Szabad Földműves, 1964. július-december (15. évfolyam, 54-104. szám)
1964-12-02 / 97. szám
VII! ÉVFOLYAM • 48. SZÁM 1964. december 2. A SZABAD FÖLDMŰVES SZAKMELLÉKLETE TARTALOM NÖVÉNYVÉDELEM Ligeti Lajos gépészmérnök: Hol tart a vegyszeres növény-1 védelem a nyugati országok mezőgazdaságában.....................169 GYÜMÖLCSÉSZET Juhász Árpád prom. ped.:'' Egyes gyiimölcsnemek szaporítása gyökereztetéssel .... 190 gépesítés Prokeá Stanislav: Oj berendezés az ivóvíz gyors felmelegítésére ..........................................192 V___________________________J Hői tart a Vfiíf yszoros a nyugati országok mezőgazdaságában ? Az emberiség táplálékszükséglete a mezőgazdaság gépesítésén és a műtrágyázáson kívül csak a fokozott vegyi növényvédelem és gyomirtás eszközeivel biztosítható. A jelenleg sok helyütt alkalmazott vegyszeres védelem ellenére is világszerte évente kb. 20 milliárd dollár értékű mezőgazdasági terményt pusztítanak el a kártevők. Más becslések — az USA Földművelésügyi Minisztériumának adatai — szerint a mezőgazdaságban a növényi és állati kártevők következtében egyedül az USA- ban évente 10 milliárd dollár értékű kár keletkezik. Ebből a gyom 4 milliárd, a növényi betegségek 3 milliárd, a rovarkárok 1 miliárd, a rágcsálók 1—2 milliárd dollár veszteséget okoznak. Világméretekben egyesek a kárt ma már évi 30 milliárd dollárra becsülik, tehát 50 %-kal magasabbra, mint a korábbi feltevések. S hogy e téren mit jelent a vegyszeres védekezés, azt ismét csak az adatok bizonyítják, melyek számunkra is sokatmondóak: az USA több évtizedes tartamkísérletei azt igazolják, hogy a rovarkártevők a vegyszeres védelem nélkül termesztett alma 40—80 *,4-át, a gyapottermés 25,5—41,8 %-át pusztítják el. A vegyszeres védekezés kihatásai A nyugati országok mezőgazdasági kutatói is belátják, hogy a „klasszikus“ mezőgazdasági módok és a biológiai védekezés korábbi eljárásai (mechanikai gyomtalanítás, rovarellenálló növényfajták termesztése, rovarirtás fizikai módszerekkel stb.) a mai nagyüzemi és iparszerű mezőgazdaságban teljességgel elégtelenek. A vegyszeres védekezés következtében a mezőgazdaság termelési költségei igen jelentős mértékben csökkenthetők, ugyanakkor a termények minősége ugrásszerűen javul. A hulladékba, szemétbe kerülő élvezhetetlen (férges, rothadt stb.) élelmiszerek mennyisége is a korábbi 30—35 %-ról jelentéktelen mérvűre csökkenthető. A gazdasági előnyökön kívül tehát pénzben ki nem fejezhető hasznot is jelent az emberiségnek a vegyszeres védekezés alkalmazása. Emelkednek a kutatás költségei A növényvédő szerek kutatására fordított összegek az utolsó évtizedekben kb. évi 8—10 %-kal emelkedtek. 1962-ben az USA 33 millió dollárt költött ilyen célú kutatásra; ez idő szerint kb. 1300 tudományos végzettségű kutatót foglalkoztatnak a növényvédőszer iparban. Minden 1800 megvizsgált vegyü- Iet közül azonban csak egy éri el az előírt minőségi és alkalmazhatósági szintet. Egy-egy a gyakorlatban használatba kerülő vegyszer kutatási és fejlesztési költségei kb. 1—1,5 millió dollárt emésztenek fel és nem kevesebb, mint 2—5 év kutatási időt igényelnek. A kutatás irányai Az alapkutatások az eddigieknél kevésbé mérgező, de hatásukban azokkal megegyező vagy még erősebb vegyületek előállítására irányulnak. A kutatási tevékenység célja a rövid hatású rovarölők kialakítása. Az ilyen növényvédő szerek elsősorban a tehenek takarmánynövényeinek védelmére fontosak, hogy a tejbe már ne jusson mérgező anyag. Több nyugat-európai vállalat olyan költséges rovarölőszerek után kutat, amelyek az ártalmas rovarokat szelektíven pusztítják el, de azok ellenségeire már nem hatnak. A vírusok okozta növénybetegségek megelőzésére és gyógyítására a kutatás még kezdeti stádiumban van. Nagyarányú kutatás folyik a talajban élő gombák ellen alkalmazható gombaölőszerek vonatkozásában. Kutatások az NSZK-ban Nyugat-Németországban a kutatások egyik központja a korábban csak gyógyszergyár* tásssal foglalkozó Bayer-cég. A gombaölőszerek közül első* ként hozták forgalomba a tét* rametiltriuramdiszulfid (TMTL) hatóanyagú készítményt, még 1938-ban. A foszforsavészterek területén 1935-ben végzett út* törő munkájuk eredményekép* pen fejlesztették ki a parationí (P 605), majd 1952-ben a Dip* terex-et, és újabban a Lebay* cid-et. A három évtizede folyó foszforsavkuíatás gazdasági mérlegét felállítva megállapít* ható, hogy általánosan 5—6 év kutatási időt és 5—10 millió márka költséget igényelt egy* egy új szer kidolgozása. A vál* lalat tudományos kutató osztá* lya évente 8500 új vegyületef vizsgál meg a biológiai hatás szempontjából; ebből legfeljebb egy, (tehát még rosszabb, mint' az amerikai statisztika) bizo* nyúl további gyártásra alkal* masnak. Rövid körképünk is igazolja, hogy a vegyszeres növétjyvéde* lem a nyugati országokban is új feladatok elé állítja a kuta* tókat. A vegyipar fejlesztésé nyomán várható, hogy új, eddig elképzelhetetlen hatású ideg* ölök és egyéb vegyszeres véde* kezőszerek állnak majd a kö* zeljövőben az agrotechnika rendelkezésére. LIGETI LAJOS, gépészmérnök (Bp.) Egytengelyes pótkocsit a gyümölcsösbe Az NDK-ban T-01 jelzéssel olyan egytengelyes pótkocsit gyárt a lipcsei VEB-BBC W-31 üzem, amely kiválóan alkalmazható gyümölcs, komposzt, list állótrágya, valamint számos egyéb 'anyag szállítására. A pótkocsit mindé- I nekelótt a nálunk jelentősen elterjedt RS - 09 jelzésű eszközhordozó traktor követelményeinek figyelembevételével {szerkesztették. Az alacsonyan elhelyezett 3X1,26 méter rakfelületű pótkocsi 11200 kq megterhelést 20 km/ó-ti ha- I ladási sebesség esetén jó rúgóműköl (léssel bír el. Marková Drahomíra mérnöknő
