Szabad Földműves, 1964. július-december (15. évfolyam, 54-104. szám)
1964-07-04 / 54. szám
Kiváló kokoricatermesztök HfUHiil Idén már nem vertünk nagy port a kukorica vetésterületének bővítése érdekében, mert rájöttünk, hogy a szénhidrátban gazdag takarmánynövény mellett fehérjékben gazdag hüvelyesekre is nagy szükség van. Csak együttesen, egymást kiegészítve adnak jő minőségű takarmányt, amely az áilatok növekedéséhez, hizlalásához feltétlenül szükséges. A kukorica vetésterületét tehát nem növeljük, hanem azt akarjuk, hogy az agrotechnika, az új technológia latbavetésével a meglévő területeken érjünk el kimagasló eredményeket. Köztudomású, a kukorica legértékesebb takarmányaink egyike. Hiszen, amíg egy mázsa zab 100 kg és egy mázsa árpa 115 zabegységet tartalmaz, addig egy mázsa kukorica zabegységének száma a 136-ot is eléri. A kukoricakőrő is, melyét a csövek szedése után nyerünk zöldes állapotban, felér a gyenge minőségű szénával, és mégegyszer annyi zabegységet tartalmaz, mint a zab, vagy az árpaszalma. Míg egy mázsa zabbal körülbelül 18 kg súlygyarapodást érünk el, ugyanennyi kukoricával 20—22 kg is elérhető. További előnye, hogy a kukorica hektárhozama könnyebben, biztosabban növelhető, hunt a többi gabonafélék hektárhozama. Amíg az utóbbi három év időszakában a búza és árpa csúcshozama 35—40 mázsát mutatott, addig kukoricából számos mezőgazdasági üzem egy-egy jól kezelt parcelláról 50—60 mázsás szemeskukoricatermést is betakarított hektáronként. Ezen jótulajdonságainál fogva nem csoda, hogy az utóbbi években tért hódított a termesztése. Szlovákiában a nyugat-szlovákiai kerületben terem legjobban a kukorica. Termesztésének feltételei révén a kerület járásainak túlnyomó többsége a kukoricatermesztő körzetbe tartozik. Ezért érthető, hogy ezt a növényt mintegy 170 000 hektár földön termesztik. Eddigi eredményeink alapján a kukorica termesztésére legalkalmasabb szántóföldek a dunaszerdahelyi, galántai, érsekújvári és a komáromi járásokban terülnek el. Ez tetie indokolttá a galántai járás mezőgazdasági üzemeinek felhívásét, amikor szlovákiai méretben mozgalmat indítottak: hektáronként 50 mázsa szemeskukorica elérését tűzték ki célul. tunk, mert a kikelő 3—4 növényből két tövet- hagytunk egy-egy fészekben. Tapasztalataink mutatják, ez a módszer bevált. 1957 óta minden évben 50 mázsa körül ingadozik a termés hektáronként. Valami rejlik a két tő körül, hiszen kettesével könnyebb biztosítani a hektáronkénti 40—42 ezer növényegyedet, de véleményünk szerint a magas hektárhozam titka főként a talaj termőerejében rejlik. Mert erre igazán nagy súlyt fektetnek a javorinkaiak. Az istálló- és műtrágyaadagokon kívül — amit dukál a kukoricának megadni — tavasszal vetés előtt az egész talajt ammóniákozzák. Kelés után első saraboláskor 80 kg ostravai salétromot, a másik saraboláskor pedig 150 kg nitrogén, foszfor és káli műtrágyát juttattak a talajba. A felsorolt tápanyagmennyiség már a keléstől éreztette jótékony hatását. Gyors, erőteljes a gyökérverés, kikelése után pedig ugrásszerűen növekedik, haragoszöld a növény. A parasztember ilyenkor ezt mondja: „Ej, de gyönyörű a kukorica!“ A szövetkezet 70 hektáron termeli ezt az értékes takarmányt. A gyomtalanításra Zeazint használnak. Kézi kapálásra csak egyszer, ritkítás kedvéért kerül sor. Az egész területen kombájnnal végzik a betakarítást, ami azt jelenti, hogy a termesztést teljesen gépesítették. Hatvanszor 60-as sortávolság terméshozamra. Idén a galántai járásban nagymérvű kárt okozott a pattanóbogár lárvája, a drótféreg. Számos gazdaságban, különösen a könnyebb talajokon a növényállomány egyharmada, fele a drótférgek martaléka lett. Ennek következtében többek közt a sopornyai EFSZ-nek 50 hektár kukoricát ki kellett szántani. Érdekes, annak ellenére, hogy a drótféreg évről évre tetemes' károkat okoz, nem teszünk kellő intézkedéseket pusztítására. Pedig- a Szupergam, vagy a Gamacid védelmet nyújt a drótférgek ellen. Ezeket a készítményeket a vetés előtt a műtrágyákkal együtt dolgozzuk a talajba. Tehát a kiszórást nem kell külön díjazni. Tóth Pál a vághosszúfalusi szövetkezet agronómusa új receptet ajánl a drótférgek kártételének megelőzésére. Szerinte ha a kalászost kukorica követi, a tarlót előhántós ekével 26— 28 cm mélyre kell szántani, hogy a tarlón és a közötte burjánzó gyomnövényeken élősködő kártevők, azok tojásai mélyre kerüljenek, ahol kedvezőtlen életkörülmények közé kerülnek. Állításának helytállóságát azzal indokolja, hogy azokon a táblákon, ahol tavaly nyáron a tarlót mélyszántással buktatták, ott idén nem tett kárt a drótféreg. A tarlóhántást nyomon követi a hanttörő, hogy a talaj zárt legyen. Majd később, amikor a szántás zöldülni kezd, tárcsával lazítják, gyomtalanitják a talajt. 36,7 mázsás járási átlag A járás szövetkezetei tavaly 12 743 hektárról átlagosan 36,7 mázsa kukoricát takarítottak be hektáronként szemesen. A járásban a javorinkai EFSZ vitte a prímet. 52,6 mázsa szemeskukoricát értek el hektáronként. A vághosszúfalusi EFSZ 48, a deáki 43, míg a nádszegi EFSZ 41 mázsát takarított be átlagosan 341 hektár kukoricaföldjéről. Az élenjárók eredményei bizonyítják: a kukorica termőképessége igen nagy. Az egyes üzemek közti hektárhozam-ingadozás pedig arra mutat, hogy még távolról sem közelítettük meg termőképességének legfelső határát. Am nézzünk körül néhány szövetkezetben, milyen agrotechnikai eljárást alkalmaznak a versenyre-hívók, hogy hektáronként 50 mázsa termést betakaríthassanak. Két tő egy fészekben Michalik Antal, az éllovas javorinkai EFSZ elnöke nem sokat törte a fejét, amikor megkértük, mondjon valamit kukoricatermesztési módszereikről. — Nálunk a négyzetes vetés hozta meg a fordulatot. Pontos gépek híján azonban a négyzetbevetés elmaradt, de a fészkes vetés mellett kitartot-Amíg a javorinkai EFSZ-ben 70X70 a sor, illetve növénytávolság, és két tő foglal helyet fészkenként, addig Vágújhosszúfalun 60X60 a sor és növénytávolság. Simkó Mihály, a szövetkezet e^iöke elmondja, erre azért került sor, hogy a tenyészterületet megosztva biztosítsák a 38—40 ezer tőszámot hektáronként. A föld tápanyaga bírja, miért ne lehetne sűrűbb a növényállomány 7 Azelőtt, amikor 70 cm-es volt a sortávolság, egy-egy tő kivágása vagy pusztulása már kiesést jelentett. Mészáros János, mechanizátor a föld termöerejének tudja be a magas hektárhozamot. Ezt érvekkel alá is támasztja. •— Az évelő takarmányok után mindig sikerült a termés. Tavaly például Takács József 1,25 hektárról 128 mázsát takarított be csövesen. A lucernatörés kitett magáért. Bárcsak öszszes kukoricánkat pillangósok után vethetnénk. Természetes, az előveteményen kívül az istálló- és műtrágyázás is előfeltétele a jó térmésnek. Erről a hoszszúfalusiak szintén gondoskodnak, az alaptrágyázáson kívül fejtrágyázást is végeznek. A gyomirtást is fontos tényezőnek tartják. Ezért a kelőfélben lévő kukoricát bizonyos időközönként kétízben fogasolják, a tenyészidő alatt háromszor sarabolják és kétszer kapálják. Ilyen gondoskodás mellett, vegyszer nélkül is megszabadul a növény az élősködő gyomoktól. Láthatatlan kártevők Am a legjobb agrotechnika mellett is akad valami, mely fékezőleg hat a Volkovics Béla, az Ipolysági Állami Gazdaság magyaradi részlegének vezetője a jó minőségű légáramlásosan szárított lucernában gyönyörködik. Eddig még nem volt ilyen sok és jó minőségű takarmányuk. A műszárított takarmányhoz még 18 vagon fehérjedús silót is készítettek. Már megkezdték a herefélék második kaszálását, amelynek nagy részét szintén műszárítják (Balia J. felv.) Megközelítik a világszínvonalat a csirketenyésztésben A baromfitenyésztés jelentősége közismert. Enélkül nehéz lenne elképzelni a húsfogyasztás igényeinek kielégítését. Ezért nálunk a baromfitenyésztésben a tojáson kívül a pecsenye-csirke termelést helyezik előtérbe, így van ez a Komáromi Állami Gazdaság Bástya-5 üzemrészlegén is. A baromfitelep régi félig-meddig düledező épületekben van elhelyezve. Most is építkeznek a telepen, ami a továbbfejlesztésre enged következtetni. Magas, régi épületekben. emeletszerűen oldják meg a pecsenyecsirkék istállózását. így nagyobbfokú az épületek kihasználása, olcsóbbá válik az üzemköltség. Jelenleg többezernyi állományból ál! a tenyészet, de a további fejlesztési tervek szerint milliós állományú baromfifarm létesül itt — tájékoztat ölveczky Vilma, az üzemrészleg vezetője. Nem mondhatjuk, hogy a jelen időszakban még kezdeti állapotok uralkodnak a tenyészetben. Viszont még a technika minden vívmányával sem szerelték még fel, mert mint említettük, még csak most folynak az építkezések. Ennek ellenére mind a súlygyarapodás, mind a takarmányfelhasználás terén megközelítik a világszínvonalat. A részleg dolgozói valóban mindent megtesznek a jó eredményekért. Az idei tójáshozam egy tojótyúkot számítva 91,13 tojás. Az évi terv 164 darab. Tehát nem egész fél év alatt lényegesen túlteljesítették az első félévi tervet, ami a tojáshozamot illeti. Tizenhárom ezer tojóstyúkkal rendelkezik a Bástya-5 üzemrészleg és az idei tojáshozam 1 millió 314 ezer darab. A pecsenye-csirkék nevelésével kapcsolatban pedig ■ következőképpen áH a helyzet: Egy kg húst 2,53 kg speciális takarmány-felhasználással nyernek. A csirke átlagsúlya 11 hét alatt eléri az 1.75 kg-ot. Vajkai Margit, aki érti a mesterségét, több mint 2000 pecsenyecsirkét gondoz. A nevelést úgyszólván teljesen gépesítették. Etetésre csak kizárólag speciális takarmánykeveréket használnak. Ezt kiegészítik még zöld lucernával, vagy más zöldtakarmánnyal. Nem árt néhány összehasonlítás. Dániában az országos átlagadatok szerint 2,55 kg takarmányt használnak fel egy kg pecsenye-csirkehús előállításához. A csirkék 10 hét alatt 1,40 kg-os átlagsúlyt érnek el. Angliában 2,50 kg takarmányt használnak fel 1 kg hús kitermeléséhez és 9 hét alatt 1,60 kg-ot nyom a pecsenyecsírke. Kanadában és az Egyesült Államokban az átlagos adatok szerint tíz hét alatt 1,84 kg-ra nevelik a pecsenyecsirkéket és 2,32 kg takarmányt használnak fel 1 kg hús előállítására. A fenti adatokból látjuk, hogy a Bástya-5 üzemrészlegének baromfitenyésztése az 1 kg hús előállításhoz szükséges takarmányfogyasztás terén a világszínvonal felé közeledik. Ami a hústermelést illeti, az eredmények kielégítően, a tojáshozamnál azonban még lemaradás mutatkozik. Például az Egyesült Államokban az évi tojáshozam 254 egy tojótyúkra számítva, a Bástya-5 üzemrészlegen pedig 164. A lemaradás a tojóstyúkok elhelyezésének korszerűsítésével a fajta-kiválasztással és helyesebb takarmányozással hozható be. A baromfitenyészet dolgozói szakmunkások. Nemcsak foglalkozásként űzik munkájukat, de érdekli őket a baromfitenyésztés biológiája, mélyebb ismerete is. Szaklapokat és szakkönyveket tanulmányoznak, s ez lesz további eredményeik biztosítéka. Bogota István Júliusi vadásznaptár Igyekezzünk továbbra is gondoskodni a vadvédelemről és a tökéletes csönd megőrzéséről a vadászrevírben, különös tekintettel a fácánosokra. Kíméletlenül lőjük a kártékony vadat, irtsuk a kóborló kutyákat és macskákat. Rendszeresen elíenőrizzük a kártékony vad fogására szolgáló csapdákat és egyéb berendezéseket. Folytatjuk a lombgyűjtést, a széna kaszálását, egyszóval most igyekezzünk a takarmánybegyűjtéssel, hogy vadállományunk a téli hónapokban élelemben ne szűkölködjön. Az elmondottakat és további észrevételeinket összegezve, a galántai járás élenjáró kukoricatermesztői a magas hektárhozamot a következőkben látják: alkalmas elővetefnény (pillangósok), a talajerő biztosítása szerves és szervetlen trágyákkal, tőszámmennyiség (38—42 ezer/ha), gyomtalanítás vegyszerrel, kézi erővel, fejtrágyázás, végül a kártevők elleni védekezés. Ha mindehhez hozzávesszük a becsületes munkát, amit mezőgazdászaink a termelés érdekében kifejtenek, a kukorica terméshozama olyan szintre emelkedhet, amilyenre nem lesz példa a többi szemestakarmány között. Méltán nevezhetjük a kukoricát a takarmányok királyának, mezőgazdaságunk sárga aranyának. Sándor Gábor Felkérjük a vadásztársaságok tagjait, hogy önkéntes brigádosokként vegyenek részt az aratási és cséplési munkálatokban. Ezen segítségükért az EFSZ-ek és állami gazdaságok vezetősége bizonyéra készségesen ad majd vadeleséget, ocsút, gabonahulladékot, gyommagvat stb. ☆ Az etetőket, vadászlakokat és a vad befogásához szükséges eszközöket kijavítjuk és rendbe hozzuk. Kitisztítjuk a sózókat és feltöltjük az őzek, szarvasok részére elhelyezett nyalósókészleteket, gondoskodunk a csapák tisztántartásáról. ☆ Szlovákia kerületeiben júliusban a következő vadakra vadászhatunk: őzbak, vaddisznó (az anyák és malacok kivételével), farkas, hiúz, róka, üregi nyúl, görény, közönséges és hölgymenyét, héja, hamvas varjú, szarka, szajkó és csóka. Az elismert fácánosokban nyestre, egerésző ölyvre, vadmacskára stb. vadászhatunk. Halastavakon és kavicsgödrökben gémre is. ☆ Őzvadat csakis az illetékes járási nemzeti bizottság által jóváhagyott lelövésl terv alapján ejthetünk el. A lelövés alkalmával be kell tartanunk a nagyvad lelövésére vonatkozó előírásokat és a tenyészetnek megfelelően válogatjuk a golyóra érett példányokat; a tenyészetre nem alkalmas, testileg gyenge, rövid, szabálytalan, vagy visszarakott agancsú, parökás, beteg vagy súlyosan sebzett őzeket. A kilövésnek mindig az állomány minőségi javulást kell szolgálnia, őzekre lesből vadászunk. Tilos a terelés, a hajtóvadászat vagy hajtatás kutyával. Ugyancsak tilos özekre söréttel, vágott ólommal stb. lőni, még a kegyelemlövést sem szabad ily módon megadni. Nem szabad továbbá őzre vadászni éjjel (egy órával napkelte előtt, egy órával napnyugta után), sem villanyfény segítségével, sem 100 méternél közelebb a szomszédos vadászrevírtől. P. Ralbovsky Mezőgazdaságunk ingyenes napszámosai A fogoly és a fácán táplálkozása során nagyon sok olyan állati kártevőt és növénymagot fogyaszt* amelyek a mező- és erdőgazdasági kultúrnövényeket károsítják. Az említett két szárnyas apróvad például különféle gyommagvakat, burgonyabogarakat, lucernabogarakat, répabarkót, ormányosokat stb. fogyaszt. A kultúrnövényeink életét és növekedését biztosító egyik fontos eljárás a biológiai növényvédelem, amikor a természet erőit is szolgálatunkba állítjuk. A kultúrnövények károsítóit pusztító fogoly és fácán valósággal „ingyenes napszámosa a mező- és erdőgazdaságnak. Éppen ezért a szorgalmas gyom- és rovarpusztító madarakat mindenkinek védenie, óvnia kell. Azt, hogy eäy-egy állatfaj a táplálkozása során milyen mértékben befolyásolja a mező- és erdőgazdaságot, f rendszerint gyomortartalomvizsgálatokkal állapítják meg. A fogoly és a fácán rovarpusztítására jellemző az is, hogy egy-egy madár hihetetlenül nagy mennyiséget fogyaszt. Egyetlen fácán gyomrában például 1366 darab drótféreg, egyetlen fogolyban 3914 bársonylégy maradványát találták. Megállapították, hogy minél több fogoly tartózkodott a burgonyabogárral fertőzött táblákon, annál kevésbé szaporodtak el a kártékony rovarok. Azt is megfigyelték, hogy ahol kipusztult a fogoly- és fácánállomány, ott a szántóföldeket előbb-utóbb tömegesen ellepték a burgonyabogarak. A fogoly és a fácán mező- és erdőgazdasági haszna általánosan ismert, kívánatos tehát, hogy ezt a két értékes vadfajunkat nemcsak hogy óvjuk, hanem szaporítsuk is, • Főhordás utáni teendők Amíg az új anyák bepárosodnak, illetve a petézést elkezdik, kísérjük figyelemmel a rajokat és a lerajzott családokat. De azután is nézzünk még utána, hogy a fiasítás dolgozóméhfiasítás-e, s hogy kielégítő terjedelemben, tömören fiasít-e az új anya. Ezek elhanyagolása sokszor hozott már kellemetlen meglepetéseket. Előfordul, hogy a párzásra kirepülő anya nem tér vissza a kaptárba. Ha a méhcsalád feltétlenül állanyássá lesz, hiszen nincs fiasítás, nem nevelhet más anyát. Ezt a bajt pedig aránylag igen könnyű megelőzni. Ha gyanítjuk, hogy a fiatal anyával baj történt, adjunk be a méhcsaládhoz egy keret friss, dolgozóméh-fiasitást. Ha nincs anya, úgy ezen a kereten nevelik az anyát. Ha mégis meglenne az anya, akkor ezt a fiasítást szépen tovább neveli a család. Ha meggyőződtünk, hogy a család tényleg anyátlan, vagyis ha látjuk, hogy anyabölcsőket épít, akkor mégis vegyük el tőle a beadott keretfiasítást. Egy napig hagyjuk így, hogy a család érezze anyátlanságát, azután adjunk zárkában egy termékeny anyát vagy fedett anyabölcsőt. Rajjal, lerajzott, vagy anyátlan családdal anyát neveltetni nem helyes, mert körülbelül egy hónap is eltelhet, amire az anya petézni kezd. Mivel a főhordás elmúlt, de még mindig rengeteg virág akad a mezőn, erdőn, réten, s az időjárás sokszor akadályozza a méheket a hordásban, a méhek rajzási ösztöne most még jobban felébred, mint főhordás előtt. Bíznak a hordási lehetőségekben, s a fiatal méhek ereje pedig nincs eléggé kihasználva az építőmunkában, ha nem adunk a költőtérbe múlépes, illetve építtető keretet. Ilyenkor lehet a legkönnyebben mesterséges rajokat készíteni. A méhcsaládok duzzadnak az erőtől, pár keret fiasítás elvételét nem sínylik meg, sőt még javukra is válik, mert visszatartja őket a természetes rajzástól. Benépesítendő kaptárainkba rakjunk össze 5—6 keret fiasítást, amelyet több kaptárból szedjünk öszsze, s adjunk hozzá kisebb mennyiségű mézet és virágport, Ajánlatos a mesterséges rajt itatni, mert a kijáró méhek elvesznek és így nincsenek mézhordóik Az anyanevelést elvégzik ugyan, de ez nem helyes, mert anyát mindig teljes értékű, nagy néptömeggel rendelkező méhcsaládjainkkal neveltessünk. A rajnak viszont lehetőleg kész anyát adjunk. Ebben a hónapban kell az öreg, hibás méhanyákat kicserélni. Erre az anyapáróztatók termékeny anyáit használjuk föl. Hozzunk rendbe minden méhcsaládot és ne halasszuk el a nagyobb méhészeti munkákat a későbbi időre. Ahol élelemhiány mutatkozik, etessünk. M84. július 4.
