Szabad Földműves, 1964. július-december (15. évfolyam, 54-104. szám)

1964-12-12 / 100. szám

A hosszú téli esték előtt Még párat lapozunk a naptárban és nyakunkon a tél. S vannak már, akik előre gondoltak erre, főleg a hosszú téli estékre. Közéjük tartoznak a mű­velődési otthonok vezetői, valamint a szövetkezetek kulturális bizottságai Mit csináljunk, hogyan kezdjük á munkát? teszik fel a kérdést. Akik már több éve dolgoznak e területen tudják, hogy a telet a dolgozók mű­velésére, kulturális igényeik kielégí­tésére kell felhasználni. A művelődés és a szórakozás egyik lehetősége, amely már hagyományossá vált falvainkon az, hogy betanulnak egy-egy színmüvet, esztrád-müsort. Azonban a színmű kiválasztása hozzá­értést igényel. Nem mindegy mit és hogyan szólaltatunk meg a színpadon. A munkába mindenképpen be kell vonni a falu fiatalságát. Vannak köz­ségek, ahol már több éve ugyanazok a szereplők játszanak. Igv talán köny­­nyebb a munka, de vajon elérjük-e a kitűzött célt? Azt (Hisszük, hogy csak részben. A gyakorlat azt mutatja, hogy mennél többen lesznek a szín­padon, annál többen lesznek a néző­téren is, mert a szereplők vonzzák az ismerősöket, rokonokat stb. Ez a munka nem fölösleges és sok hosszú téli esténket váltja értékre. Másik lehetőség e téren a könyv­tárak gazdaságos kihasználása. Erre az időszakra érdemes feltölteni a könyvtár állományát új kiadványok­kal Az új könyvek új olvasókat von­zanak. Természetesen ehhez hozzá­értő könyvtárosra van szükség. Saj­nos, sok helyütt a könyvtár vezetését olyan emberre bízzák, akinek nem szívügye ez a munka. A számtalan lehetőség közül csupán ezt a két formát emeltük ki. Nem új dolgok ezek, de úgy hisszük, nem ér­demtelenül beszélünk róluk. Molnár Béla tanító, (Vereknye) A veterán CSEMADOK-efnök GAÄL GYULA már tíz éve elnöke a csúzi CSEMADOK helyi szervezeté­nek. Tavaly ugyan egy évre megsza­kította az elnökséget, myrt akkor fejezte be a Komáromi Mezőgazdasági Műszaki Középiskolát. Jelenleg a szö­vetkezet zootechnikusa. Megkértem, hogy mondjon valamit a szervezet munkájáról. — A tagság egy része nem volt nyilvántartva. Tavasszal, hogy újból átvettem az elnökséget a vezetőséggel újjult erővel nekifogtunk a tagtobor­zásnak. A megalakított táncasoport­­ban és a zenekarban már új tagok is vannak. — S a terveik? — Az érsekújvári Járási Népműve­lési Otthonnal megbeszéltük, hogy a közeljövőben előadást tartanak közsé­günk és környéke történetéről, vala­mint az esztétikai nevelésről általá­ban. Ezenkívül az egyik helybeli ta­nító tart majd előadást a család és iskola jelenlegi kapcsolatáról, s ezt követően Petőfi-estet rendezünk. Régi tervünk egy könyvvita megrendezése. A közeljövőben ezt is megvalósítjuk. — Milyen színmüvet adnak elő a tél folyamán? — Erre most még pontos választ nem adhatok, mivel Jezovits Kálmán gyógyszerésszel most keresünk szín­művet. Több mind valószínű, hogy vígjátékot választunk. Nagy András A barátság jegyében Szép hagyománnyá vált már, hogy a karácsony előtti hónapot a csehszlovák—szovjet barátság jegyében él­jük. Ahogyan a mi ifjúságunk a Szovjetunióval, ugyanúgy a szovjet fiatalok is megismerkednek a Csehszlovák Szocialista Köztársasággal. Az egyik ilyen ünnepi délutánt a majkopi diákok sajátos módon rendezték meg: Az egész területen ismert diáktánccsoport Agidej népi táncokat mutatott be. Az ő bemutatójuk tette még ünnepibbé a hazánkról rendezett vitadélutánt. A tánccsoport az idei legszebb műsorszámait mutatta be. Felvé­teleink a tánccsoportról készültek. Az első képen Lida Chokunova, az együttes szólótáncosa látható, aki Kauká­zusból, a távoli Majkopból származik; a másik képen egy fiatal dzsingíz szólótáncos látható az Adigai lako­dalmas című kompozícióból. Kép és szöveg: Laco Bartek. Jólsikerült „Kérdezz-feleiek“ est Felhasználják a tapasztalatokat A Lévai Járási Művelődési Otthon dolgozói jelenleg a népi akadémiák megszervezésén dolgoznak. A tavaly előfordult hibákból okulva, nem arra törekednek, hogy minél több akadé­miát szervezzenek, hanem azok meg­feleljenek küldetésüknek, ideológiai és szakmai szempontból egyaránt ma­gas színvonalúk legyen. Az 1964/65-ös évadban 22 akadémiát rendeznek, eb­ből 9 mezőgazdasági, 5 ökonómiai, 5 szülők akadémiája és 3 ifjúsági aka­démia. A legnagyobb jelentőségű mezőgaz­dasági akadémiát Nagysallón szerve­zik meg. Ezen főleg szövetkezeti elnö­kök, agronómusok, és agrármérnökök vesznek részt. Előadók a Nyitrai Me­zőgazdasági Főisola tanárai lesznek. A járásban a mezőgazdasági akadé­miák .megrendezése azt a célt követi, hogy népszerűsítse a mezőgazdasági termelésben az új technológiát, a me­zőgazdasági munkák elvégzését és ismertesse a mezőgazdaság gazdaság­tanát. Az előadóknak mindent még kell tenniük azért, hogy a színvonal a le­hető legmagasabb legyen, a folyama­tos önművelés váljék a dolgozók szük­ségletévé és a népi akadémiákon szerzett tudás és ismeretek segítsék dolgozó népünket. Tóth Károly (Léva) Napról-napra szaporodtak a levelek Szádellő, Udvarnok és Méhészke egyesült községek postaládáiban. Szö­vetkezeti dolgozók ipari és szellemi munkások, öregek, fiatalok vetették papírra kérdéseiket. Majdnem egy hó­napig tartott ez. Jöttek a kérdések: miért nem emelkedik a termelés a három szövetkezet egyesülése' óta? Miért kell még most is látástól vaku­­lásig dolgozni a mezőgazdaságban? Miért nem adnak Méhészkén építke­zési engedélyt? A fiamat miért nem vették fel a főiskolára, talán mert magyar? stb. stb. Napról-napra növekedett a kíván­csiság. Végre elérkezett a Kérdezz — felelek-est. Nagy csodálkozásunkra eljöttek hozzánk járásunk legjobb mezőgazdasági és ipari szakemberéi, tudományos dolgozók, a CSKP járási elnökségének és a JNB tanácsának tagjai, valamint hadseregünk képvise­lői is. Zsúfolásig megtelt a művelődési otthon nagyterme. A sok-sok kérdés-’ re négy óráig tartott a válaszadás és a megjelentek elégedetten távozhat­tak a Kérdezz — felelek estről. Akik nem vettek részt rajta, nagyon saj­nálhatják, mert ilyen hasznos össze­jövetel még nem volt községünkben. A vitás kérdéseket azelőtt a késő esti órákig vitatták s a problémákat hozzá nem értő emberek akarták megoldani. Most viszont a hivatottak nemcsak választ adtak, hanem felajánlották segítségüket a jövőre nézve is. Csak így tovább! Csurilla József PANASZ Az apátújfalüsi fiatalok helyzete nem éppen irigylésre méltó, mivel a faluban nincs egyetlen helyiség, ahol művelődhetnének, szórakozhatnának. Síofronov Anatolij: AZ ÜJ SZAKÁCS­NŐ Vígjáték három felvonásban, dalok­kal. Három díszlet. Szereplők: 5 férfi, 7 nő, mellékszereplők. Szofronov vígjátéka nagyszerűen megírt színdarab a kubáni szövetke­­zetesek aratási időszakából. A konyevi járásból ide került egy fiatal szakácsnő. A legények, termé­szetesen, körülrajongják. Az udvarlók között Csajka Szerafim, brigádvezetö is jelen van, aki eddig Galinának csapta a szelet. Galina félreérti Csaj­ka viselkedését és féltékny lesz Pav­­linára, az új szakácsnéra. Amikor Pav­lina régi udvarlója is ide érkezik, Ga-' lina „csak azért is“, a maga részére akarja elhódítani a legényt. A sok ne­vettető bonyodalomból Galina édes­anyja talál józan kiutat, és ki-ki a maga párjával kerül össze. Vígjátékról van szó. amelynek cse­lekményét dalok és táncok tarkítják. A munka- és az emberi viszony tárgyilagos képét tárja elénk a szer­ző kedves, élcelődő hangulatban. Szőlősi—Somlai: BIKAVIADAL Vígjáték 3 felvonásban. Egy díszlet: elnöki iroda. Szereplők: 6 férfi, 3 nő. Tenyészállat-állományt akar alapí­tani a szövetkezet elnöke. Erre a cél­ra az óvodának szánt épületet, egy­szerűen, önkényesen bikaistállónak foglalja el. Ide köti be a falu első tenyészállatát. Kormost. Az asszonyok harcba szállnak az elnökkel és éppen akkor lopják ki az óvoda-istállóból Kormost, amikor a Mezőgazdasági Minisztériumból ellenőrzésre egy ta­nár érkezik a faluba. A bika „eltűnése“ zűrzavart idéz elő Új színdarabok és az elnök, miután Kormost a saját' istállójában találja meg (ahová a falu ötletes asszonyai csempészték be), kénytelen belátni, hogy mégis a gye­rekek sorsa az előbbrevaló, mint a bika „kényelmes“ elhelyezése. A szerző mindenre talál megoldást szellemesen irányított meseszövésé­ben és pergő párbeszédeiben. A gye­rekek óvodához jutnak, a bika istállót kap. Sőt az ötletgazdag vígjáték ket­tős házassággal is végződik. Megnősül az elnök, aki már régebben özvegy­ember és megházasodik a fia is, Misi, aki főiskolai tanulmányainak befejez­tével a faluban kíván dolgozni. A komédia remek jeleneteket Ígér és falusi csoportjaink számára biztos sikert jelent. Tahi László: ESKÜVŐ Vígjáték 3 felvonásban. Egy díszlet'. Szereplők: 8 férfi. 3 nő és ünneplő vendégek. Történik napjainkban Bu­dapesten. Esküvőhöz méltó öltözetben Bara­nyai, Elli és Kati várakozó tekintettel fordul a bejárat irányába. Felhangzik a nászinduló, nagy az izgalom. A Ba­­ranyai-Burger professzor fia elvette a kis házmesterlányt!... Csupa fonák helyzet, remek szituációk. Helyzet­­komikum és bravúros fordulatok ke­rülnek a néző elé. A vígjáték egy díszletben játszódik. Az egyik felvonás végjelenetével kez­dődik el a következő. Az idealista és a materialista világ­nézet kerül egymással szembe. Ez a vita érdekes. Érvek és ellenérvek csattannak. Üjabb bonyodalmak kö­vetkeznek, de minden „jól“ végződik. Zvon Peter: BOLDOGULTAK BÁLJA Szatirikus vígjáték 3 képben proló­gussal és epilógussal. Három díszlet. Szereplők: 9 férfi, 4 nő. A nagyszerűen megírt tragikomédia alapötlete kitűnő. Megelevenedik a háromszázéves kép, a rámából kilép a főúri társaság és elindul, hogy vá­laszt kapjon a kérdésre, vajon van­nak-e még királyok, vajon változott-e az élet, s mennyiben? Richárd gróf és fia Alfréd, Szilvia márkinő és Barnabás, az inas, feléb­redve háromszázéves álmukból tudni akarják, hogyan élnek most az embe­rek. A családi könyvtárat elhagyva, egy álarcosbál kellős közepén találják magukat: Király vezérigazgató laká­sán. a negyvenes években. A kastély tulajdonosa, Király Arisztid vezér­­igazgató által rendezett bálon, bemu-­­tatkozás közben Richárd grófék Ki­rályban valóban királyt látnak és itt' kezdődik el a bonyodalmak sorozata, amelynek végén a kiábrándulás várja őket. Az élet hatalmasat változott, nem lett jobb, csupán számukra lett' érthetetlenebb. Az eddig ismertetett színmüveken kívül megrendelhetők még az aláb­biak: , Filan Ludovit: A dzsóker Gárdonyi Géza: A bor Gyárfás Miklós: Kisasszonyok a ma­gasban Karvas Peter: Sebhely Kisfaludy Károly: A kérők Kundera Milan: Kulcstulajdonosok Lichardová O.-Lokvencová: Hamu­pipőke Luknár Ladislav: Két nyári est Móricz Zsigmond: Ludas Matyi Szigligeti Ede: Csikós Szigligeti Ede: Liliomfi Sztukalov Oleg: Tágra nyitott ablakok Váh Juraj: A lövést senki sem hal­lotta. 0 Törődnek a cigányokkal. A lo­sonci HNB mellett működő, cigány­ügyekkel foglalkozó bizottság Sebők Katalin tanítónő vezetésével az írás­­tudatlan cigányok számára állandó tanfolyamot rendez. Az idősebb cigá­nyokat a bizottság tagjai saját laká­sukban keresik fel, s megismertetik őket a legfontosabb tudnivalókkal. Hogy a bizottság törődik a cigányok­kal, azt bizonyítja az is, hogy bölcsö­dét s óvodát is biztosítottak számuk­ra. (Sólyom László, Losonc). • Épül az új művelődési otthon. A háromszáz lelket számláló Horsa községben 1961-ben megkezdték egy új művelődési otthon építését. A költ­ségvetés 261 ezer koronát irányoz elő, habár az új művelődési otthon értéke teljes felszereléssel 463 ezer koronán felül lesz. A falu lakossága a szövet­kezettel karlötve eddig mintegy 10 200 brigádórát dolgozott le. Az átadásra május 9-én kerül sor. (Belányi János, Nyitra) • A termelés fellendítéséről ta­nácskoztak. A losonci járási termelési igazgatóság háromnapos iskolázást tartott, amelyre a járás nyugati ré­szében levő mezőgazdasági üzemek­ből mintegy 65 zootechnikus gyűlt össze. (Major Lajos, Szécsénke) Népgazdasági­probléma — Nézd Pistukám, én elismerem, hogy mindennek a nehézipar az alapja. Én ezt elismerem. Nehézipar nélkül nincsen könnyűipar ugyebár. Mert nincs. — Nincs, na. — Hát nincs is. De így kalap sincs. Söprű sincs és sokszor zsilett sincs, és toalettpapír sincs, ez sincs, az sincs - de a legborzasztóbb, hogy kalap sincs. — De kalap az van!... — Van. Én elismerem, hogy van. És olyanok is vannak, akik kalapot hordanak Viszont a jeleségem szá­mára nincs kalap Akkora kalap és olyan kalap, amilyen az én felesé­gemnek kell, olyan nincs. — Bámulatos. Nincs akkora ka­lap. amelyikbe a feleséged feje bele­férne ?. .. — Tévedsz édes barátom. Olyan kicsi kalap nincs Akkorka kis icur­­ka-picurka, parányi kalap nincs... — Persze ez még mindig jobb, mintha nagy kalap nem lenne. Mert így a nagy kalapot még mindig le lehet szűkíteni. — Látod, kedves Pistukám, most nagy szamárságot mondtál. Ezt a bolond is tudja. Viszont olyan nagy kalap nincs, érted, olyan nagy ka­lap, amit valóban le lehetne szűkí­teni. — Szerintem minden kalapot le lehet szűkíteni. Ez fizikai törvény­szerűség. — Hát idefigyelj! Egy rózsaszínű kalapot lila csíkokai nem lehet a feleségem fejére szűkíteni, mert az ízléstelen. Persze vannak nagy sár­ga kalapok . . . — Nagy sárgák .. — A nagy sárgák se érnek sem­mit, mert azok nem, mennek a fele­ségem világoskék kabátjához. És ugyanez a helyzet a zöld, a khaki, a ciklámen és a barna színű nagy kalapokkal. — Na jó. Ám vannak kék nagy kalapok is. — Vannak, nem mondom. De a kék nagy kalapokon művirág-bok­réta van és fácántoll. És a kék nagy kalapok karimája túl keskeny és maga a kalap aránytalanul magas, mondhatnám ormótlan — Rendben van komám. Vannak azonban kalaposnök. — Legalább te ne idegesíts! Értsd meg, hogy a helytelenül irányított káderpolitikánk folytán nincsenek szakmailag eléggé képzett kalapos­­nők. Olyan kalaposnök, akik az én Mancikám olyan fejére „olyan" ka­lapot készítenének. Polák Imre Így természetesén a téli esték nagy részét a kocsmában töltik. Művelődési otthon nincs. Ellenben építettek egy szűk helyiséget azzal a szándékkal, hogy majd abban a fiatalok esténként a TV műsorában gyönyörködjenek. Azonban a szövetkezet vezetősége jogot formálva a nevezett helyiségre, most cirkot raktároz benne. Régebben havonta egyszer mozielö­­adás volt, de az is megszűnt. Jó len­ne, ha a falu vezetői több gondot for­dítanának a fiatalokra, és segítenének rajtuk. Cigány Zoltán (Apátújfalu) 1964. december 12.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents