Szabad Földműves, 1964. július-december (15. évfolyam, 54-104. szám)
1964-12-09 / 99. szám
NAGYÜZEMI TENYÉSZTÉSÉRŐL rényes keltetőgép forgódobos rendszerű, központi ventillációval, automatikus szellőző berendezéssel ellátott. A páratartalom és a hőmérsklet szabályozása is automatikusan történik. A gépben az inkubálás időszaka alatt 38 C° hőmérsékletet és 60—65 °,i-os relativ páratartalmat biztosítottak. A tojások forgatását félautomatikus rendszerben 3 óránként lönböző lábhibák is csak minimális mértékben fordulnak elő. Egyébként az egész keltetési folyamatot úgy szervezik meg, hogy a szekrényes gépekbe folyamatosan rakják a tojásokat’, s így az asztali gépekben is 4—5 naponként folyamatosan kelnek ki a csibék. Ezzel az összehangolással a nevelő apparátus teljesítőképességét is tökéletesen ki tudják használni. téli és a koratavaszi csibéket 20—60mapig, a központi épület padlásterén kiképzett mélyalmos rendszerű központi nevelő egységben tartják. A külső hőmérsékleti viszonyoktól függően ezután — általában áprilistól — a középnevelés már a szabadtéri nevelőben folyik. Ez egy felemelt rácsos infralámpás nevelőketrec. Az infralámpás nevelőketrec két részből áll: dékben helyezik el az eladásra kerülő anyagot. Ezekben a röpdékben naponta többszöri röptetéssel készítik elő a vadászati célokra kerülő fácánokat. Ugyanezekben a röpdékbért tartják a saját célokra, tovább“ tenyésztésre kiválasztott te'* nyészanyagot is, mindaddig, míg tojatási előkészítése az említeti volierekben megtörtént. A Forly „Fácángyár“ a meg-Kikelt fácáncsibék és kelőfélben lévő tojások az asztali gép tálcáján. Az előnevelő helyiség belső képe, az emeletes termoeleíctromos fűtésű battériákkal. (A szerző felvételei) végzik. A tenyésztojások 21 nap után a szekrényes gépből a másik keltető helyiségben lévő asztali keltető gépbe kerülnek. Az asztali keltetőgépek tojáskapacitása 300 db. Az egyébként egyszerű asztali keltetőgépek esetében, az eredeti konstrukciótól eltérően, speciális igényeknek megfelelő átalakítást végeztek. Ez az átalakítás részben fűtéstechnika, részben párolgatás technikai megoldásokat érint. Ebben a keltető helyiségben szembetűnő, hogy az asztali keltetőgépek alá egy központi fűtőberendezéssel kombinált nyílt kavicsos felületet építettek be, amely a kelletééi időszak alatt mint központi párologtató működik. Kétóránként langyos vízzel locsolják a kavicsos felületet, s iiymódon érik el, hogy a helyiség relatív páratartalma 70—75 %. A helyiség páratartalmát is felhasználják az asztali keltetőgépek magas páraigényének biztosítására. Ugyanakkor az asztali keltetőgépekben a tojástálca alatt mosott sóderkavicsos párologtató tálcák és párologtató szivacsok együttesen hozzák létre a kívánt 80—85 %-os relatív páratartalmat. Az asztali keltetőgépekben a tojásokat a 21. naptól a csibék kikeléséig tartják. Az ottani szakemberek szerint az ott keltetett csibék jó életképességüek, alkati gyengeséget nem mutatnak és a kü-ELÖNEVELÉS A mesterséges (voiier) fácántelepen a csibenevelési rendszerben is teljes mértékben szakítottak a régi gyakorlatai. A nevelést három menetben oldják meg. Ezek közül az első menet 1—20 napig, a középnevelés 20—60 napig, az utónevelési fázis pedig 60—90 napig tart. Az előnevelés a következők szerint történik: Az asztali keltető gépekből, a csibéket a kelést követő 14 óra múlva termoelektromos fűtésű battériákban helyezik el. Ezeket a battériákat a központi épületben levő nevelő helyiségben helyezik el. A nevelő helyiségben központi fűtést vezettek be és a helyiségek légcseréjét ventillátorral oldják meg. Az előnevelő battériák általában 3—4 emeletesek, e0y-egy nevelő egységhez egy elektromos fűtésű műanya rész és egy 1,5 m2 nagyságú drótsodronyos kifutó rész tartozik. A műanya alatt mért hőmérséklet a nevelés első öt napjában 38 C°, míg a nevelőhelyiség belső hőmérséklete 24 C°. Egy-egy nevelő helyiségben 100 csibét tartanak. A nevelő egységeken belül önetetőt és önitatót találunk. KÖ/ÉPNEVELÉS A középnevelés időszaki sorrendben két helyen .történik. A égy műanyából és egy kifutóból. A műanya mintegy 1,5 m2 alapterületű, mélyalmos megoldású zárt deszkábódé. Ezen belül egy, szükséges esetben két infralámpa működik. A kifutórész, mintegy 10 m2 alapterületű, a földtől 50 cm-re felemelt dróthálós alapzatú ketrec. A kifutóban van a túlfolyó önitató és önetető is. Egy-egy infralámpás nevelő ketrecben 100 db. fácáncsibét tartanak. UTÖNEVELÉS A 60—90 napig tartó utónevelés mintegy 30—40 m2 alapterületű, 2 m magas dróthálóval körülkerített volierekben történik. Az utónevelő voliereket felül műanyaghálóval fedik, hogy a csibék ne repülhessenek ki. Itt már különböző cserjéket és gyomnövényeket is találunk. A volierek közepén eternit lappal fedett, féltetős védett rész van, ami eső vagy erős nap elől menedéket nyújt a csibéknek. A tenyésztelepen az utónevelő volierekben biztosítják a nevelt állomány részére a fokozatos átállást a szabad természet viszonyaira. Az itt kialakított környezeti feltételek már hasonlítanak a szabad természet feltételeihez. Az utónevelőbőí kikerült csibék egy része a vadásztársaságok részére értékesítésre kerül, de értékesítés előtt 10—12 napig mintegy 160 m2 alapterületű, 4 m magas röplévő műszaki berendezéseivel és tenyészanyagával évente 20 ezer darab 90 napos fácáncsibéí képes produkálni. A költségeket' illetően azt tudtam meg az olasz vendéglátóinktól, hogy egy darab 90 napos fácáncsibe előállítási ára 1 dollárban van, az értékesítési ára pedig 3—4 dollár között mozog. Összefoglalva megállapítható, hogy a tenyésztechnikai, takarmányozási és tartástechnikai eljárás tekintetében tudományosan megalapozott, igen magas színvonalú zárttéri fácántenyésztést folytatnak a Forly „fácángyárban“. A tenyésztési módszer nagyon hasonlít a baromfi tenyésztésben Európa szerte elterjedt „gyárszerű“ megoldáshoz. A tenyésztési folyamatok során szereplő munkaszakaszok, illetőleg megoldások egymással harmonikusad összefüggésben állnak. Ilyen szervezéssel jól tudják biztosítani a magas tenyésztési eredményeket, viszonylag alacsony önköltségi áron. Dr. Nagy Emil, a Gödöllői Mezőgazda, ági Főiskola tanára 1964. deci mber 9.
