Szabad Földműves, 1964. július-december (15. évfolyam, 54-104. szám)
1964-07-18 / 58. szám
A legtöbb bányászember tildéjét hamar megöli a por, s búcsút kell mondani a tárnának. Fábián Ferenc sorsa sem volt más. Csakhogy akkoriban nagyon szűkén mérték a nyugdíjat. Átszámítva — mindössze 17 forintot tett ki. Nem csoda, ha Mária, a felesége, akire a család eltartásának a gondja szakadt, úton-útfélen háborgott, tiltakozott. A bányászváros tanácsosa egy ideig tűrte e szájaskodást, de azután magához rendelte Fábiánnét. — Ajánlom tartsa a száját, különben megtanítom móresre — sziszegte. — Egy tisztességes asszony a rántást kavargatja ... — Kavarnám, ha lenne miből — vágott vissza Fábiánná. — Ne fenyegetődzenek, hanem adjanak az uramnak megfelelő állást. Rozsnyói város urai gondolva, ezzel befogják a kommunista asszony száját és egyben szorgalmas embert is kapnak, Fábiánt felvették erdőőrnek. Furcsa, de éppeit ez az előzmény sodorta a nyugdíjas bányászt a partizánok közé. Negyvennégyben a fasizmus kierőszakolt háborúja az utolsó stádiumában dühöngött. A német betolakodóknak annyi kárt okozó partizánmozgalom gyökeret vert a Rozsnyó-környéki hegyekben. Néhány irányított, kiképzett partizán és a hozzájuk szegődött menekült környékbeliek vertek tanyát az erdővel szegélyezett Gyuri-tanyán. Ott ismerkedtek meg a hegyet-völgyet barangoló erdőőrrel. A partizánoknak jól jött, hogy Fábián a város szélén, az erdő közelében lakott. így lett az öregből hírszerző, összekötő. Később a szorosabb napokban az élelemmel való ellátás terén segített sokat a Fábián-család, az öntudatos háziasszony. Húsz év múlva A kis házikó mintha orra akarna bukni a meredek domboldalon. Tiszta, rendezett pázsitos udvar, zöid lombú fák köszöntik az érkezőt. Bent egy őszülő asszony foglalatoskodik. Kissé meglepődik jövetelünk célján. — Réges-régen elfelejtettek engem a „fiaim“ — mosolyog szomorkásán. — Sokan voltak? — Annyi krumplit talán azóta sem hámoztam, mint azokban a napokban. — Aztán mi jót főzött a partizánlegényeknek? — Főleg haluskát. Legolcsóbb étel és ha abból bepakkoltak, nem volt gond a hassal. Nem mondom, néhánynapján pörkölt is akadt, az egyik mészáros adakozott egy kis húst. — A németek nem jelentkeztek kosztosoknak ? — Egyszer alaposan ránk ijesztettek. Már bekevertem a haluskát, amikor a kint őrködő legény izgatottan beszólt: németek! A menázsit hordó fiúk éppen félmeztelenül mosakodtak. Ijedten kapkodták fegyvereiket s kisurrantak a csillag tálán éjszakába. Nekem is elkezdett reszketni a lábam és a szívem a torkomban dobogott. Álltam, mint akinek gyökeret vert a lába. Később bebújtam a dunyha alá. Fogvacogva hallgattam az autók zúgását, a németek kiabálását. Már régen elcsendesült minden, de én nem mertem kibújni. Hajnaltájt visszajött az egyik fiú. — Fábián néni, éhesek a fiúk, várnak az erdőszélen — jelentette be. — A szomszédok nem gyanakodtak? — Akkoriban azt hittem titokban csinálunk mindent. Mint később kiderült, sokan tudták, hogy bejártak hozzánk a partizánok. — A szülőkkel nem találkoztak maguknál a partizánok? — Dehogy nem. Például Gundáné kétségbeesve érdeklődött a fia után. No várjon — esett meg rajta a szívem. — Később a megbeszélt időpontban három halk kopogtatás hallatszott s utána belépett a Laci. Elképzelhető milyen nagy volt az öröm, meglepetés. — A németek nem zaklatták? — Annyi itt a kacskaringós utcácska, hogy mindig elkeveredtek másfelé. — A partizánokat?... — Akkoriban már kimerészkedtek a hegyekbe is az SS-ek és erősen tá-KERTÉSZET — SZŐLÉSZET Vér: A talaj szerkezetének és vízgazdálkodásának vizsgálata. (Mezőgaz-> dasági Kiadó, 1963.) 1961-ben jelent meg a Mezőgazdasági Kiadó által Vér Ferencnek a sajátmaga szerkesztette mintavevő csövekről és a csövekkel végezhető talajvizsgálatokról szóló könyve. Vér Ferenc könyvében a talaj szerkezete és vízgazdálkodása vizsgálati eljárásainak alkalmazását tárgyalja az öntözéses gazdálkodásban saját vizsgálati eredményei és gyakorlati tapasztalatai alapján. ÁLLATTENYÉSZTÉS Molnár László: Korszerű módszerek a nagyüzemi állattenyésztésben. (Mezőgazdasági Kiadó, 1963.) E könyv a szövetkezetek túlnyomó többségére érvényes tanácsokat ad. A szerző az istállózási és egyéb eljárásokkal kapcsolatos leglényegesebb teendőkre is felhívja a szakemberek és állatgondozók figyelmét. Dr. Szlameniczky: Baromfitenyésztés a világgazdaságban. (Mezőgazdasági Kiadó, 1963.) É szakkönyv megvilágítja a baromfitenyésztés jelenlegi világgazdasági, kiemelten külkereskedelmi jelentőségét, vázolja a fejlődés eddigi útját, s jövőbeni várható irányzatát, a baromfiállomány összetételének változását, a tenyésztői munkát, a takarmányozást, a tartás tökéletesedését stb .. A MEZŐGAZDASÁGI GÉPEKRE VONATKOZÓ KÖNYVEK: Börzsei—Mikecz—Szász: A mezőgazdaság gépesítése. (Mezőgazdasági Kiadó, 1963.) E könyv már az ötödik kiadásban jelent meg. de természetesen számos új típusú mezőgazdasági gépről is közöl szakszerű leírást. Különösen foglalkozik a szövetkezetek gépállományával. Goffa—Kocsis—Szász: Villamosság a mezőgazdaságban. (Mezőgazdasági Kiadó, 1963.) A szerzők a magyar szakirodalomban először foglalják össze szakszerűen a villamosenergia mezőgazdasági alkalmazásának legfontosabb ismeretanyagát. Lammel Kálmán: Eke és szántás. (Mezőgazdasági Kiadó 1963.) Ez a négy fő részből álló szakkönyv hézagpótló munka, mert eddig sem Magyarországon, sem más országban nem adtak ki az ekékkel, a szántás módszereivel s ezek alapvető összefüggéseivel részletesen foglalkozó művet. E szakkönyv nemcsak az agrár- és gépészmérnökök, hanem a technikusok, gépész szakmunkások, gépkezelők számára is nagyon alkalmas segítőtárs. Dr .Tidolb és Társai: Mezőgazdasági gépek üzemeltetése, (Mezőgazdasági Kiadó, 1963.) E műben a szerzők mindazokkal a kérdésekkel foglalkoznak, melyek szerepet játszanak a gépek helyes használatában: a géppark, a gépcsoportok kialakításával, sajátosságaival, a munká-a való előkészítéssel, a munka lebonyolításával, a gépek kezelésével, karbantartásával, tárolásával, s a végzett munka minőségének értékelésével. Az itt jelzett könyveket a Magyar Kultúra, Praha-1, Václavské námestie c. 2. címen lehet megrendelni. — Ezen a kerten keresztül osontak a partizánok — emlékezik Fábián néni. madták a Kozlov vezette partizánegységet. Az emberem is kint rekedt. Később a németek felgyújtották fő fészküket, a Gyuri-tanyát, s menekülniük kellett. A férjemet elfogták. Szerencse, hogy tudott németül, így nem végeztek vele. Rozsnyón tartották fogva. Addig-addig futkostam, míg végül kiengedték. — Most egyedül él? — Amióta meghalt az öregem. így éldegélek. De azért nem panaszkodom. Ilyen gondtalan életem még nem volt. Alacsony, túlzsúfolt szoba, a falon fényképek, közöttük hetyke fiatal korában Fábián Ferencé s a kirepült gyerekeké. Itt élt le egy életet a kék szemű, nyílt szivű asszony. Ezelőtt húsz évvel itt várta napról-napra éhes fiait, akik fegyvert ragadtak az embertelen fasizmus végnapjainak meggyorsításáért. tt Ha a fiatalság lelkesedéssel párosul Balázs: Kertészeti rovartan. (Mezőgazdasági Kiadó, 1963.) Eredményes növényvédelmi munka csak a kártevők életének beható ismerete alapján lehetséges. Ehhez kíván útmutatást nyújtani Balázs Géza könyve, mely a kártevők biológiai vizsgálatával foglalkozó tudós és gyakorlati célok elérésére törekvő kertész szempontjait egyesítette. Domonkos: Dísznövénytermesztés, Mezőgazdasági Kiadó. E könyv címe nyugodtan lehetne Kereskedelmi dísznövények termesztése is, mert az év egészében vagy egy részében üveg alatt termesztett; zömmel cserépben értékesített, viráguk vagy levelek miatt vásárolt dísznövényeket ismerheti meg belőle az olvasó. A fényképek nemcsak az egyes növények megismerését teszik lehetővé, hanem hazai dísznövénytermesztésünket is bemutatják Jeszenszky Árpád: Zöldségtermesztés képekben. (Mezőgazdasági Kiadó, 1963.) E könyv teljesen újszerű szakkönyv, melyben a szerző a szöveg szerepét jórészt fényképekkel világítja meg. Művét hónapok szerint 12 fejezetre osztotta, s a tárgyalt időszakon belül ismerteti a zöldségtermesztők jellemző időszerű munkáit, munkafogásokat, eszközöket, berendezéseket. Dr. Mándy György: Termesztett növényeink nemesítése táblázatokban, (Mezőgazdasági Kiadó, 1963.) E könyv igen hasznos útmutatóul szolgál a kutató intézetek, nemesítök számára. De a gyakorlati termesztőket is érdekli. Ébényi: Talajerőgazdálkodás a szőlőben. (Mezőgazdasági Kiadó, 1963.) E könyv elsősorban a szőlőgazdaságok vezetőinek és a szőlészeti kutatóknak szól. TAKARMÁNYOZÁS — NÖVÉNYTERMESZTÉS Balta: Keveréktakarmányok előállítása és felhasználása. (Mezőgazdasági Kiadó, 1963.) Az egyes állami gazdaságokban és fejlett mezőgazdasági termelőszövetkezetekben létesített keverő üzemekben dolgozók szaktudásának növelése érdekében készült ez a könyv, mely útbaigazítást ad a gazdaságok szakembereinek is a keveréktakarmányok helyes felhasználására. Baitner: Takarmányadagok gazdaságos összeállítása. (Mezőgazdasági Kiadó, 1963.) E könyv második kiadásban jelent meg. Ügyes zsebkönyvalakban. Tartalmilag is teljesen átdolgozták. A könyv rendkívül megkönnyíti a szakszerű takarmányozást, ennélfogva segíti a képzett állattenyésztő munkáját. Barda és Társai: Nagyüzemi burgonyatermesztés. (Mezőgazdasági Kiadó, 1963.) A nagyüzemi burgonyatermesztés fontos feladata a termésátlag növelése korszerű, gazdaságos termesztési eljárások bevezetésének, elterjesztésének segítségével, összegezve mind a magyarországi, mind pedig a nemzetközi kutatások tapasztalatait. E szakkönyv elsősorban a gyakorlati szakembereknek, agrármérnököknek, technikusoknak nyújt hasznos ismereteket. Egy ember értékét sok más jellembeli tulajdonsága mellett elsősorban a munkához fűződő viszonya határozza meg. Aki legnagyobb örömét a köz érdekében kifejtett munkában látja, s minden tevékenységét felelősségérzet hatja át — méltán kiérdemli embertársai tiszteletét és megbecsülését. Akit a tett láza fűt, fokozott teljesítményre képes. Koncz István kőműves, a szécsénkei Népkönyvtár vezetője ilyen erényekkel rendelkezik. Vajon mi hajtja, készteti az alig 30 éves családapát arra hogy nehéz, fáradságos munkája mellett színdarabokat tanítson be. szervezze a falu sportéletét, s hogy aktív tevékenységet fejtsen ki a tömegszervezetekben? — A véremben van. Nem tehetek róla — mondogatja gyakran. — Szeretem az ifjúságot, a sportot, a kultúrát. Eggyel sem tudok szakítani! — Akkor fejtett ki aktív tevékenységet szervezetünk — mondogatják a szécsénkei CSEMADOK-tagok —, amikor Koncz István volt az elnöke. Nem szívesen emlékszik vissza a vezetőségben lefolyt vitákra. Ö akkor is jót akart, magasabb színvonalra emelni a szervezet tevékenységét. Kevés megértéssel találkozott. Jelenleg mint színdarabfelelős, vonzó darabokkal próbálja élesztgetni a szervezet munkáját. Szabad idejének nagy részét a helyi népkönyvtárban tölti. Szinte hihetetlen, hogy egy emberben ilyen szervezőkészség s ennyi munkakedv leaven. Érdekes könyvismertetéseivel megnyerte a község lakosainak szívét — s ma -már az emberek nagy része inkább a helyi népkönyvtárat látogatja, mint a vendéglőnek . nevezett kocsmát. — 975 könyvünk van; 168 az állandó olvasók száma. A tavalyi év folyamán 714 könyvet olvastak el — tájékoztat mosolyogva Nem nagy'számok — gondolja az olvasó — de ha figyelembe vesszük, hogy a községnak csak 567 lakosa van, s a tanulók az iskola könyvtárát látogatják — nyugodtan mondhatjuk, hogy eredményes munkát végez. Lelkiismeretes, odaadó munkájáért választották meg a HNB képviselőjévé is. Budai Ernő (Szécsénke) © Szergej Konyenkovot, a veterán szobrászművészt 90. születésnapja alkalmából a Szocialista Munka Hőse címmel tüntették ki. Hruscsov miniszterelnök telefonon köszöntötte az idős művészt, jó egészséget és újabb sikereket kívánt neki. A Lenin-díjas szobrász a nagy orosz és szovjet művészek és tudósok portréján dolgozik. Felvételünkön Szergej Konyenkov a műtermében. Hazatért egy Corvina Mátyás király egykori híres könyvtárának újabb darabja került vissza Magyarországra. Az értékes könyvet a londoni Sotheby-cég aukcióján vásárolta meg a Kultúra Külkereskedelmi Vállalat londoni kirendeltsége. Az igen jó állapotban levő Corvina a harmadik században élt Cyprian karthagöi püspök és vértanú több művét tartalmazza. A fekete bőrbe kötött köteten a Szüzek erkölcséről cím olvasható. A kötet kalandos utat tett meg, míg hazakerült. Jelenlegi kötését Franciaországban kapta, ahol egy, a francia forradalom alatt kivégzett főúr könyvtárát díszítette. Később egy angol gróf tulajdonába került, majd sir Thomas Philips gyűjteményében volt. Utána elárverezték és több évtizedes hányódás után most bukkant fel újból. A hazatért Corvina rövidesen az Országos Széchényi Könyvtárba kerül, a többi Corvina mellé. 1934. július IfL. Egri Viktor új regénnyel lepte meg az olvasokozonséget. A Boldogok szigete újabb bizonyítéka Egri kiforrott írásművészetének, gördülékeny és ízes stílusának, mesteri jellemábrázolókészségének. Egri Viktor új regénye pártos regény, az irodalmunkban még alig ábrázolt tizenkilences Tanácsköztársaságbeli időszak eseményeit, küzdelmeit, reményt ébresztő eredményeit, a magyar Vörös Hadsereg dicső harcait és győzelmeit felelevenítő mű, amely egy, a forradalmi eseményektől távoleső falucskában, a „boldogok szigetén“ játszódó fő cselekményen át vetíti elénk a Tanácsköztársaság dicső hónapjainak örökké emlékezetes, történelmi jelentőségű eseményeit. Az olvasó elkerülhetetlenül találkozik a regényben a politikussal, azonban mégsem száraz történelmi krónika ez az érdekes és fordulatos regény, mert a „boldogok szigete“ rejtelmes világában élő különös emberek hétköznapjainak ábrázolása képezi a cselekmény középpontját. Különös, misztikus világ a „boldogok szigete“. Köröskörül vajúdik a világ, a háborútól megcsömörlött és valóban humánus érzésű emberek egy születendő, igazságosabb új rend várományosaiként önzetlen harcot vívnak fegyverrel vagy a munka frontján, hogy kiharcolják ezt az új világot. Ám, a boldogok szigetén mintha megállt volna sz idő, mintha megrekedt volna a fejlődés. A malomtuíajdonos Mikó házaspár ezkben a sorsdöntő történelmi napokban is csak sekélyes egyéni problémáinak útvesztőjében hányódik. A Mikó-ház az okkultizmus misztikus fellegvárává lesz, s míg a tizenötévi házasság után is gyermektelen Mikó házaspár egyéni problémái elől a természetfeletti kapcsolatok útján igyekszik menekülni, nyilvánvalóvá válik, hogy ilyen irányú cselekedeteik mozgatója mégiscsak szerencsétlen földi létük. Sikerült írói munka Mikóné jellemének ábrázolása. Egri Viktor a tőle megszokott mesterségbeli tudással úgy ábrázolja Mikónét, hogy alakja, a hétköznapok Egri Viktor regénye problémái elől a spiritizmusba menekülő, férjétől irtózó, de egyébként buja vággyal teli, csaknem nimfomániás nő, feledhetetlenné válik az olvasó számára. Az ő élete, amely üres, sivár és önző, bizonyítja a legjobban, hogy a boldogok szigete valójában a boldogtalanság, a szellemi üresség és megfeneklés, az embertelenség és önzés szigete. Rokonszenves alakjai a regénynek Balázs Imre, a józan gondolkodású fiatal hadnagy, Hammer István, a művészet igazságát kereső és meglelő festőművész, Erzsi húga, a tisztalelkű, nemes gondolkodású lány. Szandró, a Mikóék szolgálatába szegődött és Mikóné engedelmes médiumaként sínylődő olasz hadifogoly és Kuncz, a rokkant főmolnár, aki tipikus megtestesítője az új, emberségesebb világot látható örömmel fogadó kisembernek. Igen érdekes és a regény egészén belül is külön kis egészet képez az „István naplója“ című fejezet, mely a Vörös Hadseregbe bevonult Hammer István festőművész naplójegyzetei formájában történelmi hűséggel eleveníti fel a Vörös Hadsereg diadalmas előrenyomulását, az Ipolyság és Léva vidékén lezajlott csatározásokat. Egri Viktor új Legénye a múltról beszél de a mához szól, mint a bevezető mondja: tanúságtételnek szánta írását. Szándéka maradéktalanul sikerült. Nem csak azt tanúsítja az új Egri-regény, hogy a tizenkilences események az első világháború szörnyűségei következtében kiábrándult számos fiatal számára megmutatták a követendő utat, hanem azt is, hogy korunk fiataljai előtt ott áll a már kitaposott út, a boldogabb jövő felé. melyet a regényben ábrázolt Balázs Imréknek, Hammer Istvánoknak még komoly tépelődések és önmarcangolások árán kellett keresni. A Boldogok szigete a Tanácsköztársaság kikiáltása 45. évfordulójának esztendejében jelent meg és hazai magyar irodalmunk méltó hozzájárulása az évfordulóhoz és egyben újabb jelentékeny állomása Egri Viktor írói pályájának. sági Tóth Tibor Boldogok szigete
