Szabad Földműves, 1964. július-december (15. évfolyam, 54-104. szám)

1964-12-05 / 98. szám

A múlt év őszén adták át rendeltetésének a királyfai művelődési otthont. Az évfordulón arról beszélgettünk Écsi László tanítóval, a falu művelődésének irányítójával, hogy egy röpke év alatt milyen tevékenységet fejtettek ki a nagyobb lehetőségek közepette.

— Az előttem lévő terv és annak értékelése arról tanúskodik, hogy a megnyitása óta 239 különböző akciót szerveztünk — állapítja meg a jóképű fiatalember.

— Ezek a beszédes számok mit tankarnak?

— Ha sok az ideje, akár mind felsorolhatom — mosolyog magyaros bajusza alatt. — Kezdjük a leglényegesebbel! A szülők számára népi akadémiát szerveztünk a nevelés legfontosabb kérdéseiről. Az egészségvédelem érdekében összefüggő sorozat keretében nyolc előadást tartottunk. A honismereti kör tagjai az Ismerd meg hazáidat címmel megrendezett esteken kilencszer találkoztak. De-ugyanennyi nagy‘érdeklődésnek örvendő tJKérdésfelelet“ esten is vitatkoztunk. Mezőgazdasági témájú előadásokból hármat szerveztünk. A színjátszás terén szintén gazdag volt az elmúlt évad. Dankó Pista, Számadó felesége és az Elveszett útlevél című művekkel szerepeitek jónevü színjátszóink.

— Ezek szerint nem igen szorultak kulturális műsor importálására.

— Azt nem rrtondhatnánk. A MATESZ színtársulata nyolcszor látogatott el falunkba. De a bratislavai Tatra revue is bemutatkozott nálunk. Óriási volt az érdeklődés a galántai járás legjobbjaival megrendezett Ki mit tud? est iránt. Ugyancsak próbára tették a nagyterem befogadóképességét. Közel hatszázan szorongtak az érdekésv színes járási rendezvényen. Amióta korszerű színpaddal rendelkezünk, szívesen járnak hozzánk a hivatásos és természetesen a műkedvelő együttesek is. Tervünk a jövőre vonatkozólag az, hogy még több kiváló együttest ismerjenek meg dolgozóink.

— Észlelhető bizonyos fellendülés a tömegszervezeteknéi. amióta van hol tevékenykedni?

— Ez csak természetes. A legtöbb akció az ö szervezésükben történik. Ma már nincs, ami kedvüket szegi. A CSEMADOK színjátszói azelőtt női itt, hol ott szoroskodtak. A CSISZ-tagoknak csak a kocsma volt nyitva esténként. Most tiszta, fűtött otthon várja őket. Gyakrabban táncolhatnak és szórakozhatnak. Különben nézzünk körül birodalmunkban.

— Ez itt az olvasóterem és könyvtár — tessékel be egy szépen berendezett helyiségbe. Közel 4500 könyv sorakozik a polcokon. Van miből vá— Nem könnyű, de öröm dolgozni a korszerű művelődési otthonban — állapítja meg Ecsi László, a lelkes kulturális dolgozd.

lasztani. Amióta itt van elhelyezve a könyvtár, az olvasók száma állandóan gyarapodik. Folyóiratok, televízió és társasjátékok is rendelkezésükre állnak az érdeklődőknek. Ez a másik helyiség a tanácsterem. Itt folynak a különböző iskolázások és pionír-tanácskozások. A nagytermünk négyszáz személyt fogad be — vezet végig a fő helyiségen. A tágas előcsarnokot a ping-pong kedvelői használják. De tornaterem hiányában más sportág kedvelői is itt készülnek fel. Mostanában nagy az érdeklődés a birkózás iránt. Az ilyen szakosztály megalakítása nagyon időszerű lenne. A nagyteremben hetente kétszer filmet is vetítenek.

— A látogatottság?

— Nem dicsekedhetünk. Amióta vannak televíziós készülékek, nagyon igényes a közönség. A magyar filmeken (csak a kivételesen jókon) nagyobb a látogatottság.

— A múltkoriban erre jártam és ezt olvastam a kultúrház homlokzatán: „Gyümölcs és zöldség kiállítás“.

— Igen, a Helyi egyesület állította ki a község területén termelt gyümölcs és zöldségféléket. Nem is hinné, milyen nagy volt az érdeklődés a jól megrendezett kiállítás iránt.

— Kik a segítőtársai?

— Héttagú tanács irányítja az otthon életét.

— Kikből tevődnek össze a vezetők?

— Két tanító-kolléga működik közre, a többiek pedig a tömegszervezetek ügyszerető vezetőségi tagjai közűi kerjiltek ki.

— Anyagi lehetőség?

— Küszködünk. Elég sok a fenntartási költség. A jövő évben talán könynyebb lesz. A járástól kapunk 6100 korona tevékenységi hozzájárulást. A szövetkezetünk rendelkezésünkre bocsátott száz mázsa szenet, 20 mázsa fát. A tömegszervezetek is segítenek. Mivel a jövedelmet jelentő fellépések számát emeljük, az is erősíti majd anyagi lehetőségeinket.

— A terveik?

— A közeljövőben egy nagyszabásúnak ígérkező Madách-estet rendezünk. Természetesen a múlt évi tapasztalatok alapján a bevált dia-film segítségével tesszük szemléletessé az estét. A testnevelési szervezet a Pék, a CSEMADOK pedig a Nem élhetek muzsikaszó nélkül című színdarab előadására készül. A közeljövőben meginduló páríiskolázást’ is nálunk rendezik. Több mint' valószínű a szövetkezeti dolgozók téli iskoláztatásai szintén itt tartják meg. Több, úgynevezett témanélküli estét is rendezünk, ahol a résztvevők felvetett kérdésein vitatkozunk majd. Ezenkívül szeretnénk minden jelentősebb eseményre előadás keretében magyarázatot adni.

Egy megnyerő arcú fiatalember beszél a rövid múltról és a közeljövőről. Munkáját jóformán köszönömszépenért végzi, holott az ö gondja a színdarabok rendezése és sok más szak- és nem szaktevékenység, mivel őt. az épület lakóját mindig ott találják. Habár majd minden estéje foglalt, nem panaszkodik. Ha csüggedni kezd, mindig eszébe jutnak azok a keserves körülmények, amelyekkel alig egy évvel ezelőtt birkóztak.

Korszerű művelődési otthon díszíti a falu közepét. Egy röpke év is a művelődés melegágyává tette a nagyablakos házat, mert olyan emberekre bízták az irányítást, akiknek szívügye a kétezer lakosú község polgárainak művelődése, szórakoztatása.Tóth Dezső

Egy évvel ezelőtt adták át rendeltetésének a falu közepén épített művelődési otthont.

L-ovicsek Béla: A CSILLAGSZEMÜ

ASSZONY

Színmű két részben. Szereplők 5 férfi, 4 nő. Két díszlet.

A Csillagszemű asszony nem dráma, nem is népszínmű, hanem olyan lélektani életkép, amelynek szociográfiai képletében a Gaál család életének egy szakaszát látjuk lezajlani az egyén és a társadalom vonatkoztatásában.

Rövid tartalma: Gaál Jolánka többesztendős házasság után elhagyja férjét és kisfiát, s új szerelmével, Gaál Pistával, férje öccsével Csehországba menekül. Ott döbben rá elhamarkodott tettének szörnyű következményeire s ezért öngyilkosságot kísérel meg. A körülmények folytán Jolánka életben marad, visszaver falujába Gaál Jánosnak hites férjének és hőn szeretett kisfiának családi körébe.

A csendek és sóhajok ritmusa ez a dráma s a feltörő zokogások tompítják, .de egyben harsogják is a soksok család tragédiáját, amely a paraszti konokság és önzés féktelen és sivár individualizmusában gyökerezik valahol még napjainkban is. A kérdés csupán, hogy az ember, akinek ön-1 maga feletti ítélkezését ma már elvárja a társadalom, tudatosítja-e mindezt és képes lesz-e a Gaál család tévelygéséből olyan erkölcsi tökét kovácsolni önmaga számára, amely iránytűje lehet boldogabb jövőjének.

Solovic Ján: ÖT PERC MÚLVA ÉJFÉL

Kétrészes játék prológussal és befejező jelenettel. Jelzéses színpad. Szereplők: 11 férfi, 4 nő. Fordította Kardos Viktor.

r

Uj színdarabok

A darab alapgondolata az emberi kapcsolatokban megnyilvánuló közömbösséggel, egoizmussal foglalkozik, am'elyek a gyakorlatban szöges ellentétben állnak a szocialista társadalom humanista ideáljaival. Napjainkban ugyanis nem egyszer lehetünk tanúi annak, hogy a „mindent az emberért“ humanizmus ihlette gondolatát az életben elhanyagolják.

Az Öt perc múlva éjfélt erkölcsi vádiratnak is nevezhetnénk. Vádirat a társadalom bürokratikus gépezete ellen, ahol élvész a közösségi szellem, az embertársért való, az embertárs fájdalmait, problémáit megértő felelősség. A vasúti szerencsétlenség, amelynek okait fejtegeti a darab, kiáltó példája a fentebbi vád jogosultságának. Az emberek egymás közti viszonyában gyakorta csak annyi figyelmesség és felelősség lelhető fel, amennyit a hivatali kötelezettség szab meg számukra, fgy aztán gyakran hatalmas anyagi és erkölcsi károk keletkeznek.

A szerző művében, nem holmi bűnözőket állít elénk. A szereplők valamennyien egyszerű, mindennapi emberek, akik — ha csak a paragrafust' nézzük — nem követtek el semmiféle törvénybe ütközőt' és nem is érzik magúkat' bűnösnek. A szerző a közömbösségei, a felelősség hiányát állítja mondanivalója középpontjába. Feladatunk az, hogy ezeket a fogyatékosságokat mennél hamarabb kiküszöböljük társadalmunk élétéből.

Szabó Magda: LELEPLEZÉS

Színjáték három felvonásban. Egy szobadíszlei. Szereplők: 3 férfi, 4 nő.

Párhuzamos társadalmi kérdést vet fel a szerző, olykor lélektanilag is érdekes fejtegetése során. Simon, az illegális mozgalomban résztvett antifasiszta harcos szobrának leleplezése, nagyszerű alkalmat ad a fiatal orvoshős családjának arra, hogy ebből politikai tőkét kovácsoljon és ezzel pozícióját is megerősítse. Etelka, a vértanú nővére, aki mint ápolónő Szegedén dolgozik, helytelennek minősíti családjuk szégyenteljes viselkedését és mindent elkövet, hogy ezen a helyzeten változtasson. Etelka udvarlóját' is a fasiszták gyilkolták meg. Sőt, ő maga is részt vett az ellenállási mozgalomban. Az a véleménye, hogy a hösök emlékét önző érdekből kihasználni aljas cselekedet. Ezért úgy dönt, hogy fokozatosan leplezi lé a család valamennyi tagját, azok viszonyát és helytelen cselekvésüket. Leleplezi anyját is, aki könyörtelenül kergette el saját gyermekét és ezzel elősegítette fia halálát. Fényt' derít továbbá arra, hogy az orvos fiának özvegye hogyan bonyolódott erkölcstelen viszonyba sógorával.

A „leszámolás“ hősévé a 17 éves Julika lesz, a megboldogult orvos leánya, akinek van már elegendő ereje ahhoz, hogy hátat fordítson annak a családnak, ahol mindig a nagymama szava a döntő. Egy olyan idős aszszonynak a diktatúrája, akinek hamis és álszent hazugságai semmiképpen sem képezhetik egy családnak irányító módszerét. Julika szinte égy nap alatt' érik felnőtté, és Etelkával egyetemben költözik el ebből a környezetből. Vállalja, hogy saját erejéből él majd ezentúl, mert nem tud tovább élni egy olyan családban, ahol a hazug képmutatas kerekedik a humanizmus eszméje fölé.

Megrendelhetők: DILIZA, Bratislava, Markusová 4, telefon: 543-94.

Zakói Gyula, Keresztényi Katalin, Bugár Gáspár a színmű egyik jelenetében.

KISMADÁR

(Móricz színműve a MATESZ előadásában)

„Én nem fantáziából írok, hanem az élet valóságából“ — vallotta művészetéről Móricz Zsigmond. Ez a hitvallást jelentő állásfoglalás a nagy magyar író egész munkásságában érvényesült. Nagy elődeihez — Jókaihoz, Mikszáthoz — hasonlóan ő is a korabeli társadalom összefoglaló képét vonultatja fel müveiben, a „recsegve-ropogva összedőlő régi világot“ — ahogy a Rokonokban írja — tolta a múlt felé.

Nincs a magyar irodalomnak még egy alakja, aki a magyar falu helyzetét, embernyomorító szűkösségeit úgy ismerné, mint Móricz. A sötétség és tehetetlenség karmaiban vergődő magyar falu sorsának tarthatatlanságait nemcsak leleplezi, de pályája utolsó szakaszán műveiben a megújító, tisztító forradalmat hívta és kereste. A „szegény emberek“, a szerencsétlen „boldog emberek“ világán keresztül vonultatja fel azt az erőt, emberi és erkölcsi tisztaságot, melyre a születő új, felszabadult társadalom — a munkások új világa — számíthat és építhet. Bár négy évtizedes írói pályáján a drámaírás csak a második helyre szorult, a nagy sikerrel játszott Nem élhetek muzsikaszó nélkül és a Légy jó mindhalálig című darabjai mellett éppen a Csibe és az Árvácska s nem utolsósorban a Kismadár is az elnyomott osztályokban formálódó, készülő új erőt tükrözi.

Ez utóbbiban — melyet a MATESZ műsorára tűzött —. a felfelé törő parasztlány drámája vonul fel előttünk. Nyáridőben, csépléskor játszódik a darab, Komáromi Boldizsár nagygazda udvarában. Böske, a fiatal zsellérlány lázadni akar a „szokások és törvények“ ellen, teljes bért követelne. A nagygazda színe e!é azonban senki sem merészkedik, még Böske vőlegénye is inkább a városbamenekülés útját választja. Böske követelését a nagygazda nem veszi komolyan, a tűzről pattant parasztlányon azonban megakad a szeme, s a kappankodó nagygazda asszonyául fogadja. A szegénységből magasra jutott parasztlány elöbb-utóbb aztán belezavarodik sorsába, s a megvetés és lenézés állandóan kísértő szégyene végül is — a szegény sors útján — visszatéríti őt egy igazabb élet útjára.

A paraszti sors — s ennek keretén belül az asszonysors — teljesebb életre vágyó útjait, lehetőségeit keresi az író ebben a darabjában is. Az Űri muri Rozijának az útja — a züllés útja. A Kismadár közvetlen előzményeit jelentő, az első világháború idején íródó Pacsirtaszó — kisregény és színműváltozatban — viszont már a témával küszködés, a megoldáskeresés tényét bizonyítja. A tiszta szerelem szárnyán a semmiberepülö „kismadár“ (kisregény változata!) nem elégíti ki Móriczot, tovább kísérletezik, s a színmű Pacsirtaszó igaztalanul suta megoldása (a fiatal hősnő a szegény-szerelem és a gazdagság válaszútján amolyan középutas megoldásként a megértő bíró nagygazdát választja, Miskának otthagyja Mercit, a húgát, végül is húsz év múlva a Csibe-novellák írásakor kristályosodik ki benne, a Kismadárban a Böske, a darab főhőse nem az idillt, vagy a számító megalkuvást választja, hanem a munkássá lett Tar Miska oldalán a proletársors tisztább, újhitű igazságát. S ez az elfogadhatóbb, az igazabb, melyben már szóhoz jut Móricz osztályszemlélete: a szegénység és a

gazdagság — kibékíthetetlen. Az itt felvonultatott parasztjai igazabbak, emberibbek a Sári-bíróéknál, s a téma harcosabb továbblépést jelent a népszínművekben feldolgozott (lásd Csepreghy: A piros bugyelláris) gazdagságba kényszerített szegény lány történeténél.

A Kismadárnak ez a hosszú távú formálódása nemcsak azt tanúsítja.

hogy a magyar színpadi hagyományok továbbfejlesztésének útjára lépő Móricz osztályszemlélete hogyan válik egyre erősebbé, hanem fényt vet egyben a közönség ízlésére is, mely nem egyszer a siker útjában állt. Akarvanemakarva Móricznak ezzel is egyszer számolnia kellett. Ezért Móricz Virág szavai a Kismadárra is vonatkoznak: „Egyszer-másszo.r nagy ravaszul megalkudott az ügy érdekében és ha megbukott, a bölcs tanácsok következtében megírta kedvére újra, magának, a jövőnek, ugyanazt a drámát.“

A Kismadár 1940-ben került bemutatásra s az akkori közönség megbotránkozott a szegénység dicséretén, s a Horthy-Magyarországon ez a megbotránkozás a darab bukását is jelentette. A felszabadulást követő évek-1 ben 1956-ban a kecskeméti Katona József színház újítja fel a darabot, 1958-ban pedig Égi madár címmel filmet készítettek belőle.

A hosszúra nyúlt bevezetővel nemcsak a darab születésének légkörét akartuk vázlatosan érinteni, hanem az előzmények révén bizonyos fokig perlekedni a bemutató, pontosabban a rendezés nem minden esetben a dráma vonalán haladó felfogásával. Nincs szó a darab műsorratűzésének elmarasztalásáról, hisz ez — felszabadulásunk 20. évfordulójára készülve — a múltat és a jelent felvonultató műsorterv-elképzelésbe beleülik. (Más lapra tartozik, hogy az évadkezdőnek szánt darab bemutatójának mostani sikere az előző bemutató gyengéit aligha enyhítheti). Konrád József egyébként igényes rendezésének azonban talán sarkalatos tévedése, hogy a műsorfüzetben megjelölt „vidám játék négy felvonásban“ felfogáshoz ragaszkodott. s ily módon a rendezés nem egységes stílusában a kétvonalúság érződik. A drámai mag erőteljesebb érvényre juttatása helyett a darabban kevésbé jelenlevő „vígjáték“motívumra próbált építeni a rendező, s ezzel — a kor javára tett helyenkénti írói engedménnyel élve — gyengíti a darab társadalombírálatának erejét. Sok esetben nem látja a drámai mondanivaló jelenlétét, s ezzel kilúgozza azokat a sötét színeket, melyekkel Móricz szándékosan szembe szegül a népélet régi, idillikus ábrázolásával. Fontos ezt hangsúlyoznunk azért is, mivel Móricz faluja — s ezt a Kismadárban is megrajzolta — nem különvilág, hartem — ahogy egyik értékelője írja — „egy válságokai terhes, múlt és jelen küszöbén álló magyarsors cselekvő és szenvedő része“.

A színészi alakítások közül kiemelkedő Ferenczy Anna Böskéje. Siposs Ernő nagygazdája gőgjében ugyan mértéktartó, számító ravaszságát azonban jól érzékelteti. Nádasdy Károly Miska alakítása szenvedélytől mentes, erőteljes figura, kissé azonban elfogódottan közelíti meg szerepét. Várady Béla Atyusában bár még kísértenek az egyes előbb játszott szerepek motívumai, sikeresen oldotta meg feladatát. A kisebb szerepekben Kovács József Bíróját, Király Dezső tanítóját, valamint Palotás Gabi kiválóan alakított házsártos sógorasszonyát dicsérhetjük. Az epizódszereplők közül a sógorok szerepében Gyurkovics Mihály, Holubek László, Rózsár Ferenc és Lengyel Ferenc, Pista szerepében pedig Bugár Gáspár alakítása hívja magára-a figyelmei. Rajtuk kívül azonban a népes szereplőgárda többi tagja is jó alakítást nyújtott. Pavel Gábor díszletei, Bocsek Zsuzsa kosztümjei, valamint Tarics János aláfestő zenéje és Kvocsák József koreográfiája ugyancsak jó benyomást tett.

A bemutató nagy közönségsikere feltételezhetően a további előadások során is kísérője lesz a darabnak.

Fonod Zoltán

ÍWR4. december 5.