Szabad Földműves, 1964. július-december (15. évfolyam, 54-104. szám)
1964-12-09 / 99. szám
A DA-100 jelű fejőautomaták helyes felszerelése, kezelése és karbantartása A mezőgazdaság Iparosítása fokozott feladatokat ró az állattenyésztés munkáinak gépesítésére. A szocialista nagyterme- Jésben a szarvasmarha tartásnak, főleg a tehéntartásnak külön helye van. Nagy társadalmi [jelentőséggel bír, mert egyike azoknak a fő forrásoknak, amelyek megfelelő mennyiségű húst', tejet és tejterméket biztosítanak dolgozóink számára. Ä tehéntartás igényli a legtöbb Emberi munkát. Ezt az a tény is bizonyítja, hogy az állattenyésztésben résztvevő dolgozók fele a fejőstehenek körül dolgozik. A fejés gépesítése ma a legsürgősebb feladatok közé tartozik, mert a tehenek ellátására fordított munkaidő 60 Százalékát lefoglalja. A kézimunka kiküszöbölésére szolgáló gépesítési eszközök közül ez idő szerint a DA—100 jelű fejőautomaták váltak be a legjobban. Ezzel a berendezéssel a fejés teljes mértékben gépesíthető, s ezenkívül á higiéniai követelmények is biztosítottak, mert a tej nem kerül érintkezésbe az istálló levegőjével, s így csak a legkisebb mennyiségű mikroorganizmust tartalmazza. Az eddig alkalmazott DA—100 fejőautomaták üveg-tejvezetékét csak egy irányban lehetett fertőtleníteni a fertőtlenítőoldattal — az újabb 'típusúakéban a fertőtlenítőoldat cirkulál az üveg-tejvezefcékben. A fertőtlenítő felszerelés egy kádból és feltöltőgaraí£al ellátott gumitömlőből áll. A fertőtlenítésnek ez a módja sokkal előnyösebb, mert kisebb kiszolgálást igényel, s ami a fő, ^tökéletesebben fertőtlenít. A DA—100 fejőautomata tartozékai a vákuumvezeték, az üveg-tejvezeték, a légritkító, a vákuummegszakító, az ütemszabályozó, a tejhűtő (JSB— 300), a pulzátor elosztóval, a tömlők, a fejőcsészék és a boy-Í er. A fejőautomata további tarozéka 9 darab 18 literes fejősajtár. A tej az üveg-tejvezetéken keresztül jut el a fejőcsészékből a JSB-500 jelű hütőtartályba. A hűtőtartály gyűjtőtartályból és hűtőgépből áll. A Jcifejt tej a hűtőberendezésben hegy óra alatt 30 C fokról 5 C fokra hűl le, és ezen a hőmérsékleten marad egészen az elszállításig. A hűtőtartály falán keverőlapát van, amelyet 0,25 kW-os villanymotor működtet. Rendeltetése, hogy megakadályozza a zsírgolyócskák lerakódását’ a tartály falán. A hűtőtartály alján JS—40 jelű tejkieresztő csapot találunk. A K—96 és T—105 típusú hagyományos tehénistállókba két hűtőtartályt szállítanak rendszerint, a T—174 típusú négysoros áthajtós tehénistállókba pEdig^ négyet, — tartozékaival együtt. A fejőautomata helyes felszerelésének elvei A fejőautomaták felszerelésé nagyon igényes munka, ezért legjobb, ha ezt csakis szakemberek végzik. A szerelést a tejházban kezdjük meg, mégpedig a PP—1000 vákuummegszakító és a JSB—500 tejgyűjtő felszerelésével. A tejgyűjtőt száraz helyen egyenes padozatra kell állítanunk. Ezután a vízmelegítők és a kompresszor felszerelése következik a tartozékaival. Fontos tudnunk, hogy a vízmelegítők termosztatját a gyárban 85 C fokra állították be, és nagyobb hőmérséklet beállítása tilos. Egyidejűleg az üveg-tejvezeték felszerelését is megkezdjük, amelynek méterenként 3 mm-es esésűnek kell lennie a tejház felé. A legmagasabb pont a tehénistálló átellenes oldalán van, ahol a tejvezeték 350 mm Hg + 20 mm Hg vákuumra beállított szívószeleppel van ellátva. A tejvezeték szerelésekor ügyelni kell a jó illesztésre, mert a légritkítók teljesítményükkel csak a fejőautomata követelményeinek tudnak eleget tenni, a laza Illesztés következtében beálló vákuumveszteséget pótolni nem képesek. Sokszor ez az oka annak, hogy a dolgozóknak nincs kedvük a fejőautomaták kiszolgálásához. A tejvezetéket a vákuumvezeték fölött, tengelyétől 5 fokos szög eltéréssel szereljük fel. A tejnek a csőcsatlakozásokon simán kell átfolynia. Ügyelnünk kell arra, nehogy ezeken a helyeken a tej lerakódjék. Csak amikor ezt a munkát befejeztük. folytathatjuk a szerelést a tejházban és a mosdóhelyiségben. A szerelés befejezésekor a berendezést felül kell vizsgálnunk, és a kiszolgáló személyzettel ismertetnünk kell, az egész berendezés kezelését, karbantartását és tisztítását. Nem szabad megfeledkeznünk az alapvető biztonsági intézkedésekről sem, nehogy üzemzavarokra vagy a dolgozók, esetleg a fejőstehenek megsérülésére kerüljön sor. A fejőberendezés kiszolgálása A fejőautomata nagy igényeket támaszt a kiszolgálásra és a kezelésre. Ezért minderre nagy gondot kell fordítanunk. Elsősorban bekapcsoljuk a légritkítót, lezárjuk a légtartály fedelét, miközben egyidejűleg a vákuummegszakítót is megindítjuk. A megfelelő szelepek beállításával megkezdődik a vezeték fertőtlenítése a fertőtlenítő oldattal. A fertőtlenítő oldatot az egyes fejések között a vezetékben hagyhatjuk. Fertőtlenítés után a vezetéket hideg vízzel átöblítjük. A tejtömlöket, az elosztót és a fejőcsészéket hasonlóképpen először fertőtlenítő oldatban megmossuk, majd 40—50 C° meleg vízzel kiöblítjük. Mindig a tejháznál kezdjük meg a fejést és haladjunk a tehénistálló másik vége felé, mert ellenkező esetben a tej a vezetékbe szárad, és nehézzé válik megtisztítása. Fejés folyamán az állást tisztán tartjuk, és a tehénistállót jól szellőztetjük. A tehenek tőgyét kb. 40—45 C° hőmérsékletű vízzel mossuk meg. Fejés közben, de főleg fejés végén nagyon jó hatással van a tejleadásra a tőgymasszázs és a fejőcsészék megterhelése. Ezzel a fejőstehenek túlnyomó részét teljesen kifejjük, és így több időnk marad a kifejés ellenőrzésére. Azokat a teheneket, amelyek géppel nem fejhetők ki teljesen, kézzel utánfejjük. A fejés befejeztével a tejvezetéket először hideg, majd 55—60 C fokos, fertőtlenítőoldatos vízzel átöblítjük. Ennek a műveletnek legalább 10 percig kell tartania. Végül a többi felszerelést is megtisztítjuk. A tejgyűjtőt hideg vízzel kiöblítjük, utána fertőtlenítőszeres vízzel és szilonkefével a tartály falát és kieresztőcsapját is megmossuk. A fejőautomata heti és havi tisztítása Heti és havi karbantartás során a fejőautomatának azokat’ a részeit tisztítjuk és fertőtlenítjük, amelyeket a napi tisztításkor nem győzünk tökéletesen megtisztítani, vagy amelyeket naponta nem tisztítunk. Hetente egyszer sort kell kerítenünk az egész berendezés megtisztítására. A fejőkészülékeket szétszedjük, és az egyes alkatrészeket 20 percre Alkon ST 2*/o-os és 50—60 C fokos oldatába merítjük. A nyílásokat és tömlőket kefével megmossuk, meleg vízzel kiöblítjük, megtöröljük, és ellenőrizzük, épek-e. Amennyiben az alkatrészeken hibát nem találunk, a fejőkészüléket összerakjuk. A fejőkészülékek csakis ilyen gondos karbantartás esetén végzik munkájukat jó minőségűén és teljes megelégedésünkre. A fejőcsészéket tekintet nélkül arra, épek-e vagy elhasználódtak, hetente cseréljük, mert csak így biztosítják a jó szívóhatást. A vákuummegszakítót kéthetente egyszer tisztítjuk. Leszedjük a tej- és vákuumvezetékről, szétszedjük, s egyes részeit 2 %-os és 5Ó—60 C° hőmérsékletű fertőtlenítőoldatban szilonkefével jól megmossuk. Utána a vákuummegszakitó részeit meleg vízben leöblítjük, megszárítjuk, összerakjuk, és az Így rendbe hozott vákuummegszakítót a tej- és vákuumvezetékre szereljük. A pulzátort nem szereljük lé és nem tisztítjuk. A vákuumvezetéket havonta vagy kéthavonta egyszer öblítjük át. Ehhez 1 %-os forró fertőtlenítőoldatot használunk, és a következőképpen járunk el: A vákuumvezeték utolsó csapjaira gumitömlőt illesztünk, miközben a gumitömlő másik végét a fertötlenítőoldatos edénybe merítjük. A fertőtlenítőoldatot a vákuumvezeték felszívja. Nagyobb hatást érünk el, ha á gumitömlőt az oldatból időnként kivesszük, mert így levegő hatol a vákuumvezetékbe, mely növeli az oldat áramlását. A felhasznált fertőtlenítőoldat á légtartályba kerül. A légritkító' megállítása, vagyis a vákuum megszakítása esetén a légtartály fedele leesik, és a fertőtlenítőoldat belőle kifolyik. Ezután' a vákuumvezetéket ugyanilyen' módon forró vízzel átöblítjük. Ám a fertőtlenítőoldat vagy az öblítővíz mennyisége ne haladja meg a légtartály befogadóképességét, mert ellenkező esetben mindkettő a légritkítóbá hatolna. Munkánk végeztével á vákuumvezeték mindkét végén nyissuk ki a csapokat, és kb. 13 percig levegőt áramoltassunk át a vákuumvezetéken. Ezáltal á vákuumvezetéket jól kiszárítjuk. A fejés szervezése A fejőssel kapcsolatos munkákat úgy szervezhetjük meg, hogy azokat egy fejőnő végzi,de rábízhatjuk két fejőnőre is. Ha a fejés valamennyi műveletét, vagyis a tőgymosást, a gépf fejést és a kézi utánfejést egy fejőnő végzi, csak két fejőkészülékkel dolgozzon. Több fejőkészülék kiszolgálása esetén nem győzné a munkát, nem tarthatná be a fejés helyes menetét, nem telne ideje az utánfejésre és a fejés ellenőrzésére. Előnyösebb, ha a fejést két fejőnő végzi. Az egyik megmossa a tehenek tőgyét és kézzel utánfeji őket, a másik meg 4 fejőkészüléket szolgál ki. Fejés végén egyik kezével masszírozza a tehén tőgyét, másik kezével pedig megnehezíti a fejőcsészéket. Ilyen eljárás esetén a kézi utánfejés igen hamar elvégezhető, sőt némely teheneknél nincs is rá szükség. Ez a munkaszervezés folyamatos és gyors fejést biztosít. Az ismertetett elveken kívül nagyon fontos az is, hogy a fejőnők lelkiismeretesen ellenőrizzék a fejést, és ne vezéreljék őket különböző személyi érdekek és egészségtelen nézetek. Sokszor tanúi vagyunk annak, hogy az EFSZ dolgozói nem hajlandók géppel fejni, mert állítólag a gépi fejés csökkenti a tehenek tejelését. Közben nem tudatosítják, hogy csakis a gépi fejés könnyít munkájukon és teszi kellemessé munkakörnyezetüket. A fejőberendezés felszerelése, karbantartása és tisztítása helyes elveinek betartása, valamint valamennyi higiéniai követelmény betartása esetén a gépi fejés teljesíti küldetését', és nélkülözhetetlen segítőtárssá válik. Prokeü Stanislav 1964. december 9.
