Szabad Földműves, 1964. július-december (15. évfolyam, 54-104. szám)

1964-12-09 / 99. szám

Eredmények és gondok Kelenyén A kelenyei EFSZ (losonci járás) vezetősége az ev elején — a terve­zett feladatok sikeres teljesítése ér­dekében — arra irányította szervező­­munkáját, hogy az állattenyésztési termékek termelését és eladását fo­lyamatosan teljesíthessék. Rendsze­resítették a termelési értekezletekét, megbeszéléseket a ejökkel, állatgon­dozókkal. A jó induláson felbuzdulva a tehéngondozók felajánlást tettek, hogy augusztus végéig 6000 literrel túllépik az eladási tervet. Jó munká­jukat dicséri, hogy a 6000-ből 7000 liter lett. Ezután i fejők id. Csáki helfe él. VeTeb'nf Islván az év vegéig további 20 mázsa sertéshús kiterme­lését vállalta. Sajnos, a tavaszi és nyári szárazság a környező községek közül talán a kelenyeit sújtotta a legjobban. A szö­vetkezet földjei ugyanis hegyes-dom­bos vidéken terülnek el, köves a talaj, s öntözésre víz hiányában úgyszólván semmi lehetőség nincs. A növényter­mesztés az említett okok miatt nem tudta teljesíteni tervét. Főleg a ga­­bonanemüek adtak alacsony hozamot. De a szövetkezet a pénzügyi tervet alapjában véve teljesítette, ezért nem kaphatott a szárazság miatt kártérí­tést. Ugyancsak rontja a szövetkezet vezetőinek kedvét, hogy bár a tejel­adási tervet rendszeresen teljesítik, sőt túlteljesítik, nem kapják meg a meghatározott abraktakarmány-jutta­tást. Talán az az oka ennek, hogy Ke­­lenyc messze esik a járási székhely­től, Losonctól? Ezek azok a kérdések, melyek nyug­talanítják a szövetkezet vezetőit és dolgozóit, de remélik, hogy a jövőben ezek a hibák nem ismétlődnek és így nagyobb kedvvel még eredményesebb munkát végezhetnek. Bálik Ferenc, a kelenyei HNB titkára Köztársaságunk érdekeinek védelmére Az utazási formalitások egyszerűsí­tésével párhuzamosan lényegesen gyarapodott Csehszlovákia turista- és idegenforgalma. Az örvendetes fel­lendülésnek azonban — ha elvétve is — megvannak néha az árnyoldalai. A szórványosan előforduló, de több­nyire idejében lefülelt csempészektől eltekintve egyes lelkiismeretlen kül­földi látogatóink visszaélnek köztár­saságunk vendégszeretetével és ille­téktelen „tudakozódásra“ használják fel itt-tartózkodásukat. Biztos „szi­mattal“ megkörnyékezik azokat a „locsogókat“, akiket gyakran nem a rosszmájúság, hanem egyedül a fel­tűnési viszketegség, a fontoskodás és tudálékosság késztet hívatlan fecse­gésre. Ennek felismerésében a Belügymi­nisztérium kiadta 1181/1964 Zb. számú hirdetményét az ún. államtitok fogal­ma alá eső alapvető tényekről, ame­lyeket arra nem hivatott személyek­kel szemben mindenki bizalmas jelle­gűnek köteles minősíteni. Ezek közé tartoznak elsősorban a köztársaság védelmi és biztonsági intézkedései, valamint az azokkal közvetlenül vagy közvetve összefüggő tények, tervek és rendeletek. De nem kevésbé bizal­mas jellegűek a népgazdaságunk fej­lesztésére irányuló hosszú lejáratú állami tervek, amíg nem kerül sor hi­vatalos közzétételükre. Az említett fogalom alá esnek to­vábbá a kulcsfontosságú termelési ágazatok tervei, készletei, kimutatá­sai és termékei éppúgy, mint a fon­tosabb cikkek behozatalának és kivi­telének állománya, valamint a kutató­munkák, feltalálások, tökéletesítések és újítások eredményei egészen azok­nak szabadalmazásáig vagy nyilvános­ságra hozataláig. A tilalom ellen vétőket Büntető­törvénykönyvünk, vagyis a 140/1961 Zb. számú törvény 89. szakaszának 10. cikkelye szerint bírálják el és büntetik. K. E. István, ifj. Csáki István és Csáki Já­nos, valamint feleségeik elhatározták, hogy az évi tejeladási tervet a 60 000 litert november 7-ig teljesítik. Adott szavukat beváltották s az Ígért idő­pontig 61 000 liter tejet adtak a köz­ellátásnak. Az év végéig még 10 000 liter eladására számítanak. A sertéshizlalda dolgozója, Velebny István sem akart lemaradni és vál­lalta, hogy november 7-ig teljesíti az évi eladási tervét, vagyis a 140 mázsa sertéshús kitermelését. November 4-én azonban a szövetkezet már 162 mázsa sertéshús eladását könyvel-Ésszerű gondoskodás Nem vitás; hogy az idei szárazság minden üzemben kedvezőtlenül ha­tott a takarmányalap biztosítására. Vajkóc községben sem állnak jól ezen a téren, de már most igyekeznek olyan intézkedéseket foganatosítani, hogy a tél ne érje őket felkészület­lenül. Kevés á takarmányalapra utalt gabona, ezért a szövetkezet 23 gümö­­kóros , tehenét kisélejtezik; további borjakat a szövetkezeti tagoktól már nem vásárolnak fel, kiselejtezik az elöregedett és kevés hasznot hozó tojótyúkokat is és a terven felüli ma­lacokat eladják a szövetkezeti tagok­nak. A gabona minél gazdaságosabb értékesítése céljából kizárólag takar­mánykeverékekkel etetik az állato­kat. Megkezdték a halhulladék vá­sárlását és mindent megtesznek a tejelacrás fokozására, hiszen a terven Megtalálta számítását Kiss István alig fél évvel ezelőtt fejezte be tanulmányait, a Nagyka­­posi Mezőgazdasági Műszaki Közép­iskolában. Utána a szirénfalvi szövet­kezetbe került. — Milyen beosztást kaptál? — ér­deklődöm a fiatal szakembertől. — Már az iskolában úgy döntöttem, ha lehetséges, az állattenyésztésbe megyek dolgozni. Ez a vágyam telje­sült, a szirénfalvi szövetkezet állat­­tenyésztésének élére kerültem, — mondja büszkén — megtaláltam szá­mításomat. Az emberek megérjenek és szívesen -segítenek nekem. Egyben azonban csalódtam. Az iskolában élénk kulturális élet folyt, itt viszont ezt nélkülöznöm kell. Szirénfalván nem túlságosan törőd­nek a szórakozással, pedig a járásban kevés falu rendelkezik olyan nagy és szíép művelődési otthonnal, mint ez a . község. Ez bizony nem válik dicsé­retére a falu vezetőségének, de á fia­talságnak sem. Mindenesetre remél­jük, hogy Kiss Istvántól eredményes kezdeményezést látunk majd e téren. De nézzük az. állattenyésztés ered­ményeit. A 80 000 liter évi tervezett tejmennyiség kitermleését már októ­ber közepére teljesítették és ezen felül 8000 liter tejet adtak el. Emlí­tésre méltók a baromfitenyésztés eredményei, ahol többszáz öreg tyúkot kiselejteztek és az állományt fiatal jércékkel töltötték fel. Ennek kö­szönhető, hogy a tervezett 65 000 tojáson felül már 75 000-et adtak el. Á sertéstenyésztés terén azonban még van javítanivaló. Persze, azt nem állíthatjuk, hogy a fiatalember teljesen egyedül oldja még a problémákat. Nagy segítségére van ebben Tóth János bácsi, valamint a vezetőség. A látottakból és hallot­takból azonban arra következtethe­tünk, hogy a fiatal zootechnikusról még sok jót hallhatunk. Tóbiás Lajos (Szirénfalva) felüli tejért további takarmányokhoz jutnak. Bodnár István a szövetkezet mező­gazdásza tapasztalt ember. Már tíz éve tölti be tisztséget. Igyekszik eny­híteni a nehéz helyzeten. A szövetke­zetnek öt vagonnal kevesebb takar­mányszalmája van a kelleténél. Elha­tározta tehát, hogy nem fognak szal­mával almozni. Faforgácsot vásárol­tak, folyamatban van a fürészpor leszállítása is, várják a megrendelt tőzeget, sőt készülnek az erdőbe is, hogy az avart összegereblyézzék és almozásra felhasználják. Ezzel sok szalmát takarítanak meg. Igaz, hogy Csehországból már hazahoztak egy vagon szalmát az aszálysújtotta vidé­keknek nyújtott segély keretében és további két vagon szalma már útbar van, de ez mind kevés. A takarmányhiány enyhítésére 9t hektárra vetettek őszi keverékeket — legeltetésre. Közben a helyzet úgy alakult, hogy ezt nem is tudják mind lelegeltetni, így az őszi keveréked nagyobb részét lesilózzák. Az állattenyésztési termelés fel­adatait az idei szárazság ellenére í jövő évben is folyamatosan kell majd teljesíteni. Ezért az állatállomány jc átteleltetése fontos feladat. Iván Sándor (Kassa) Biztató eredmények a beruházási építkezésben Soha nem volt érzékem a számok iránt cs talán éppen ezért igazolván azt, hogy „ellentétek ■vonzzák egy­mást" — szívesen barátkozom sta­tisztikusokkal, Ennek köszönhetem, hogy saját szememmel láttam a sta­tisztikai jelentést, mely szerint falusi iskolánkban a fertőző sárgaság még mindig elsőszámú közellenség. A meg­betegedések nem csökkennek, sőt szá­muk állandóan emelkedik. A statisztikus csak jelzi a baj nagy­ságát, mennyiségét, előfordulási he­lyét, de a publicista elsősorban a baj okát kutatja. Két fontos adat áll az okokat kutató riporter rendelkezésére: a megbetege­dés különösen falvainkban mutat nö­vekvő tendenciát és elsősorban az alapfokú iskolák I—IX. évfolyamaiban. Nem kell hozzá sok idő. sem rend­kívüli nyomozó-tehetség és megtalál­juk a fertőzés pritnér okát: higiéniai hiány — a gyermekek megfeledkeznek a kézmosásról! Nem akarom ismét az otthon, a szü­lők helytelen magatartását ostromolni mert erről már sokat ,írtunk, sokat beszéltünk, de javulást nem értünk el. Azonban hivatkoznom kell a taninté­zetek egészségügyi téren mutatkozó hanyagságára. Arra a tényre, hogy minden iskolában működnie kellene egy ún. egészségügyi felügyelőnek, aki gondoskodna az előírások betartásáról Az iskola-orvos, a Vöröskereszt és az iskolai aktivista (a tantestület erre kijelölt tagja) közös munkával jc eredményeket érhetne el, de sajnos, az iskolákban működő aktivisták sok­helyütt csak papíron működnek. Hi­vatkoznom kell arra, hogy egészség­­ügyi propagandánk módszerei elavul­tak, sematikusak, tehát nem hatéko­nyak, de arról sem feledkezhet em meg, hogy a falusi nöbizottságok munkáju­kat sok esetben csak a tojásbegyiíj­­tésre korlátozták, holott éppen az egészségügyi nevelés (gyermekek és felnőttek nevelése egyaránt) terén végezhetnének nagyon hasznos mun­kát. Talán ha a nöbizottságok tagjait nemcsak a tojásfelvásrlás érdekelné, akkor nem fordulhatna elő, hogy egyes iskolákban leszerelik a vízcsapokat, mert a gyerekek .pancsolnak“. így az­után nem pancsolhatnak, ám a kezüket sem moshatják meg' Hogy a vízcsapok leszerelése mennyire divatos, azt leg­jobban bizonyítja a bratislavai Jesen­­sky utcai iskola. Az étteremben fel­szereltek két dreszt hogy a gyerme­kek ebéd előtt kezet moshassanak. Né­hány nap múlva az igazgatónő paran­csára leszerelték a vízcsapokat. Csu­pán azért, mert a gyermekek „pan­csoltak“. Kissé különös módszertani elképzelések — minden esetre igen kényelmes. Minek neveléssel, magya­rázattal bajlódni? Leszereljük a víz­csapot és ezzel minden probléma meg­oldódott. Ha tehát a városban működő tanerők így gondolkodnak, akkor nem csodálkozhatunk, ha a falusi iskolák követik a „jó" példát Az eredmény: a fertőző sárgaságban megbetegedett falusi gyermekek száma nem csökken, hanem inkább növekszik. Péterfy Gyula 0 A Nánai Állami Gazdaságban az idén nagyon szép kukoricatermést értek el. A hektáronkénti átlagos ter­més 90 mázsa. Ötven hektár terület­ről 40 vagon kukoricát takarítottak be. Ez a rekordtermés elsősorban is a dolgozók lelkiismeretes munkájának, valamint a kiváló munkaszervezésnek köszönhető. (Banda Sándor, Nána) 0 A várkonyi szövetkezetben 720 hektár terület várt mélyszántásra. A szántást két lánctalpas és négy kerekes traktor végezte. A gépek éj­­jel-riappal dolgoztak. A szántás sike­res és gyors befejezéséhez hozzájárult az is. hogy a terven felül felszántott hektárokért a traktorosok prémiumot kaptak. Dicséretet érdemel Pöthe András, aki naponta 8 hektárt is szán­tott. (Kovács Margit, Várkony) 0 A král'ovcei szövetkezetben Mik­lós Györgv traktoros a terület 50 %-án egyedül végezte el a talajelő­készítést és az ősziek vetését. A munkában Malucky György lánctalpas traktoros segített, aki kiváló munka­társnak bizonyult. A szövetkezet az őszi munkákkal az elmúlt években mindig lemaradt, de most sikerült elérni, hogy a mélyszántást határidőn belül és jó minőségben ‘végezték el. (Andreas Sándor, Kassa) 0 A dolinkai szövetkezet tagsága szorgalmasan dolgozik. Időben beta­karították a kukoricát, répát. Elvégez­ték az őszi mélyszántást. A gazdasági udvaron új. korszerű tehénistállőt építettek. Az istálló gépesített. A gé­peket mindössze hat ember kezeli. A szövetkezet vezetősége mindent megtesz a nagyobb jövedelemért. (Buris Antal. Inam) 0 Kelet-Szlovákia folyóvizeiben nagyon sok a rák. Az idén mintegy 265 kiló rákot fogtak. A legtöbb Pop­­rád környékén található. Néhány nyugat-európai országban a rák köz­kedvelt ínyencfalat. A kifogott rákok nagy részét ezekbe az országokba szállítjuk. A legtöbbet Franciaország vásárolja. (P. L.) 0 Az alsószecsei szövetkezetben idén jól fizetett a dohány. A termelési tervben 306 000 korona bevétel sze­repel, de a valóságban elérték az 565 00Ö koronát Ez a szép eredmény elsősorban Nádasdy Lajosnak, a do­hánycsoport vezetőjének, valamint a 20 női dolgozónak köszönhető, akik a szövetkezet fennállásától a dohány­csoportban dolgoznak. (Kúcs Gyula, Alsószecse) 0 Pontosan egy év telt el azóta, hogy pártunk Központi Bizottságának és kormányunknak a felhívására me­zőgazdasági üzemeinkben megkezdték a parlagon heverő földterületek ter­mővé tételét. Egy év alatt a mező­­gazdasági üzemekben hatalmas föld­területeket műveltek meg, melyek eddig részben vagy teljes mértékben kihasználatlarvul hevertek. A kelet­szlovákiai kerületben az' év folyamán 3000 hektár területet tettek termővé, amelynek nagy része már az idén termést hozott. A hegyvidéki és a hegyaljai körzetekben azonban még több mint 2000 hektár föld van ki­használatlanul. (Palágyi Lajos) 0 A lévai járásban levő HNB pár­tunk és kormányunk határozata alap­ján foglalkozott a parlagon heverő földek megművelésével. 1963-ban 22,58 hektár területet, 1964 tavaszán pedig 0,80 hektár területet szántot­tunk fel. Ezt a földet használatba ad­tuk a kistermelőknek valamint a szö­vetkezetnek. 1965-ben 1,57 hektár területet teszünk szántóvá. 1966— 1970-ig még 28 hektár területet kell termővé tenni. E földterület bekap­csolása a termelésbe attól függ, hogy mikor végzik el a „Lyska“ patak sza­bályozását. Reméljük, hogy az illeté­kes szervek az 1966-os tervből már nem húzzák ki a patak szabályozását, s így minél előbb termőfölddé tehet­jük a meglévő területe^. (Stiglinc Lajos, Bese) Értékesíti tudását Alig száradt meg a tinta S o ó k y Gáboé mesteri oklevelén, tudását máris a gyakorlatban értékesítette. Először az állattenyésztésben dolgo­zott, majd az elnöki tisztség gondja­­baia nehezedett a vállára. A kamocsi FISZ, amelyet irányít, 1475 hektáros. A talaj termékenységét nemcsak műtrágyázással, de öntö­zéssel is állandóan növelik. A cukor­répa öntözésére két nagyteljesítmé­nyű öntözőberendezést vásárolták. A gümökóros teheneket kiselejtez­ték. A sertéshúsból eladási tervüket már teljesítették. Tejből 110 000 liter hetyett 140 000 litert adtak el. A to­jáseladásukat 213 000 darabbal túl­teljesítették. Soóky Lajos (Kamocsa) Miért csak hétfőn? séssel a Szabad Földművest, Vele együtt kérdezzük mi is a Nyitrai Hírlapterjesztő Vállalatot, hol tartják napokig a Szabad Földművest és ki a felelős ezért a példátlan hanyagsá­gért? már nem halad ilyen ütemben. Igaz, az időjárás nagymértékben befolyá­solta a munkálatok ütemét, mégis a járási meliorációs társulat hiányos munkaszervezésén, tervezésén múlt, hogy néhány héttel az év befejezése előtt nincs kilátás az előirányzott terv teljesítésére. Az előző évekhez mérten lényeges javulás állt be a mezőgazdasági gép­ellátásban. Minden remény megvan arra, hogy a tervezett gépeket szö­vetkezeteink — néhány pótkocsin és vezetögépen kívül — maradéktalanul megkap.ák, sőt a terven felül leszál­lított tizenkét SZK—4-es gabonakom­bájn lényegesen megkönnyíti majd a jövő évi aratási gondokat. (mej) Az elmúlt tíz hónap tervteljesíté­sének elemzése alapján a galántai járás EFSZ-ei 66 %-ra teljesítették évi beruházási-építkezési tervüket. Különösen az önsegélyes beruházási építkezés mutatószámainak teljesítése okozott kellemes meglepetést, noha ezen a szakaszon nem sikerült telje­sen kiküszöbölni a hiányosságokat'. Serkentőleg hatott szövetkezeteinkre, hogy a járás mezőgazdasági termelési igazgatósága folyamatosan utalta át az ígért hiteleket beruházási számlá­jukra. A járási viszonylatban egymil­lió koronát meghaladó segély nagyban hozzájárul a férőhelyek, de különösen a silógödrök, kukoricaszárítók építé­sének meggyorsításához. Kár, hogy a meliorációs építkezés Legutóbb Kelenyen panaszkodtak; — Miért csak hétfőn kapjak a Szabad Földműves szombati számait? Azért is érthetetlen számukra, mert a/ Üj Szó-t rendszeresen megkapják szom­baton. holott azt egy fél nappal ké­sőbb nyomják, mint a mezőgazdasági lapot. A képen látható jókedélyü csifári kézbesítő sem érti meg, hogy a Bratislavától alig 120 kilométernyi postára miért küldik háromnapos ké-1964. december 9.

Next

/
Thumbnails
Contents