Szabad Földműves, 1964. július-december (15. évfolyam, 54-104. szám)
1964-12-05 / 98. szám
Negyvenhárom víztároló — terméstöbbletből évente 20 millió korona Ahhoz, hogy az érsekújvári járás mezőgazdasági üzemei miként hasznosítják vízforrásaikat, valamint öntözési lehetőségeiket, fejlődésében kell felmérni a helyzetet. Ez a fejlődés két szakaszra osztható. Az egyik: harc a víz ellen: a másik: harc a vízért! Mindjárt az elején meg kell mondani, kevés járás területén folyik át annyi folyó, patak és csatorna, mint az érsekújvárin. Egy darabon a vén Duna határol, s hozza vizét a Vág, a Garam, Ipoly, Nyitra, Zsitva, a Páris-patak és a belvízlevezető csatornák. Ebből minden jel arra mutat, vízben bővelkedik a járás. Ez a feltételezés azonban csalóka, mert van is vize a járásnak, meg nincs is. Kora tavasszal folyammá dagadnak még a helyi csatornák is; a patakok, folyók pedig a kész árvízveszély hordozói — csak kárt okoznak, annál kevesebb hasznot. A mederszabályozások, csatornázások meggyorsították a lezúduló víztömegek elfolyását, a folyók alsó folyásánál a víz nem egyszer ki is lépett... Az egyik veszély alighogy elmúlt, jött a másik — a több hónapos szárazság: esőért sóvárgott a szomjas föld ... Ez az áldatlan helyzet sok gondot okozott az illetékes járási és helyi szerveknek. Annál is inkább, mert a mederszabályozások egy kilométere annyi költségbe került, hogy azon víztárolót létesíthettek volna. AZ „ELSŐ FECSKÉK“... Negyvenkilencben, valamint öivénben megkezdték Búcson egy tizennyolc, s Muzslán egy tizenegy hektáros Víztároló építését. Ezek elkészülte után hamarosan tapasztalhatták, mily negjelentöségüek. Felfogták az árhullámokat, s így 3000 hektárnyi föld mentesült az elöntéstői. Azon kívül a tárolók vizét nemcsak víziszárnyasok, s halak tenyésztésére hasznosították, hanem öntözésre is. A jó tapasztalatokat széleskörűbben hasznosították. így került sor a vízgazdálkodás átfogó tervének elkészítésére, amely a vízügyet a termeléssel köti össze. Ez a sokoldalú, egész járásra kiterjedő vízgazdálkodási program — Joz'ef Pumán, a Járási Vízügyi Igazgatóság igazgatója és Sima Alajos, a Járási, Nemzeti Bizottság vízgazdálkodási szakosztályának vezetője szerint — minden községet érint. Figyelembe veszi ez a terv a talajviszonyokat', a vízfutotta területek lecsapolását, az öntözés kivitelezését, a talajjavítást (szikes, homokos területek), a községek ivóvízszükségletét. az erdősítés lehetőségeit és másegyebet. A vízgazdálkodás valamennyi építkezéséhez alapul szolgáló terv elkészítéséhez hozzájárultak: a Vízügyi Igazgatóság, a Mezőgazdasági Beruházási Építkezéseket Előkészítő Bizottság, az erdészet, a párkányi és a surányi meliorációs szövetkezet. E r*agyjelentőségű vízgazdálkodási program elkészítéséhez sok jótanáccsal Valódi, hoszsantartó idén az ősz. Jobbat kívánni sem lehetne. Az őszi kalászosok vetésének sikeres befejezése után a mélyszántás elvégzésére is megvan á lehetőség. Mezőgazdasági dolgozóink körében viszont más szempontból van meg az öröm. A kedvező időjárás lehetővé tette, hogy a szarvasmarha egészen november végéig a legelőn, réteken, a cukorrépa- és kukorica-földeken találta meg az eleségét, s a tehenek kivételével nem volt szükség a takarmánykészlet megkezdésére. Egyes szövetkezetek vezetői bíznak abban, hogy az aránylag kevés takarmánnyal nagyobb nehézségek nélkül átvészelik a telet. Az* irodában találtam meg Kiss Bálintot, a vajáni szövetkezet elnökét. Előtte papiros, kezében ceruza, s számolt valamit. A számok rengetegéből felocsúdva nagyokat sóhajtott, majd fejét csóválva megjegyezte: — Sehogy se stimmel. Akárhogy számolom, mindenféleképpen kevés. Alig több a létfenntartási adagnál. A keményítőérték mégcsak megvolna, de a fehérje... Fogalmam sincs, hogy bírjuk megtartani az állatok hasznosságát. A vezetőség az évi termelési-pénzügyi tervből kiindulva megállapította, hogy a növénytermesztésben csaknem másfél millió korona kárt okozott idén a szárazság. Gabonafélékből alig egyharmadát érték el a tervezett hektárhozamoknak. Pillangós takarmánynövényekből is jóval kevesebbet takarítottak be a szokottnál. A rét és legelő is silány volt egész nyáron. Nem szolgált Sucha elvtárs, a Járási Pártbizottság vezető titkára is, ügyelve legfőképp arra, hogy a maximális terméshozamok előfeltételei megteremtődjenek. a terv megvalósításával a járás mezőgazdasága ugrásszerű fejlődést eredményezzen. eddig 13 víztároló üzemel Az „első fecskéket“ évről évre újabbak követték. A víztárolók száma jelenleg tizenhárom. Ezek közül a legnagyobbak: a szőgyéni I., ez 14 hektáros, továbbá a csúzi és a barti, amelynek vízfelülete 18—18 hektárnyi. A járás illetékes szerveit az a cél vezérli, hogy a víztárolók sokoldalúan legyenek .^kihasználva. Fogják fel a lezúduló víztömegeket, s tartalékolják azt öntözésre, ezáltal gyarapítva a vízmennyiséget, növeljék a talaj vízkészletét, ameljék a talajvíz szintjét az egész környéken, a víztárolók hektárnyi területén legalább 3—4 mázsa értékes hal tenyésztödjék évente (rendszeres etetéssel 7 mázsa is elérhető), a víziszárnyas-tenyésztés fejlesztésével több fehérhús kerüljön a, piacra, s javítsa a dolgozók szórakozási, üdülési lehetőségeit (főleg a kispénzűekét), szépítsék a falvak környezetét, dúsítsák a levegő páratartalmát, a mikroklíma összekötődjék a makroklimávai, s így jobbá váljék a csapadékképződés. a jó hasznosítás példái Az idén a csúziak 52 hektárnyi területet öntöztek, s cukorrépából 400 mázsás hektárhozamoí elértek 15 hektáron. A fűszerpaprikájuk 15 mázsát, burgonyájuk 185 mázsát, a lucerna 55—65 mázsát adott hektáronként. Az átlagos termésemelkedés az öntözött területeken mintegy 20 százalékot mutat. A garamkövesdiek — a Garam vizét felhasználva — 23 hektár cukorrépát öntöztek, s 24-et nem. Az eredmény: az előbbi 380 mázsával, az utóbbi 219 mázsával fizetett átlagosan. Nagyon kritikus helyzetben vannak a tardoskeddiek, ami a vízforrásaikat illeti. Háromezer hektárosnál is nagyobb határuk az ún. „Száraz szigetre esik, amely mintegy 15 kilométernyi széles és huszonöt kilométer hosszú. A Nyitra folyó 13 kilométerre, a Vág pedig 8—10 kilométerre esik tőlük. Itt a legszárazabb hónapokban, csapadék híján, a Nap kiperzseli a növénykultúrák javarészét. Hogy mit jelent számukra a 11 hektáros víztároló? Ezt bizonyítják öntözési eredményeik! Korai burgonyájuk (5 ha) átlag 225 mázsát adott', s így hektárja 30 000 koronát hozott a közösnek. Ugyanakkor ötvén hektár cukorrépát is öntözték — az eredmény 45 q/ha. A nem öntözött cukorrépájuk, 150 hektáron átlag 290 mázsát termett. Tehát, az öntözés 166 mázsa terméstöbbletet' eredményezett. Ha ceruzát veszünk a kézbe, könnyen kiszámíthatjuk: a tiszta habiztosította az állatok eledelét. A kárt azonban nem lehet teljesen a mostoha időjárásra fogni. A szélesnyomtávú vasút építésénél és a hőerőműnél dolgozó jármüvek vezetői kényük-kedvük szerint, keresztül-kasul tiporták a szántóföldeket Csaknem minden talpalatnyi földet úttá változtattak. A többszöri figyelmeztetés sem használt. Most viszont, amikor a kár megtérítéséről lenne szó, nincs ember, aki meghallgatná a vajáni szövetkezetesek panaszát. Veszélyben forog a jövő évi takarmánytermés is. A lóhere- és lucernaföldek tönkre vannak téve. A vezetőség és a tagság egyaránt bizalmatlanul tekint a jövő esztendei termés kimenetetléré. A kezdet kezdetén tisztában voltak azzal, hogy idén gyenge lesz a terimés takarmánytermés. Figyelmük kiterjedt ugyan a takarmány vásárlására is, de mikor el kellett volna utazniok ebből a célból, visszariadtak. Nem voltak tisztában a baráti segítség sokoldalú formájával. Vajánban úgy értelmezték az egészet, hogy szalmáért szemestakarmányt kell adni cserébe. Csodálatos dolog, hogy ezzel érvelnek. Szinte érthetetlen. Ezt az érvelésüket azonban csak kifogásnak lehet tekinteni. Azt hiszem, hogy a vajáni szövetkezetesek is egyetértenek ezzel. De hogy valóban tisztázzuk a dolgot, nézzük meg közelebbről milyen segítségben is részesültek az aszálysújtotta mezőgazdasági üzemek. Amikor — a felsőbb szervek közbenjárásával — szóba került a baráti segítség, Kelet-Szlovákiából a mezőszon megközelíti a negyedmillió koronát. Ügy-e, érdemes öntözni? Ez csak néhány p.élda, csupán a terméshozam-emelkedés lehetőségeit példázza. Hát még a többi...? Ha még a víztároló nyújtotta egyéb hasznot is számbavennénk, akkor döbbennének rá csak igazán — főleg ott, ahol nem élnek az adott lehetőségekkel —, mily nagy jövedelemtől mentesítik magukat. SOK MÉG A LEHETŐSÉG Bár jelentős lépést tettek előre az érsekújvári járásban, a helyes vízgazdálkodás útján, ez még csak a kezdet. A dimbes-dombos határú csehi szövetkezet önsegéllyel 86 hektáros trágyalés öntözést létesít; ennek üzembehelyezési próbájára a napokban kerül sor. Ez a járás első ilyen öntözőműve. (Más kérdés az, hogy a szövetkezetiek nem bíznak az 'azbesztcsövek szilárdságában!) A vízforrást egy 8 hektáros halastó szolgáltatja. A kihasználatlan lehetőségek közé sorolható, hogy az idén — a nagy szárazság ellenére — az öntözőberendezéseket a járás mezőgazdasági üzemei csak mintegy 65—70 százalékra működtették. Ugyancsak „tálcán kínálja“ magát a Páris-patak nyújtotta nagy lehetőség. Ennek a vizét a szövetkezetek alíg-alíg hasznosították. Végre ebben a kérdésben is dűlőre jutottak: Kürt és Kisújfalu között épül majd a járás legnagyobb víztárolója, amelynek felülete 60 hektár lesz, s nem kevesebb, mint 700 ezer köbméter vizet tárol a száraz, csapadékszegény időszakra. Ez a felfogott víz nagyon szűkösen számítva is 600—800 hektárnyi terület növénykultúrájának öntözését teszi lehetővé. További lehetőségek: A Liszkapatakon 3 víztároló épülhet. Ugyancsak nagyon kifizetődne a Szőgyén II. víztároló megépítése. S Fürön, Barton, Dedinkán és Jatón is sor kerülhet ilyen irányú munka elvégzésére. A járás vízgazdálkodási programja összesen 43 víztárolóval számol, az üzembenlévőket is beleszámítva. Ez nem kevesebb, mint félezer hektárnyi vízfelület, vagyis öt-hat millió köbméter többhasznosítású víz, amely hozzávetőleges számítások szerint' 5—4 ezer hektár föld öntözhetöségét eredményezi. Ha ezt az egészet a fardoskeddi cukorrépa-terméstöbblet idei példáján keresztül számítgatjuk (456 q/ha öntözéssel), akkor az évi jövedelemtöbblet — négyezer hektár öntözésével számolva — húsz millió koronával gazdagítja a mezőgazdasági üzemek anyagi alapját. Tehát, míg a folyó- és patakmedrek szabályozására fordított beruházások összege 25 év múlva térülne vissza, addig a víztárolók sokoldalú hasznosítás mellett öt év alatt megtérítik a ráfordítási költséget. N. Kovács István gazdasági termelési igazgatóságok dolgozói a Csallóközbe utaztak. Kapcsolatot teremtettek az ottani termelési igazgatóságokkal, majd ellátogattak az egyes szövetkezetekhez. Nem volt semmi szükség a sok magyarázkodásra, mert Nyugat-Szlovákia mezőgazdasági dolgozói belátták, hogy a bajba kerülteken segíteni kell. Ezután tudtára adták minden szövetkezetnek és állami gazdaságnak, hogy a Csallóközből beszerezhetik a szükséges takarmányt. Ezek szerint nem képezett kivételt a vajáni szövetkezet sem, csak éppen kimagyarázkodásra találtak okot. Éppúgy, mint a szentesi, leleszi és más szövetkezetek, vásárolhattak volna két-három vagon szalmát és szénát. S most nem főne a fejük, volna miből pótolni a hiányt. Olyan eset is történt, hogy néhány csallóközi szövetkezet tagjai maguk rakták vagonba a szalmát, szénát, kukoricakórót és küldték el az illető szövetkezeteknek. Közel 30 vagon répaszeletet kap a cukorgyártól a vajáni szövetkezet. Nagymennyiségű takarmány ez. — Milyen jó volna, ha elegendő szalmánk lenne — mondják a szövetkezetesek. — A répaszelettel keverve kiváló takarmánykeveréket adhatnánk az állatoknak. így azonban gondot okoz a répaszelet etetése, mert tisztán adagolva káros hatást vált ki az állatoknál. Talán még most sem lenne kcsó szalma után nézni. A Csallóközben bó termés volt. Bizonyosan akad még a tájon olyan szövetkezet, mely segít a bajukon. Ne sajnálják az időveszteséget! Még két-három vagon szalmával bővíthetik takarmánykészletüket, s így nem okoz nagyobb gondot állataik átteleltetése. Jablonci Lajos Szabó Irma és Szatmári Zsófia a madari szövetkezetben 1700 pulykát nevel. Amikor a pulykák elérik a 6-7 kg-os élősúlyt, akkor a baromfifeldolgozó üzembe kerülnek és onnan az emberek karácsonyi és újévi asztalára. (Fényképezte B. Dusek) Előrelátóan cselekvő gömöriek Arf tarifa égy régi közmondás: „Ki mint vet, úgy arat“. A termelési gyakorlat viszont arra figyelmeztet', hogy a fenti közmondást nem vehetjük dogmának, mégpedig azért nem, mert a terméseredmény nemcsak a vetés minőségétől, hanem elsősorban a szerves és az ipari trágyákkal való ellátástól függ. A legtöbb mezőgazdasági üzemben azonban kevés az istállótrágya, mert az alomszalmát takarmányhiány esetén féletétik. Ilyen« formán aztán az istállótrágya nem« csak kevés, de minőségét is kétségbe kel! vonni. Ha a kedvező körülménye-két vesszük, elegendő alomszalmát adunk az állatok alá és emellett S takarmányozás is megfelelő, úgy 10* kg szarvasmarha-trágyában a tápanyag és a szérvésanyag a követkézé százalékarányban oszlik még: Szervesanyag N_kg pj0ä.kg K„o_kí, Ca_kg 20 0,45 0,25 0,55 0,45 Márpedig ha az állatok tápanyagellátása nem kielégítő, annak az a velejárója, hogy az istállótrágya szervejsanyag és tápanyagaránya a fönti táblázatban megjelölt számadatoknál jóval alacsonyabb. A termőtalaj tápanyagellátásában — hacsak nem pótoljuk ipari trágyákkal — zavar állhat be, ami terméscsökkenést eredményezhet. Leginkább ez okozza azt, hogy egyes szövetkezetekben nem érnek el kedvező termésátlagot'. Ebből az a tanulság, hogy a szervesanyagot tudatosan kell termelni, úgy, mint a gömöri szövetkezetben teszik, ahol különös gondot' fordítanak az istálló- és a komposzttrágya előállítására. De lássuk csak, mi itt a írágyaíermelés lényege? Mindenekelőtt szervezés kérdése az egész. Ugyanis a hét istállóból kikerülő trágyát rendszeresen pótkocsikra rakják és Istók István traktoros — akit az istállótrágya gondozásával és kihordásával bíztak meg —’ napontS kihordja a mezei trágyafelepekre, amelyeket rendszeresen a trágyázásra kerülő földek végében létesítenek. Idén például már 72 vagon istállótrágyát szállítottak ki, amelynek már 80 %-a, azaz 58 vagonnyi érett. Ezenkívül készítettek 1-700 m3 komposztoí is. A fölfogott trágyalé pedig több mint 90 000 literre tehető. S ennek nagy részét háromnaponként — 7500 litert — ugyancsak a mézei trágya- és komposzf-telépékre hordják. A trágyáié mázsánként 3 kg szervesanyagot, 1 kg nitrogént, 0,10 kg foszfort, 1,5 kg káliumot és 0,10 kg gieszef tartalmaz, s tán mondani sem kell, milyen mértékben gazdagítja a komposzt és az istállótrágya tápanyagértékét. így á gömöri szövetkezetben a szántó 25 %-át szervesanyaggal látják el minden esztendőben. Persze, ebben a községben is sújtott a szárazság, de annak ellenére jó terméseredménnyel dicsekedhetnek. A 27 vagon szálastakarmánynak 2/3-a kiváló minőségű pillangós széna. pönt'a darabonként 1,70 kg abrakot te adnak. Az ez évi íéjéladási tervüket márr szeptember közepéig teljesítették, db vállalást tettek további 50 000 liter értékesítésére, s ezt is megtoldottak 20 000 literrel. A jó takarmánytól szépen tejelnek a tehenek. Az abrak adagot persze nem az egyenlösdi alapján, hanem egyedenként nyújtják az állatoknak. Minden esetre a szárazonálló teheneknek is megadják a napi darabonkénti 0,75 kg abrakot. A sértések részére 12 m3 fehérjedús szilázst készítettek párolt burgonyából és tarlóheréből. így érthető, hogy az istállótrágya minőségé is kiváló. De ez még nem minden. A föntebbi táblázat megmutatja, hogy a talajnak több tápanyagra van szükségé, s a legjobb istállótrágya mellé is szükséges az ipari trágya adagolása. Ezért a műtrágyafélék fő csoportjaiból (NPK) 506 tonnát’ alkalmaznak, de emellett 100 tonna meszéí, 180 fonna Vitahumof és 120 tonna tőzeget' is a talajba juttatnak. A sértések Ie'gelőjét hat hektáron rendszeresen trágyalevezik, s a legelők hátralévő részét 150 kg Thomasliszttél és 100 kg mészsalétrommal trágyázzák. A tehenek legelője viszont ennék dupláját kapja két adagban. Nem véletlen tehát, hogy az állattenyésztésből származó bevétel fejében október végéig 1 862 329 koronát könyveltek el a szövetkezet bevételi számlájára, de hátra van még a 70 000 liter fejtöbbletért' és az 50 mázsa terven felüli húsért járó összeg is. Azt mondhatjuk, hogy ebből bizony bővén futja majd a munkaegységekre, de' az alapokra is. Jól fizetett idén a kukorica is, amelyből 78 hektáron 38 mázsás átlagtermést takarítottak be, pedig 15 hektárt elvert a jég, ahol 21 mázsa lett a termésátlag, viszont egy 10 hektáros parcella megadta a 88 mázsát. A 45 hektár cukorrépa átlag 338 mázsát adott. Itt' 20 hektárt vért el a jég és 26 %-os kárt tett a növényben. Ezenkívül silókukoricából 50 hektáron 520 mázsás átlagtermést értek el. A fönti adatok azt bizonyítják, hogy a szövetkezet jó takarmányaiappal rendelkezik. A téli időszakban számosállatonként, naponta 4,5 kg széna és 48 kg silózott viaszérésű kukorica jut. Nincs tehát szükség a kukoricaszár etetésére. Ezt alomnak használják. A tehenek számára persze na-Orbán élvtárs, a szövetkezét elnöke a következőket mondotta: — Idén úgy gazdálkodtunk, hogy a jövő évi húseladás háromnegyedévi tervét már az első negyedévben teljesítsük. Ez aztán a beszéd! Látszik, hogy a gömöri szövetkezetben előrelátóan gondolkoznak, s nem egyik napról a másikra élnek. Ezt bizonyítja minden eddigi cselekedetük. Hoksza István 1964. december 5.
