Szabad Földműves, 1964. július-december (15. évfolyam, 54-104. szám)
1964-12-09 / 99. szám
Az egyre gyorsabban fejlődő mezőgazdasági kultúra mind [nehezebbé teszi a hasznos vad, legfőképpen a földön fészkelő [szárnyasvad életfeltételeit. A gépesítés, a kemizálás, a védel[met és élelmet nyújtó biztonságos sűrű megfogyatkozása lé[nyegesen megnehezítik és egyre inkább szükségessé teszik a [mesterséges (volier) fácántenyésztés vagy esetleg „fácán. gyár" bevezetését az egyes területeken. . A korszerű technika lehetővé tette, hogy a fácántenyésztést' [nagyüzemi méretekben „gyárszerűen“ oldjuk meg. A FÁCÁN Az elmúlt évben módomban állt tanulmányozni az olaszországi Forlyban levő világszínvonalon is a legkorszerűbb felszereléssel és módszerrel működő „fácángyár“ üzemeltetését. A fácángyár Forly peremkerületében mintegy 2,5—3 ha területen fekszik. Rajta egy központi épület kb. 16 helyiséggel. A fácántenyésztelep egészen új tenyésztési elvek alapján működik, mely eltérő az Európában általánosan elterjedt mesterséges tenyésztési, tartási és takarmányozási viszonyoktól. A fő tenyésztési célkitűzés, hogy mind a voliertenyésztés, mind a csibenevelés területén kiküszöböljék a külső zavaró tényezőket, melyek a mesterséges tenyésztés eredményességét igen sok esetben kedvezőtlenül befolyásolják. A KLÍMAHÁZBAN biztosításával zárttéri körülmények között válik lehetővé, hogy a tojásrakás időszakát három hónappal előbbre hozzák. Ez az új tartási eljárás általános biológiai szempontból is jelentős eredményként könyvelhető el, tekintettel arra, hogy a domestikált állatoknál is gyakran csak hosszú, kutató, illetőleg tenyésztői munka eredményeképpen lehet az ivarzási ciklus időszakát az ember számára kedvezőbb formában kialakítani. A megoldás üzemszervezési szempontból is jelentős, mivel már januártól van tenyésztojás a klímaházakban, így február végén elkezdhetik a csibék nevelését és a tojásrakás végéig folyamatosan üzemben lehetnek a keltetőgépek és a nevelő berendezések. A műszaki berendezések kihasználása sokkal gazdaságosabb, ugyanis az újrendszerű tojatási eljárás segítségével sokkal — általában 30—40 %-kal — kevesebb tenyészanyaggal lehet a megfelelő tojásmennyiséget elérni, mint a hagyományos, régi tojatási eljárás esetében. Ennek az új módszernek a jelentősége azonban csak ott számottevő — így pl. Olaszország esetében is —, ahol a vadászterületek klímája általában kívánatossá teszi a MŰSZAKI ÚJDONSÁGOK Sok az újdonság a telep műszaki berendezésében. így a tenyészanyag elhelyezése 3—4 emeleten, battériaszerű, drótsodronyos volierekben történik. Az egymás felett elhelyezett volierek közül a legalsó alapzata a föld felett 50 cm-re található, így a talajfertőzés lehetőségei sokkal könnyebben elkerülhetők, mintha az a talaj felszínén lenne A volierekben a tenyészanyagot törzsenként 1:7 ivararányban tartják. Minden volier egységben önetető berendezés és túlfolyó rendszerű önitató berendezést helyeztek el. Az egyes volierekben a fenéket képező alsó drótháló kifelé lejt és így a tojások a volier szélén külön gyűjtő tálcába gurulnak. Ezzel az eljárással kiküszöbölik a tojástörést és a tojásevést is. Az egyes voliereket műanyag-lappal elszigetelték egymástól. A műanyag lap automatikusan, dobszerűen forgatható és így a rajta összegyűlt ürülék könnyen eltávolítható. Az emeletes voliereket szabadtéren és zárttéren, ún. klimaházakban, helyezik el. szokatlanul korai csibéket. A mesterséges fácántenyésztelep szabadtéri tenyészete csak a felemelt rácsos volier rendszerben tér el az ismert hagyományos volierrendszertől. Célja, hogy a fő tenyésztési időszakban szabadtéri tenyésztéssel kellő mennyiségű tenyész-. tojást biztosítson keltetésre, tekintettel arra, hogy a zárttéri klímaházban viszonylag kevés — 300 db. — fácántyúkot tudnak elhelyezni. A szabadtéri volierekben a tenyészanyag előkészítése tojatásra januárban, a tojásrakás időszaka — több év átlagában — április elején kezdődik. TÖRZSKÖNYVEZÉS A fácántelep hétéves tenyésztési eredményei alapján évi átlagban az egy tyúkra eső tojáshozam 65—70 db. Az egy tyúkra eső tojáshozamot a klímaházban és a szabadtéri volierekben termelt tojásmennyiség alapján számítják ki. A viszonylag magas tojáshozam elérésekor azonban feltétlenül figyelembe kell venni azt, hogy a klímaházban tartott fácánokat januártól augusztusig folyamatosan tojatják, míg a szabadtéri viszonyok között tartott állomány tojatása áprilistól augusztusig tart. A mintegy 600 db-os tenyészanyag kiválasztását a 90 napig tartott saját nevelésű csibékből végzik, akképpen, hogy a törzskönyvezés során nyilvántartják a kiváló tulajdonságokkal rendelkező törzseket és azok utódait már külön jövendő tenyész. anyagként nevelik. A 90 nap elteltével ezekből válogatják ki a következő évben szükséges tenyészanyagot, illetőleg annak kiegészítésére szükséges menynyiséget. A meglévő — illetőleg évente használt — tenyészanyag kor szerinti megoszlása ugyanis 50 °/o-ig egyéves és 50 °/o-ig kétéves egyedekből tevődik össze. A kétévesnél idősebb egyedeket a voliertenyésztésben már nem használják. A tenyésztojások tárolását a központi épületekben, a zárttéri klímaház szomszédságában elhelyezett tojástároló helyiségben végzik. A helyiség minden tekintetben speciális igényeket elégít ki. Könnyen szellőztethető és sötétíthető is. Benne, emeletes állványokon elhelyezett, préselt papírtálcákban tartják a tojásokat. A tároló helyiség hőmérséklete 10—12 C° közötti. FÁCÁNKELTETŐ GÉPEK A tenyésztojások keltetését két elkülönített keltető helyiségben, speciális fácánkeltető gépekkel végzik. Az első keltető helyiségben 2 db. 5554 db-os tojáskapacitású „Viktória“ jelű szekrényes keltető gépeket üzemeltetnek. Ezekben a gépekben inkubálják a tenyésztojásokat 1—21 napig. A „Viktória" szek.4 battériás rendszerű emeletes volierek oldalsó képe, a tojásgyűjtő tálcákkal. „Viktória“ gyártmányú szekrényes keltető gép az 1. sz. keltető helyiségben. Asztali keltetögépek a 2. sz. keltető helyiségben. A zárttéri klímaházba a te'nyészanyagot már szeptemberoktóber hónapban betelepítik. A klímaház központi fűtése lehetővé teszi, hogy benne állandóan 15 C° hőmérsérkletet biztosítsanak. Amennyiben a hőmérséklet a kívánt szintet nem éri el, akkor azt a kazánházban lévő automatikus szabályozó berendezés segítségével fűtik fel. A klímaházban részben az önitató berendezések, részben a párologtató tálcák segítségével állandóan 55—60 %-os relatív páratartalmat biztosítanak. A megvilágítás is megfelel a természetszerű viszonyoknak. A téli időszakban általában hat óra sötétséget követően hat óra mesterséges fényről gondoskodnak. Ezzel a megoldással kedvezően befolyásolják a tenyészegyedek anyagcseréjét. Az elhelyezett tenyészanyag előkészítését a tojásra már októbertől kezdődően folyamatosan végzik. A mesterséges fény, az állandó pára és hőmérséklet
