Szabad Földműves, 1964. július-december (15. évfolyam, 54-104. szám)
1964-07-18 / 58. szám
■ Szennyes kilométerek ■ Mi legyen az ipari hulladékkal? M Kitűnő műtrágya ■ Tartóztassuk föl a fenolt! ■ Hazánk mintegy 99 000 kilométer hosszú folyóháiózáttsl rendelkezik. Ebből azonban 5000 kilométer — ez élesztőgyártás idején 6200 kilométer — olyan nagy mértékben szennyezett, hogy önkéntelenül is elgondolkoztatja az embert. Annál is inkább, mivel a szennyezettség alatt nem patakokat, hanem legnagyobb folyőinkat kell érteni. A fő bűnös a vegyipar, illetve ennek üzemel, mivel az általuk kibocsátott, különböző hulladékoknak csak elenyésző részét fogják föl A folyók tisztántartására való törekvés a világ valamennyi, iparilag fejlett államban milliárdos befektetéseket emészt föl. E téren, bátran állíthatjuk, nem maradunk le, hisz számos tisztítóberendezést építettünk már, vagy építünk a közeljövőben. Nemsokára elmondhatjuk hogy minden nagyvárosunknak és ipari központunknak elegendő víztisztító-berendezés áll rendelkezésére, annak ellenére, hogy erről egyelőre csak Prága, Plzen és Kassa esetében beszélhetünk. Bár az említett városokban felépült tisztítóállomások üzemeltetési, karbantartási költséged milliókat tesznek ki, a befektetés mégis hasznos, — hisz a szennyezett folyók ennél több kárt okoznak. A Brno rfielletti Modrovicén épült berendezést, mely már négy éve tisztítja a Svratkát, méltán állíthatjuk példaképül tisztitóállomásaink elé. Ehhez tudnunk kell hogy a Svratka, Délmorvaország legszennyezettebb folyója volt. A tisztltóállomás létrejöttét a 315 000 lakosú városnak és tucatszámra menő ipari üzemeinek köszönheti. A brnói, illetve a modricei tisztítóállomás 5 évig épült és azt a feladatot szárttSt neki, hogy megtisztítsa a város területén keletkező szennyvíz minden literjét. Ezt a feladatot be is tölti, mégpedig Jól. hisz a lakosság által elhasznált víznek 91 százalékát tisztítja meg, s a város 292 ipari és 9 mezőgazdasági üzemének szennyvízcsatornája is hozzá kapcsolódik. A tisztító kapuja előtt egymásba torkolló két csatornán másodpercenként 3000 liter szennyvíz jut a berendezésbe. A szennyvíz biológiai tisztítóba kerül, ahol ugyanolyan tisztítási folyamaton esik át mint a természetben, csak gyorsabban. A brnói tisztitóállomáshoz hasonló körülmények közt jött létre a kassai is, melynek első részét a napokban helyezik üzembe. Ideje is, mert nagy szüksége van rá a városnak. Főleg azért, mert a közelében épülő Keletszlovákiai Vasmű állandó szennyezője a Hemádnak, Ez pedig mind a halakra, mind az emberekre ártalmas nemcsak nálunk, hanem Magyarországon Is. Különösen sok veszélyt rejteget magában a fenoltartalmú szennyvíz, melyből egy cseppnek sem szabad átjutni a tisztítón. A szövetkezeti jövedelem új elosztási módszerének elvei és előnyei A CSKP KB márciusi határozata értelmében az EFSZ-ek VI. országos kongresszusának küldöttei megtárgyalták és jóváhagyták a szövetkezeti jövedelem elosztásának új módszerét. A régi módszer ugyanis — amelyhez a szövetkezetek a kollektivizálás megkezdése óta igazodtak és amelynek alapját a pénzbeli hozamok képezték —, már elavult. A legközelebbi hónapokban a szövetkezetek vezetőségei az új módszert belefoglalják a szövetkezet alapszabályaiba, majd jóváhagyás végett a taggyűlés elé terjesztik. Ismerkedjünk meg tehát az új eljárás alapelveivel és előnyeivel. MERT NEM FELEL MEG A RÉGI jövedelem-elosztási rendszer Amikor az elmúlt években néhány űj intézkedést (pl. rendszeres vetőmagcserét, a szemes takarmányok takarmánykeverékekre való kicserélését, a termelés szakosítását, a nyitott állományforgót) foganatosították, a pénzbeli hozamok összege nem mindig alakult a termelés növelésétől függően. A bevétel növekedése gyakran csak látszólagos volt. Ezért történhetett meg, hogy a szövetkezeti alapok feltöltése — amelyet a megszabott százalékarányban állapítottak meg a pénzbeli összhozamok után — emelkedő irányzatot mutatott anélkül, hogy a gazdálkodás színvonala a valóságban csakugyan emelkedett volna. Ez gyakran a díjazás rovására ment További komoly fogyatékosságot Jelentett a bővített újratermelés elsődleges biztosítására támaszkodó eddigi jövedelemelosztási rendszerben az a tény is, hogy nem vette figyelembe a szövetkezeten belüli természetbeni akkumulációt, vagyis az önsegéllyel végzett beruházási építkezésekből, az állatállomány nem realizált gyarapodásából és a természetbeni alapok növeléséből származó megtakarításokat. Ennek eredményeképpen olyan helyzet alakúit ki egyes szövetkezetekben, hogy az év végén „kiárusítást“ rendeztek. Eladogatták a természetbeni alapok tartalékait és a vágóhídra még nem érett állatokat. Korlátozták az önsegéllyel végzett beruházási építkezéseket vagy legalábbis az építkezésnél foglalkoztatott tagokat a szövetkezet alkalmazottainak jelentették ki. Saját építkezéseikhez az építőanyagot idegen gépkocsikkal fuvaroztatták, sőt akadt olyan eset is, amikor üzérkedésből igyekeztek csökkenteni a tenyészállatok akkumulációjának mértékét. Tehát csak a pénzbeli akkumuláció növekedését szorgalmazták, de a természetbeni alapok tartalékainak emelésére — amelyek a termelés növelésének fontos előfeltételét képezik — a szövetkezet erejéből már nem tellett. További hiányosság nyilvánult meg abban is, hogy amikor nem érték el a tervezett pénzbeli hozamot, akkor nem kurtították a2 elosztás valamennyi tételét, hanem rendszerint csak a munkadijakat csökkentették, így történhetett meg, hogy a tervteljesítés szempontjából legroszabbul álló szövetkezetek az oszthatatlan alapot viszonylag a legnagyobb mértékben töltötték fel. Mindezek a fonákságok szükségessé tették a helyesebb, igazságosab elosztási módszer kidolgozását. MI AZ ELOSZTÁS ÜJ MÓDSZERÉNEK ALAPELVE? A jövedelemelosztás új módszere a szövetkezet összjövedelmét veszi alapot, amely lényegében a szövetkezeti tagok és a szövetkezet többi dolgozói által végzett élőmunka pénzben kifejezett értéke, hozzászámítva a nem realizálható hozamokat. A nyersjövedelem a napi árak szerint megállapított össztermelés és az anyagi költségek közötti különbözet. A nyers jövedelmet minden helyes könyvviteli nyilvántartást vezető szövetkezet ki tudja számítani. A szövetkezet nyers-, illetve összjövedelmének nagyságától függ a szövetkezeti tagok munkadijazásának színvonala és a bővített újratermelés üteme. Az összjövedelem elosztásának módját már nem állapítják meg általánosan meghatározott százalékarányban mint eddig, hanem minden szövetke*zetnek gyakorlatilag módjában lesz összjövedelmét további fejlődésének szükségleteihez mérten elosztani, vagyis nemcsak a termelési állóeszközök további fejlesztésének céljaira, hanem a munkaerőkre való tekintettel is. HOGYAN JÄR EL A SZÖVETKEZET A JÖVEDELEM ELOSZTÁSÁNÁL? Az összjövedelemből minden szövetkezet először a mezőgazdasági adót, a hitelkamatot, a tárgyi és szociális biztosítási dijat, a szövetkezeti tagok biztosítási díját, az alapító kölcsönök törlesztését, a rekultivációs költségeket, s esetleg a munkaegységek utáni túlfizetéseket fedezi. Ugyancsak megtéríti az alkalmazottak bérét és a brigádmunkások munkadíját. Az összjövedelem megmaradó részét a SZEMÉLYI ÉS TÁRSADALMI FOGYASZTÁSI ALAPRA, VALAMINT A SZÖVETKEZETEN BELÜLI AKKUMULÁCIÓ ALAPJÁRA osztja fel. A személyi fogyasztási alapba a szövetkezet, az alapfizetések, valamint a pénz- és természetbeni prémiumok kifizetésére szolgáló anyagi eszközöket fizeti be. A társadalmi fogyasztási alapba a szövetkezet a szociális és kultúrális kiadások (szociális alap, kultúralap, lakásépítési alap) kiegyenlítésére szolgáló eszközöket sorolja. A szövetkezeten belüli akkumuláció alapját a szövetkezet az állóeszközök fejlesztését célzó közvetlen segélylyel, a beruházási betét kamataival, az állóeszközökre kapott kártérítési dijakkal tölti fel. Ide sorolja továbbá a természetbeni akkumuláció eszközeit, vagyis a természetes termelési alap készleteinek gyarapodását, az állatállomány nem realizált gyarapodását és a beruházási építkezésekből eredő megtakarításokat. Ugyanerre az alapra folyósítja az oszthatatlan alapra utalt, bővített újratermelést szolgáló pénzeszközöket, a tagok beruházási kölcsönének törlesztését és az üzemi tartalékalap céljaira szánt összeget. MENNYIT FORDÍTUNK A FIZETÉSEKRE ÉS MENNYIT AZ AKKUMULÁCIÓRA? A mezőgazdasági termelés szüntelen fejlesztéséhez szükséges alapfeltételek megteremtése érdekében ügy dolgozzuk ki az összjövedelem évvégi elosztásának tervét, hogy az összjövedelemnek a múlt évhez viszonyított gyarapodásából az EFSZ a szövetkezeten belüli akkumuláció alapját anynyi anyagi eszközzel tölti fel, hogy az — beleértve az állami eladási feladatokat és kölcsöntörlesztéseket — gyorsabban növekedjen, mint a munkadíjak (személyi és társadalmi fogyasztás) részaránya. íme egy példa: az EFSZ 1954-ben 3 millió 778 ezer korona összjövedelmet ért el, azaz 762 ezerrel többet, mint 1963-ban. Ebből a gyarapodásból a szövetkezeten belüli akkumuláció céljaira és állami leadások címén 306 ezer koronát, — vagyis 26 %-ot —, a személyi és társadalmi fogyasztásra pedig 456 ezer koronát — azaz 74 százalékot — utalt ki. Helyesen járt el a szövetkezet a felosztás új alapelveinek értelmében? A választ az alanti táblázat szemlélteti: 1963___________W64________ c , e , c! g >?£ g 5-g -'S S Felosztási tételek P g ;o g g .-o n g n o o ^'n„ |g o g ^ -aí2*o ^ a 3 c 2 8 'S N i S S M I g 8 2 8 8 <» m a> n sü 2 i Zhh Akkumuláció és leadások 675 22 981 26 306 145 Személy! és társadalmi fogyasztás 2341 78 2797 74 456 119 Összjövedelem 3016 100 3778 100 762 125 A szövetkezet tehát helyesen járt el, mert az akkumuláció, beleértve az eladási feladatokat is, 1963-hoz viszonyítva 45 %-kal emelkedett, amíg a személyi és társadalmi fogyasztás 19 százalékkal. Az akkumuláció üteme ebben a szövetkezetben mérsékeltebb is lehetett volna KIVÉTELEKET IS ENGEDÉLYEZNEK Az elosztás említett alapelvei teljes mértékben érvényesek azokban a szövetkezetekben, amelyekben a munkadíjak megfelelő színvonalon mozognak. A gyengén gazdálkodó szövetkezetek számára a mezőgazdasági termelési Igazgatóságok kivételt engedélyezhetnek. így megengedhetik hogy a szövetkezet a munkadijakra nagyobb összeget irányozzon elő mint az akkumulációra, vagy ha nem éri el a tervezett összjövedelmet, akkor nagyobb mértékben csökkentse az akkumuláció alapját, mint a munkadijak összegét. Máskülönben azt az elvet kel! érvényesíteni, hogy a tervezett összjövedelem el nem érése esetén arányosan kell kurtítani az elosztás valamennyi tételét. A szövetkezetek összjövedelmének űj elosztási módja annak ellenére, hogy helyesebb az előzőnél, nem oldja meg az egyes szövetkezetek alacsony munkadíjazásának kérdését, csupán korlátozott hatással lesz rá. A munkadíjak növelésének döntő tényezője továbbra is a termelés és a termelési költségek színvonala lesz. Az elosztás űj rendszere egész sor módosítást követel a pénzellátás és a számvitel terén. Ezért fontos, hogy a szövetkezeti dolgozók és a szövetkezetek vezetősége tüzetesen áttanulmányozza és a mezőgazdasági termelési igazgatóságokkal karöltve főként a számvitelben felszámolja mindazokat az akadályokat, amelyek sikeres érvényesülésének útjában állnak. Frantisek Simunic az SZNT Mezőgazdasági Főosztályának dolgozója Néhány időszerű szó a vadkacsáról Fiatal vadászaink nagyon keveset tudnak a vadkacsák életéről. Ezért ízelítőt adok a vadkacsa egyes élettani jelenségeiről. A vadkacsa tollazata nemileg változó. A hím (kácsér) tavasszal párzás idején díszruhát visel. Ez a jelenség a tyúkféléknél és az éneklő madaraknál is észlelhető. A kácsér feje zöld. Csőre élénksárga, A melle és a háta barna. Szárnya kék, fehér sávval a közepén. A jól kifejlődött hím farktolla zöld és felfelé kunkorodó. Ez a legszebb dísze s nemegy vadász trófeaként kalapszalagja mögé tűzi. Pórzás után a kácsér elveszti díszes ruháját. Kihull a színes tollazat. Nyár végén és kora ősszel színtelen még a serkedő toll úgy, hogy a kácsér nem sokban különbözik a jércétől. Csak télen újul meg a lakodalmi ruhája. A vadréce egyszerű tollazatú, harasztszinű, nem kelt feltűnést. Ennek igen fontos élettani jelentősége van Nem ritka eset, hogy éppen ez az egyszerűség és a környezetéhez simuló tollazat színezete menti meg a tojáson ülő vadrécét a ragadozótól. Nappal a vadkacsa édes vizeinken tartózkodik. A víz felszínén és alatta keresi táplálékát. Szorgalmasan csipkedi a friss levélhajtást. Tépdesi a vízinövényzetet és a partmenti pázsit füvét. Felszedi a rovart, férget, gilisztát, békát. Szenvedélyesen halászik, de nem veti meg az apró gerinces lényt sem. Esti szürkületkor tarlóvlrőg időszakában szárnyrakap és seregbe verődve vonul a szántók felé, hogy árpával, búzával vagy kölessel töltse meg telhetetlen gyomrát. Régente, amikor Szlovákiában még bőven volt viziszárnyas, a dunai vadkacsa útrakelt, és mint sötét felhő vonult a kölesföldekre. Ott legelészet egész virradatig. Napkelte előtt viszszahúzott a Dunára, ahol a folyó holtágaiban kiváló menedéket talált. A vadkacsa tömeges esti kirándulásait és reggeli visszatértét használták ki a vadászok. Akkor bizony nem is kellett célozni egyes vadkacsára, elég volt a sötét tömegbe lőni, amelyből bőven hullott a zsákmány. » * * A házi- és a vadkacsa erkölcsi életében különbség mutatkozik. Amíg a házlkácsér háreméletet folytat, addig a vadkácsér szigorú egynejúségben él. Megesik, hogy olykor-olykor szemét felejti valamelyik fiatal jérce szépségén, és megszegi a házassági hűséget. Ennek a kizökkenésnek tulajdoníthatók a vadkacsa családjában előforduló keresztezések. A vadkacsa föld- vagy kőmélyedésben fészkel. Gyakran előfordul, különösen ártéri vidékeken hogy az őseitől örökölt óvatosságból és elővigyázatosságból nem a káka tövén, de fűzfán, szilfán vagy nyárfán rak fészket és ott költi ki fiatal nemzedékét. Fiókáit egy napi száradás után csórébe fogja és egyenkint szállítja le a víztükörre. A kacsafészek különböző növényi anyagból épül. A kellő meleget az anyaréce kitépett pelyhe szolgáltatja. Az anyakacsák asszonyi természetűek. Szeretik a tereferét. Szívesen raknak fészket más récék szomszédságában. Az ilyen kollektív fészkeiésnél nem ritka a kölcsönös tojáscserélés és a gyermekrablás. Az anyák szeretik a sok gyereket és példásan gondoskodnak róluk. A vadréce négy hétig ül a tojáson. Amikor kibújnak a kis porontyok, lelkiismeretesen végzi velük anyai kötelességét. Az aparuca akkor már nincs jelen. Legényéletet él. Különálló csoportot alkot hasonsorsú kácsértársaival. A kiskacsák anyjuk felügyelete alatt önállóan keresik táplálékukat. Amikor kinőtt a fiatal generáció tollazata és repülni is megtanult, hozzájuk szegődik az apjuk is vagy ennek híján más kácsér, mert a szürkületi kirándulásoknál, ahol fiatal kacsák képezik a sereg zömét, a családnak tapasztalt vezetőre van szüksége. A vadkacsa élete nem könnyű Sas, héja, karvaly, sólyom vadászik rá. A kiskacsát a róka, nyest, menyét, patkány, holló és a varjú is üldözi. Ebből kitűnik, hogy a vadkacsa nagyon is rászorul az ember védelmére. Könnyen megszokja a társaságát. Hiszen a prágai parkok kristálytiszta tavacskáiban, a Vltava folyó víztükrén nemegy vadkacsa-csapat tanyázik. Megszokta az embereket. Nem fél a nézőktől, sőt eledelt vár tőlük. SELMEC ADOLF Facélia vetése tarlóba A méhészek előtt jól ismert mézelő növény a facélia (Phacelia tanacetifolia). Közismert az a tulajdonsága, hogy a vetéstől számított 6—7. héten kezd virágzani. Ez a tulajdonsága módot ad arra, hogy a vetés idejének helyes megválasztásával virágzását akkorra szabjuk meg, amikor méhészeinknek legnagyobb szükségük lesz rá. Olyan vidékeken, ahol szeptemberben kevés vagy semmi gyüjtenivalót nem találnak a méhek, ajánlatos aratás után facéliát vetni a tarlóba. Pörgetni nemigen fogunk belőle, de a méhcsaládok betelelését jól elősegítjük. Nektártermelö képességét gyakran túlbecsülik. Az akácvirághoz hasonlítva, kb. 40 %-nyi nektárt termel egy-egy virágja 24 óra alatt. Hektáronként legfeljebb 6—8 méhcsalád talál megfelelő gyűjtési lehetőséget. Ha a korán beköszöntő hűvös idő miatt a méhek nem vehetik hasznát, késő ősszel leszántva nagy tömeg A méz gyógyítja az asztmát Mladenov bolgár orvos mézzel eredményesen gyógyítja a légcsőgyulladást és a bronchiális asztmát. Az inhalációs készülékbe 10—15 köbcentiméter 50 %-os mézoldatot önt, szőrókészülékkel szétporlasztja s ezt a páciens gumicsövön keresztül belélegzi. A légzőútba és az üregekbe mikróbamentes anyag kerül, amit a méz tartalmaz és ezek megsemmisítik az ártalmas mikrobákat és intenzív nyálkakivélasztásra ingerük, ezáltal a légzőutak megtisztulnak. Az inhaláció 20 percig tart. Némely betegnél naponta kétszer is inhalálnak. A gyógyítás 20 napig tart. MA) zöldtrágyát adhatunk a talajnak. Az ilyen későn vetett facélia nem fásodik meg, tehát takarmánynak is felhasználható. Zölden a szarvasmarha Is megeszi, de a juh szívesebben fogyasztja. Ha hosszú, meleg ősz lesz, akkor virágzását méheink jól kihasználhatják és még magot is foghatunk róla. Sekély szántással jól elmunkált porhanyós földbe vethető, 1—1,5 cm mélyen. Mélyebbre nem szabad vetni. Vetés után a talajt hengereznl kell. Lehet gabonasortávolságra és 35 cinre vetni. Ritkán vertve elég ha-ként 10 kg mag. A júliusi vetést a nagy meleg miatt célszerűbb ritkább sortávolságra vetni, s kikelés után. mielőtt ellombosodna, meg kell kapálni. Ha a kedvező időjárás a magfogást is lehetővé teszi, az aratást a virágzás teljes befejezése előtt kell megkezdeni: akkor, amikor az első kötésű magvak világosbarna színűek. Aratni a hajnali harmatkor ajánlatos, mert szárazon a mag nagy része kipereg és a magtokok letöredeznek. A nyirkos-zöldes kévéket egy-két napig talpra állítva kell a tarlón hagyni és csak azután ajánlatos a gabonakévékhez hasonlóan keresztbe rakni. A magtokoknak lehetőleg minél nagyobb része fedve legyen, hogy ne süsse a nap, ugyanis a nap melegének hatására a magtok kinyílik és a legkisebb érintésre a szél mozgatására elrúgja a magot. Behordáskor a szekérbe ponyvát kell teríteni, mert itt is sok mag elszőródhat. Asztagba rakva 8—10 nap alatt még a fehéres felső magvak is szépen megbarnulnak, beérnek. A kicsépelt mag az első Időben könnyen penészedik. Gyakran kell forgatni. MS4. július tt.
