáromi Állami Gazdaságban, amint azt Nagy Antal vezető zootechnikustól, Vágó Árpád zootechnikustói és Halász elvtárstól, akire a tervezés gondjait bízták, megtudtuk, teljes automatizálással kapcsolatos elképzelések náluk is léteznek ugyan, amelyeket azonban egyelőre homályos távlatok borítanak. A kiszemelt úton viszont már erőteljes léptekkel elindultak. Az egyes évek útjelző tábláin ezt olvashatjuk: 1962 — 500 q 1963 — 1560 q 1964 — 2724q 1963 — 3203 q 1966 — 6000 q Ilyen mennyiségek jelzik az eladott, illetőleg a közeli években ‘tervezett baromfihús eladásának mérföldszámait. Az idei előirányzat előreláthatólag vagy 300 q-val emelkedik is. November végéig csak a lédys húsú pecsenyebaromfiból 156 287 darabot adtak el, 1,30 kg-os átlagsúlyban. Egy kg hús előállításához a takarmányszükséglet 3,42 kg-ot tett ki, az elhullás pedig 5,2 B/o-ot mutatott, miközben a felnevelés átlagosan 80,4 napot vett igénybe. Egyes baromfitelepeken az elhullás átlaga kedvezőbb volt, például az egyik Üjmajoron nevelt tétel esetében csupán 2,1,%, Nagykeszin meg 2,35 %. Az ÁG országos átlaga Eladási súly 1.39 kg Életkor 81,4 nap Elhullás 7, — % Takarmányszükséglet . (1 kg élősúly előállítására) 3,5 kg A közvetlen költségek vonatkozásában legjobb eredményt Üjmajoron értek el, ahol az egyik idei tétel esetében 1 kg pecsenyebaromfi élősúlyra 8,49 koronás költségtétel jutott. A legmagasabb közvetlen költségtétel az egyik idei kelésü partit terhelte Nagykeszin, ami 11,43 koronát tett ki. Összpontosítás a szakosítás nyitánya A dióhéjban vázolt termelési eredmények egyik előfeltételét képezik a pecsenyebaromfi előállítására történő szakosításnak. A Komáromi Állami Gazdaság dolgozói már 1963-ben életrehívják a nagyszerű összhangú mú nyitányának második tételét, az összpontosítást. A sokféle széttagolt broiler-nevelési munkát két helyre vonják össze, mégpedig Nagykeszire és a Bástya V. gazdasági egységre. Gépesítés a további tétel Az összpontosítás lehetővé teszi az ésszerű gépesítés további tökéletesítését, bővítését. Ez idöszerint már KDV jelzésű vibrációs etetögéppel is rendelkeznek, amely mozgó vályújában percenként 3 métert halad a keveréktakarmány. A 10 cm széles és 7 cm magas mozgó fém vályúk percenként 3 — 4,5 kg száraztakarmányt képesék továbbítani. Egyébként a vályúkból 160 m hosszú „szalag" szerelhető össze. Az etetést eddig kézierővel végezték. A kiscsibéket hathetes korukig ezentúl is kis vályúkból etetik majd, ahová kézierővel kerül a takarmány. Az itatást a BIOS—NPP jelzésű automata átfolyó vályús Hatóval oldják meg. Ä beállított vízszintre történő önműködő vízfeltöltést az itatóvályúban úszó szelep szabályozza. Ezenkívül a csibék hathetes koráig használatban vannak náluk még az úgynevezett „kalapos“ itatok, amelyek azonban a naposcsibék és a kiscsibék kéthetes korig történő ita-Az elhullás, valamint a takarmányszükséglet százalékát emelte, a súlygyarapodást pedig hátráltatta a coccidiosis, vagyis a baromfi hurutos, gyulladásos bélcsatorna megbetegedése. Visszaesést jelentett az is, hogy a takarmánykeverő üzemtől egy ideig nem kaptak BR—2 megjelölésű keveréktakarmányt a broiler állomány részére. Ebben az időben kénytelenek voltak saját készletből származó kukoricadarát és egyéb takarmányt etetni, amit kb. 50 %-ban BR — 1-es, valamint naposcsibéknek készített takarmánnyal voltak kénytelenek keverni. Pedig ismert tény, hogy például a BR—1 megjelölésű úgynevezett starter takarmányt, amely fehérjében gazdagabb, csak egyhónapos korig helyes adagolni,, a növendékbaromfinak, míg a BR—2 jelzésű takarmányt, amely keményítőben gazdagabb és gyors hízást biztosít, a négyhetes kort meghaladó húsbaromfinak adagoljuk. A hiányosságok ellenére az eladott mennyiség 83,8 %-a I. minőségi osztályban kelt el. Ha a legfontosabb átlagos termelési adatokat a baromfitenyésztésre szakosított állami gazdaságok országos adataihoz hasonlítjuk, úgy a rendelkezésünkre álló október végéig összesített év elejétől számított eredmények aránylag kielégítőnek mondhatók, mert a pecsenyebaromfi előállítása a következőképpen alakult: A komáromi ÁG átlaga 1,30 kg 79,— nap 4,8 % 3,34 kg tására készülnek a gyártóüzemben. Az itatásra külön tartályban tárolt langyos vizet használnak. A BIOS—500 jelzésű müanyákból kb. 100 darabbal rendelkeznek. Ezek a naposcsibék és a kiscsibék hathetes korig végzett nevelését segítik elő. A 18—25 C fokos teremhőmérséklettel egyidőben a müanya alatt termosztát szabályozóval 52 C fokra állítható be a hőmérséklet. A műanyákat kartonpapírral kerítik körül. A levegőben felgyülemlett amoniagázt és az elhasznált oxigénszegény levegőt, amely 60— 80 cm magasságig ülepedik meg, villanyventilátorok segítségével négyszögletes átmérőjű fémcsövön szívatják ki a helyiségből. A felül ugyancsak ventillátorok segítségével beáramló friss levegőt a Kalorifer jelzésű légcsere-berendezés gőzzel felmelegített bordázatán keresztül vezetik a nevelőházba. A levegő előmelegítéséhez szükséges gőzt a kazánházban fejlesztik. Mélyalmozáshoz az anyagot kukoricatuskó képezi, amelyet kórótépővel körülbelül diónagyságú darabokra aprítanak. Az almot a turnuszcsere alkalmával távolítják el, ami évente általában négyszer, körülbelül nyolcvannaponként történik meg. Felhasználhatnák még a mélyalom fellazításához a KHP—2- es jelzésű alomlazítót, amely mozgását kézben tartható villanyfúrótól veszi át. Ennek segítségével eltávolítható az alom nedvessége és az ürülékréteg, ami egyúttal a betegségek csökkentését segíti elő. Ajánljuk továbbá a mélyalom apróbbra tépése céljából a kalapácsos daráló alkalmazását. A takarmánytöltést a vibrációs etetőgépbe a KDU jelzésű univerzális etetőgép töltőberendezésével lehetne még gépesíteni. A HS—1 jelzésű tojófészeksorok előtti drótháló vagy farácsozat alá konstruált BIOS —LSI 2 jelz'sű trágyahúzó kettőslapát is nagy szolgálatot tehetne. A tojófészkek mögé szerintünk jó eredménnyel alkalmazhatnák a BIOS— HDV iOO jelzésű tojásgyűjíö futószalagot. Takarmányozás terén hasznos segítséget nyújthatna a GPU—PKG—1 jelzésű részben automatizált etetőberendezés, amely alkalmazása esetén megakadályozható lenne az alomanyag etetövályúba kaparása. Fajtakérdés Nagyon jól bevált a komáromiak szerint a két fajtájú négy vérvonalú fajtakialakítási kombináciq. Az előzőleg 2—2 vonalból kialakított fájták közötti utolsó keresztezés már a gazdaságban történik. Erre Newhampshire fajtájú tyúkokat és Cornish kakasokat használnak. Ez a kombináció lehetővé teszi 78 nap alatt piacképes érett pecsenyecsirkék előállítását. Akadályt jelentett az egyes partik gyors egymásutáni cserélésében a felvásárló vállalat lassú munkatempója. Ugyanis az egyszerre beérő 8 — 10 ezer darab pecsenyecsibéből álló tételt 1 — 2 nap helyett 5—6 nap leforgása alatt veszik át. Ennyivel megnyúlik a nevelési idő, ami egyúttal megakadályozza a mélyalom eltávolítását, a fertőtlenítés elvégzését, valamint az új éttel időveszteség nélküli beállítását. Biztosra vesszük, hogy az átvevő/cég igazgatója Oslanec elvtárs megteszi az előttünk álló évben a szükséges szervezési intézkedéseket, hogy az ilyen esetek ne váljanak szabállyá. Az építkezés folyik Nagykeszin egyszerre 47 000 broilert nevelnek folyamatosan, tehát télen is. Egy földszinti fiaztatót, egy sertésistállót, egy tehénistállót rendeztek át erre a célra és egy új épületet építettek. Bástyán 1965 végén 18 000 darab részére egy kétemeletes, 55 000 broiler részére pedig háromemeletes központi fűtéses épület áll majd rendelkezésre. Érdekes megjegyezni, hogy az eddigi legjobb eredményt az újmajori tehénistálló padlásterén érték el a nyári időszakban. A tetőfedő anyag között egyenletesen, huzatmentesen beáramló friss levegő, úgy látszik jó hatást gyakorolt az állományra. A Bábolnáról átvett újmajori példát másutt is követhetnék, jóformán befektetés nélkül. Záróakkord — változik az összetétel A keltetörészleg' - kapacitása évi 1500 0Ö0 napos csibe, de ez az idén nem volt kihasználható, mert a tyúkállomány nem érte el a kívánt menynyiségi szintet, így csupán 750 000 csibét keltettek 79—80 %-os kelési aránnyal. Az eddigi fejlődés szinte megkívánja a Komáromi Állami Gazdaság pecsenyecsirke előállításra történő szakosítását. Ezt a sertéshúseladás fokozatos csökkentésével párhuzamosan hajtják végre, mert mindkét termelési ágazat sok erőtakarmányt igényel. Ezzel a húseladás összetétele változik. A szarvasmarha-tenyésztés szintje jelentősebben nem módosul. Az alaposan átgondolt és fokozatosan végrehajtott változás megnyitja az utat a termelési költségeket csökkentő iparosítás felé. Kucsera Szilárd Ä szőlő téli oltásával elkerülhető a tavaszi munkacsúcs A szőlőtermelésben január és r.észben február folyamán alig-alig akad tennivaló, ekkor viszonylag sok a kihasználatlan munkaerő. Ezt jól foglalkoztathatnánk a téli oltványkészítéssel, az úgynevezett téli oltással. Előnye az” elmondottakon kívül, hogy nem kellenek hozzá nagyobb fűthető hajtató helyiségek és kevesebb tüzelőanyagra van szükség. Az alany és nemesvesszők tárolási ideje is megrövidül, esetleg teljesen el is marad. így csökken a tárolás alatt bekövetkezhető vesszőromlás (a túlságos kiszikkadás, vagy ellenkezője, a penészedés, a pállás). A téli oltás módja lényegében a hajtatásban különbözik a tavaszitól. & A téli oltáshoz szükséges alany- és nemesvesszöket január elején szerezzük be, illetve a saját gazdaságunkban erre az időre szedjük meg. A megszedett vesszőket, ha nem dolgozzuk fel azonnal, gyorsan és gondosan kell tárolni. Ez igen fontos, mert az oltványkészítés és a telepítés balsikerének leggyakoribb oka a szaporítóanyag hanyag kezelése és gondatlan tárolása. A megszedett veszszóket, az előhajtatott s a felszedett otlványokat (gyökeres vesszőket) óvjuk meg a túlságos vízveszteségtől, megszikkadástól, kiszáradástól. Ne hagyjuk még átmenetileg rövid ideig sem a szabadban, különösen szeles időben. A nagyobb mértékű megszikkadást áztatással sem tudjuk már helyrehozni. A vesszőknek legalább a végeit, a gyökeres anyagnak pedig a gyökérzetét helyezzük mielőbb a mérsékelten nedves vermelő közegbe. Szállításkor gyakori a gondatlan és helytelen csomagolás és emiatt sok a kiesés. Az oltás megkezdése előtt gondosan vizsgáljuk meg az alanyvesszők érettségének és nedvességének állapotát, ezen kívül a rügyek állapotát is. A meg nem felelők kiselejtezésével munkát, költséget takarítunk meg és javítjuk a jó megeredés esélyét. A néhány hétig tárolt vesszőket feldarabolás után ajánlatos áztatni, megszívatni. Áztatás után a vesszőket az oltóhelyiségbe visszük és elvégezzük az oltást. Az oltványokat azonnal hajtatóládába csomagoljuk. A ládákat nedves, lehetőleg fenyőfa fűrészporral 6—10 cm vastagon béleljük. Ezt has^náljyk, az „oltványok beágyazásához'is. A megtelt ládákat fenékre állítjuk, langyos vízzel meglocsoljuk és ezután még kitöltjük annyi fűrészporral, hogy az oltványok felett mintegy 4—6 cm vastag takaróréteget nyerjünk. Az így elkészített ládákat szénapajtába, színbe vagy olyan helyiségbe helyezzük, ahol a hőmérséklet 6 Celsius foknál magasabbra nem emelkedik és 2 — 5 Celsius foknál nagyobb hideg nem én az -oltványokat. Pince erre a célra nem jó, mert annak hőmérséklete rendszerint 10-12 Celsius fokú vagy ennél magasabb. Ilyen hőmérsékleten az oltványok idő előtt kihajtanak, s ennek .következménye több-kevesebb veszteség. Mínusz 2 — 3 Celsius fok hideg nem árt a ládázott oltványoknak. Az oltványok kiszáradásának megakadályozására a ládákat 7—10 naponként gyengén langyos vízzel megöntözzük, de csak annyira, hogy a beágyazáshoz használt fűrészpor nedves maradjon. Óvni kell a ládákat a közvetlen napsugártól,„ mert annyira felmelegedhetnek, hogy az oltványok a kelleténél korábban kihajtanak. B. K. • • A szőlészek januárja A tavaszi telepítések alá a forgatást csak abban az esetben folytassuk, ha a talaj felső rétege nem fagyott nagyon át. Az időjárástól függően a hegwi szőlőkben a vízlevezető árkokat, iszapfogó gödröket, támfalakat javítsuk ki. Ellenőrizzük az elvermelt szaporítóanyagot. Különösen vigyázzunk arra, hogy a homok mindig megfelelően nedves legyen, a gyökeres vessző ki ne száradjon. Fedett helyen vermelésnél ugyanis előfordulhat, hogy a homok kiszárad, ezért esetenként öntözzük. A homok túlnedvesedése viszont penészedéshez vezet. Penészedés ellen kén elégetésével védekezzünk. Az oltványtermelők készüljenek fel az előhajtatáshoz. Az előhajtató helyiségeket takarítsák ki. Az elöhajtató ládákat vizsgálják át s a megrongálódottakat javítsák ki, illetve pótolják. Mohát és fürészport idejében szerezzenek be. Ne feledkezzünk meg a borok kéthetenkénti rendszeres tőJtögetéséröl sem. Az lire's" h'ördóRát havonta kérrezzük. Szőlőtermésünk mérlegelésekor alig akadnak megelégedettebbek a szőlőtőke metszőknél. Míg az idén a növénytermesztésnek nem igen kedvezett a szerencse, addig szőlőhegyeinken a háború utáni leggazdagabb termést takarították be. Annál nagyobb gondot okozott borfeldoigozóó üzemeinknek a vagonok kérdése, erre nem számítottak. A Kassai Borüzem az idén 54 vagonnal több szőlőt vásárolt, s 12—15 ezer palack bort szállítottak el naponta. Az ilyen szokatlanul gyors Eredményes munka az új üzemben Műanyagból olcsóbban és jobban A W. Pieck Üzemek Dőlné Krskany-i részlegének nincs régi hagyománya. A gyár még most is úgy néz ki, mint egy nagy építkezés. Az. építési munkák azonban nem akadályozzák® a gyár dolgozóit feladataik teljesítésében. Számos újdonságot gyártanak az építőipar, a mezőgazdasági és az ipari üzemek részére. Legelőször a habpoliészter gyártását kezdték meg. Ennek az ideális szigetelőanyagnak kiváló minőségéről elismeréssel beszélnek a mezőgazdasági és az építőipari dolgozók. Különösen a tehénistállók és az anyasertések óljainak építésénél válik be. Jó hőszigetelő, alkalmazása nagyban csökkenti a malacelhullást. A méhészek is sikerrel használhatják az új műanyagot. Az üzemben előállított különféle műanyagok révén gazdaságunk nagymennyiségű vasat, öntvényt stb. takarít meg. A mezőgazdaságban újdonság a PVC anyagból készült öntözőberendezés. Az üzem már nagymennyiségű ilyen csővezetéket küldött a gazdaságoknak. További újdonság a mezőgazdaság számára műanyagból készült alagcsövek. Ezek négy méter hosszúak, könnyűek, a szakemberek mintegy 50 évre becsülik élettartamukat. Nem túlozunk, ha azt mondjuk, ho(jy e műanyagcsövek nemsokára „nyugdíjba“ küldik az anyagból készített alagcsöveket. A műanyagtermékek előnyösebb tulajdonságaik mellett az alagcsövezési munkálatokat is megkönnyítik és olcsóbbá teszik. Az üzem számára a nyersanyagot eddig importálni kellett. A továbbiakban ezen a téren is fordulatra kerül sor. Ivan Jurik elvtárs, az ellátási osztály vezetője elmondta, hogy a jövőben hazai forrásból fedezik a nyersanyagszükségletet. A kralupyi kaucsukgyár vállalta az üzem nyersanyagelátását. A bratislavai Slovnaft az élelmiszeripar számára szükséges zacskók nyersanyagát szállítja. Ez lehetővé teszi, hogy az üzemben jövőre mintegy 6000 kg műanyagzacskót készítsenek az élelmiszerek csomagolására. Bátran mondhatjuk, hogy a Dőlné Krskany-i vegyigyárban minden egyes ..ap valami újdonságot hoz. Műanyagból készült gyártmányaik már eddig is milliós megtakarításokat eredményeztek népgazdaságunknak. Jozef Krátky munkaütem mellett 70 ezer liter bort adnak terven felül a közellátásnak. Az eddig forgalomba hozott 17 borfajtához a karácsonyi vásáron továbvi kettő sorakozott: a Szlovák sugár és a Szlovák szőlő. Ezek örvendetes megállapítások és számadatok. Az idén kemény feladatok elé állított borüzem alkalmazottainak azonban legnagyobb örömük az, hogy az új év elején átköltöznek a tahanovcei új üzembe. Ez a vállalat 1000 vagon szőlőt dolgoz fel évente. Az automatikus palackozót a tárolási helyen levő klimatizációs berendezés és a vasbeton-ciszternákra fordított kiadást — már az első 100 vagon töltésénél behozzák. Az üzem saját szállítóeszközökkel rendelkezik. Az üzemben 130 alkalmazott dolgozik. A korszerű berendezés hozzájárul, hogy a munka termelékenysége a régi üzemmel szemben 30—35 %kai emelkedik. A tahanovcei üzemhez tartozik a 100 vagon kapacitású szobránci részleg új sajtolója is. A próbaüzemeltetésre szánt részleget a legkorszerűbb sajtolóval látják el. Ezen új üzem felépítésével előtérbe lép az a tény, hogy kevés a saját termésű szőlő. Az üzemeltetéshez szükséges szőlő jelentős részét behozatalból fedezik. Mivel ez nem a legolcsóbb megoldás, ezért a Kassai Borüzem is nagy figyelmet szentel a szőlőterületek kiszélesítésének Kelet-Szlovákiában. A jelenlegi 2300 hektárt évente 300—400 hektárral kellene bővíteni. Szőlőtermesztés szempontjából a legjobb feltételekkel a tokaji és szobránci körzet rendelkezik. Ha a szőlőterületek kiszélesítését az említett ütemben folytatjuk, akkor kerületünkben 1975-re hétezer hektár szőlő termésével számolhatunk, amely legendő lenne a borüzem teljes szükségleteinek fedezésére. Csak a megfelelő feltételekkel rendelkező szövetkezeteken, állami gazdaságokon múlik, megragadják-e a kedvező alkalmat, ami a jól jövedelmező szőlőtermelés kiszélesítését illeti. Stefan Mistrik (Kassa)' 0 SZABAD FÖLDMŰVES 1964. december 31.
