Szabad Földműves, 1964. július-december (15. évfolyam, 54-104. szám)
1964-07-22 / 59. szám
Bratislava, 1964. július 22. Ára 40 fillér XIV, évfolyam, 59. szám. • Lassú a gabonabetakarítás üteme • Felére csökkent a várt hektárhozam • Mielőbb kazlakba a szalmát • Használjuk Jd a kedvező időt a tarlóhántásra • Itt az ideje a tarlókeverékek vetésének • A Bodrogközben, a Latorca mentén már június végén, a szepsi síkságon és a Sajóvölgy déli részén július elején megkezdték a gabona aratását. Azóta már közel három hét telt el, s az eredmények bizony nem kecsegtetők. Az említett vidékeken alig 40— 45 százalékát takarították be a gabonának. Az ok: az új technológia mellőzése Legtöbb mezőgazdasági üzemben csak kévekötő aratógépekkel dolgoznak. Viszont több helyütt a kétmenetes módszert is lehetne alkalmazni. Élő példa erre a nagykóvesdi és a kisgéresi szövetkezetesek igyekezete, akik a gabonájuk két — illetve egyharmadát kétmenetesen takarítják be. Hasonló viszonyok közepette gazdálkodó szövetkezetek ragadják meg a lehetőségeket, ami a fokozottabb gépi aratást, az új technológia alkalmazását illeti. Ezáltal a szűkös termés minélelőbbi fedél alá jutását segítik elő. A kevés még kevesebb lehet, ha ... Az eddigi cséplési eredmények szinte elszomorítók. A hosszan tartó aszály csaknem megfelezte a termést: a hektárhozam átlag 10 mázsa körül lesz. Ezáltal Kelet-Szlovákiában mintegy 21 000 tonna gabonával kevesebb kerül a mezőgazdasági üzemek, illetve az állam raktáraiba. Ám a veszteség még több lehet, ha a mezőgazdasági üzemek vezetőin a lehangoltság, a „nekünk már úgy is mindegy“ lesz úrrá. Még körültekintőbb szervezésre, józanabb állásfoglalásra van szükség a termésbetakaritást illetően. Módosítsák a prémiumrendszer a hektárhozamokhoz mérten, úgy, hogy az valamennyi dolgozót a szemveszteség csökkentésére ösztönözze. Minden szál szalmát kazalba! Csöppet sem lehetünk elégedettek a szalma összetakarításának és kazalozásának ütemével. A bálákba sajtolt szalma számos mezőgazdasági üzemben kint hever a tarlón. Pedig minden Már július vége felé járunk, s ennek ellenére sok még a lábon álló gabona. Különösen a losonci és a rimaszombati járásban, ahol az árpának és a búzának alig a felét aratták le. Igaz, itt később kezdték az aratást, Szlovákia dél-nyugati járásaihoz viszonyítva. De nemcsak az említett ok játszott közre, hanem az időjárás is. Akkor, amikor nagyon kellett volna az eső, hétről hétre, hónapról hónapra nem esett. Most meg az eső veri ki léptennyomon az aratókat a munkából. Ennélfogva, a rimaszombati járásban — a júliusi közepi adatok szerint — még 7462 hektár búza és árpa vár aratásra. A szalmát 534 hektárról gyűjtötték össze. Sok helyen viszont még a bálázott szalma elszállításra vár. Az egész járásban mindössze 1415 hektárnyi tarlót hántottak föl. Ettől valamivel több a tarlókeverékek vetésterülete, mivel a kiszántott növények helyébe is keveréket vetettek. így a járás területén eddig 1675 hektárnyi a másodvetemény. A többi között a rimaszécsi szövetkezetben is jártunk. Kolozsi István, az itteni szövetkezet fiatal garonómusa is az időjárást szapulja, mondván, nincsen olyan nap, hogy az eső ne késleltetné az aratást. Eddig százegynéhány hektár gabonát arattak le, s a felét csépelték ki. A szalma begyűjtése is lassan halad, a tarlóhántásról nem is beszélve. Minden kicsépelt gabonát szárítani kell, mert a nedvességtartalom meghaladja a 20 — 22 százalékot. Az említett járásban az abafalvi szövetkezet vezet az aratásban; az aratás mellett a szalma összetakarítása és a tarlóhántás üteme is kielégítő. Zachar János, a szövetkezet agronómusa olyképp vélekedik a szeszélyes, esős időjárásról, hogy: az egyik részről veszteség, a másik részről nyereség. Ez utóbbit abban látja, hogy nedvessségben bővelkedő talajba kerülhet a tarlókeverék. A losonci járás nyugati részében már több helyütt felhántott tarlók barnálottak. A zahoreci szövetkezetben például a búzát arató kombájn nyomában haladt a szalmasajtoló; Kőváron kévekötő gépekkel aratták a rozsot, a kévék keresztberakása után azonnal hántották a tarlót. Ipolynyéken 14 napra tervezték a gabonabetakarítást, de az esős időjárás miatt egy héttel eltolódik a munka befejezése. A gabona nagy részét szárítják, hogy a felvásárló üzem hibát ne találjon benne. A tarlóból eddig több mint 100 hektárt hántottak föl, s ebből 25 hektárt takarmánykeverékkel vetettek be. A napraforgó és a szudáni fű már szépen kikelt. Összesen 50 hektár másodnövény vetését irányozták elő, s ezt 15 hektárral megtoldják. Az ipolynyéki agronómus, Csinger Sándor elmondotta, hogy az ezelőtti években éjjel végezték a tarlóhántást, de az idén csupán hosszabbított műszakban végzik, mivel könnyen bírnak vele. A losonci járásban az előirányzott 11500 hektárból eddig csak ötszázhatszáz hektárról szedték össze a szalmát, s a tarlóhántást csupán ezer hektáron végezték el — a terv közel 20 ezer hektárral számol. S mindössze 1500 hektárt vetettek be keverékkel. Ebben már beleszámít az aszálysúlytotta növények kiszántása és keverékekkel való bevetése is. Tehát, komoly munka vár még mind a losonci, mind a rimaszombati járás mezőgazdasági üzemeinek dolgozóira. Éppen ezért igyekezzenek minden lehetőséget kihasználni a gabona betakarítására. Becsüljék meg a föld nedvességét, s mihamarabb vessenek tarlókeverékeket ! Zsebík Sarolta szál szalmáér kár! Egy az, hogy a tavalyitól is jóval kevesebb idén a szalma, s még ezt a keveset sem becsüljük eléggé; a másik, akadályozza a tarlóhántást, s ezen keresztül a tarlókeverékek vetését is. A szűkös takarmánytermés következtében a szalma is takarmánynak számít. Oly nagy szükség lesz rá, mint a föld emberének a levegőre. Ha továbbra is változó, szeszélyes marad az időjárás, bizony kritikussá válhat a helyzet... A zsákban, raktárban nem nő tarlókeverék Minden józan gondolkodású ember tudja, milyen fontos a tarlóhántás elvégzése. Viszont eddig alig egynegyedét hántották fel a tarlóknak. Emlékezzünk csak, mily szépen kiszínezték egyes mezőgazdasági üzemek vezetői az aratási felkészülésről adott jelentéseket, amelyeket a járási termelési igazgatóságnak küldtek. E jelentések minden sora arról tájékoztatott: teljes a felkészülés, minden a legnagyobb rendben van. S lám, ahogy a szólás-mondás tartja „Nem jó az ördögöt a falha festeni!“. Most, amikor itt a tarlóhántás ideje, nincs ember, aki a traktorra üljön; ha meg ember van is, az eke, vagy a traktor nem üzemképes. Gyorsan cselekedni kell az ilyen esetekben! A tanácstalanság, a fej vesztett - ség most sokszorosan visszaüt! Jól átázott talajba vessenek a szövetkezetek, állami gazdaságok tarlókeveréket. Vetőmagból nincs hiány. Bizonyos mértékben a takarmányhiány ezáltal is enyhíthető. Tegyenek hát meg mindent úgy mint a csécsi szövetkezetesek, akik annyi tarlókeveréket vetnek, hogy még zöldtrágyának is jut belőle. Jablonci Lajos Az apró uborka új árai Egy hónappal ezelőtt már figyelmeztették az illetékesek az uborkatermesztöket, hogy a konzervgyárak idén csak apróbb uborkát hajlandók felvásárolni. Ugyanis, a nagyobb méretű savanyított uborkákból még tartanak a készletek. Tehát, az apróbb uborka felvásárlási ára a következő: A Kornison-féle kilója 5 korona, az 5—7 cm nagyságú kilónként j 4,20 korona, a 7—9 cm-esért 3,40 koronát, 9—12 cm-esért 1,80 ko- ; rónát és 12—15 cm-esért 1,20 koronát fizetnek. Ennél nagyobb, úgynevezett salát auborkát csakis legfeljebb 55 mm átmérőjűt vásárolják fel, amely ipari feldolgozásra alkalmas. O A csécsi szövetkezetben is hamarosan raktárba kerül a gabona. Dudás János agronómus szerint a gabonát nagyrészt kétmenetesen aratják. A szalma összetakarításában hat magasnyomású sajtológéppel báláznak. Mintegy 100 hektárnyi tarlót íelhántottak, s felébe tarlókeveréket vetettek. A kombájnosok minden terven felül kicsépelt gabona mázsájaként 30 fillér prémiumot kapnak. (Mató P., Kassa) # Nagyöiveden nyolc aratócséplögép fogyasztja a gabonát. Mindvalahányt ügyeskezű ember vezeti. Sőt, a segédkombájnosok is talpraesett, hozzáértő emberek. A kombájnok után a szalmát nagynyomású sajtolok takarítják be. A tarlóhántás végeztével takarmánynak napraforgót, zöldtrágyának pedig mustárt és őszi repcét vetnek. (Pál M. — Veress V,) # Vasárnap is búgott a cséplőgép a Pusztafalusi Állami Gazdaságban. Tuskó Sándor és Gulyás László vezetésével a helyi sportszervezet tagjai csépelték a rozsot, tisztították az árpát, s őszi repcét, valamint a kévéket rakták össze. (Belányi J., Egeg) Főleg a nyugat-szlovákiai kerületben gazdag gabonatermést takarítottak be mezőgazdasági üzemeink. Mint már évek óta, most is az első feladatok közé tartozik a leszerződött, eladásraszánt gabonát az állami raktárakba szállítani. Mint a képen látható, a pótkocsik, teherautók egész sara áll a oerebélyí raktár előtti útszakaszon. Bár éjt nappallá téve szorgoskodnak az átvevők, mégsem tudják megakadályozni a hasonló torlódásokat. Az ipolynyéki határban éjjel-nappal szántanak, hogy mielőbb földbe kerüljön a másodvetésre szánt mag. Kemcsak a szem, hanem a szalma is aranyat ér — tartják a kiskesziek. Ezért egy hat-tagú csoportnak az a gondja, hogy minél előbb kazalba kerüljenek a szétszórt bálák. A képen látható Laci bácsi jót húz a demizsonból, hogy azután újult erővel villázza a bálákat. A cséplőgép zúgó-búgó zenéjének ritmusára tempósan dolgoznak az ipolynyékiek. Minden percet kihasználnak, mert igen gyakori vendég az eső mostanában. A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZÓK LAPJA A szocialista mezőgazdaságért!
